Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-11 / 105. szám

2. oldal f £ G 5 | NAPLÓ 1943. május 11. V/aui£8$s**m*» ­enekül fiatattak honvéd­dőseink­ a vasárnap megrendezett kívánság­­hangversenyen, amelyben többezer polgári néző is gyönyörködött Pécs, május 10. — A kétnapos eső után de­rült, napsugaras idő köszöntötte a vasárnapot, élénk megelégedésére nemcsak a vesztegzár­­alá helyezett honvédhőseinknek, akik boldo­gan várták a számukra rendezendő ünnepélyt, de azoknak is, akik ennek a teljes sikerű ün­nepnek a műsorát szolgáltatták. Délután 4 órára már többezer főnyi tö­meg sorakozott fel a légvédelmi tüzérségi laktanya előtt felállított szabadszínpad körül, de a különbözőbb járműveken és gyalog is, mindig újabb és újabb tömegek érkeztek. Ugyanakkor a Széchenyi­ téren meg rengeteg érdeklődő várakozott a gyors egymásutánban visszaérkező városi autóbuszokra. A honvédek kívánsághangversenye lázba hozta az egész várost, beszédes bizonyságul annak, hogy az otthon milyen, lelkes szeretettel veszi körül a Don poklából hazatért honvédhősöket. A két­ hang­szórón is közvetített, teljes sikerű műsort a pécsi leventék által előadott magyar Hiszek­­eg­y nyitotta meg, majd Érsek Ilonka mon­dott beköszöntőt, üdvözölve a katonákat és a megjelent polgári közönséget. Sárai János drámai erővel­, mély­ hatást keltve szavalta el Gyóni Géza „Csak egy éjszakára“ című köl­teményét, majd Németh Ilonka és Érsek Marika lejtettek egy pompás keringőt, amely annál nagyobb tetszést aratott, mert egy várat­lan szélroham a tánc koreográfiai teljesítménye mellett kiemelte a műsorszám teljes plasztikai szépségeit is. A lelkes hallgatóság ezt a szá­mot megismételtette.­­Ezután a dr. Mihályiné leventeleánycsapat énekelt néhány magyar dalt pompás összetanulásban. A­ni­mich Pálivá Sajó Sándor „Magyarnak lenni“ c. költeményét szavalta e­l lendületesen, nagy hatást keltve utána Udvarhelyi Magda énekelt néhány ma­gyar dalt. Pompás hanganyaga és remek ma­gyar ruhája egyképpen hódították meg a lel­kes hallgatóságot. B­i­r­ó Márta — Peac bajnoknő — két tánc­­költeménnyel, egy keringővel és egy akrobati­kus tánccal perdült a nézőtérre. Kiforrott, plasztikus mozdulatok, forró temperamentum, csapongó fantázia, akrobatika művészi tökélye jellemezte az előadóművésznőt, aki táncos lá­bával, boszorkányosan gyorsan perdülő moz­dulataival egyszerre meghódította a honvéd­­szíveket. Mindkét táncát meg kellett ismétel­nie, mert a fehérruhás, hollófeketehajú leányt a közönség nem akarta leengedni a nézőtérről. Remélhetőleg, még sokszor találkozunk tánc­művészetével a nyilvánosság előtt és nem té­vedünk, amikor azt jósoljuk, hogy röviden Rökk Marika örökébe lép. Borszéke Ferenc színművész m­essze­­szárn­yaló baritonján magyar dalokat adott elő a honvédség lelkes tapsa mellett, úgyhogy rá­adást kellett is kellett ad­nia. Keresztes Klára és N­a­g­y Piroska parasztmenyecske és honvédbaka ruhában je­lentek meg a nézőtéren a honvédtenyerek sűrű csattogása közben. Az atig 10 éves gyer­mek­művésznő Keresztes Klára, felnőtteket is túlszárnyaló szubrett-tehetségével kitűnően el­­szórakozatta a közönséget, partnere sem maradt tehetségben mögötte. Tapsorkán zúgott végig a nézőközönség között, amikor a tehetséges J.