Százhalombattai Hírtükör, 1990 (3. évfolyam, 1-25. szám)
1990-09-26 / 20. szám
2. oldal Drágul-e a benzin? Áttekinthetetlen energiaárak A szeptember 7-én szervezett találkozó dr. Bod Péter Ákos miniszter és városunk érdeklődő lakosai között - érthető okok miatt - befejezetlennek érezhető. Nem kaptunk az égető időhiány miatt megfelelő választ olyan fontos kérdésekre, hogy várható-e az energia, az energiahordozók árának emelése. Ezért helyesnek véltük, megkérdezni, hogyan vélekedik erről a kérdésről dr. Szűcs István vegyészmérnök, országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság titkára.Várható-e a benzin, és a kőolajtermékek árának emelése? Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy egyikünk sem tartja kezében a bölcsek kövét, következésképpen nem adhatok pontos választ erre a kérdésre. Elsősorban azért nem, mert az illetékes tárca még nem döntött egy egész sor kérdésben. Ezért csak a saját véleményemet mondhatom el. Meglátásom szerint várható a benzin árának emelése, de nem csak a benzin, hanem az elektromos energia, és általában az energiahordozók árának emelése is. Ennek több, összetett oka van. Még a Németh kormány egyezett meg a Világbankkal abban a kérdésben, hogy az energiárakat a tényleges bekerülés szintjére kell emelni. Távol áll tőlem a szándék, hogy ezt a megállapodást kizárólag a Némethkormány számlájára írjam, de el kell mondanom, hogy a végrehajtást áttestálta az Antall-kormányzatnak. Az energiaárak tekintetében kaotikus, áttekinthetetlen állapotok uralkodnak. Mondanék egyetlen példát. Az elektromos energia ára elsősorban attól függ, hogy a fogyasztó budapesti, mezőhegyesi vagy éppenséggel százhalombattai lakos. Politikai és gazdaságpolitikai szempontokat vettek tekintetbe és - meglátásom szerint - helytelenül differenciálták az energiaárakat. Úgy hiszem, ideje lenne érvényesíteni a szektorsemlegességet, és bevezetni az egységes tarifarendszert, mert helytelen az, hogy valaki olcsóbban juthasson energiához csak azért, mert budapesti lakos. Helyes lenne a szezonális szempontok érvényesítése is, mert nyilvánvaló az, hogy az energiahordozók nyáron olcsóbbak mint télen. Az valós tény, hogy az előző kormányzatok államilag dotálták az energiahordozók árát - mint említettem gazdaságpolitikai megfontolások szerint - és ily módon ma oda jutottunk, hogy nem tudjuk pontosan behatárolni, menynyibe kerül nekünk egy mázsa szén, mennyit költünk egy kWh előállítására, mennyibe kerül egy liter kőolajszármazék. A fiktív, mondvacsinált árak meggyőződésem szerint, elszakadtak a tényleges értéktől. Határozott meggyőződésem tehát, hogy az árakat a tényleges értékek felé kell mozdítanunk, hiszen így van ez az összes demokratikus országban. Joggal felvetődik viszont a kérdés, hogy a nyugati államokban magasabb a bérszint. Ám mégis meggyőződésem, hogy rendet kell teremtenünk, az energiahordozók tényleges bekerülése terén még annak árán is, hogy szorongatott helyzetünkben újabb terheket rakunk a lakosság vállára. De meggyőződésem - és ebben bíznunk kell - hogy ha korszerű piacgazdaságot teremtünk, a magyarországi bérek is a nyugati szintre emelkednek majd. Engedtessék még egyszer visszatérnem a kőolaj árának kérdésére. A szovjet kőolajtermelés rohamosan csökken, és ennek tulajdonítható, hogy a Szovjetunió képtelen az év második felében szállítani a szerződésben rögzített kőolaj mennyiséget, így országunk kényesén más, a közelkeleti piacról beszerezni a hiányzó mennyiséget. Gondunkat tetézi, hogy a kuvait kőolajválság okán egy hordó kőolaj ára 18 dollárról 29-30 dollárra emelkedett. Könnyű kiszámítani, hogy ez 33-35% százalékos növekedés. Tudomásom szerint, az OKGT-nél bizonytalanságok vannak a várható átszervezések miatt is. Ezt így egyértelműen nem mondanám, és autentikusan sem nyilatkozhatom, mert az OKGT átszervezésével most foglalkozik az illetékes tárca. Természetesen, nem hivatalos információim vannak. Sokféle javaslat született a