Százhalombattai Hírtükör, 1989 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1989-07-19 / 15. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR Kicsöngetés után... Mérlegen az elmúlt tanév - Milyen feltételek között dolgoztak az 1988/89-es tan­évben? Erről kérdezem Mitták Ferencet a Városi Tanács tan­­felügyelőjét. - A város 3 általános iskolájában június 9-én 97 osz­tály 2455 tanulója számára je­lezte az 1988/89-es tanév vé­gét az utolsó csengőszó. A 97 tanulócsoport mellett a napkö­zi otthonok, 40 csoport 944 ta­nulóját nevelték. E számadato­kat azért kell kihangsúlyozni, mivel összesen 137 osztály és csoport számára kellett bizto­sítani az elfogadható elhelye­zést. Nagy eredménynek tar­tom, hogy átmeneti megoldá­sokkal, iskolaépületeken kívüli termek (pl. BMKK, pártház, ERBE-épület, Szakközépisko­la) igénybevételével sikerült a tanévben megoldani az egy­­műszakos tanítást. Természe­tesen, az iskolaépületekben ez így nagy zsúfoltságot, eseten­ként az átlagosnál több rongá­lódást, elhasználódást jelen­tett. Már itt jelzem, hogy az 1989/90. tanévben rosszabbo­dik a helyzet, mivel az 1. sz. is­kola, a szakközépiskolában át­menetileg használt tanterme­ket az ottani tanulócsoport-nö­vekedés miatt tovább nem tud­ja használni és így kétműsza­kos tanításra kell áttérnie. A DHV melletti, a környezeti szennyezésnek kitett és egyébként nagyobb felújítást igénylő ERBE-épületet kényte­lenek vagyunk felszámolni, de a 2. iskola osztályait további te­­remkialkítással és a pártház­ban több terem bérlésével el lehet helyezni. E röviden vázolt helyzetkép is alátámasztja, hogy az épülő 12 tantermes ál­talános iskolára az elfogadha­tó elhelyezés és az ezzel ösz­­szefüggő szakmai munka fej­lesztése miatt égetően szük­ség van. - Milyen feszültségek hú­zódtak meg az oktató-nevelő munkában? - Az iskolák pedagógusok­kal való ellátottsága jónak mondható, gondot és fe­szültséget elsősorban a tartó­san távol levők (gyed, gyes) helyettesítése jelent, hiszen ezt csak belső erőkkel lehet meg­oldani, mert szerződéssel szakképzett pedagógus nem vállal munkát. Időszakonként a betegség, elsősorban gyerme­keik betegsége, miatt hiányzó kollegák iskolai helyettesítése is növeli a gondokat, növeli a pedagógusok leterheltségét. - Milyen szakmai progra­mok valósultak meg a tanév során és milyen eredményes­séggel? - Az iskolákban az elmúlt tanévben eredményes szak­mai oktató-nevelő munka folyt. Megemlíthetem a fakultatív tantárgyak oktatását, a testne­velés, az ének-zene, a francia nyelvi és a matematika tagoza­tos osztályok kiemelkedő munkáját. Ugyancsak új prog­ramként vált népszerűvé a kí­sérletként folyó képesség- és tehetségfejlesztő (zsolnai) osztályok működése. Az isko­lák nagy figyelmet fordítottak az alapképzések, a képessé­gek, és a tehetséges tanulók fejlesztésére. Ennek érdeké­ben a legkülönbözőbb szakkö­rökben, tanfolyamokon, fakul­tációs csoportokban foglal­koztak a gyerekekkel Megfe­lelőnek értékelhető a tanulmá­nyokban lemaradó gyengébb képességű tanulók segítése is felzárkóztató és korrepetáló foglalkozásokkal. Az iskolákban