Pedagógus Híradó, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964-02-01 / 1. szám

II. évfolyam 1. szám 1964. február A XI. KERÜLETI PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET LAPJA GONDOLATOK November 20-án iskolánkban is megtartot­tuk a Nevelési Terv vitáját. Amilyen szorongva mentünk erre az értekezletre, annyira felszabadultan távoztunk onnan. A hozzászólások többsége - gondolom a többi iskolánál sincs ez másképpen - megrémülést fejezett ki a Nevelési Terv­vel kapcsolatban, hogy miként fognak a feladatok e tömegével megbirkózni.Azután elkezdték nézegetni és rájöttek, hogy nem is olyan megoldhatatlan. Főleg az alsótagozatos nevelők jutottak erre­ a megállapításra, akiknél a Nevelési Terv és a Tanterv egybefonódása nyilvánvalóbb . Így az alkalmazás is könnyebb. Nekem azonban, aki felsős nevelő vagyok, amellett egy 44-es létszámú V. osztály osztályfőnöke és osztályfőnöki munkakö­­zönségvezető, többszöri elolvasás után csak nőtt a kétségbeesésem, hogy egy­részt miképpen készítem el a saját ter­vemet, másrészt hogyan adok értelmes jó tanácsokat másoknak. Különösen nehéz légkört teremtett a Nevelési Terv számá­ra, hogy az I. osztályokban, a Ratkó­­korszak gyermekei között igen sok a gyenge képességű tanuló általában. Pedagógusok Szakszervezete Budapest XI., kar. Fehérvári út 10. "­.az. 1 2110 - i.sz.t 600 * 15 - 6.sz.­ 32. Megkíséreltünk egyfajta módszert az osz­tályfőnöki munkatervek elkészítésénél. Abból indultunk ki, hogy mindez úgysem valósítható meg, próbáljuk meg ház­­­osztályunknak a legjobban megfelelő te­vékenységi formákat kiemelni és az álta­lános követelményeket ezeken keresztül megvalósítani. Mindnyájan ilyen alapon el is készítettük tervünket, amelyről kezdetben azt hittük, hogy keveset ölelt fel, s a végén kiderült, hogy így is túl sokat markolt. Nem akarok rágódni azon az évek óta fennálló problémán - hogy miért nem ka­punk augusztus 23-30-ig terjedő ún. lé­zengő héten irányítást s miért november 20-án, közel 3 hónapos késé­ssel kell végre olyan tanácsot kapnunk - jelen esetben Bőszéné kartársnőtől - ami fel­oldja szorongásunkat és megnyugtat bennün­ket abban az irányban, hogy tanácstalan­ságaink közepette megkísérelt módszere­ink, útkereséseink nem is voltak rosszak. Mivel a Nevelési Tervet jól megértők é­ főleg a módszertani segítséget hiányol­­­ták benne, megkíséreltem leírni saját elindulásomat. Itt csak annyit szeret­ a nevelési tervről

Next