Pécsi Tőzsde, 1924 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1924-01-05 / 1. szám
2. állítsuk-e meg, vagy csak akkor, ha majd forgalomban lesz már az az állam jegymennyiség, mely szükséges egyrészt a belföldi kölcsön előteremtéséhez, másrészt a gazdasági élet zavartalan további működéséhez. A belső kölcsönnel együtt aktuális a jegybank kérdése is. Az új jegybank alaptőkéje 30 millió aranykorona lesz. Popovits Sándor az új Jegybank kiszemelt kormányzója egy mai nyilatkozatában megcáfolja a hírt, mintha a franciák kiváltsága az lenne, hogy az új Jegybank 70 millió aranykorona alaptőkével alakuljon meg. A szokásos újévi üdvözletek keretéből kiemelkedőleg köszöntötte az év első napján vezetőit a Dunántúli Bank rt. tisztviselő kara. Alkalmat szolgáltatott erre az a körülmény is, hogy az új esztendő már a fényes, új bankhelyiségekben érte a tisztviselőket, ahol ma már impozáns nagystílű bankmunka folyik. Először Iványi Zsigmond cég , vezetővel az élén Halász Béla ügy- vivő igazgatónak kívántak boldog újévet, aki további fokozott munkára, összetartásra és kollegialitásra buzdította a tisztviselő kart. Utána az érdekeltségek és affiliált vállalatok vezetőinek társaságában a bank emeleti helyiségeibe vonult a tisztikar, ahol Halász ügyvivő igazgató tolmácsolta az újévi jóki várlatokat Dusbaba Vilmos vezérigazgató előtt, rámutatva arra, hogy az elmúlt évre büszkén tekinthet vissza a bank, mert a vezérigazgatóval az élén oly munkát végzett a tisztviselő kar, mely minden elismerést megérdemel. De ezeknek az eredményeknek, sok nehézség és sok külső ellentállás dacára való létrehozatalában nem csak az üzleti érdekek gondos ápolását és a szakavatottság megnyilatkozását látja, hanem elsősorban a szeretet műve volt mely itt szépet és nagyot alkotott. Kéri a vezérigazgatót, hogy tisztviselői iránti szeretetét és jóindulatát tartsa meg a jövőre is s akkor ez a tisztikar bármely nehéz feladatra lelkesedéssel fog vállalkozni. Dusbaba vezérigazgató megköszönve a szívélyes üdvözlést, utalt Popovits különben a korona jövendő sorsáról is nyilatkozik s azt mondja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen ponton stabilizálódik a korona, mert a kölcsön fölvételéig a korona átalakulására még nagyon sok tényező hathat. Szerinte a kölcsön feltételeinek összes kihatásai alapján alakul majd ki végül is a koronának az a kurzusa, amelyen kívánatos lesz stabilizálni. A stabilizálásnak egyébként olyan árfolyamértéken kell megtörténni, amelynek fentartása nem igényel áldozatokat a tisztviselők érdemeire, ígérve, hogy azok érdekében a jövőben is mindent el fog követni. Alig két éve alakult meg a bank s ma már aki belép, fővárosi nívójú,igazi nagy bank impresszióját keltő, ötven tisztviselővel dolgozó modern pénzintézetet lát maga előtt. Ennek létrehozója valóban a munka, lelkesedés és szeretet volt. Az új év küszöbén súlyos gazdasági helyzet veti előre árnyékát, amely talán megpróbáltatásoknak fogja kitenni a gazdasági élet tényezőit is, de ha itt a munka, összetartás és megértés honol, kivívott pozíciónkat nemcsak meg fogjuk tartani, ha- s nem az eddigi szellemben még szélesebb alapokra fektethetjük. Meleg szeretettel tolmácsolta a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár tisztikara is újévi szerencsekívánatait Ábrahám Gyula vezérigazgatónak, aki tisztviselőinek nemcsak főnöke, de megértő jóakarója is. Ugyancsak jókívánságokkal halmozták el a mindig készséges Umheiser Béla igazgatót. A Pécsi Takarékpénztárnál Visnyi Ernő elnök, kincstári főtanácsost és Siptár Lajos igazgatót, a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztárnál Tedesco Viktor vezérigazgatót és Eötvös Jenő igazgatót, a Pécsi Kereskedelmi és Iparbanknál Bolgár Tivadar vezérigazgatót és Tóth Zoltán igazgatót üdvözölték melegen az új esztendő alkalmából. o b fk bcd ■ cr: ao* cd scronologoE cd 3 co c cd a cd b cd a cd b cd a Újévi üdvözlések a bankoknál PÉCSI TŐZSDE Szombat, 1924. január 5. A vidéki pénzintézetek szaporodása A vidéki pénzintézetek életében — mint a Pesti Tőzsde írja — az elmúlt, 1923-ik esztendő fokozott jelentőségű volt. Elsősorban feltűnő, hogy a vidéki pénzintézetek szerfelett megszaporodtak. A szaporodást a pénzügyi körökben a legkülönbözőbb módon kommentálják. Windisch Hermann, a P. K. ügyvezető igazgatója a következőket mondta munkatársunknak a vidéki pénzintézetekről : — A Pénzintézeti Központnak csak azok az adatok állanak rendelkezésére, amelyek a Központi Értesítőben már napvilágot láttak. Ezek szerint az elmúlt esztendőben Csonka-Magyarországon összesen 67 pénzintézet akkuit, amelyből 41 intézet esik Budapestre és 26 intézet a vidékre. Az összes tavaly alakult intézetek 7,7 milliárd tőkét képviselnek, hogy ebből mennyi esik a budapesti intézetekre pontosan nem lehet tudni; tény azonban, hogy az újonnan alakult vidéki intézetek több mint egymilliárd korona tőkeerőt képviselnek. Ezek az adatok gyakorlat nyelvén annyit jelentenek, hogy Magyarországon 1923-ban a pénzintézetek a meglevő intézetek számához viszonyítva több mint 10 percenttel szaporodtak meg, amire — véleményem szerint — igazán nincs szükség ebben a csonka országban. Az említett szám azonban a gyakorlatban még nagyobb, mert sok olyan intézet alakulásáról tudunk, amelyek a Központi Értesítőben még nem szerepelnek. Ezen adat mellett az intézetek megszűnésének kérdését nyugodtan figyelmen kívül hagyjhatjuk, miután igen jelentéktelen azoknak a pénzintézeteknek a száma, amelyek valóban megszűntek a múlt esztendőben és azonkívül a megszűnőben levő intézetek tényleg jelentéktelenek is voltak. Hogy bizonyos összehasonlító képet lehessen nyerni az új intézetek számáról és ennek jelentőségéről a magyar közgazdasági életben, erre nézve megemlítem, hogy 1916-tól 1920-ig alapítási tilalom volt. 1921-ben a viszonyok még bizonytalanok voltak, úgy, hogy az alapítási tevékenység nem fejlődött ki teljes mértékben, 1922-ben még nem kapott teljes lendületet a dolog s a most végződő esztendőben nyert végül jelentőséget a magyar pénzintézetek helyzetében és történetében az alapítások kérdése.