­ő­c­s­e­i Ferenc lépett a színre és elmondta humoros mono­lógját a műfogról. Hol­te­r Nándor magyar dalt adott elő kitűnő muzikális érzékéről tanúskodva míg a két színésztehetség, Németh Ilonka és Szilágyi Erzsébet a „Kaszárnyajelenettel állandó de­rültségben tartotta a publikumot. A pompás hanganyagáról közismert Schneider József lépett ezután a színre, aki­ messze szárnyaló hanganyagával valósággal elbűvölte a jelenlevőket, sok ráadást is kellett­­u­d­nia. Ezut­á­n kitűnő Sárközi László és cigány­zenekara muzsikált a honvédeknek, azt a nótát játszották el, amelyet a sebesültek és a vesz­tegzár alatt lévő katonák óhajtottak. A honvédek kívánságára ugrott be a mű­sorba B­i­r­ó Magda és karádis mély­engésű hangjával egy katonadalt adott elő. Sok sikert aratott. Horváth Mária „Színésznő leszek“ cí­mű monológot adott elő, míg Oláh Cl­izeik szín­­pompás parasztruhában népies dalokat énekelt frenetikus sikert aratva. Á­d­á­m Mária mély át­­érzéssel „Minden elmúlik egyszer“ című dalt interpretálta, a közönség lelkes tapsa mellett. A közönség alig akarta leengedni a pó­diumról a Bíró­­.-­Doge leányleventecsapatot, amelynek tagjai édesbús magyar nótákat éne­keltek, míg Doge Katalin a műsorbemondó szerepét töltötte be kedvesen. A tánc­szám­ok­at Stefin Baby mozdulat­­művésznő és M­a­g­y­a­r Misi tanítónő tanítot­ták be. A magas színvonalú műsor este 7 órakor ért véget a Leventezenek.hr által előadott Rá­­kóczi-induló hangjai mellett. A tömeg lassan oszladozni kezdett, csak az a két kis levelibéka, amely hívatlan vendég­ként a rádiófelszerelés melletti vadgesztenye­­fán hallgatta végig a műsort, ■ várt nyugodtan tovább, nyilván rövidnek találta a műsort. A kívánsághangverseny teljes erkölcsi ,és anyagi sikerrel végződött, amely elsősorban is a fáradhatatlanul agilis rendezőség érdeme. Az elmúlt év folyamán 8.431 pengő adóhátralékot törölt a város Adatok Pécs 1942 évi zárszámadásából d) HÁTRALÉKOK I. Cselekvő hátralékok (követelések) 1941 december 31.-én volt — — — 1,056.749.67 P 1942 demeber 31.-én volt —­­— — 1,485.546.37 P A c­selekvő hátralék emelkedett: 428.796.70 P A kezdő hátralékból­ törölt 8.431.91 P beszámí­tásával a hátralék a folyó évi gazdálkodásból folyóan 437.228.61 P-vel emelkedett, mely a helyesbített hát­ralékhoz viszonyítva 41.4% emelkedésnek felel meg. Az egész bevételi hátralék, az évi előirányzanak 17.7%-át teszi ki­. A­­hátralék a vagy önigazgatás be­vételeinél emelkedett, a költségvetés többi csoport­jainál csökkent. A hátralék jelentősen emel­kedett az üzemek jög­­ vedelméből való részesedésnél, itt 438.985.56 % az emelkedés, tehát több mint amennyivel az egész hátralék emelkedett. Emelkedett még a hátralék a­­ házigazdaságnál­ 23.148.37 P-ve­l, a házifuvarozásnál­­ 17.584.80 P-re késedelmes elszámolás miatt. A hátralék az­ évi előíráshoz viszonyítva, a vá­­­­rosi adóknál tovább csökkenve mindössze 2.32%, az 1. előző évi 4.33%-al szemben, fogyasztási adóknál a hátralék mindössze 276.58 P, alig 0.05%, a­­rakbérek­­nél­ 5.4% az előző évi 12.45%-kal szemben. A hátralékokból: 1. Előírt fedékes volt, de be nem folyt összegek — — — 236.386.94 P 15.91% 2. Előírt, de csak 1943. évben elszámolható összegek — 1,206.968.73 P 81.25% 3. A korábbi évek javára előírt, de még rendezetlen követelés 42.19.70 10­2.84% Az első csoportba tartozó hátralékok közül je­lentékenyebbek: városi adók és illetékek 67.­146.60 P. közsegély térítések 24.226.20 P.­­követési költség­­térítések 13.870.46 P. lakbérekből1 20.072.88 P, házi­­gazdaságok jövedelme 42.883.98 P, fuvartérítésekből 25.340. 