Pécsi Ujlap, 1908. augusztus (2. évfolyam, 175-198. szám)
1908-08-02 / 176. szám
II. évfolyam — 176. szám Vasárnap, 1908. augusztus 2. Az „Ujlap“ melléklete. Előfizetési árak : az Ujlappal együtt helyben Egész évre . . K. 7.20 Fél évre . . . „ 3.60 Negyedévre . . „ 1.80 1 hóra . . . „ 1.60 Vidékre, Egész évre . . K. 15.60 Fél évre . 7.80 Negyedévre . . . 3.90 1 hóra .... 1.30 Csak a „Pécsi Úrlap* vidékre 1 hóra K. 1.— Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefonszáma 484. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP · Katholikus férfiak! készüljünk Máriagyűdre! ! Keresztény vásárló közönség. J Az érem másik oldala. Fizessétek ki számláitokat. Múlt vasárnap keresztény kereskedőinkről és kisiparosainkról esett szó. Ma újból keresztény iparosainkról s kereskedőinkről, illetőleg iparunkról és kereskedelmünkről szólok Tartozom az igazságnak, hogy róla beszéljek. Kutatva ugyanis iparunk és kereskedelmünk tengődésének okait, rámutattam az eladók gyöngéire. Nem szabad e pontnál megállanom, mert ludas a dologban a vevőközönség is. Annak is vannak gyöngéi, melyek nagyban hátráltatják iparunk és kereskedelmünk fejlődését és versenyképességét. Egyik gyöngéje vevő közönségünknek, hogy megszokás után cselekszik. Apja, nagyapja, anyja, nagyanyja a régi boltba járt, meg volt vele elégedve, miért menne ő máshoz, ha rögtön hitsorsosa is, ha az is tudja ép úgy kiszolgálni, mint a zsidó. És köztünk még a „házi zsidó “-rendszer, melynek gyakran önvédelmünk kötelességét áldozzuk fel. Másik hibája a vevőközönségnek azon szinte ideges érzékenysége, melylyel a kereszténytől vett cikket fogadja Jal a két, iparosnak vagy kereskedőnek, ha áruja itt-ott nem üti meg a mértéket. Rögtön kész az ítélet. „Nem megyek oda többé.“ A Mózsi be is csapja szép szóval, rossz árat is ad igen gyakran. És jó vevőközönségünk ? Elnevezi a Mózsit ilyennek-olyannak, szidja égre-földre, de azért másnap újból csak nála vesz. A kifakadásokba eltemeti mérgét, de egyúttal emlékező tehetségét is. Főhibája azonban a számlák ki nem fizetése. Ez a hétfejű sárkány, mely irgalmatlanul nyeli el legtöbb iparosunkat és kereskedőnket. És annyira közkeletűvé lett ez a rossz szokás, hogy szinte „új“ számba sem veszik, akinek cipője, ruhája stb. stb. ki van fizetve. Egyik mesterünk munkavezetőnek állt be, mert nem tudta számláit behajtani. Másik mesterünknek 34 000 koronája van a megrendelők kifizetetlen számláiban eltemetve, ismét más mesterünket majd a tönk szélére juttatták a számlák stb. stb. Hogyan tudjanak azután keresztény iparosaink versenyezni a többiekkel ? Tőkéjük nincs, vagy ha van, az kevés, áraikat rögtön ki nem fizetik, váltókkal kénytelenek dolgozni. S azok a váltók jó sírásók. Pompásan tudják őket eltemetni az idegenek nagy örömére. Pedig a számlát nem fizetni, s vallásunk szerint, úgy hiszem, azon parancs ellen van, amely parancsnak áthágóit a hűvösre szokták tenni. Párizsnak egy híres szónoka egyik beszédjét e szavakkal fejezte be : „Uraim és Hölgyeim! Csak egyet kérek önöktől! Fizessék ki számláikat!“ Magam sem tudok ennél jobbat és fontosabbat mondani. Számláit rögtön fizető polgár, kostól egy kerékpárt béreltetett a maga részére, ugyanakkor ő maga ennek fióküzletéből személyesen is bérelt egyet, így két kerékpárra tett szert. Az egyiken ő, a másikon Mesteri János nevű barátja, foglalkozásnélküli órássegéd Budapestre szöktek Mint a rendőrség jelenti, a tolvajok megkerültek — gép nélkül. Eljárás ellenük folyamatba tétetett. Hírek. — Uj közjegyző. Az igazságügyi miniszter Húsa Ernő drt, kaposvári ügyvédet, a „ Népjogi c. hetilap tételes szerkesztőjét szigetvári közjegyzővé nevezte ki. — A bányászsztrájk megszűnt. A föld alatt tovább folyik a munka. Az 52. gyalogezred 11. százada már visszavonult Pécsre. A Jakaboknak továbbra jár a pezsgőpénz. — A nőzárda ünnepe. Nevezetes örömünnepe lesz holnap (hétfőn) a Miasszonyunkról nevezett nőzárdának. 