Százhalombattai Hírtükör, 2010 (23. évfolyam, 1-25. szám)
2010-02-25 / 4. szám
8. oldal Ifjú bajnokok rivaldafényben Hetedik alkalommal rendezték meg Százhalombattán a Testnevelési és Sport Elismerő Oklevelek átadásának ünnepségét a Hotel Trainingben február 9-én. Az ünnepségen jelen volt Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára és Kiss László úszó szövetségi kapitány is. Az önkormányzat 2003-ban alapított elismeréseit olyan sportolók kapják, akik “aranyos” teljesítményük mellett emberileg is példamutatóak, öregbítik Százhalombatta hírnevét. Idén is három sportoló vehette át az őt megillető elismerést Vezér Mihály polgármestertől, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta a sport értékét. Példaként említette a csapatsportok ösztönző hatását, amely erősíti a közösségi létet és az erkölcsiséget is. Százhalombattán kilencezer igazolt versenyzőt tartanak nyilván. Testnevelési és Sport Elismerő Oklevélben részesült Grátz Benjámin, a VVK SE 13 éves úszója. 2002 óta gyarapítja saját és klubja vitrinjét arany-, ezüst- és bronzérmekkel. 2005-ben Németországból öt első helyezéssel tért haza. 2009-ben a Székesfehérváron rendezett diákolimpián is tarolt, a 2009-es OB-n pedig a felnőttek között 200 méteres hátúszásban a döntőbe jutott, és 8. helyen végzett. A második oklevél büszke tulajdonosa Osztovics Brigitta, aki 2002 óta karatézik. A Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium 11. osztályos tanulója csendes, visszafogott fiatal lány, aki elmondhatja magáról, hogy sokszoros magyar bajnok - formagyakorlatban (katában) és harcban (kumitében) is -, felnőtt korosztályban kétszeres világbajnoki ezüstérmes és Európa Kupa győztes. A harmadik kitüntetést Vass Péter kajak-kenus kapta. A Körösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulója és a Magyar Serdülő Válogatott tagja. A humoros, segítőkész fiú mind a hazai versenyeken, mind a külföldi tornákon bizonyította, hogy nem mindennapi tehetség és megérdemli az oklevelet. SZN Vass Péter, Vezér Mihály, Osztovics Brigitta és Grátz Benjámin Negyven év Százhalombattán A százhalombattai közoktatás és közművelődés elmúlt 40 éves történetéről tartott előadást Mitták Ferenc történész a “Matrica” Múzeumban február 17-én. Az Elnöki Tanács 1970. március 28- án nyilvánította várossá Százhalombattát, mégis április 1-je ivódott bele a köztudatba, mert ezen a napon tartották az avatási ünnepséget. Ettől az időszaktól a tanácsi korszak végéig (1990.) elsősorban a mennyiségi fejlesztés jellemezte a közoktatást. 1966-ban megépült az 1. Számú, 1973-ban pedig a mai Eötvös Loránd Általános Iskola, amelyek ekkor még egy intézményként működtek, de öt évvel később a magas diáklétszám miatt különváltak. 1978-ban már öt óvodát számlálhatott a város. 1985-ben az Eötvösből kivált a mai Arany János Általános Iskola és Gimnázium intézménye. 1987-ben több új intézmény jött létre: megépült a Széchényi István Szakközépiskola és a Nevelési Tanácsadó, létrehozták a Zeneiskolát és a “Matrica” Múzeumot. Az utolsó - 4-es számú - iskola építése 1991-ben fejeződött be. A mennyiségi fejlesztés mellett azonban az országosan ismertté vált pedagógiai kísérletekkel, armagas színvonalú oktatással, a kiemelkedő iskolai infrastruktúrával is jó hírnevet szerzett magának Százhalombatta. Az 1974-ben átadott tanuszodának valósággal a csodájára jártak, kevés ilyen működött az országban. A második húsz évben a minőség fejlesztése került előtérbe, amit az akkoriban bevezetett iparűzési adóból származó bevételek is lehetővé tettek. Az önkormányzati átalakulás során az oktatási intézmények mindegyike önállóvá vált. A közművelődés elmúlt negyven éve hasonlóan mozgalmasan telt, 1976-ban például szerződést kötött a város és a Madách Színház a produkciók itteni bemutatására. A kulturális központ szerepét sokáig a közös városi fenntartású DKV Beruházások Művelődési Háza és annak könyvtára látta el. 1984-ben adták át a városi könyvtár, majd rá egy évre a Barátság Művelődési Központ épületszárnyát. Az önkormányzat a közoktatás és a közművelődés együttműködésének megteremtésére törekedett. Az eredményeket országosan is elismerték. Ugyancsak országos kísérlet volt a művelődési házi előtér és információs pont, amely kezdetben a munkásszállón működött, később a BMK-ba költözött. 