Pécsi Napló, 1943. május (52. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-11 / 105. szám
2. oldal f £ G 5 | NAPLÓ 1943. május 11. V/aui£8$s**m*» enekül fiatattak honvéddőseink a vasárnap megrendezett kívánsághangversenyen, amelyben többezer polgári néző is gyönyörködött Pécs, május 10. — A kétnapos eső után derült, napsugaras idő köszöntötte a vasárnapot, élénk megelégedésére nemcsak a vesztegzáralá helyezett honvédhőseinknek, akik boldogan várták a számukra rendezendő ünnepélyt, de azoknak is, akik ennek a teljes sikerű ünnepnek a műsorát szolgáltatták. Délután 4 órára már többezer főnyi tömeg sorakozott fel a légvédelmi tüzérségi laktanya előtt felállított szabadszínpad körül, de a különbözőbb járműveken és gyalog is, mindig újabb és újabb tömegek érkeztek. Ugyanakkor a Széchenyi téren meg rengeteg érdeklődő várakozott a gyors egymásutánban visszaérkező városi autóbuszokra. A honvédek kívánsághangversenye lázba hozta az egész várost, beszédes bizonyságul annak, hogy az otthon milyen, lelkes szeretettel veszi körül a Don poklából hazatért honvédhősöket. A két hangszórón is közvetített, teljes sikerű műsort a pécsi leventék által előadott magyar Hiszekegy nyitotta meg, majd Érsek Ilonka mondott beköszöntőt, üdvözölve a katonákat és a megjelent polgári közönséget. Sárai János drámai erővel, mély hatást keltve szavalta el Gyóni Géza „Csak egy éjszakára“ című költeményét, majd Németh Ilonka és Érsek Marika lejtettek egy pompás keringőt, amely annál nagyobb tetszést aratott, mert egy váratlan szélroham a tánc koreográfiai teljesítménye mellett kiemelte a műsorszám teljes plasztikai szépségeit is. A lelkes hallgatóság ezt a számot megismételtette.Ezután a dr. Mihályiné leventeleánycsapat énekelt néhány magyar dalt pompás összetanulásban. Animich Pálivá Sajó Sándor „Magyarnak lenni“ c. költeményét szavalta el lendületesen, nagy hatást keltve utána Udvarhelyi Magda énekelt néhány magyar dalt. Pompás hanganyaga és remek magyar ruhája egyképpen hódították meg a lelkes hallgatóságot. Biró Márta — Peac bajnoknő — két tánckölteménnyel, egy keringővel és egy akrobatikus tánccal perdült a nézőtérre. Kiforrott, plasztikus mozdulatok, forró temperamentum, csapongó fantázia, akrobatika művészi tökélye jellemezte az előadóművésznőt, aki táncos lábával, boszorkányosan gyorsan perdülő mozdulataival egyszerre meghódította a honvédszíveket. Mindkét táncát meg kellett ismételnie, mert a fehérruhás, hollófeketehajú leányt a közönség nem akarta leengedni a nézőtérről. Remélhetőleg, még sokszor találkozunk táncművészetével a nyilvánosság előtt és nem tévedünk, amikor azt jósoljuk, hogy röviden Rökk Marika örökébe lép. Borszéke Ferenc színművész messzeszárnyaló baritonján magyar dalokat adott elő a honvédség lelkes tapsa mellett, úgyhogy ráadást kellett is kellett adnia. Keresztes Klára és Nagy Piroska parasztmenyecske és honvédbaka ruhában jelentek meg a nézőtéren a honvédtenyerek sűrű csattogása közben. Az atig 10 éves gyermekművésznő Keresztes Klára, felnőtteket is túlszárnyaló szubrett-tehetségével kitűnően elszórakozatta a közönséget, partnere sem maradt tehetségben mögötte. Tapsorkán zúgott végig a nézőközönség között, amikor a tehetséges J.