Százhalombattai Hírtükör, 2010 (23. évfolyam, 1-25. szám)

2010-02-25 / 4. szám

8. oldal Ifjú bajnokok rivaldafényben Hetedik alkalommal rendezték meg Százhalombattán a Testnevelési és Sport Elis­merő Oklevelek átadásának ünnepségét a Hotel Trainingben február 9-én. Az ün­nepségen jelen volt Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára és Kiss László úszó szövetségi kapitány is. Az önkormányzat 2003-ban alapított elismeréseit olyan sportolók kapják, akik “aranyos” teljesítményük mellett emberileg is példamutatóak, öregbítik Százhalombatta hírnevét. Idén is három sportoló vehette át az őt megillető elis­merést Vezér Mihály polgármestertől, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta a sport értékét. Példaként említette a csapat­sportok ösztönző hatását, amely erősíti a közösségi létet és az erkölcsiséget is. Százhalombattán kilencezer igazolt ver­senyzőt tartanak nyilván. Testnevelési és Sport Elismerő Oklevél­ben részesült Grátz Benjámin, a VVK SE 13 éves úszója. 2002 óta gyarapítja saját és klubja vitrinjét arany-, ezüst- és bronz­érmekkel. 2005-ben Németországból öt első helyezéssel tért haza. 2009-ben a Székesfehérváron rendezett diákolimpián is tarolt, a 2009-es OB-n pedig a felnőt­tek között 200 méteres hátúszásban a döntőbe jutott, és 8. helyen végzett. A második oklevél büszke tulajdonosa Osztovics Brigitta, aki 2002 óta karaté­­zik. A Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium 11. osztályos tanulója csendes, visszafogott fiatal lány, aki el­mondhatja magáról, hogy sokszoros ma­gyar bajnok - formagyakorlatban (katában) és harcban (kumitében) is -, felnőtt korosztályban kétszeres világ­­bajnoki ezüstérmes és Európa Kupa győztes. A harmadik kitüntetést Vass Péter kajak-kenus kapta. A Körösi Csom­a Sán­dor Általános Iskola tanulója és a Ma­gyar Serdülő Válogatott tagja. A humo­ros, segítőkész fiú mind a hazai verse­nyeken, mind a külföldi tornákon bizo­nyította, hogy nem mindennapi tehetség és megérdemli az oklevelet. SZN Vass Péter, Vezér Mihály, Osztovics Brigitta és Grátz Benjámin Negyven év Százhalombattán A százhalombattai közoktatás és közművelődés elmúlt 40 éves történetéről tartott előadást Mitták Ferenc történész a “Matrica” Múzeumban február 17-én. Az Elnöki Tanács 1970. március 28- án nyilvánította várossá Százhalombat­tát, mégis április 1-je ivódott bele a köz­tudatba, mert ezen a napon tartották az avatási ünnepséget. Ettől az időszaktól a tanácsi korszak végéig (1990.) elsősor­ban a mennyiségi fejlesztés jellemezte a közoktatást. 1966-ban megépült az 1. Számú, 1973-ban pedig a mai Eötvös Loránd Általános Iskola, amelyek ekkor még egy intézményként működtek, de öt évvel később a magas diáklétszám miatt különváltak. 1978-ban már öt óvodát számlálhatott a város. 1985-ben az Eötvös­ből kivált a mai Arany János Ál­talános Iskola és Gimnázium intézmé­nye. 1987-ben több új intézmény jött létre: megépült a Széchényi István Szak­­középiskola és a Nevelési Tanácsadó, lét­rehozták a Zeneiskolát és a “Matrica” Múzeumot. Az utolsó - 4-es számú - is­kola építése 1991-ben fejeződött be. A mennyiségi fejlesztés mellett azon­ban az országosan ismertté vált pedagó­giai kísérletekkel, a­rm­agas színvonalú oktatással, a kiemelkedő iskolai infrast­ruktúrával is jó hírnevet szerzett magá­nak Százhalombatta. Az 1974-ben át­adott tanuszodának valósággal a csodá­jára jártak, kevés ilyen működött az or­szágban. A második húsz évben a minőség fej­lesztése került előtérbe, amit az akkori­ban bevezetett iparűzési adóból szárma­zó bevételek is lehetővé tettek. Az ön­­kormányzati átalakulás