Pedagógus Híradó, 1969 (7. évfolyam, 2-3. szám)

1969-05-01 / 2. szám

Pedagógus Híradó X­VII. évfolyam 2. szám 1969. A XI. KERÜLETI PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET LAPJA PEDAGÓGIAI TANÁCSKOZÁS BUDAPESTEN Ezt a cikket a III. Budapesti Pedagógiai Tanácskozásról a kerü­leti Igazgatói Munkaközösség tagjainak beszámolói alapján állí­totta össze az Oktatási Osztály azzal a szándékkal, hogy olva­sóink figyelmét a tanácskozás legfontosabb kérdései felé for­dítsa. Reagálásaikat, a vita további folytatását szívesen vár- ■ ja a Szerkesztőbizottság. 1969. május 23-24-én immár harmadszor rendezte meg a Főváros Tanács Okta­tási Főosztálya és a Pedagógus Szakszervezet Budapesti Bizottsága a peda­gógiai tanácskozást, melyen az alsó és középfokú intézmények vezetői és az oktatási apparátus munkatársai vettek részt. A tanácskozás 1969. május 23-án plenáris üléssel kezdődött. Juhász László­nak a Ped. Szaksz. Bp.-i Bizottsága titkárának megnyitója után Mezei Gyu­la, a Főv. Tanács Okt. Főosztályának vezetője tartott előadást a pedagó­giai irányítás és vezetés helyzetéről. A plenáris ülés után a tanácskozás 7 szekcióban folytatta a munkát. Május 24.-én a záró plenáris ülésen fel­szólalt Lugossy Jenő miniszterhelyettes, majd Mezei Gyula összefoglalta a szekcióüléseken elhangzott 113 hozzászólás tanulságait. Sarlós István, Bp. Főv.Tanácsa V.B.-nak elnöke várospolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. A zárszót Hantos János, Bp. Főv. Tanácsa V.B.-nak elnökhelyettese tartot­ta. A nyitó plenáris ülésen Mezei elvtárs utalt a tavalyi tanácskozás fő re­ferátumára, mely a pedagógiai irányítás és vezetés elvi és gyakorlati kérdéseit boncolgatva, átfogó értékelés alapján az elvi egységesítést tűzte napirendre. A tanácskozás célja most nem az volt, hogy ismét új központi instrukció­kat adjon, hanem, néhány fő kérdésben a tapasztalt eredmények és hiányos­ságok alapján megvitassa a további tennivalókat. Az iskolareform ma már abba a szakaszába érkezett,amikor a céloknak és feladatoknak ki kellett kristályosodniuk minden értelmes,hivatását vál­lalni tudó és akaró pedagógus előtt.Ma már a finomításokról,a célok egyre differenciáltabb megközelítéséről, az eddigi eredmények felmérése alapján a tökéletesedésről van szó. Már egyre kevesebb lehetne a felülről jövő utasítás, és inkább szükség lenne a megvalósítást közvetlenül irányító is­kolavezetők önállóságára, és mindenek előtt a gyakorló pedagógusok infor-

Next