05 P. Ez utóbbi két hátralék, késedelmes fel­számolás miatt állott elő. A másodi­k csoportba tartoznak az üzemek 1942. évi nyereségéből a háztartásnak beszolgáltatandó 1,056.181.04 P, mely csak 1943. évben lesz pénztári­lag elszámolható. A tisztviselőknek részletfizetés mellett kiadott fa 79.143.19 pengő és szén 71.717.50 P összege 1943. január 1.-től kezdődően ke­rül levonásba. A harmadik csoportba változatlanul már csak egy tétel tartozik a gyermeklinikai elkülönítő pavil­ion költségeihez való hozzájárulás 42.190.79 P-t ki­tevő összege. Ezen összeg a m. kir. belügy és köz­ok­tatás-ügyi minisztérium tartozásra fele-fele arány­ban. Az ügy rendezése 1935. óta még ez év végéig sem történt meg. Az év folyamán a hátralékból 8.431.91 P töröl­tetett éspedig: Behajthatatlanság címén — —­­— — 3.227.85 P Téves előírások (kirovások) helyesí­­tése címén — — — — — — — 2.290.22 P Város terhére előírt közműköltség — 2.913.84 P Behajhatiatlanság címén a th. kisjgyűlése által leírt összegből: 1.783.42 P lakbérre, 1.193.53 P köz­műre, 250.90 P közterület foglalási díjra esik. Magyarország természetes szaporodása az elmúlt évben 81641 lélek volt A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma ismerteti a Központi Statisztikai Hiva­tal most elkészült feldolgozása alapján Magyar­­ország 1942. évi népmozgalmi adatait. Az ada­tok azt mutatják, hogy hazánk népmozgalma taval­r kedvezőtlenebbül alakult, mint az előző évben. A házasságkötések száma erősen vissza­esett. Az élveszületések száma ugyan emelke­dést mutat, de ez nem volt elegendő nagy a halálozások megnövekedésének ellensúlyozásá­ra és így a természetes szaporulat az előző évi alatt maradt. A házasságkötések száma Ma­gyarország mai területén 104.656 volt, ami a trianoni területre átszámítva egyike a legkedve­zőtlenebb számadatnak. Az utolsó 12 esztendő­ben csak két év volt, amikor a házasságköté­sek száma ennél is­ kevesebb volt. Az élveszü­letések viszont az előző évhez képest örvende­tesen emelkednek, de az arány­szám még mindig jóval kisebb, mint az 1931-35. születések száma volt. A mai Magyarország területén tavaly 307.341 élveszületés történt. A halálozások szá­m­a szintén nagyon megnövekedett és a trianoni területre vonatkoztatva 1932. óta volt a legna­gyobb. A mai Magyarország területén 225.700 halálozás történt. Igen sok ezek közül, számsze­rűnt 46.343 az egy éven aluli gyermekhalálozás. Emelkedett az 1—6 éves korban elhalt gyerme­kek száma is. Az ország természetes szaporo­dása a születések és halálozások számának egybevetése után 81.641 lélek volt. A trianoni területre vonatkoztatva a természetes szaporo­dás csak 46.044 lélek, amely az utolsó 12 év­ben a legkedvezőtlenebb arány. A mai Magyar­­országon tehát ezer lélekre 7.1 házasságkötés, 20.8 születés és 15.3 halálozás jutott, a termé­szetes szaporodás aránya pedig 5.5 ezrelék.. Foglalkozik a beszámoló a tüdővészes elhalálo­zásokkal is. Az elmú­t évben az ország mai­­te­rületén 23.319 tüdővészes halozás történt, ami az ország lakosait számítva, 1.58 ezrelékes aránynak felel meg. 1932. óta tavaly volt a leg­kedvezőtlenebb a tüdőgü­mőkóros halálozások aránya. Megállapítja a Statisztikai Hivatal, hogy a múlt évi természetes szaporodást figye­­lembevéve, 1942. december 31.-én Magyaror­szág lakosainak száma 1.843.279 lélek volt. FERENC JÓZSEF KESERŰ VÍZ

Next