során az oktatási intézmények mindegyike önállóvá vált. A közművelődés elmúlt negyven éve hasonlóan mozgalmasan telt, 1976-ban például szerződést kötött a város és a Madách Színház a produkciók itteni be­mutatására. A kulturális központ szere­pét sokáig a közös városi fenntartású DKV Beruházások Művelődési Háza és annak könyvtára látta el. 1984-ben ad­ták át a városi könyvtár, majd rá egy év­re a Barátság Művelődési Központ épü­letszárnyát. Az önkormányzat a közoktatás és a közművelődés együttműködésének meg­teremtésére törekedett. Az eredménye­ket országosan is elismerték. Ugyancsak országos kísérlet volt a művelődési házi előtér és információs pont, amely kez­detben a munkásszállón működött, ké­sőbb a BMK-ba költözött. 1990 után a közművelődésben is a minőségi szakmai munka került előtér­be, a BMK-ban, a Hamvas Béla Városi Könyvtárban és a „Matrica” Múzeum­ban új nagyrendezvények indultak út­nak, mint a Battai Napok, a Summerfest, a Nyári Színházi Esték vagy a népfőisko­la. Létrejött a Régészeti Park is. Egyre intenzívebben kapcsolódtak be a kultu­rális tevékenységbe a civil szervezetek, amelyek önkormányzati támogatást is kapnak ehhez. A jövő lehetőségeivel kapcsolatban a BMK megújuló színháztermét, valamint az új konferencia központot említette az előadó. A Régészeti Park fejlesztése is el­engedhetetlen, főként egy fogadóépület­tel. A szakmai munka mindenhol fej­leszthető, de ehhez elengedhetetlen az önkormányzat támogatása. -Gyuricza- Terek, utcák névadói Damjanich út - Újváros, Dunafü­red Damjanich János, az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc legendás hon­védtábornoka, aradi vértanú, 1804. de­cember 8-án született Szafán, szerb ha­tárőr családban. A temesvári katonai ne­velőintézetben tanult, hadapródként Itá­liában kezdte szolgálatát az osztrák csá­szári seregben. 1846-ban századosi rend­fokozatot kapott. 1848. június végén őr­nagyi rangban a szegedi 4. honvédzászló­alj élére nevezték ki. A lázadó szerbek el­len a Délvidéken sorra aratta a győzel­meket, amelyekért előléptették: október­ben alezredes, novemberben ezredes, de­cemberben tábornok és a bánáti hadtest parancsnoka lett. Damjanich 1849. már­cius 5-én a híres “vörössipkások” élén győzött a szolnoki csatában. A dicsőséges tavaszi hadjáratot a honvédsereg III. had­testének parancsnokaként küzdötte vé­gig, kitüntette magát a Tábióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Ko­máromnál vívott ütközetekben. 1849. április 28-án hadügyminiszterré nevezték ki, de Pestre indulva a lovai megbokro­sodtak, és ő a kocsijából leugorva a lábát törte, így a hivatalát nem foglalhatta el, sőt a további harcokban sem tudott részt venni. 1849. július végén törött lábbal és mankóval átvette az aradi vár parancs­nokságát. A világosi fegyverletétel (au­gusztus 13.) után, augusztus 17-én átad­ta a várat az orosz cári csapatoknak, akik augusztus végén kiszolgáltatták az osztrá­koknak. 1849. október 6-án az osztrá­kok Aradon kivégezték. Damjanich szerb származása ellenére, ha kellett, a szerbek, ha kellett, az osztrákok ellen bizonyítot­ta vitézségét, a magyar forradalom és szabadságharc melletti elkötelezettségét. Valamennyi csatájában győzött. Óriási balszerencse volt, hogy igen fontos és sorsdöntő időszakban érte a baleset és egy ilyen kiváló katonai vezetőt kellett nélkülöznie a honvédseregnek a csatame­zőkön. Dobó István utca - Újváros (Urbárium) Dobó István, Eger várának hős védel­mezője, 1502 körül született felvidéki főnemesi családból. Sokáig nem vett részt az országos politikában, borkeres­kedelemmel és birtokainak gyarapításá­val foglalkozott. Később Habsburg Fer­­dinánd magyar király pártjára állt, 1543 után megbízásokat vállalt a Királyi Ma­gyarországon. 