összesen 115 tanuló ért el kitűnő tanulmányi eredményt, 74 tanuló javító vizsgát köteles tenni és mind­­összesen csak 20 tanulónak kell évet ismételnie. - És a továbbtanulási törek­vések hogyan valósultak meg? - A 330 végzett tanulóból 55 gimnáziumban, 115 szak­­középiskolában, 150 szak­munkásképzőben, 3 egyéb he­lyen folytatja tanulmányait. Négy tanuló elhelyezése még folyamatban van,­­ nem tanul tovább. Az idei továbbta­nulást a gondos pályaválasz­tási munka ellenére is nehezí­tette, hogy a középiskolákban most tetőzik a demográfiai hul­lám, kevés a férőhely. Termé­szetesen gondot elsősorban a gyengébb tanulmányi ered­ményt elért tanulók megfelelő elhelyezése jelentett. - Mi a helyzet az iskolai ön­állóság terén? - Mindenképpen az ered­mények közé sorolom, hogy a városban teljes egészében megvalósul az iskolák szakmai önállósága, amellyel az iskolák vezetése és nevelőtestületei éltek is. Ezt bizonyítja a koráb­ban említett szakmai progra­mok bevezetése, új módsze­rek alkalmazása, a pedagógu­sok számtalan kezdeménye­zése. A Városi Tanács és a Mű­velődési Osztály igyekezett megfelelő anyagi támogatást, tárgyi feltételeket és szakmai eszközöket biztosítani az ered­ményes munkához. Úgy ér­zem, hogy a pedagógiai mun­ka segítői, támogatói tudtunk lenni, s talán ezzel mi is hoz­zájárultunk ahhoz, hogy az el­múlt tanév zökkenőmentesen, nagyobb gondok nélkül szép eredményeket felmutatva zá­rulhatott le. - S milyen a közérzete a „nemzet napszámosai’’-nak? - Az eredményeket csakis az egyes pedagógus lelkiis­meretes, becsületes hozzáál­lása, hivatásszerű munkája hozhatta meg. A munka erköl­csi és anyagi megbecsülésé­re minden rendelkezésre álló lehetőséget felhasználtunk. A Hírtükör előző számában 60 pedagógus neve szerepelt, aki állami, mozgalmi vagy törzsgárda elismerést, kitün­tetést kapott. Az anyagi meg­becsülésre az összes városi eszközt igénybe vettük, pél­dául a túlórákat helyi erőből a tanév során két ízben is emel­tük, a különösen elmaradt ka­tegóriákban bérkorrekcióra teremtettünk lehetőséget, a tanév végén pedig elfogadha­tó - legalábbis a pedagógu­sokat tekintve országos vi­szonylatban - jutalomössze­get lehetett átadni az eredmé­nyes munkáért. Én úgy gon­dolom, hogy ezeket az erőfe­szítéseket, juttatásokat a vá­ros pedagógusai méltányol­ták, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy itt jobb a közér­zetük, mint az országban má­sutt. Természetesen a peda­gógustársadalom országo­san kedvezőtlen anyagi hely­zete városunkra is igaz és to­vábbi közérzetjavítás csak or­szágos intézkedésekkel lehet­séges. - cs. r. - Beváltható-e az ígéret? Kábeltévé: igen-nem Hosszú ideje beszélünk a kábeltévé hálózatról, amely le­hetővé teszi központi, úgyne­vezett parabola antennával a műholdas adások vételét és későbbi kiépítéssel egy helyi stúdió működtetését is. Az or­szágos sajtó híradásai szerint sorra épülnek hasonló hálóza­tok városokban, városrészek­ben, lakótelepeken. Városunkban is folyik előké­szítő munka a százhalombattai hálózat megteremtésére. En­nek során felmérés készült, melyet a tanácstagok, közös