Százhalombattai Hírtükör, 1999 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-13 / 1. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Gyerekek az erőműről Egy rajzpályázat tanulságai Majdnem ötszáz különféle technikával készült kép, makett érkezett a Dunamenti Erőmű által október végén kiírt „A mi erőművünk” című rajzpályázatra. Nemcsak a díjazottak, a nagyvállalat is sikerként könyveli el az eredményt. Képviselőjük szerint sokat megtudtak arról, hogyan látják a környezetükben élő gyerekek az iparvállalat szerepét, hogyan képzelik az emberbarát erőművet. „Érkeztek olyan munkák is, amelyek negatív érzelmeket tükröznek, de ami lényeges tanulság volt számunkra, hogy a gyerekek, úgy tűnik, talán a felnőtteknél is jobban megértik, hogy egy villamos energiát termelő vállalat valamilyen formában szennyezi a környezetét, de célunk, törekvésünk az, hogy ez a szennyezés folyamatosan csökkenjen” - mondja Paksi Éva PR munkatárs. Százhalombattai, adonyi, ercsi, tököli és ráckeresztúri iskolások, óvodások jelentkeztek, de nemcsak egyéni, csoportos munkák is születtek. Ercsiből például két család is küldött pályaművet. A szakemberekből álló zsűri szerint meglepően eredeti alkotások születtek. Az értékelés során számos kategóriát alkottak. Külön díjazták például a „leginkább groteszk látásmódot”, a legszínesebb alkotást, a legjobb fejlesztési javaslatot, a legötletesebb munkát. Nem a pozitív hozzáállást, hanem a tehetséget, az ötleteket igyekeztünk elismerni, mondja Paksi Éva. Huszonnyolcan kaptak értékes tárgyjutalmakat, kerékpárt, legót, music centert, könyveket. A csoportos kategóriában első helyen végzett a tököli általános iskola, másodikon a százhalombattai Körösi, harmadikon az Arany János. Háromszáz-, kétszáz- illetve százezer forintos pénzjutalomban részesültek. Hogyan látja a jövő nemzedéke a várossal „kézen fogva járó” nagyipart? Úgy tűnik, el tudják képzelni, és lehet, hogy nekik van igazuk. Az erőmű arra is ígéretet tett, hogy a pályaműveket lehetőség szerint felhasználják munkájuk során, megjelentetik kiadványaikban, a legszebbeket pedig kiállítják. -ck Krisztus születik, dicsőítsétek: Krisztus a mennyből érkezik, várjátok E szavakkal üdvözlik egyházi énekeink az ortodox hívőket minden Karácsonyon, emlékeztetve valamennyi jóakaratú embert arra, hogy az újszülött Krisztus közénk jött, hogy felfrissítse az emberiség elöregedett szervezetét, hogy erőt leheljen az emberek kimerült lelkébe, hogy örömöt hozzon szívükbe, hogy felnyissa szemüket a mennyei horizontok észlelésére, és immáron kétezredik alkalommal bizonyságot adjon a végtelen lelki és szellemi világ létezéséről, amely a mi igazi otthonunk. Ezen kívül Ő, az Igazság és Szeretet eljött, hogy igazsággal telítse a világot és szeretettel melegítse szívünket. Ezt csak Ő teheti, hiszen a fizikailag érzékelhető világosságot, és melegséget a távoli Napból kapjuk, így a szeretet és igazság sem e bolygóból ered, hanem a mennyei magasságból, Isten mennyei országából. Minél sötétebb az igazságtalanság, elnyomás, halálfélelem és szenvedés, hazugság és erőszak hatalma, annál örömtelibb a keleti Napkelte várakozása. Ez Krisztus születése, hiszen szent könyveinkben Őt Igazságos, Szabad, Éltető, Szeretetadó Napkeltének is nevezik és ezért is zengjük Egyházunk énekeiben: „Krisztus születik, dicsőítsétek...” Az idei karácsonyi örömünket sajnos beárnyékolják sötét felhők is. A „civilizált” világ túl messzire rugaszkodott el Teremtőjétől, lassan de biztos léptekkel halad katasztrófája felé, de ennek ellenére közel kétezredik alkalommal is közénk jön Ő, az Igazság, az Út és az Élet, hogy mi az Ő szeretetében és kegyelmében együtt lehessünk. Itt az alkalom, hogy megvizsgáljuk lelkiismeretünket, hogy visszatekintsünk mi is történt eddig valójában lelkünkben, hogy nyitott szívvel és tiszta lelkiismerettel befogadhassuk Krisztus születésének örömünnepén az Ő kegyelmét és áldását. Krisztus születik! - Valóban születik! Bozsity Jován plébános • •Ünnepek, magányos és emberek... A hírek ilyenkor az óév végén, az újév beköszöntekor mind több idős, magányos és hajléktalan honfitársunkról szólnak. Egy megdöbbentő adat: a tél beköszönte óta 75 ember fagyott meg hazánkban. A fagyhalált szenvedettek nagy része, minden bizonnyal