1544-ben az uralkodó őt bízta meg az egri püspökség egyházi tize­deinek beszedésével, hogy a befolyt pénzből az egri várat megerősíthessék. Mivel jól tudta, hogy Eger Észak-Ma­­gyarország hadászati kulcsa, mindent megtett a vár korszerűsítéséért. Egerben ismerkedett meg Sulyok Sárával, akit 1550-ben feleségül vett, házasságukból két gyermek született, Krisztina és Fe­renc. A törökök 1552-ben nagy hadjára­tot indítottak Magyarország ellen. Te­mesvár, Lippa, Szolnok, Drégely és a nógrádi várak elfoglalása után Ac­med és Ali pasák egyesült seregei 1552. szep­tember 9-én Eger várát kezdték ostro­molni. A mintegy százezer fős török haddal szemben Dobó István csupán kétezer védő felett rendelkezett. Az egri várvédők Dobó irányításával - Bornem­issza Gergely és az egri nők hősi részvé­telével - harmincnyolc napi ostrom után megvédték a várat, a törökök október 18-án elvonultak a vár alól. Az egri győ­zelem európai visszhangot keltett, s Do­bó István is nagy hírnevet szerzett. Ne­kik állított örök emléket halhatatlan re­gényében, az “Egri csillagok”-ban Gár­donyi Géza. A király 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki Dobót, és birtokado­mányokban is részesítette. 1556-ban a megbízatása megszűnt, 1558-tól Léva kapitánya, és ezzel együtt Bars vármegye főispánja lett. Az 1562. évi törökellenes harcokban újra kitüntette magát, ennek elismeréseképpen kinevezték bányavá­rosi főkapitánnyá. 1569-ben összeeskü­vés vádjával letartóztatták és bebörtö­nözték. Mivel hűtlenségét nem tudták bizonyítani, 1572 tavaszán kegyelemben részesült. A beteg és idős “egri hős” azonban nem sokáig örülhetett a sza­badságnak, mert 1572. május végén Szerednyei várában meghalt. (További “D”betűs elnevezések: Déli­gát, Dózsa György, Duna, Dunafüredi utcák és Derkovits Gyula park) Mitták Ferenc SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Szárazföldön és vízen Véget ért a Dunai Flottilla Gyermek és Ifjúsági Vízitúra Egyesület “Egész és része” című programsorozata, amit az integrált fejlesztés, a másság elfogadása, a szabad­idő értelmes eltöltése érdekében szerveztek ép és sérült gyerekeknek. A Norvég Ci­vil Alap és az önkormányzat által támogatott egy éves program konferenciával zá­rult február 17-én a Városháza “B” épületében. Tóth Ákos, Gärtner Zsuzsanna és Gedei Anikó elmondta, hogy a vízi sze­zon kezdetére megoldódott az akadály­­mentesítés a Csónakházban, harminc­harminc normál tanrendű, illetve sérült, közel azonos korú gyermek heteken ke­resztül ismerkedhetett a vízi- és vízparti élettel, és ahhoz kapcsolódóan a környe­zetvédelemmel pedagógusok, gyógype­dagógusok, túravezetők segítségével. A program első részében a két csoport kü­­lön-külön készült, majd két-két hét in­tenzív napközis tábor után jött a nagy megmérettetés, az egy hetes vízitúra Dunavarsánytól Csepelig a Kis Dunán. A gyerekek sátort vertek, trombitaszóra ébredtek, reggeli tornáztak, éjszakai őr­séget álltak, vizet hordtak, sélügyeletet tartottak, és kalandoztak, szárazföldön és vízen. A közös tanulás, játék, élmény, munka során a másság fogalma meg­szűnt a táborban. A résztvevők igazi élményként emlé­keznek a túrára, amely során talpraeset­­tebbek és tapasztaltabbak lettek. Túraje­leket, állatokat, növényeket ismernek fel, tudnak evezni, tüzet rakni és oltani, sátorban aludni, közösségben bízni. Szeptembertől a két csoport már fo­lyamatosan együtt vett részt a progra­mokon, amelyek a nyárbúcsúztató buli után az Arany János iskolában folytatód­tak. A