Kartali Kisbíró, 1990 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1990-06-01 / 1. szám

A AÄÄÄ ÄÄÄ* 9M9M HAJH?« Mezőgazdaság "MEGÚNTAM AZ ÉLETEMET, FELMEGYEK BUDAPESTRE" A közismert nóta első sora sokszor jut eszembe reggelente, mikor találkozom a falu főutcáján végigvonuló buszkaraván­nal, amely viszi a dolgozókat "fel" Budapestre. Egy alka­lommal elhatároztam, hogy megszámolom a buszokat. Hajnal 1/25 órától 1/28 óráig 85 buszt számoltam meg. Vajon mi lehet ott "fenn"? - elmélkedtem magamban. Biztosan a Kánaán. Miután végignéztem, ahogy a falu "felment" Budapestre, be­megyek a munkahelyemre, a helyi állami gazdaság területi központjába, ahol néhány munkatársammal reggelente eldönt­jük, hogy hogyan műveljük meg azt a 4000 hektár körüli föl­det,­­ amely a falut körülveszi­­ azzal a pár (15-20 fő) emberrel, aki még nem ment el a faluból. Elönt a keserűség, amikor hallom a rádióból, hogy az év vé­gére akár a százezret is elérheti a munkanélküliek száma az országban. Ugyanakkor mi az állami gazdaságban örökös munkaerőhiánnyal küzdünk. Miért van ez? - teszem fel a kérdést magamnak? A címben hozott idézet kicsit sántít. Az emberek nem azért mennek fel Budapestre, mert megúnták az életüket, hanem mert ott jobban megfizetik őket. Meg az­tán a paraszti munka nagyon sokat veszített a becsületéből az elmúlt évtizedek alatt. A fővárosban egy segédmunkás ,másfél-kétszer annyit keres, mint egy traktoros. Ez az a szakma, ami miatt az utóbbi időben egyre többet fáj a fejem. Nincs utánpótlás. Még gyerekk­oromban osztálytár­saim irigyeltek, mikor a bátyám traktorával végigmentem a falun, ma a traktoros az utolsó helyre került a szakmák rangsorában. Nagy igazságtalanság ez, és ez ellen tennünk is kell, míg nem lesz késő. Úgy gondolom, valami azért már elindult,­­ gondolok itt el­sősorban a traktorosok anyagi megbecsülésére. Az elmúlt év­ben traktorosaink átlagfizetése 13 000,- Ft volt. Ma nem ritka a 20 000,- Ft feletti fizetés sem. Tudom, hogy nem minden a pénz, hiszen nem olyan szakma ez, amit egyszerűen csak pénzzel meg lehet fizetni. Kell hozzá a gép és a föld szeretete. Míg ezt korábban az emberek felnövekedésük során "magukba szívták", ma meg kell velük tanítani. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ez életem egyik célja. Ruszkai János $»»»» ÄÄÄÄ ÜtÄÄÄ Péter István ÄÄÄÄÜ Gazdasági rovat HOL IS TARTUNK IPAR-ÜGYBEN? Első cikkünkben nagyközségünk jelenlegi ipari helyzetéről adunk tájékoztatást a teljesség igénye nélkül. Az ipar rovaton belül a következőkben, és e cikkben is fog­lalkozunk: - a nagyközségben működő ipari üzemek - a szolgáltató és kereskedelmi hálózat, valamint­­ a kisiparosokkal kapcsolatos, a lakosságot érintő tényszerű információk közlésével. I. IPARI ÜZEMEINK Nem mondhatjuk, hogy széles körben tudnánk a lakosságot foglalkoztatni. Az önkormányzat megalakulása után az egyik legégetőbb feladatként kellene kezelni az ipari üzemeink kiterjesztését. Annak ellenére, hogy országos szinten egyre nagyobb gond a foglalkoztatás, mégis arra kell törekednünk, hogy a munkaképes lakosság nagy része helyben találjon mun­kalehetőséget. Legtöbb dolgozót az ipari üzemeink közül a gödöllői közpon­tú HUMÁN OLTÓANYAGTERMELŐ ÉS KUTATÓINTÉZET foglalkoztat. Két kartali telephellyel működik, sajnos a Vöröshadsereg úti telephely a II. félévtől a jelenlegi álláspont szerint megszűnik. Az említett üzemekben gyógyszereket, injekciókat csomagolnak. Foglalkoztatási sorrendben a következő ipari üzemünk a kar­­tali tsz-ben működő Lapka, valamint a Halas néven ismert üzem. Mindkettőnek a Budapesti Konzervgyár biztosít munkát. A dolgozók a tsz alkalmazottai. A halüzemben főleg tsz­­nyugdíjasok dolgoznak. A konzervgyárban mutatkozó munkaerő­kínálat, valamint a távolság miatt itt is foglalkozunk a létszámleépítés gondolatával. Kis létszámmal ugyan, de összességükben kb. 40 fő női mun­kaerőnek biztosítanak munkalehetőséget a varrodai részle­gek. 2-3 éve még a Gödöllői DIANA Kisszövetkezet által üze­meltetett varrodák foglalkoztatták a legtöbb dolgozót. Mindkét részlegük megszűnt. A Tanács melletti varroda a legrégebbi községünkben. Hosszú évekig szinte fluktuáció nélkül, stabilan működött. Az utóbbi években többször váltott gazdát. Jelenleg a Szikra Kisszövetkezet alkalmazza az itt dolgozókat. A TÜZÉP teleppel szemben működik a DIPLOINVEST Kisszövet­kezet varrodai üzeme. 14 személy dolgozik itt. Az elmúlt 9 év alatt ez a varroda cserélt legtöbbször munkaadót, ez volt a legbizonytalanabb. 3 éve új vezető került a részleg élére - Kalcsó Józsefné személyében - azóta a legjobban szervezett, így a legtöbbet fizető varrodává nőtte ki ma­gát. A Veszprémi Dózsa TSz is alakított 4-5 fővel varrodát, ahol munkaruhákat varrnak. Helyileg a Kossuth Lajos utcában Med­ia Pálné házában dolgoznak. Jelenleg helyhiány miatt itt bővítésre nincs lehetőség. A bérlő már itt is megváltozott. II. SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI HÁLÓZATUNK A termelőszövetkezetnek működik húsfeldolgozó üzeme, vala­mint péksége, amelyek lényegesen hozzájárulnak községünk ellátásához. Termékeink értékesítése is megoldott. Ezt a tevékenységet azonban egészen addig kellene bővíteni, amíg a lakossági igényeket mennyiségben ki nem elégíti. Italboltjainkról híresek vagyunk, hisz van belőlük bőven. Jobban tudnánk örülni, ha létszámukat tekintve legalább ennyi élelmiszer, műszaki, ruházati bolt versenyezne egy­mással a vásárlókért. A szórakoztató elektronika, a műholdak által sugárzott mű­sorok vételi lehetősége, a számítástechnikai eszközök szé­les skálája községünkben is egyre több helyen és családban megtalálható.. Ezek üzemeltetéséhez, karbantartásához hozzá­értő technikusokra, mérnökökre lenne szükség. Községünkben megtalálhatók, csak az a feladatunk, hogy bátorítsuk, se­gítsük őket a vállalkozásra. Van rádióműszerész szakmunkásunk másodállásban, de az sem lenne hátrány, ha volna háztartási gépszerelőnk, cipészünk, kölcsönzőnk. Jó, hogy válogathatunk a fodrászaink, a virágboltjaink, az autószerelőink, az építőipari szakmunkásaink közül, mert a konkurencia a lakosság érdekeit szolgálja. A technika roha­mos fejlődése és a felsorolt hiányszakmák miatt már most jogos igény egy szolgáltató egység megszervezése. Várjuk észrevételeiket: hová kerüljön, milyen szolgáltatá­sokkal? III. KISIPAR, VÁLLALKOZÁS A vállalkozások korát éljük. Az új kormány célkitűzései is ezt támogatják. Közös célunk, hogy a kezdeményezőket segít­sük. A tanács korrekt, tényszerű adómegállapítással, a la­kosság helyiségek biztosításával, az önkormányzat pedig kö­rültekintő szervezéssel vegyen részt a községben a vállal­kozások támogatásában. Köszönjük! KlSBí/tó 1990. június

Next