idős, magányos vagy hajléktalan volt. Városunkban ezek a problémák az országos helyzethez viszonyítva, hál’ Istennek, sokkal kisebb mértékben vannak jelen. De nálunk is vannak segítségre szoruló emberek. Megpróbáltunk utánanézni, hogyan töltötték az ünnepeket. A Családsegítő Központ munkatársai december 26-án rendezték meg, immár hagyományosan a Magányosok Karácsonyát. Mint Constantin Judit igazgatónőtől megtudtuk, az idén 16-an vették igénybe ezt a lehetőséget. Az érkezőket terített asztal várta. Szükség esetén az odaszállítást is megoldották a Családsegítő munkatársai. Karácsonyi zene, gyertyagyújtás és meghitt hangulatban átadott szeretetcsomagok tették családiassá a megjelentek ünneplését. A folyamatos gondoskodás mellett nagy szükség van az ilyen rendezvényekre, hiszen egyedül élő idős embertársaink az anyagiaknál is jobban igénylik az emberi szót, a családias hangulatot. „Meggyőződésem, hogy erre a rendezvényre a jövőben is szükség lesz. Hiszen, minden évben többen vagyunk” - hangsúlyozza az intézmény igazgatónője. *** Hány hajléktalan él Magyarországon? Sajnos több tízezres számokról hallunk. Ők átalakulófélben lévő társadalmunk legnagyobb vesztesei. Jövőjük általában nem sok jót ígér. A hideg tél fokozza szenvedéseiket, hiszen a hajléktalanszállók, menhelyek megtelnek. Százhalombattán, szerencsére, a hajléktalanság nem tömegjelenség. A Családsegítő Központ igazgatója szerint városunkban öt tartósan hajléktalan ember él. Rajtuk kívül ne feledkezzünk meg az átlagban 2-3 átmenetileg hajléktalanná válóról sem. Mindnyájan középkorú férfiak. Sorsuk alakulásában családi tragédiák, munkanélkülivé válás, balesetek és más negatív fordulatok játszanak szerepet. Lényeges, hogy egy idő után egyre nehezebbé válik számukra a kitörés. Ez a nyomorúságos „szabadság” kitermeli egy idő után a kötöttségek, bizonyos társadalmi szabályok betartásának tagadását. Az alkoholizmus egyes esetekben ok, máshol már csak következmény. Évek óta a Vasútállomás várótermében töltik a hideg téli éjszakákat, így történt ez az idei karácsonykor is. Itt legalább meleg van, rend és tisztaság. Megtudtuk, hogy hajléktalan ezeken az éjszakákon a rendre N.L. leszázalékolás előtt álló vasutas ügyelt. Mint átmenetileg nehéz helyzetbe került vasutas becsületbeli ügynek tekinti a rend és a tisztaság megőrzését. „Jó volt melegben lenni karácsonykor” - mondja M.L., aki már évek óta hajléktalan. „Elbeszélgettünk és elfogyasztottuk a Családsegítő szeretetcsomagját. Köszönjük!” Reménykedik, hogy az új évben valamilyen önkormányzati segítséggel sorsa jobbra fordul. Bizakodóan nyilatkozott az új év kilátásairól A.J., aki a Dunamenti Erőmű Rt. elbocsátott dolgozója. Ő csak átmenetileg hajléktalan, hiszen január közepén munkahelye (egy építkezési vállalat) jóvoltából munkásszállásra költözhet. Elgondolkoztató, hogy a Magányosok Karácsonyának rendezvényén a hajléktalanok közül csak ketten (ők is késve) jelentek meg. *** Talán lesz megoldás. Lapozgatva városunk képviselő-testületének I. félévi munkatervében, egy napirendi pont keltette fel figyelmünket. Önkormányzatunk eltökélt a hajléktalanok problémájának megoldásában. A napirendi pont előadója, Constantin Judit arról biztosított, hogy a kialakítandó hajléktalanszálló működtetésében természetesen a Családsegítő Központ fontos szerepet vállalna. Deák János /----------------------------------------------Vízkereszt Január 6-a vízkereszt vagy a háromkirályok napja, amely a karácsonyi ünnepkör záró és a farsang kezdő napja. A vízkereszt összetett keresztény ünnep, amelyen három eseményre emlékeznek: a napkeleti bölcsek („három királyok”: Gáspár, Menyhért, Boldizsár) betlehemi látogatására, Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedésére, valamint a kánai mennyegző csodájára, a víz borrá változtatására. A Máté-evangélium szerint Jézus születése után napkeleti bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, keresvén a zsidók újszülött királyát, akiről csillag adott hírt számukra. Heródes király ettől megriadt, összehívta a főpapokat és az írástudókat, és megtudta tőlük, hogy a Messiásnak Betlehemben kell születnie. Ekkor elküldte a bölcseket Betlehembe azzal, hogy ha megtalálták a gyermeket, adjanak neki hírt róla. A bölcseket csillag