gyerekek többsége folytatni sze­retné a vízi életet és a túrázást. A Dunai Flottilla a projekt keretében egy dvd-vel ellátott kiadványt is megje­lentetett, amelyben a civil szervezeteket a pályázati és egyéb lehetőségek kiakná­zására bátorítják. BpK Kalóznál? HARR! Kalózbált rendezett a százhalombattai cserkészcsapat február 13-án az Óváro­si Közösségi Házban. Az idei immáron a 18. jótékonysági cserkészbál volt, amelyre ismét szép számmal jöttek érdeklődők. Összesen 100-120 főt köszönthettek a “hajó fe­délzetén” (vagyis a Revans hajóvá ke­resztelt teremben). A dekorációval és a lelkesebbek a kalózjelmezeikkel kellően megadták az alaphangulatot. Régi tánc­dalokat játszott a Retrock Family felál­lás, amelynek sikerét igazán a tánctéren kialakult tumultus jelezte: ha szólt a ze­ne, egy percre sem maradt üresen. Persze lehetett nyerni is: ehhez mind­össze egy totót kellett kitölteni a kaló­zokról. A válasz a ruhatár és a mosdó között lógott a falon, igaz nem minden kérdésre. A nyeréshez viszont hibátlanul kellett kitölteni, s ez 15 “utasnak” sike­rült is. Sorshúzással dőlt el, ki mit nyer a felajánlásokból. A cserkészek bálja minden évben meg­újul, mindig új témákat találnak, hogy soha ne váljon unalmassá. -Gyuricza- Litván diákok az Aranyban Egy európai uniós projekt keretében Kaunasból - Litvánia második legna­gyobb városából - érkezik tíz gimnazista és két pedagógus a százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimná­ziumba február 28-án. A litván diákok egy hetet töltenek majd városunkban, azoknál a családoknál, akikkel már hó­napok óta ismerkednek az interneten. Dr. Horváthné Dr. Hidegh Anikó isko­laigazgató elmondta, hogy a vendégeket teljes mértékben bevonják az iskola éle­tébe, részt vesznek a tanítási órákon és az Arany Napok programjaiban is. A kommunikáció nyelve az angol lesz. Be­mutatják nekik Budapestet, részt vehet­nek a Muzsikás együttes iskolai koncert­jén és táncházában, kipróbálhatják ma­gukat sport- és műveltségi területeken is. A százhalombattai diákok márciusban viszonozzák a látogatást. Még lehet pályázni üdülési csekkre A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány továbbra is várja a szociálisan hátrányos helyzetben élők pályázatait, mivel a be­nyújtási határidő folyamatos a pályázati keret kimerüléséig, de legkésőbb szep­tember 15-ig. Az eddig beérkezett kérel­mek figyelembevételével már 55 000 szo­ciálisan hátrányos helyzetben élő személy összesen 1,3 milliárd forint összegű üdü­lési támogatásáról döntöttek. ■ A napokban kapják meg a támogatás­ról szóló értesítő leveleket a pályázati ki­írásnak megfelelő alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a legalább két kiskorú gyer­meket nevelő munkavállalók, a fogyaté­kossággal élők és a szakiskolai tanulók. Az 5-15 ezer forint közötti önrész vál­lalását egyre több együttműködő civil szervezet, alapítvány, szakszervezet, ön­kormányzat vagy támogató családtag biz­tosítja a pályázó részére. A 25 - 40 ezer forint összegű üdülési csekkel a támoga­tott személyek közel 15 ezer belföldi szol­gáltatónál pihenhetnek, üdülhetnek, szó­rakozhatnak, illetve művelődhetnek. Az alapítvány évről évre egyre na­gyobb forrást biztosít saját gazdálkodásá­nak eredményéből a hátrányos helyzet­ben élők üdülési támogatására. A kérel­mezők 2010-ben 3,2 milliárd forint üdü­lési csekk támogatáshoz juthatnak pályá­zati úton. A pályázatok részletes kiírásai és pályá­zati adatlap megtalálható a közlönyök­ben, az ügyfélszolgálati irodákon, Tourinform irodákban, az együttműködő civil szervezeteknél és a www.udulesi­­csekk.hu weboldalon.

Next