Pécsi Szemle, 2012 (15. évfolyam, 1-2. szám)

2012 / 2. szám - Kaposi Zoltán: Pécs agrárrendszerének változásai 1945-1968 között. Földreform, államosítás, szövetkezetesítés

PÉCS AGRÁRRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI 1945-1968 KÖZÖTT Művelési ágak szerinti földbirtokmegoszlás Pécsett 1935-ben. Az összterületet szemlélve az agrártermelésben a hagyományos szántóföldi gazdálkodásnak is nagy szerep jutott, erre az alapot a 2386 holdas szántóföld biz­tosította. A rétek egyrészt a háziállatok takarmányozását, másrészt pedig a piaci takarmányeladást biztosították. A hajdan nagy kiterjedésű szőlők területe már jó fél évszázada csökkenő tendenciát mutatott: 1895-1935 viszonylatában 43%-kal lett kisebb a beültetett terület. A szőlő- és bortermelés kisüzemi formában működött, amit jól mutat, hogy 413 hold szőlőterületen 1 hold alatti birtokok voltak. A borterme­lés, a fogyasztás és az értékesítés ugyanakkor a lakosság jelentős részének fontos tevékenysége maradt, bár az is tény, hogy egyre több szabályozó elem jelent meg a termelésben és értékesítésben (hegyközségi törvény, közpince stb.).5­6 A 4300 holdas erdőség az idők során méreteiben alig változott. Az erdő kb. 75%-a 80 éves vágásfordulóval kezelt szálerdő, míg a többi fele-fele arányban 40 éves vágásfordulóval kezelt, illetve ún. parkerdő. Az erdőgazdálkodás fontos kérdés volt, hiszen egyrészt biztosította a város faszükségletét, másrészt ellátta a lakos­ságot tűzifával. A városi erdőtelep a város pénztárában is komoly funkcióval bírt, például 1934-ben mintegy 20 000 pengő tiszta jövedelmet ért el az erdőgazdaság.7 A pécsi mezőgazdaság fontos ágazata volt a gyümölcstermelés: 1935-ben 173 060 gyümölcsfát számoltak meg a város területén. Fajták szerint vizsgálva 45%-ot tett ki az őszibarack.8 Az őszibarack minősége messze földön híres volt, korabeli újságok mindig lelkendezve beszéltek a mediterrán klíma alatt növekvő pécsi őszibarackról. Előnyét jelentette az őszibarack-termelésnek az is, hogy a korabeli technikával tartósítani is lehetett, így egész évben lehetett fogyasztani. Emeljük még ki, hogy 1940 körül a városban mintegy 100 bolgár család foglalko­zott a lakosság ellátását biztosító kertészeti tevékenységgel.A művelési ágak terület (kat. hold) aránya (%-ban) Szántó 2 386 20,08 Kert 473 3,98 Rét 1 377 11,59 Szőlő 1 422 11,97 Legelő 651 5,48 Erdő 4 208 35,42 Nádas 2 0,02 Földadó alá nem eső 1 362 11,46 Összesen 11 881 100,00% 5 Magyarország mezőgazdaságának... i.m. 1938. 44. p. alapján szerkesztve. 6 Kaposi... i.m. 2006. 155. p. 7 Magyar városok statisztikai évkönyve. Első rész. A magyar városok háztartási viszonyai az 1934. évben. Bp. 1935. táblázatai alapján számítva. Az erdőgazdasági bevétel 145 402, a kiadás 125 687 pengő volt. Az adatok alapján egyértelmű, hogy Pécs esetében átlag alatti volt az erdő jövedelmezősége. 8 Magyarország mezőgazdaságának... i.m. 1938. 47. p. adatai alapján számolva. 9 Kaposi... i.m. 2006. 156. p.; Pécs Lexikon, 2010. I. 112. p.

Next