Pécsi Ujlap, 1913. június (7. évfolyam, 124-148. szám)

1913-06-10 / 131. szám

jr •) ' VII. évfolyam. — 132. szám. K­­üjii|i»al­magyar helybe»: Ktegyi'Tévre .... K. 1 ‘80 Kp hóra.............­*) Vidékre: rWvi«............. K 7­ 80 (tagyedévw ..... 3'90 SMk s .Pécsi UjLap* Uióékrt 1 hóra . . K. !•­Szerkesztöség és Idadóhivatal 222. szám. Kedd. 1913. június 10. Az „UJLAP“ melléklet. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum­ utca 4. ss. POLITIKAI »APILAP 11 "’Telelés"szerkeszt«1»:­­ HORTOt Revi József. Felelős szerkesztő lakása: Inczédy Dénes-utca. (Behr. plébánia.) Tétek* 4M. Útonálló szövetkezet szociáldemokrata banda. Fényes nappal bicskával megtámadtak egy keresztény szocialistát. Pécs, június 9. Lapunk egyik legutóbbi számában hírt adtunk három esetről, amelyben a szociálde­mokraták megtámadták a velük mit sem törő­dő keresztény szocialistákat. Ami tegnap délután három órakor tör­tént, az felülmúlja mind a három esetet, de nem is akad hozzá hasonló vakmerő támadás a közelmúltban. Ökölbe szorul a dühtől az ember keze és elszorul a szó torkán a keserűségtől, ami­kor látja, hogy nap-nap után, hol az épülete­ken, hol nyilvános vendéglőkben, hol­­fényes, nappal az utcán támadják meg mindenféle­­ közveszélyes alakok a békésen haladó embe­reket anélkül, hogy ezeknek a csirkefogóknak csak a hajuk szála is meggörbülne. Hatósá­gaink, a­melyeknek kötelességük volna, — mert hát azért vannak, — hogy megvédjék a békés polgárok magán­tulajdonát, vagyonát és életét, — tétlenül nézik, hogy garázdáik ad-­­nak ezek az útonállók, sőt a törvény jogot is ad nekik arra, hogy egyesületet alakítsanak — ha szociáldemokrata szakszervezetnek hívják is azt — ahol gyűléseket tartva kita­rtják őket erre a bicskás és útonálló mester­ségre.­­ Amíg rendőrhatóságaink kicsinyes dolgokkal bíbelődnek, koldusokat, kofákat, házalókat fogdosnak össze, azalatt szabadon hagyják futni az ilyen közveszélyes alakokat. Ma még csak keresztény szocialista munkásoknak van részük ezekben a támadá­sokban, de ha sürgős orvoslás nem történik, nem kell soká várnunk és megérjük, hogy pa­pokat, hivatalnokokat, tanárokat, — mert szigorúan nevelik a gyermekeiket — hatósá­gokat, a­kik állandó szálka lesznek a sze­­­mükben, fognak megtámadni, úgy, hogy utóbb annak lesz csak talán biztos az élete, akikre jobbról is, balról is egy-egy mellette haladó csendőr fog vigyázni. Azt hiszem a közbiztonság minden tisz­tességes embernek, tehát magának a város­nak is érdeke. Joggal követeljük tehát, hogy az illeté­kes hatóságok ébredjenek végre mély álmuk-­­ból, álljanak a közbiztonságot óhajtó polgár­ság élére és erélyes intézkedésükkel védel­mezzék azt meg. Vagyis teljesítsék vállalt kötelességüket. "­­ Mert lehetetlennek találjuk, hogy a teg­napi eset, — melyet következőkben ismerte­tünk, — megismétlődjék. K­­­i­m­ó János keresztény szocialista lakatossegéd vasárnap délután három órakor nővérével mit sem sejtve ment a Felsővám­­ház-utcán át a Kossuth La­jos-utca felé. A Csokonay-utcához érve, egyszerre egy csir­kefogó bandával találja magát szemközt, melynek tagjai inzultálva őt a legdurvább sér­tegetéseket dobálták K­l­i­m­ó János és nővé­re felé. Klimó azonban reá se hederítve haladt tovább az útján, ekkor Leid­ János és társa kiugrottak