Százhalombattai Hírtükör, 1999 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1999-07-14 / 14. szám
XII. évfolyam 14. szám Megjelenik minden második szerdán Ára: 19.- Ft Városközpontot vagy közösséget kell építeni? Százhalombatta jelenleg kedvezőbb anyagi helyzetben van, mint a legtöbb magyar település, de vonzereje az általános gazdasági növekedés során csökkenhet, elsősorban a környezetszennyezés, a szolgáltatások nem megfelelő színvonala és a településszerkezet hiányosságai miatt. Négy egymástól térben és jellegében is távol eső részből áll, hiányzik a valódi városközpont, ami összetartaná ezeket- hangzott el azon megbeszélésen, ami intézményvezetők, hivatali vezetők, négy települési képviselő és a Terra Stúdió Kft között zajlott június utolsó napján a polgármesteri hivatalban. Az önkormányzat a Terra Stúdiót bízta meg a város középtávú fejlesztési tervének kidolgozásával. Míg a korábban készült városrendezési tervek meghatározóan műszaki, mérnöki jellegűek voltak, egy ‘97-es törvény előírása szerint ezek elkészítése előtt ki kell dolgozni a település átfogó jövőképét, vagyis a városfejlesztési koncepciót. A Terra igazgatónője valódi szakmai kihívásnak nevezte a feladatot, és elmondta, céljuk olyan program készítése, ami hosszú távon vonzóvá teheti Százhalombattát az itt lakók és a külvilág szemében. A három évre vonatkozó programmal december végéig kell elkészülniük, jelenleg a helyzetfeltárás folyik. Galli Károly tervező röviden vázolta a város jelenlegi helyzetét, azokat a kérdéseket, amikre a koncepciónak választ kell adnia. Elmondta, hogy demográfiai szempontból speciális helyzetben vagyunk, mert míg az ország lakossága folyamatosan csökken és elöregedik, nálunk ha lassan és kismértékben is, de növekszik a népesség, és kedvezőbb a 18 év alattiak és 60 felettiek aránya. Az oktatás fejlesztésével, megfelelő számú lakással és munkahellyel kellene itt tartani a fiatalokat. A 8500-9000 fős aktív népesség 45%-a az iparban dolgozik, ez az arány országosan 18%. A keresők legnagyobb részét a két nagyvállalat foglalkoztatja, és ez bizonyos kiszolgáltatottságot is jelent. A gazdaságot több lábra kellene állítani, és ezt a Terra szakemberei a szolgáltató szféra illetve a középvállalkozások erősítésével látják megoldhatónak. A szolgáltatói szektor aránya egyébként is elmarad az országos átlagtól, miközben az igények folyamatosan nőnek. A felnőtt lakosság mintegy harmada rendelkezik középfokú végzettséggel, ami valamivel jobb, 10-11% a diplomások száma, ami az országos városi átlagnak megfelelő arány. A munkanélküliségi ráta - 6,1% - alacsonynak mondható, és folyamatosan csökken. Több gazdasági társaság működik, mint a hasonló városokban, különösen kedvező az 50-300 főt foglalkoztató középvállalkozások száma, amiket a gazdasági fejlődés mozgatórugóinak lehet tekinteni. Berkesi István irodavezető vitatta, hogy a lakosság növekedése ennyire meghatározó lenne. Egyes felmérésekből arra lehet következtetni, mondta, hogy néhány éven belül nálunk is az országos szintre csökken a születések száma. Az oktatási rendszer szinten tartására lenne szükség, de fejlesztése már meggondolandó kiadás. A lakáspolitikát pedig nem a mennyiségnek kellene meghatároznia, mert igény inkább a minőségi változásra van. Aki teheti, kertes házba költözik a lakótelepről, és a probléma inkább az, hogy nincs elegendő terület az építkezéshez. Többen felvetették, hogy a magasan képzett, kiemelkedő társadalmi helyzetű emberek közül sokan elköltöznek. El kellene érni, hogy ez a réteg valamint a fiatalság ne „munkásszállónak, átszállónak, hanem végállomásnak” tekintse a várost. Sokan vitatták, hogy a városközpont fejlesztése lenne az elsődleges feladat, és azon a véleményen voltak, hogy valódi várossá akkor válna Százhalombatta, ha valódi közösségként kezdene működni. Javasolták, hogy készüljön átfogó szociológiai felmérés, amiből pontos képet lehetne alkotni az itt élők helyzetéről, igényeiről. A csaknem három órás vitát a Terra munkatársai szorgalmasan végigjegyzetelték, és értékesnek nyilvánították. A megjelenteket