képviselők és lakásüzemelte­tők bevonásával a Városi Ta­nács V. B. készített elő. A tá­jékoztató felmérés időpontjá­ban lakásonként 2500 Ft költ­séget terveztek. Több fórumon elhangzott, a kábeltévé hálózat 1989. II. félév során kivitelezhe­tő lesz, ill. megvalósul. Nos, a megvalósulás keretei adottak. Nézzük meg hát, hogy most, az I. félév végén mik a kilátások és valójában men­nyibe kerül majd? Ulrich Miklósnét, a Városi Tanács Városgazdálkodási Osztályának vezetőjét kérde­zem. - Igen, a kábeltelevízió idő­szerű probléma, én is kértem a lapszerkesztőt, hogy ha lehet, tájékoztassuk a lakosságot a jelenlegi fejleményekről. Az egy évvel ezelőtt végzett közvéleménykutatás alapján azt lehet mondani, hogy a la­kosságnak mintegy 60-70%-a hajlandó a kábeltévét fizetni. Sajnos a rendszer ára az igény­bevenni szándékozók létszá­mától változik, s így kevesebb résztvevő esetén növekszik az egy főre eső költség. A felmé­résekkel egyidejűleg kezdtük meg a tájékozódást a szóbajö­­hető kivitelező cégeknél. Azt azonban látni kell, hogy a ká­beltévé - annak ellenére, hogy egyre terjed az országban - még újnak számít, így nehéz eldönteni, hogy az ajánlkozók mennyire megbízhatóak. A tevékenységért felelősök­nek is sokat kellett tanulniuk. A szakmai hozzáértésen túl biz­tosítani kellett a társadalmi kontrollt is, hiszen a megoldás széles réteget érint. Ezért be­vontunk több tanácstagot, hozzáértő szakembereket kér­tünk fel. Nagy segítséget kap­tunk a Városellátási és Fejlesz­tési Bizottságtól, amelynek ve­zetője Cseh Béla. ők is meg­tárgyalták a kérdést és konkrét javaslatokat is tettek. Egyeztetett elképzelésünk az, hogy a Városi Tanács koor­dinálásával olyan kft-t, vállala­tot kell a munkával megbízni, amely vállalkozási és érdekelt­ségi alapon a saját vagy közös tőkéjéből megtervezi, kiépíti és működteti a rendszert. Emellett folyamatosan minimum 10 évig karbantartja annak szolgáltatá­si és műszaki színvonalát (programbővítést, korszerűsí­tést is beleértve), valamint ügy­félszolgálatot is működtet. A vállalkozót műszaki, üze­meltetési referenciákkal ren­delkező szakmai ajánlattevők­ből kell kiválasztani. Igényein­ket és feltételeinket a lakossági érdekek határozták meg - Létezik ilyen szakmai vál­lalat, amely belebonyolódik tő­kével, szervezéssel és műsor­kínálati szolgáltatással? - Van! Sőt, több is van. Je­lenleg ajánlatokkal rendelke­zünk öt cégtől is. Ezek: a TEL­­SAT Gmk, a BVSZ Szolgáltató Leányvállalat, a GELKA (buda­pesti), a Belvárosi Elektromos Gép- és Készülékjavító Vállalat és a Kábel Tv Kft. A GLOBAL Kft-t szintén fel­kértük ajánlattételre Egymástól eltérő műszaki, szervezési és tőkerészesedési arányban vállalkoznának. Van olyan szervezet, amely önma­ga is vállalná a rendszer létre­hozását és üzemeltetését. A versenyfelhívást megszerkesz­tettük, a már említett hat vállal­kozónak megküldtük, a pályá­zatok benyújtásának határide­je 1989. VII. 15. A döntés 8 napon belül fog megtörténni. - Mennyit kell végül is a la­kosoknak befizetni? - Gondolom, ez kiderül az elmondottakból, nem lehet megjósolni. Nyilván törekedni fogunk