a bandából, egyenesen neki Klimónak s agyba-főbe verték. Klimó, látva a veszedelmes helyzetet, az ütésektől szédül­ve, menekülni próbált, azonban Leidl János kést rántva utána rohan­t és már attól lehetett tartani, hogy fúléri Klimót és megszúrja, mi­kor Klimó a Felsővámház­ utca 63. számú házba menekült, ahol a lakók és járókelők vették védelembe. Közben megérkezett Klimó testvérbáty­ja, aki mivel a közelben rendőrt nem talált a Buza-téren levő rendőr őrszobára sietett és kért segítséget. Hosszú huza­vona után nagy nehezen rászánta magát egy rendőr és elsétált a tör­téntek színhelyére, ahol a szorult helyzetben levő Klimót kiszabadította. A támadók határozottan szociáldemok­raták voltak, akik még a délelőtt folyamán részt vettek a népgyű­lésen. Úgy látszik a nép­­gyű­lésen elhangzottaknak hatása alatt álla­nak. Ilyen alakok vannak a szociáldemokrata szakszervezetekben. Erre nevelik ott az em­bereket. Itt a legvégső ideje, hogy a hatóságok rendet teremtsenek és ha máskép nem lehet, ki kell tiltani a város, sőt az ország területéről az ilyen közveszélyes alakokat, akik rosszab­bak a bakonyi betyároknál. HÍREK. (A mohácsi tantestület gyásza.) Mély gyász érte a mohácsi tantestületet. Egyik leg­népszerűbb, legderekabb tagja, S­e­r­e­g­l­y László mohács-belvárosi tanitó, június 9-én, hosszas szenvedés után Mohácson meghalt. Az elhunyt 1888-ban szerezte meg a tanitói oklevelet s ezidőtől kezdve, megszakítás nél­kül Mohácson működött. Seregly László egyike volt a legképzettebb tanítóknak, ko­moly, munkás, megnyerő modorú, kitűnő pe­dagógus s a kath. tanügy lelkes munkája. A hírlapirodalom terén is éveken át­­dolgozott, külső munkatársa volt a Dunántúlnak és a Pécsi Urlapnak, amelyeknek hasábjain nem egyszer kelt síkra a kath. eszmékért. Halála egész vármegyében őszinte mély részvétet keltett. Halálát özvegye és árvái gyászolják. Temetése holnap, szerdán délután 3 órakor lesz Mohácson. (Tanitóválasztás.) A kurdi róm. kath. elemi népiskolánál nyugdíjazás folytán üre­sedésbe jött tanitónői állásra egyhangúlag K­o­c­s­i­s­s Margit eddigi helyettes tanítónő választatott meg. Ugyancsak ennél az isko­lánál lesz a nyár folyamán betöltendő az új­­jonnan szervezett IV. sorszámú férfi tanítói állás is. (Vizsgálatok a városi zeneiskolában.) A városi zeneiskola évzáró vizsgái a követ­kező sorrendben fognak megtartatni: június 16-án B­o­l­di­s Dezső dr.-né A­n­d­a­­­i­t­s Kornélia növendékei, 18-án Kürschner­­n­é Kallivoda Olga növendékei, 19-én H­a­­­n­á­k Árpád növendékei, 20-án­­Heged­ű­­s tanár növendékei, 21-én Niedermayer és Zu­­pancsics növendékei és 23-án Zupancsics Vilmos zeneelméletet tanuló növendékei vizsgáznak. A vizsgálatok a belvárosi pol­gári leányiskola tornatermében, mindenkor délután 4 órakor kezdődnek. (Eljegyzés.) K­i­n­n­e­t­h Adolf pécsi ma­gántisztviselő, K­i­n­n­e­t­h Viktor dárdai szolgabíró fivére a napokban jegyezte el Pé­csett Neusiedler Böske kisasszonyt. (Baranyavármegyei Tejszövetkezetek Szövetsége) június 19-én, csütörtökön dél­előtt 10 órakor Pécsett a vármegyei székház közgyűlési termében tartja rendes évi köz­gyűlését. Tárgysorozat a következő: 1. El­nöki megnyitó. 2. Igazgatói jelentés a szövet­ség 1912. évi működéséről. 