őcsei Ferenc lépett a színre és elmondta humoros monológját a műfogról. Holter Nándor magyar dalt adott elő kitűnő muzikális érzékéről tanúskodva míg a két színésztehetség, Németh Ilonka és Szilágyi Erzsébet a „Kaszárnyajelenettel állandó derültségben tartotta a publikumot. A pompás hanganyagáról közismert Schneider József lépett ezután a színre, aki messze szárnyaló hanganyagával valósággal elbűvölte a jelenlevőket, sok ráadást is kellettudnia. Ezután kitűnő Sárközi László és cigányzenekara muzsikált a honvédeknek, azt a nótát játszották el, amelyet a sebesültek és a vesztegzár alatt lévő katonák óhajtottak. A honvédek kívánságára ugrott be a műsorba Biró Magda és karádis mélyengésű hangjával egy katonadalt adott elő. Sok sikert aratott. Horváth Mária „Színésznő leszek“ című monológot adott elő, míg Oláh Clizeik színpompás parasztruhában népies dalokat énekelt frenetikus sikert aratva. Ádám Mária mély átérzéssel „Minden elmúlik egyszer“ című dalt interpretálta, a közönség lelkes tapsa mellett. A közönség alig akarta leengedni a pódiumról a Bíró.-Doge leányleventecsapatot, amelynek tagjai édesbús magyar nótákat énekeltek, míg Doge Katalin a műsorbemondó szerepét töltötte be kedvesen. A táncszámokat Stefin Baby mozdulatművésznő és Magyar Misi tanítónő tanították be. A magas színvonalú műsor este 7 órakor ért véget a Leventezenek.hr által előadott Rákóczi-induló hangjai mellett. A tömeg lassan oszladozni kezdett, csak az a két kis levelibéka, amely hívatlan vendégként a rádiófelszerelés melletti vadgesztenyefán hallgatta végig a műsort, ■ várt nyugodtan tovább, nyilván rövidnek találta a műsort. A kívánsághangverseny teljes erkölcsi ,és anyagi sikerrel végződött, amely elsősorban is a fáradhatatlanul agilis rendezőség érdeme. Az elmúlt év folyamán 8.431 pengő adóhátralékot törölt a város Adatok Pécs 1942 évi zárszámadásából d) HÁTRALÉKOK I. Cselekvő hátralékok (követelések) 1941 december 31.-én volt — — — 1,056.749.67 P 1942 demeber 31.-én volt —— — 1,485.546.37 P A cselekvő hátralék emelkedett: 428.796.70 P A kezdő hátralékból törölt 8.431.91 P beszámításával a hátralék a folyó évi gazdálkodásból folyóan 437.228.61 P-vel emelkedett, mely a helyesbített hátralékhoz viszonyítva 41.4% emelkedésnek felel meg. Az egész bevételi hátralék, az évi előirányzanak 17.7%-át teszi ki. Ahátralék a vagy önigazgatás bevételeinél emelkedett, a költségvetés többi csoportjainál csökkent. A hátralék jelentősen emelkedett az üzemek jög vedelméből való részesedésnél, itt 438.985.56 % az emelkedés, tehát több mint amennyivel az egész hátralék emelkedett. Emelkedett még a hátralék a házigazdaságnál 23.148.37 P-vel, a házifuvarozásnál 17.584.80 P-re késedelmes elszámolás miatt. A hátralék az évi előíráshoz viszonyítva, a városi adóknál tovább csökkenve mindössze 2.32%, az 1. előző évi 4.33%-al szemben, fogyasztási adóknál a hátralék mindössze 276.58 P, alig 0.05%, arakbéreknél 5.4% az előző évi 12.45%-kal szemben. A hátralékokból: 1. Előírt fedékes volt, de be nem folyt összegek — — — 236.386.94 P 15.91% 2. Előírt, de csak 1943. évben elszámolható összegek — 1,206.968.73 P 81.25% 3. A korábbi évek javára előírt, de még rendezetlen követelés 42.19.70 102.84% Az első csoportba tartozó hátralékok közül jelentékenyebbek: városi adók és illetékek 67.146.60 P. közsegély térítések 24.226.20 P.követési költségtérítések 13.870.46 P. lakbérekből1 20.072.88 P, házigazdaságok jövedelme 42.883.98 P, fuvartérítésekből 25.340. 