vezette Betlehemig, ahol megtalálták Jézust anyjával, Máriával. Hódoltak neki, és ajándékokat adtak át: aranyat, tömjént és mirhát. Majd álmukban intést kaptak, ezért más úton tértek vissza hazájukba és elkerülték Heródest. A háromkirályok ünnepe főként a katolikus liturgiához kapcsolódik, a görögkeleti egyházakban ma is Jézus megkeresztelkedését ünnepük ilyenkor. Sok helyen tartották vízkereszt napján a csillagozást vagy a háromkirályok járását, mint népszokást. Ez hasonló a betlehemezéshez, de kevesebb benne a párbeszédes forma. Legfontosabb kelléke a csillag, mely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. A csillagot egy rúdon vitte a fehérbe öltözött három király egyike. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozták, hogy szerecsen voltát jelezzék. Sorba vették a falusi házakat, verset mondtak, amelyért élelmet és pénzt kaptak a házigazdától. A vízkereszti szokások közül már a XV. században feljegyezték a papság vízkeresztnapi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra (G+M+B). A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vízének nevezték és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből. A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig (1999-ben február 17- ig) tartó időszak, a bálok, mulatságok ideje. Különösen ünnepélyes a hamvazószerda előtti vasárnaptól kedd estig (húshagyó kedd) tartó három nap, az úgynevezett „farsangfarka” (1999-ben február 14-15-16.) régen csak ekkor tartották a farsangi bálokat. és farsang Honnan ered a farsang szokása? Igazi hazája Itália, ahol a római kori szaturnáliák emlékét őrzi, s innen terjedt el egész Európában, majd máshol is (pl. riói karnevál). A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak Magyarországon is. Már Mátyás király idejében a királyné itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. A farsang valójában a közelgő tavasz örömünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Az emberek a telet, a hideget, a sötétséget legyőző tavasz közeledtére várva vidáman, játékosan ünnepelnek. Számtalan gonoszűző, tavaszváró és termékenységvarázsoló álarcos, alakoskodó szokás fűződik hozzá. A valódi farsang, amikor a legtöbbet szórakoznak, mulatoznak, az a farsangfarka három napja: vasárnap, hétfő és kedd. Sok helyen vasárnap délután kezdődött a mulatozás és három napig tartott. Farsang keddjén - húshagyókedden - az Alföldön, a Dunántúlon és a Felföldön egyaránt szokás volt, hogy a legények és lányok különböző maskarába öltöztek, álarcot tettek az arcukra, vagy bekormozták azt. Szamár-, kecske- vagy medvebőrbe bújtak, a legények asszonyoknak, a lányok legényeknek öltöztek, így járták végig a falut, táncolva és ijesztgetve az embereket, míg végül a tréfás menet a farsangi bál színhelyére érkezett, ahol hajnalig tartott a bál. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok csoportos, úgynevezett busójárása fából faragott álarcokban. Felvonulásuk és ünnepi táncuk téltemető rituálé. Egyes vidékeken rönkhúzással egybekötött mókaházasságot tartottak. A rönkhúzást (tuskóhúzást) olyankor rendezték, amikor a faluban abban az évben még nem volt esküvő. Máshol húshagyókedden a pártában maradt lányokkal húzattak tüsköt. Szokás volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. Maskarába öltözött nők járták be a falut, köszönteni, és a férfiakat jégcsappal „megborotválták”. Este „macskabált” tartottak, ahova férfit nem engedtek be. Más vidéken kongóztak, azaz farsang végén a pártában maradt lányokat kicsúfolták. Se szeri, se száma tehát a farsangi szokásoknak. Most van a farsang kezdete - e szokásokból sokat fel lehet eleveníteni, mert a hagyományok ápolása, a közös ünneplés közelebb viszi egymáshoz az embereket! Mitták Ferenc V__________________________________________________________/ 3. oldal Városi program a magyar kultúra napján Január 22. 18 órakor kiállítás a Sérültekért Alapítvány népművészeti és iparművészeti anyagából a BMK előcsarnokában 18. 30-tól ünnepi műsora BMK színháztermében Köszöntőt mond Vezér Mihály polgármester A Közművelődésért, Kultúráért, Gyermekekért díjak valamint a Pedagógiai díj átadása Közreműködik a Liszt Ferenc vegyeskar, a Városi Művészeti Iskola fuvolásai, a Bodzavirág kórus és József Rozsnyai Júlia