arra kérték, vegyenek részt a további megbeszéléseken is. A következőre július második felében kerül sor. Czifrik Köztéri műalkotás megvalósításáról tanácskozott július 8- án a Városházán és a Főtéren Horváth Lajos, a millenniumi kormánybiztos hivatalának munkatársa, Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrász, Németh János keramikus művész, Szerdahelyi Károly építészmérnök és dr. Tüske László alpolgármester. - Mintegy 3.500 terv, elképzelés érkezett, több mint 1000 településről, arra a felhívásra, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hirdetett millenniumi szobrok, emlékpár- Millenniumi kok, emlékhelyek alkotására - mondta Horváth Lajos. Örömömre szolgál, hogy Százhalombatta önkormányzata is válaszolt a felhívásra, és egy Szent István szobor állítását is fontolóra vette. Minden helyi kezdeményezést támogatunk, amely méltó emléket állít államiságunk ezeréves történelmének. Szabolcs Péter jó mértékűnek mondta a Főteret, és egy kezét felemelő Szent István előkészületek szobrot képzel el szemben a katolikus templommal, az államalapító király négy attribútumával: a szent koronával, a palásttal, a jogarral és az országalmával. „A lakást is át lehet rendezni - mondta - így arrébb lehet rakni az Olajlángot is, attól az alkotás nem csorbulna.” Zavarónak mondta a Petőfi mellszobor támfalát, és lejáró kialakítását tartotta célszerűnek a művelődési központ sövényfalánál. Németh János keramikus és Szerdahelyi Károly építészmérnök 30 éve dolgozik együtt. Ők a csodaszarvas legendáját szeretnék megörökíteni. „Engem is zavar a templom homlokzatába ékelődő Olajláng plasztikai együttes. Ha máshova lehetne költöztetni, egységesebb lenne a tér” - mondta a keramikus művész. A munkamegbeszélés a képviselő-testület millenniumi megemlékezés-sorozatával kapcsolatos döntés előkészítését szolgálta. Sz.J. HELYTÖRTÉNETI Tisztújítás után Támogatást várnak a helyi vállalkozók Az erőmű és a környezetvédők Világjáró battai harmonikás Gálvölgyi István az új edző Első díj Százhalombattának Múzeumpártoló önkormányzat A Néprajzi Múzeumban került sor július 7-én a Közművelődéspártoló-, a Könyvtárpártoló- és a Múzeumpártoló Önkormányzat elnevezésű pályázatok díjkiosztó ünnepségére. Az elismerő oklevelet Hámori József miniszter adta át a közel száz település képviselőjének. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén először írta ki ezeket a pályázatokat, azzal a nem titkolt céllal, hogy az önkormányzatokat arra ösztökélje: a közművelődésre juttatott költségvetési támogatásokat - sőt lehetőségeik szerint megtoldva ezt az összeget - valóban a közművelődésre, a települések kulturális életére fordítsák. A Múzeumpártoló Önkormányzat városi kategóriájában Tatabánya mellett Százhalombatta kapott első díjat, a „Matrica” Múzeum illetve a Régészeti Park támogatásáért. A díjjal járó összeg - egymillió forint - inkább jelképesnek mondható, hiszen ennek a sokszorosát költötte és költi ma is az önkormányzat a múzeumra, mégis olyan elismerés, amely tovább öregbíti Százhalombatta hírnevét. Az oklevelet dr. Tüske László alpolgármester vette át. A pályázatokra - melyeket fővárosi, megyei, városi és községi kategóriákra osztottak ki - több száz önkormányzat nyújtott be pályamunkát, s Hámori József miniszter külön köszöntötte a községek polgármestereit - hangsúlyozva a vidék kulturális életének, közművelődésének fontosságát, hiszen nemcsak a fővárosba kellenek szép múzeumok, könyvtárak, színházak és jó programok. Szomszédaink közül Ercsi részesült elismerésben: mint múzeumpártoló község első díjat nyert, és könyvtárpártolói különdíjat is kapott. A díjkiosztó ünnepségen részt vett Vicze Magdolna, a „Matrica” Múzeum igazgatóhelyettese is, aki szerint a tavalyi „Év Múzeuma” és a mostani kitüntetés egyrészt a múzeum és a város kemény munkájának, kitűnő együttműködésüknek az elismerése. S hogy ezek után vannak-e még tervek és célkitűzések? Természetesen, hiszen sem egy város, sem egy múzeum nem lehet teljesen elégedett soha, nem „ülhet a babérjain”. Most jöhet az idegenforgalom fellendítése! Ferenczi E.