05 P. Ez utóbbi két hátralék, késedelmes felszámolás miatt állott elő. A második csoportba tartoznak az üzemek 1942. évi nyereségéből a háztartásnak beszolgáltatandó 1,056.181.04 P, mely csak 1943. évben lesz pénztárilag elszámolható. A tisztviselőknek részletfizetés mellett kiadott fa 79.143.19 pengő és szén 71.717.50 P összege 1943. január 1.-től kezdődően kerül levonásba. A harmadik csoportba változatlanul már csak egy tétel tartozik a gyermeklinikai elkülönítő pavilion költségeihez való hozzájárulás 42.190.79 P-t kitevő összege. Ezen összeg a m. kir. belügy és közoktatás-ügyi minisztérium tartozásra fele-fele arányban. Az ügy rendezése 1935. óta még ez év végéig sem történt meg. Az év folyamán a hátralékból 8.431.91 P töröltetett éspedig: Behajthatatlanság címén — —— — 3.227.85 P Téves előírások (kirovások) helyesítése címén — — — — — — — 2.290.22 P Város terhére előírt közműköltség — 2.913.84 P Behajhatiatlanság címén a th. kisjgyűlése által leírt összegből: 1.783.42 P lakbérre, 1.193.53 P közműre, 250.90 P közterület foglalási díjra esik. Magyarország természetes szaporodása az elmúlt évben 81641 lélek volt A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal most elkészült feldolgozása alapján Magyarország 1942. évi népmozgalmi adatait. Az adatok azt mutatják, hogy hazánk népmozgalma tavalr kedvezőtlenebbül alakult, mint az előző évben. A házasságkötések száma erősen visszaesett. Az élveszületések száma ugyan emelkedést mutat, de ez nem volt elegendő nagy a halálozások megnövekedésének ellensúlyozására és így a természetes szaporulat az előző évi alatt maradt. A házasságkötések száma Magyarország mai területén 104.656 volt, ami a trianoni területre átszámítva egyike a legkedvezőtlenebb számadatnak. Az utolsó 12 esztendőben csak két év volt, amikor a házasságkötések száma ennél is kevesebb volt. Az élveszületések viszont az előző évhez képest örvendetesen emelkednek, de az arányszám még mindig jóval kisebb, mint az 1931-35. születések száma volt. A mai Magyarország területén tavaly 307.341 élveszületés történt. A halálozások száma szintén nagyon megnövekedett és a trianoni területre vonatkoztatva 1932. óta volt a legnagyobb. A mai Magyarország területén 225.700 halálozás történt. Igen sok ezek közül, számszerűnt 46.343 az egy éven aluli gyermekhalálozás. Emelkedett az 1—6 éves korban elhalt gyermekek száma is. Az ország természetes szaporodása a születések és halálozások számának egybevetése után 81.641 lélek volt. A trianoni területre vonatkoztatva a természetes szaporodás csak 46.044 lélek, amely az utolsó 12 évben a legkedvezőtlenebb arány. A mai Magyarországon tehát ezer lélekre 7.1 házasságkötés, 20.8 születés és 15.3 halálozás jutott, a természetes szaporodás aránya pedig 5.5 ezrelék.. Foglalkozik a beszámoló a tüdővészes elhalálozásokkal is. Az elmút évben az ország maiterületén 23.319 tüdővészes halozás történt, ami az ország lakosait számítva, 1.58 ezrelékes aránynak felel meg. 1932. óta tavaly volt a legkedvezőtlenebb a tüdőgümőkóros halálozások aránya. Megállapítja a Statisztikai Hivatal, hogy a múlt évi természetes szaporodást figyelembevéve, 1942. december 31.-én Magyarország lakosainak száma 1.843.279 lélek volt. FERENC JÓZSEF KESERŰ VÍZ