25 éves jubileumát ülik annak, hogy a mostani főnöknőt, Brunner Gabriellát először választották meg a rend fejedelemasszonyává. Ismeretesek előttünk azon érdemek, melyeket a rend az ő bölcs vezetése alatt a hazafias és valláserkölcsös nevelés terén szerzett, azért sokszoros örömmel üdvözöljük őt szép ünnepén s őszintén kivánjuk, hogy a jó Isten tartsa meg soká a rend javára. — A Szentferencrendiek templomában a templom díszítő testesét javítják. Ezért hétköznapokon csak reggel 6 órakor vannak a szt. misék. — Megkerült kerékpártolvajok. Bosnyakovics Lajos lakatossegéd, ki Nagy Mihály asztalosinas segélyével Dréher Károly mechani A „Kis Piszokénak! Akinek nem kell egyházi temetés. A „Kis Piszok* „Hanyagság a kórházban* cím alatt a kórházban meghalt Tóth Mihályné, szászvári asszony temetésével kapcsolatban a múlt vasárnapi „Piszok“-ban egy aljas hazugságot tesz közzé, amelyet ezennel ismét leleplezünk, hogy a nagyközönség napról napra lássa, hogy mily piszok, hitvány, aljas hazugságokkal táplálja ennek a „Piszok” lapnak zsidószocialista legénysége a sárgaföldig elbutított olvasóit. Azt írja, hogy „pap nélkül temették el a halottat. Pap nem volt, mert a rokonok szegények és nem tudtak fizetni. A papok pedig „ingyen munkát“ nem végeznek ... az volna a legcélszerűbb, ha egyetlen temetésen sem agságoskodna pap.“ Tóth Mihályné hozzátartozói közül senki sem járt a szigeti külvárosi plébánián (Barátoknál) a halott bejelentése és egyházi temetés kérelme miatt, így a halott a kórházban — szokás szerint — rendesen beszenteltetett, eltemettetett és kün a temetőben is elhantolás után beszenteltetett. Ez a való tényállás. Minden egyéb hazugság! hitvány rágalom. Elégtételt a bíróságnál venni nem lehet, mert csak általában „pap"-ról írnak és nevet vagy hivatalt nem neveznek meg. Hogy egyszer és mindenkorra végezzünk a nagy nyilvánosság előtt is a „Kis Piszok“ hazugságaival, kijelentjük : Hogy a „Munkás“ e hírének szerkesztője hitvány, hazug fráter mindaddig, míg be nem bizonyítja, hogy a pap — az általános kórházi szokás ellenére — azért nem temette el Tóth Mihálynét, mert nem tudott fizetni. Atyanak előre a tarkával ! Mondjanak egyetlen egy esetet Pécs városában, midőn akármelyik plébániahivatal az egyházi temetést szegénynek megtagadta volna, mert nem tudott fizetni! Ha nem tud ilyesetet mondani a „Kis Piszok” (pedig nem tud, mert nincs) akkor ne hazudozzék, ne rágalmazzon csak azért, mert buta olvasószamarai a hazugságból és hitványságból élnek. — Halál a hullámokban. Végzetes szerencsétlenség hire érkezik Dárdáról Urszinyi Pál VI. oszt. gymnáziumi tanuló, Urszinyi Pál, dárdai közjegyző egyetlen fia egy nagyobb úri társasággal a Dráva melletti Repnyák pusztára rándult ki. Ott többekkel együtt megfürdött. Fürdés közben vagy görcsöktől vagy veszedelmes forgatagtól elkapatva elmerült. Jilly Viktor főszolgabíró és Schmidt János uradalmi igazgató azonnal a fuldokló fiú segítségére siettek, de minden erőlködés mellett sem tudták már elkapni a szerencsétlent. A Dráva elsodorta testét és többé felszínre sem került. Szülei Buziáson fürdőznek. Megérkezett a távirat a gondtalanul ott üdülő szülőkhöz és a tragikus hir megtörte a szerencsétlen család szivét. Nagy a részvét a mélyen sújtott szülök iránt. Tervezet és felhívás a pécsi ,,Mezőgazdasági gőzmalom és sörgyár rt.“ alakítására. Új, széles mederben folyó vállalat megindulásának tervezetét olvastuk. Mit akarnak a vállalkozók ? „Tervbe vettük ugyanis, hogy részvények jegyzése által előteremtendő tőkével megszerezzük az ifj. Scholz Antal-féle pécsi „Új sörgyár”-at a körülötte levő 37 kat. hold teleppel, réttel és szántófölddel együtt, e helyen a sörgyárral kapcsolatban egy modern gőzmalmot építünk, végül a már meglevő épületekben malátagyártásra is berendezkedünk és ezen takarékossági szempontból központi hajtóerővel felszerelendő vállalatot, mely később közraktárakat is létesíthet, sőt a hizlalást és tejgazdaságot is felölelheti, egységes igazgatás és kiváló szakerők vezetése alá helyezve, a termelő és fogyasztó közönség érdekeinek öszszeegyeztetésével mielőbb üzembe hozzuk . Igazán nemes cél, melyhez egyelőre 1.250.000 kor. alaptőke szükséges, melyet 2500 darab 500 korona névértékű részvény kibocsátásával szándékoznak összegyűjteni, határidő 1908. október hó 1. napja. Részvényjegyzés személyesen vagy meghatalmazott által Schapringer J., Ullmann M., Krausz Simon és fia, Fodor Hugó pécsi bankcégnél s az ivtartóknál eszközlendő. Ezen közgazdaságilag igen nemes és nagyhorderejű vállalat megindítói között ott vannak : gróf Zichy János vb. t. t., nagybirtokos, Zsolnay Miklós gyáros, Kindl József, Truka József, Jánosi Engel Gyula, Jeszenky Imre, Dőry Ödön. Főszerkesztő: Virág Ferenc. Felelős szerkesztő: Müller Károly. Kiadó: Ifj. Wessely Károly. Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre!