Pécsi Ujlap, 1912. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-01 / 25. szám
Melczer mellett érvelt s többek között felhozta, hogy erkölcsi szempontból sem lehet Schmidtnek felemelt ajánlatát elfogadni. Ezután dr. Prakaur Tamás szólalt fel, aki sorra cáfolva Lővy dr. érveléseit, a végén szenzációs leleplezést tett. Elmondta, hogy dr. Lővyt a boszu és felekezeti gyülölség vezeti, aki egész pénzcsoportot szervezett s nyíltan fogadkozott, hogy Schmidt Károlyt, a katholikus ügyek exponens emberét nem engedi be a városi bérházba, bármennyi pénzébe is kerülne. Lővyt egyrészt tehát a gyülölség, másrészt az érdekeltség vezeti ez ügyben, mert hisz ő Melczernek csendes társa, ha tehát lelkiismeretesen akarná hivatását betölteni e tárgynál nem is volna szabad felszólalni. Végül felhívta Lővyt nyilatkozzék becsületszavára igaz-e, hogy csendes társa Melczernek. Kínos meglepetést keltett a felszólalás. Lővy Jakab dr. azt állította, hogy nem haragszik Schmidtre s nem a gyűlölet vezeti, majd utóbb, mikor az elhangzott közbeszólásokból, hogy el nem hiszik, általános derültség közt elszólta magát. A hozzá intézett kérdésre Lővy dr. nem válaszolt. Sájevits János szólalt fel ezután, aki a legnagyobb felháborodással utasította vissza Lővy azon kijelentését, mellyel a képviselőtestületet akarta kioktatni. Elítéli Lővy eljárását, aki egy pénzcsoportot szervez, hogy boszút álljon embertársán s felhasználva képviselőtagsági minőségét még fel is szólal az általa szervezett pénzkonzorcium érdekében. A képviselőtestület 28 szóval 3 ellenében (Lővy Jakab dr., Novics Miksa és Weisz Lajos) Schmidt Károlynak adta ki a lakást. (Pécsi szállodák idegenforgalma.) A rendőri bejelentő hivatalban ma állították össze a pécsi szállodák január havi forgalmáról szóló kimutatást. Eszerint a pécsi szállodákban január hónapban 360 idegen szállott meg, vagyis valamivel kevesebb, mint december hónapban. (Meghiúsult zsebtolvajlás.) Kovács Bogyi M Mihály 28 éves szabadkai lóalkusz tegnap este a Ketterer-féle vendéglőben azzal a kijelentéssel riasztotta fel a békésen borozgató vendégeket, hogy közülök valaki ellopta 60 koronát tartalmazó erszényét. A vendéglős kérdésére, hogy kit gyanúsít a lopással, egy vele szemben ülő vidéki földművest nevezett meg. Ez természetesen tiltakozott a gyanúsítás ellen s kijelentette, hogy nála ugyan van 1600 korona, de az a sajátja, amelyen lovakat akar venni. Közben a vendéglős rendőrt hivatott, aki Kovács Bogyi Mihályban veszedelmes zsebtolvajt ismert fel, akinek a pécsi rendőrséggel is már nem egyszer gyűlt meg a baja. A meglepett zsebtolvaj beismerte, hogy erszényét senki sem lopta el s azért vette gyanúba a zsebtolvajlással a vidéki földmivest, mert látta, hogy annál sok pénz van s azt remélte, hogy ha azt sikerül kikutatni, elemelhet tőle egy csomó pénzt. Kovács Bogyi Mihály ellen a rendőrség folyamatba tette a büntető eljárást. (Elveszett karkötő.) Komár Rózsi pécsi lakos január 29-én a Király utcában elvesztette egy centiméter széles aranyláncból fonott karkötőjét. Miután a karkötő kedves emléke, ez után kéri a becsületes megtalálót, vigye a karkötőt a rendőrségre, ahol jutalomban részesül. (Mozgalom a mohács—pécsi vasút menetrend javításáért.) Mohácson a Pécs városával való kedvezőbb vasúti összeköttetés kieszközlése végett mozgalom indult meg. Rü 11 Béla dr. a mohácsi