Pergő Képek, 1964 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1964 / 4. szám
A "házimozizás" céljaira, de azzal a szándékkal, hogy a méretet iskolák, intézmények és egyesületek megkedvelik, a PATHÉ-cég a 17,5 mm. széles filmre alkalmas felvevő és vetítőgépét is forgalmazta hazánkban. A felvevőgép használatáról nincsen tudomásom, a vetítőgépet számosan használták, sőt néhány példány még ma is fellelhető. A 16 mm. film egyre erőteljesebb elterjedése kiszorította a 17,5 mm. filmet, mely így rövidesen feledésbe merült. Az egyéni szórakozásból lassan kifejlődött egy komoly mozgalom: az amatőrfilmezés. A külföldi példák és törekvések nyomán a hazai amatőrfilmezők is felismerték a szervezettség, az egyesülés szükségességét. Az 1926. év végén megalakul Amerikában 20.000-es létszámmal az AMATEUR CINEMA LEAGUE, az amatőrfilmezők ligája. Egyúttal megindul a legnagyobb amatőrfilmes folyóirat is "MOVIE MAKERS" néven. Európában megjelenik az első amatőrfilmes szakkönyv. Prof. Dr. ERNST RÜST: Der praktische Kino-Amateur-ja. 1928-ban alakul meg a német BUND DER FILM-AMATEURE E.V. az amatőrfilmesek szövetsége és megjelenik az első német szaklap, a "FILM FÜR ALLE" is. Ugyanebben az évben a londoni Fotográfiai Kongresszuson határozat születik, mely szerint keskenyfilmet ezután csakis biztonsági alapanyagon szabad gyártani és forgalmazni. Megalakul az angol amatőrfilmezők szövetsége,az AMATEUR CINEMATOGRAPHER'S ASSOTIATION is. Az 1929 - 19ЗОs években egymásután alakulnak meg az amatőrfilmes egyesületek. Sorrendben a holland,a japán majd a belga amatőrfilm szövetségek. Amerikában viszont megindul a hangos keskenyfilmezés. Az amatőrfilm egyre nagyobb megbecsülésnek örvend, amit az is bizonyít, hogy az angol ROYAL PHOTOGRAPHIC SOCIETY a. kiállítása időtartama alatt amatőrfilmeket mutatnak be a közönségnek. Az 1930. év egyik szenzációja a DALI MEYER cég F. 1.0,99 fényerejű felvevőobjektívja, a másik: megjelenik a 8 mm. film előfutárja, a cikk-cakkos továbbítású, 16 mm-es "HOMOVIE" eljárás. 1931. március 22-én alakul meg Budapesten az "AMATŐR MOZGÓFÉNYKÉPEZŐK EGYESÜLETE" Dr. Gimesi Nándor egyetemi tanár, a mikrokinematográfia egyik neves úttörője elnökletével. Erről a tényről legelsőként a német "FILM FÜR ALLE" tudósította a külföldi amatőrfilmezőket. /Lásd a német szövegről készült reprodukciót/. Az egyesületnek alapszabálya szerint bárki tagja lehetett, társadalmi állására való tekintet nélkül. Egyetlen kikötés: a büntetlen előélet A magyar amatőrök már a következő évben II. díjat nyertek az Amszterdamban megrendezett nemzetközi versenyben. Ezt további sikerek követték, melyeknek bővebb taglalására egy következő beszámolóban kerül sor. Annyit azonban már előre meg kell jegyezni, hogy az "AME" később a "MAGYAR AMATŐRFILM SZÖVETSÉG" nevet vette fel, tagja lett az "AMATEUR CINEMA LEAGUE"-nak, majd jelentős szerepet játszott a mai is virágzó, a világ amatőrfilmes társadalmát összefogó és irányító "UNICA" megalakulásában. 1932-ben jelent meg először a hazai amatőrfilmezőket tájékoztató PERGŐ KÉPEK az első és egyetlen magyar amatőrfilm szaklap. Három évvel később, 1935-ben megjelent az első magyar keskenyfilm szakkönyv, a "KESKENYFILM ÚTMUTATÓ" az AMATEUR КШО SERVICE kiadásában. A könyv írója DRANEL E. álnéven szerepel az előszó végén, de nem más mint LÉNÁRD ENDRE, kinek összefoglaló műve: "A KESKENYFILM TECHNIKÁJA ÉS MŰVÉSZETE" a mai amatőrfilmes generáció előtt sem ismeretlen. LÉNÁRD ENDRE igen élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, - a szakirodalomban végzett kutatásom szerint 1928.évtől kezdődőleg - cikkeit az "AMERICAN CINEMATOGRAPHER", a "DER КШО AMATEUR" a "DER FILM AMATEUR" a "MOVIE MAKERS" a "FILMO TOPICS" és a "FILM FOR ALLE" közölte. Éppen ezért még ma is rejtély, hogy legelső könyvét miért álnéven adta közre. A szakirodalom művelése mellett LÉNÁRD szorgalmasan filmezett is. Egyike volt azon amatőrfamezőknek, akik "keskenyfilmes" pályafutásukat a 35 mm-es normálfilmmel kezdték el. Később ezt a méretet a 16-os és 9,5 mm-esre cserélte fel. A "Föld halála" című utópisztikus, egy Holdutazásról szóló filmjét 9*5 mm méretben készítette. Ebben a filmben gyakorlatilag mutatta be mindazon trükköket, melyeknek ismertetését cikkeiben, könyveiben adta köze. Más vonatkozásokban a fantasztikus és bűnügyi témaköröket kedvelte. Készített egy 16 mm. filmet "FILMSZTÁROK BANDITÁJA" címmel, mely nekünk - kortársainak - igen sok derültséget szerzett. LÉNÁRD a II. világháború vérzivatarában tűnt el, ismeretlen helyen, ismeretlen időpontban. De emléke él! A magyar amatőrfilmes mozgalom igen hiányolta az 1935. év végén a "PERGŐ KÉPEK" szüneteltetését, melyet az AME anyagi okokból nem tudott megjelentetni. Annak pótlására indította meg Dr. GYULAI FERENC fotoszakíró, a "Fotoélet" szerkesztője 1936-ban az "AMATŐR FILMÉLET" című folyóiratot. A folyói-