a legkedvezőbb ajánlat elfogadására, amely magában foglalja a költséget, a műszaki megoldást és természetesen a határidőt is. - Mégis, mennyi lehet ez a költség? - Az már most látható, hogy a 2500 Ft/lakás akkor tartható, ha a lakók 100%-a vállalja a ki­építés és üzemeltetés költsé­gét, és az épületek jelenlegi ká­belhálózata alkalmas a kábel­­televíziós rendszerre. Sajnos egyik sem igaz. A ver­senyfelhívásban egyik feltéte­lünk, hogy - a lakosság érde­keit szem előtt tartva - az alap­költség (gerinchálózat, fejállo­más) ne haladja meg a 4000 Ft-ot, a havi üzemeltetési költ­ség pedig a 100 Ft-ot. Előny­ben részesítjük azt a vállalko­zót is, aki a költségekre rész­letfizetési lehetőséget biztosít, és azt, aki ez évben befejezi a rendszer kiépítését. Az tény, hogy a vállalkozó­nak jó propagandával, szerve­zéssel érdeke, hogy minél több lakót nyerjen meg. Pon­tos összeget tehát most még nem tudok mondani. - Végeredményben ez így reális. A kezdeti felméréskor azonban jobban kellett volna hangsúlyozni az összefüggé­seket a költségek és a jelent­kezők létszáma között. De mi­korra várható, hogy elkészül a rendszer? - Mi a kiíráskor az eredeti, 1989. II. félévi határidőt kértük. Ez az I. ütem területére vonat­kozik, amely a többszintes la­kásokkal beépített lakótelepet foglalja magában. A rendszer térben és időben bővíthető lesz, lehetőség lesz arra, hogy az Újtelepi, Dunafüredi és az Óvárosi városrész is csatla­kozzon a rendszerre. 3-4 hó­napos átfutással már több he­lyen építettek ki ilyen hálóza­tokat, tehát lehetőség van az ezévi befejezésre. Biztos, hogy belátható időn belül üzemképes kábeltévé rendszerünk lesz.­­ Úgy legyen! Köszönjük a beszélgetést. - s. t. - t 3. oldal SZÁZHALOMBATTA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MOZIMŰSOR július 21.-augusztus 1. 21. péntek 7 óra FIGYELEM Szí­nes, szinkr. olasz film. Rendezte: Giovannai Soldati. Főszereplők: Ben Cross, Stefania Sandrelli. Csak 16 éven felülieknek! 22-23. szom­bat-vasárnap 7 óra SZELLEMIRTÓK Színes, szinkr. amerikai horror-paródia. Rendezte: Ivan Reitman. Fősze­replők: Bill Murray, Dan Aykroyd 23, vasárnap 5 óra TISZT RÓ­ZSÁVAL Színes, szinkr. jugoszláv film. Rendezte: Dejan Sorak. Csak 16 éven ferülieknek! 24-25. hétfő-kedd 7 óra DIRTY DANCING (Piszkos tánc) Színes, zenés amerikai film. Rendezte: Emile Ardolino. Főszereplő: Jen­nifer Grey 28. péntek 7 óra MINDEN A PA­RADICSOM BŰNE Színes, szinkr. olasz tragikomédia. Rendezte: Francesco Nuti. Főszereplő: Or­­nelle Muti 29 - 30. szombat-vasárnap 7 óra BŰNVADÁSZOK Színes, szinkr. olasz filmvígjáték. Fősze­replők: Bud Spencer, Terence Hill 31. hétfő 7 óra A CÁPA BOSZ­­SZÚJA Színes, szinkr. amerikai katasztrófafilm. Rendezte: Jo­seph Sargent. Főszereplők: Lor­raine Garry, Lance Guest 1. kedd 7 óra HAJLAKK Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Ren­dezte: John Waters. Főszereplő: Divine A BMKK Színháztermében a DINAMIKA SPORTEGYLET szervezésében július 28-án 17 órakor. JAKAB LAJOS aranyéves Kung-Fu és önvédelmi nagy­mester és tanítványai tar­tnak bem­utatót! Belépődíj: 25 Ft.

Next