iparosok olvasókörének elnöke a következő felhívást bocsátotta szét: Általános az a panaszunk, hogy vasúti összeköttetésünk Budapest, Szarajevó és Béccsel, úgy az ezek között fekvő vasútvonalakkal rendkívül rossz és kényelmetlen. Tudomásunk van arról, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságánál a nyári menetrend összeállításán és most foglalkoznak. Tudjuk, hogy az államvasutak menetrendjéhez fog hozzásimulni a mohács—villányi menetrend is. Ragadjuk meg az alkalmat! Eszközöljünk ki városunk részére a mohács —pécsi vasútigazgatóságnál az eddigieknél megfelelőbb menetrendet! Különösen abban a tekintetben, hogy Mohácsról Villányra körülbelül délután 5 órakor és Villányról Mohácsra körülbelül 6 órakor indíttassák a negyedik személyszállító vonat. Ennek keresztülvitele nehézségekbe nem ütközik, de illetékes helyen kérelmezni kell. Mindanynyiunknak egyformán érdekében fekszik, hogy végre valahára menetjövet legalább egy megfelelő és kényelmes személyszállító vonat álljon rendelkezésünkre. Eddig amúgyis mostohán bántak el velünk. A rendkívül fontos tervezet megbeszélése céljából a Mohácsi Iparosok Olvasókörében 1912. évi február hó 2-án délelőtt 11 órakor értekezletet tartunk s kérjük városunk minden rangú és rendű polgárát, hogy azon megjelenni szíveskedjék. Mohácson, 1912. január hó 23-án. Dr. Ro 11 Béla a mohácsi iparosok olvasókörének elnöke. (Anyakönyvi hírek.) Az anyakönyvi hivatalban ma a következő haláleseteket jelentették be: özv. Szabó Jánosné 60 éves, r. k. (érelmeszesedés), Ragoncsa György 52 éves, r. k. (lőtt seb) és Törzsök József 15 hónapos, r. k. (tüdőláb). Min IS ■Dili. * Hanug Ferenc dr. legújabb munkája. A napokban hagyta el a sajtót Dr. Hanug Ferenc egyetemi magántanárnak újabb műve e címen: „A jegyesség- házasságkötési forma kifejlődése a „Ne ferere“ decretumig.“ A mű tartalmára nézve a Bevezetésből kiemelendőknek véljük a következőket: A S. Congregatio Conciliinak 1907. aug. 2-án kibocsájtott „Ne termere“ decretuma az eljegyzésnek és a házasságkötésnek nyilvánosági formáját szabályozta még pedig úgy, hogy az eljegyzésre nézve megteremtette, a házasságkötésre nézve pedig módosította a clandestinitas bontó akadályát. A jogalkotás ezen munkája nem önkényes kodifikátori próbálkozás, hanem évezredes, alig észrevehető lassú fejlődésnek tételes záróköve volt, melynek megértéséhez szükséges az eljegyzésnek és a házasságkötésnek az egyház első elterjedése idejében szerepet játszó népeknél, valamint maguknál a keresztényeknél az egyház alapításától kezdve használatos formáit ismerni és jogbölcseleti, valamint jogösszehasonlítói vizsgálódás tárgyává tenni. Ez tárgya a most megjelent munkának. A tétel természete a genetikus, a jogtörténeti módszert tette szükségessé. A házasság szentségi lényegének változatlanságát természetesen a műben foglalt fejtegetések is feltételezik. Azon házasságkötési forma alatt, mely a mű tárgya, nem a „forma sacramenti“ értendő, hanem a nyilvános házasságkötéshez az egyházban régebben „ad liceitatem actus“, a trienti zsinat óta pedig „ad validitatem actus“ megkívánt ünnepélyességi, nyilvánossági forma, amely nélkül a házasság „clandestinitas“ címén nem volt érvényes. Töténetileg tekintve azonban, mint e fejtegetések korán látni lehet, a nyilvánossági forma kérdése mégis összefügg a szentségi forma kérdésével, mert a trienti zsinat előtt századokon át, sőt még a trienti zsinaton is vita folyt afelett, váljon a házasságkötési cselekvények és szertartások közt melyik cselekvény hozza létre és teszi teljessé és felbonthatatlanná a házasságot és nem szükséges-e a szentség lényegéhez a nyilvánosság (szülők engedélye és közreműködése, papi deoedictio, tanúk előtti consensus-kijelentés), nem azonos e tehát a nyilvánossági forma a szentségi formával ? A munka célja a „Ne ferere“ által teremtett vagy átalakított jogot történeti alapon megértetni és főleg bemutatni az ókori és a középkori egyházban használt nyilvános házasságkötési szertartásoknak összefüggését az ókori népek házasságkötési és menyegzős szokásaival, majd a decretum és decretalis jognak e tárgyban való összefüggését úgy az ókori és kezdő középkori egyház gyakorlatával, mint a trienti zsinat és a „Ne temere“ decretum jogával. Az ókori népek házasságkötési és menyegzői szokásainak ismertetése a mű elején, az „1. Rész“-ben történik. A tulajdonképeni jogfejlődésről, a keresztény egyházban, a „II. Rész“ tárgyal. A mű „III. Rész“-e a jogtörténet teljessége végett a „Ne femere“-re vonatkozó általános tudnivalókat összegezi. A „Függelék“ a jogtörténeti fejlődést szemléltető főbb törvényszövegeket közli. A „Ne fernere“ decretumban foglalt el PÉCSI UJLAP Színház. Heti műsor. Csütörtökön: A) Tanítónő. Pénteken: Délután: Sárga liliom. Este: B) Leányvásár. Szombaton: C) Csitri. (Először.) Vasárnap: Délután: Tatárjárás. Este: A) Csitri. (latb. Hírlapkiadó és Nyomda RT. Pécs. Igazgató: Müller Károly. 2 jegyzési és házasságkötési jognak részletes , rendszeres előadása e munka keretén kívül esik. A mű 340 nyolcadrétű oldalra terjed, ízléses nyomdai kiállítása a Szent István-Társulat Stephaneum nyomdáját dicséri. A mű ára 5 korona. Megrendelhető a szerzőnél: Budapest, IV., Duna u. 3., valamint a „Dunántúl“ könyvkereskedésben Pécs, Széchenyi-tér 9. Egy jó karban levő ZONGORA jutányos árban eladó. Cím a kiadóban. BNNNBBiaBBSaCNBNBJjl^eiNBeigaHVNaUHNaBN Farsangi lasnok Élen nap érkeznek!! be gemes csipke Echarpok selyem szövetek minden színben. Csipke szövetek és csipkék, minden árban. Glace bőr, selyem és csipke keztyük, harisnyák, legyezők és szalagok, divatos hajtűk és fésűk, illatszerek. A legjobb fehérneműek ingek, gallérok és kézelők selyem nyakkendők óriási választékban kaphatók Buzsáry János áruházában Pécs király utca 45. Aki jó és szép divánt, (Ottománt), heverőt, ruganyoos vagy párna ágymatracot, avagy hasonló dolgokat akar vásárolni az SAJÁT KÉSZÍTMÉNYŰ és túlhalmozott raktáramat tekintse meg, mielőtt venni akar. Éppen azért, mert raktárom a legnagyobb Pécsett, készítményeimet teljesen leszállított árakon bocsátom a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Rózsa Sándor kárpitos, PÉCS, FERENCIEK UTCA 22. SZÁM. Szabott ár. Alapittatott 1877-ben. Pécsett' Széchélyi-tér sx. alatt. 11 Pécsi Takarékpénztárral és a Sipőcz gyórf?szertárral szemben. — Telefon 506. * Egy férfi hős Bergsteiger 5.30., Egy cjievro bergsteiger 6.50., ESi n#i bős ftMe 5.,. Egy női chevro fűző* 5.50., Egy női fess tércipő 3.50., Egy női sehvro regatta 4. barna regatta 4. VIMi refailku 3 stás gfcfasi j SsBTOirtís f®véS®Í8Íí.. «»■.niwMii'Wiar^iy.vaawna'.'w.Kt.wwjiiamiwinwi rr* 1—rrti TTimnrpuTn.aj injim' -----***—----------------_________________________