3. A számvizs­gáló bizottság jelentése az 1912. évi zárszám­adásáról és határozathozatal a felmentvény megadása iránt. 4. Az 1913. évi működési tervezet és költségvetés megállapitása. 5. El­nök, alelnök, részben az igazgatóság, továb­bá az igazgató, ügyész és a számvizsgáló bizottság 3 évre való megválasztása. 6. In­dítványok. 7. Dr. Zaitschek Arthur urnak, a m. kir. álatélettani és takarmányozási kí­sérleti állomás fővegyészének előadása „A fejős tehenek takarmányszükségletének meg­állapítása“ címen. (Népszövetségi gyűlés Pécsett.) A pé­csi népszövetségi csoport június havi rendes értekezletét vasárnap délután tartotta meg. A gyűlést B­o 111­­­k alelnök nyitotta meg, aki a jegyzőkönyv felolvasása után Wei­gand Béla jogászelnököt kérte meg beszéd­jének megtartására. Hogy mily nagy hatású volt a történelmi filozófiával fűszerezett és a kor viszonyaira applikált beszéd, azt bizo­nyítja a jelenvoltak nagy lelkesedése és sűrű éljenzése s éppen ezért igen helyesen jegyez­te meg az alelnök a beszéd méltatásánál, hogy amíg ily lelkes és tehetséges ifjúság csatlakozik a keresztény nép szervezkedő mozgalmához, lesz is erő, lesz is biztos és szép jövő. A beszéd után Ruzsinszky Béla és T­ó­t­h Imre indítványai következtek, amelyekhez többen hozzászóltak és az érte­kezlet megállapodott abban, hogy a jövő jú­liusi gyűlésnek szónoka Ruzsinszky Béla lesz, aki a köz­­szervezkedés igazi cél­járól fog előadást tartani. Több kisebb je­lentőségű felszólalás és a rendes tagfelvétel után az elnök a gyűlést bezárta, kérve a nagyszámban megjelent tagokat, hogy a jö­vőben is legyenek mindig buzgó látogatói a havi gyűléseknek. (Népgyűlés a Majláth-téren.) Vasárnap délelőtt fél 11 órakor, mint azt jeleztük, a pé­csi szociáldemokrata munkásság népgyű­lést tartott, amelyen hivatalos rendőri becslés szerint körülbelül 600-an vettek részt. A népgyűlés izgatott hangulatban folyt le s a hatóságot képviselő Schultz Ferenc rend­őrkapitánynak nem egyszer mérsékletre kel­lett inteni a szónokokat. Az első szónok H­a­j­­d­u Gyula dr. a Désy-Lukács-per ítéletével, Désyvel és Tisza Istvánnal foglalkozott éles hangon, tőle is szokatlanul nagy szenvedély­­lyel. Beszédeket tartottak még Karcag Jenő dr. pécsi ügyvédjelölt és Szabó Jó­zsef, aki szintén a mai politikai helyzettel foglalkoztak és azzal szemben a munkásság elszánt és mindenre kész harcát jelentették be. Népgyűlés után a munkásság az Irgal­­masok­ utcája, Széchényi-tér, Király- és Kossuth Lajos-utcákon át a Hétfejedelem­­vendéglőig tüntető sétára indult. Rendzava­rás nem történt. (A budapesti rendőrtanfolyam befeje­zése.) Annak idején megírtuk, hogy a bel­ügyminisztérium által, Budapesten, vidéki rendőrtisztek részére rendezett öt hetes tan­folyamra Pécs városa S­o­ó­s Nándort, a pé­csi rendőrség egyik legképzettebb kapitányát küldötte ki. S­o­ó­s Nándor rendőrkapitány szombaton este ,­ elvégezvén a tanfolyamok hazaérkezett és ismét átvette hivatala vezeté­sét. A tanfolyamon, amelynek tulajdonképe­­nt kimondott célja a rendőrlegénység oktatá­sában való kiképzés volt, 31-en vettek részt, akik közül 21-en jogi képzettséggel bírtak. Ami a rendőrök oktatását illeti, nálunk Pécsett hiányosság nincs. A pécsi rendőrség kebelé­ben már évek óta működik rendőriskola , amelynek oktatói az összes pécsi rendőrtisz­

Next