Tröszt átszervezésére, de ezek még nem lezárt tények. Egy kérdés mindenképpen bizonyosnak tűnik, az OKGT, mint minden energiaszolgáltató vállalat államigazgatási felügyelet alatt marad. A Trösztnek az évtizedek során szerzett jogok jó részét le kell adnia a vállalatoknak. Az átszervezés tengelyében minden bizonnyal két fő irányzat fog érvényesülni: az egyik a bányászati, a másik a feldolgozó ágazat. Az előző magva a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, a feldolgozó ágazat magva pedig a DKV lenne elképzeléseim szerint. A gázszolgáltató vállalatok, a háttér iparági tevékenységek, gépgyárak, szénsavtermelő vállalat, stb. sorsáról pillanatnyilag ismereteim szerint részletekbe menő elképzelések még nincsenek. A legfontosabb most, hogy a két nagy terület azaz a bányászat és feldolgozás pontos helyét rögzítsük, az ezekkel kapcsoltos öszes jogokkal együtt, majd a nagy komplexumokhoz utólag hozzá lehet igazítani a szolgáltatói, illetőleg a háttér vállalatokat. Jelentős mértékben változik majd a második - mondjuk így - divíziónak, a feldolgozó ágazatnak a funkciója. A kül- és belkereskedelmi jogok zömét, vagy talán az egészét a nagy feldolgozó vállalatok, illetőleg az alakulandó részvénytársaságok kapják meg. Elképzeléseim szerint teljesen át fog lényegülni ezen vállalatok szerepköre, beleértve az ÁFOR funkcióját is. El kell még mondanom azt is, hogy évtizedek óta - meglátásom szerint hibásan - külön fejlesztették a feldolgozást és a petrolkémiát, a két egykori miniszterhelyettes - Lőrincz Imre és Szekér Gyula - elképzelésének megfelelően. A magam részéről alapvetően hibásnak tartom ezt a szemléletet, hiszen ez a két tevékenység úgy összetartozik, mint az egypetéjű ikrek, hiszen egymásnak adnak át alapanyagokat és ugyancsak egymásnak adnak vissza termékeket. Az illetékes tárca most azt a kérdést vizsgálja, miként kellene beemelni ezt a külön vonulatnak tekintett divíziót. Szólnom kell még az Olajterv és az SZKFI kérdéséről. Van egy olyan elképzelés is, hogy ez a két szolgáltató-fejlesztő vállalat, mint szellemi agytröszt, egyetlen vállalatban egyesül majd. Bár a magam részéről azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez a szellemi háttéripar önállósulhat. - Még egy utolsó kérdés. Végül is mi lesz az OKGT sorsa, ha a jelek szerint szerepkörét és jogköreit nagyobbára az említett egységeknek testálja át? - Erről nyilatkozni még korai lenne, mert mint mondottam, látnok nem vagyok. De számomra egyértelmű, hogy a nagy konglomerátum, a Tröszt, az átszervezés során létszámában sokkal kisebbre zsugorodik majd. Szaniszló József Nyilatkozat Az elmúlt hetekben a helyi sajtóban néhány olyan cikk jelent meg amely az MDF-t és személyemet támadta. Ezekre mi nem válaszoltunk és nem válaszolunk, mert személyeskedésekbe nem megyünk bele. Sem politizálásunk, sem erkölcsi magatartásunk fegyvertárához a köpködés nem tartozik. Ezek a cikkek az indulat, a bosszúvágy és nem a valóság, a tények talaján álltak. Ezt is csupán a lakosság tájékoztatása, a polgárok tisztánlátása céljából tartjuk szükségesnek a nyilvánosság előtt kijelenteni. Dr. Nagypataki Gyula az MDF százhalombattai szervezetének elnöke SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR Egyéni választókerületekben induló jelölteink, illetve támogatottjaink: 1. sz. MSZP jelölt: DR. BENEDEK LÁSZLÓ, 40 éves, igazgató főorvos 2. sz. A Dinamika Sportegylet jelöltje: DR. GÖTZINGER ISTVÁN 52 éves jogász, a Pest Megyei Társadalom Biztosítási Tanács Elnöke 3. sz. Független jelölt: TÜSKE ÁRPÁD, 36 éves vegyészmérnök, üzemvezető 4. sz. Független jelölt: TÓTH JÓZSEF, 47 éves gépészmérnök, műhelycsoportvezető 5. sz. MSZP jelölt: CSEH BÉLA, 42 éves gépészmérnök, osztályvezető 6. sz. Független jelölt: SINKA LÁSZLÓ 36 éves, sportvezető 7. sz. SZDSZ-FIDESZ jelölt: TEKET IMRE 35 éves, üzemmérnök, üzemvezető 8. sz. MSZP jelölt: POGÁNY GYULA, 46 éves, vegyészmérnök főmunkatárs 9. sz. Független jelölt: JUHÁSZ ATTILA, 41 éves műszer-automatika üzemmérnök, művezető 10. sz. Nemzetiségi jelölt: MARINOV JOVÁN 41 éves, műszerész MSZP VÁROSI SZERVEZETE SZÜLŐOTTHON ALAPÍTVÁNY Nálunk nem születik senki! A Vállalkozók Pártja Százhalombattai Szervezete, hallgatva a hozzáértő lakossági igényeket, gondokat, legyen szó foglalkoztatásról, szolgáltatásról, közbiztonságról, arra az elhatározásra jutott, hogy a jelen idő gondja mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia jövőnk alakításának, az együttélés adta hagyományokra, az egymásra épülő életek, kultúrák nyújtotta alapra építsük anyagi, erkölcsi biztonságunkat, gyermekeink jövőjét, így jutottunk el a helyi szülőotthon gondolatához. A Szülőotthon alapítvány célja az, hogy a százhalombattai nők városunkban szülhessenek. Köztudott, hogy a gazdaság a jelen pillanatban nem áll olyan helyzetben, hogy a családok anyagi állapotán tudjon javítani. Ebből következik az a tény, hogy a családok egyre szegényebbek lesznek, és nem valószínű, hogy a jövőben meg tudják fizetni, hogy magánorvosokhoz járjanak. Ezáltal tovább csökkenne a népesség-szaporulat. Az ötlet nem csak ebből jött. Sokat gondolkodtam azon, hogy most kik lakják Százhalombattát, és a jövőben kik fogják lakni? Ha végigmegyek az utcán és megkérdezek 100 embert, hogy hol született nagyon kevesen, vagy talán nem mondaná senki, hogy Százhalombattán, és ekkor jött az ötlet, érdemes lenne itt Százhalombattán létrehozni egy szülőotthont, amely a későbbiekben kisvárosi kórházzá nőhetné ki magát. Talán így a szülő nő nem szakadna el a környezetétől, nem lenne távol a családjától és az újszülöttek szülési helyüknél fogva igazán kötődnének a városhoz. Az alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Vállalkozók Pártjának tagjai 100 e. Ft-os alaptőkével indítják. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívással forduljak Százhalombatta lakosságához, a Százhalombattán működő összes párthoz, társadalmi szervezethez, intézményekhez és nem utolsó sorban a két nagyvállalathoz, hogy támogassák elképzelésünket. Meglátásunk szerint két éven belül elkezdődhetne az építkezés. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy pártunk tagjai nem csak pénzt ajánlottak fel, hanem a munkájukat is az építkezés folyamán, ezzel olcsóbbá lehet tenni az építkezést, meg lehet gyorsítani? Bízom az emberek jóérzésében, segítőkészségében, s abban, hogy velünk együtt felismerik, hogy legyen szó oktatásról, egészségügyről, elsősorban önmagunkra, a közösség és a jövő iránti felelősségünkre számíthatunk. Nagy Ferenc elnök A Dinamika Sportegylet jelöltje: Dr. Götzinger István (2. sz. vk.) Mert éppen egy olyan egyesület jelöltjeként amely teljesen önszervező módon, minden hatalmi és hivatali gyámkodás nékül jött létre és működik? Azért, mert ebben a Sportegyletben különböző pártállású fiatalok is megtanulnak barátokként, sportszerűen egymással és egymásért küzdeni; - mert nem várják el tőlem, hogy a kabátra tűzött pártjelvények alapján tegyek különbséget embertársaim között - mert nem írják elő, hogy kit illik megtaposni, és kit nem; - mert nem várják el tőlem, hogy olyan összeollózott programot ígérjek, hirdessek, amelyet nem lehet tőlem számonkérni; - mert nem vonják kétségbe azt a jogomat, hogy független, szabad gondolkodóként próbáljam megérteni a világot magam körül; - mert elég számomra, hogy néhányan ismernek és bíznak bennem. Számomra ez a legnagyobb megtiszteltetés. 1963. óta élek Százhalombattán. 52 éves vagyok. Házas. Két gyermekünk van. Foglalkozásaim , tanulmányaim alapján akár szakértőnek is mondhatnám magam néhány területen, de nem ez a fontos. Én nem szakértők és technokraták ügyének tartom a képviseletet. Az igazi kérdés az, hogy az embernek a saját sorsán kívül mennyire fontos mások sorsa. Azoké, akikkel együtt éli le az életét egy utcában, egy városban, egy országban, vagy akár a Földgolyón. Erre szavakkal nem válaszolhat az ember. Csak az egész életével.