1990 után a közművelődésben is a minőségi szakmai munka került előtérbe, a BMK-ban, a Hamvas Béla Városi Könyvtárban és a „Matrica” Múzeumban új nagyrendezvények indultak útnak, mint a Battai Napok, a Summerfest, a Nyári Színházi Esték vagy a népfőiskola. Létrejött a Régészeti Park is. Egyre intenzívebben kapcsolódtak be a kulturális tevékenységbe a civil szervezetek, amelyek önkormányzati támogatást is kapnak ehhez. A jövő lehetőségeivel kapcsolatban a BMK megújuló színháztermét, valamint az új konferencia központot említette az előadó. A Régészeti Park fejlesztése is elengedhetetlen, főként egy fogadóépülettel. A szakmai munka mindenhol fejleszthető, de ehhez elengedhetetlen az önkormányzat támogatása. -Gyuricza- Terek, utcák névadói Damjanich út - Újváros, Dunafüred Damjanich János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás honvédtábornoka, aradi vértanú, 1804. december 8-án született Szafán, szerb határőr családban. A temesvári katonai nevelőintézetben tanult, hadapródként Itáliában kezdte szolgálatát az osztrák császári seregben. 1846-ban századosi rendfokozatot kapott. 1848. június végén őrnagyi rangban a szegedi 4. honvédzászlóalj élére nevezték ki. A lázadó szerbek ellen a Délvidéken sorra aratta a győzelmeket, amelyekért előléptették: októberben alezredes, novemberben ezredes, decemberben tábornok és a bánáti hadtest parancsnoka lett. Damjanich 1849. március 5-én a híres “vörössipkások” élén győzött a szolnoki csatában. A dicsőséges tavaszi hadjáratot a honvédsereg III. hadtestének parancsnokaként küzdötte végig, kitüntette magát a Tábióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál vívott ütközetekben. 1849. április 28-án hadügyminiszterré nevezték ki, de Pestre indulva a lovai megbokrosodtak, és ő a kocsijából leugorva a lábát törte, így a hivatalát nem foglalhatta el, sőt a további harcokban sem tudott részt venni. 1849. július végén törött lábbal és mankóval átvette az aradi vár parancsnokságát. A világosi fegyverletétel (augusztus 13.) után, augusztus 17-én átadta a várat az orosz cári csapatoknak, akik augusztus végén kiszolgáltatták az osztrákoknak. 1849. október 6-án az osztrákok Aradon kivégezték. Damjanich szerb származása ellenére, ha kellett, a szerbek, ha kellett, az osztrákok ellen bizonyította vitézségét, a magyar forradalom és szabadságharc melletti elkötelezettségét. Valamennyi csatájában győzött. Óriási balszerencse volt, hogy igen fontos és sorsdöntő időszakban érte a baleset és egy ilyen kiváló katonai vezetőt kellett nélkülöznie a honvédseregnek a csatamezőkön. Dobó István utca - Újváros (Urbárium) Dobó István, Eger várának hős védelmezője, 1502 körül született felvidéki főnemesi családból. Sokáig nem vett részt az országos politikában, borkereskedelemmel és birtokainak gyarapításával foglalkozott. Később Habsburg Ferdinánd magyar király pártjára állt, 1543 után megbízásokat vállalt a Királyi Magyarországon. 1544-ben az uralkodó őt bízta meg az egri püspökség egyházi tizedeinek beszedésével, hogy a befolyt pénzből az egri várat megerősíthessék. Mivel jól tudta, hogy Eger Észak-Magyarország hadászati kulcsa, mindent megtett a vár korszerűsítéséért. Egerben ismerkedett meg Sulyok Sárával, akit 1550-ben feleségül vett, házasságukból két gyermek született, Krisztina és Ferenc. A törökök 1552-ben nagy hadjáratot indítottak Magyarország ellen. Temesvár, Lippa, Szolnok, Drégely és a nógrádi várak elfoglalása után Acmed és Ali pasák egyesült seregei 1552. szeptember 9-én Eger várát kezdték ostromolni. A mintegy százezer fős török haddal szemben Dobó István csupán kétezer védő felett rendelkezett. Az egri várvédők Dobó irányításával - Bornemissza Gergely és az egri nők hősi részvételével - harmincnyolc napi ostrom után megvédték a várat, a törökök október 18-án elvonultak a vár alól. Az egri győzelem európai visszhangot keltett, s Dobó István is nagy hírnevet szerzett. Nekik állított örök emléket halhatatlan regényében, az “Egri csillagok”-ban Gárdonyi Géza. A király 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki Dobót, és birtokadományokban is részesítette. 1556-ban a megbízatása megszűnt, 1558-tól Léva kapitánya, és ezzel együtt Bars vármegye főispánja lett. Az 1562. évi törökellenes harcokban újra kitüntette magát, ennek elismeréseképpen kinevezték bányavárosi főkapitánnyá. 1569-ben összeesküvés vádjával letartóztatták és bebörtönözték. Mivel hűtlenségét nem tudták bizonyítani, 1572 tavaszán kegyelemben részesült. A beteg és idős “egri hős” azonban nem sokáig örülhetett a szabadságnak, mert 1572. május végén Szerednyei várában meghalt. (További “D”betűs elnevezések: Déligát, Dózsa György, Duna, Dunafüredi utcák és Derkovits Gyula park) Mitták Ferenc SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Szárazföldön és vízen Véget ért a Dunai Flottilla Gyermek és Ifjúsági Vízitúra Egyesület “Egész és része” című programsorozata, amit az integrált fejlesztés, a másság elfogadása, a szabadidő értelmes eltöltése érdekében szerveztek ép és sérült gyerekeknek. A Norvég Civil Alap és az önkormányzat által támogatott egy éves program konferenciával zárult február 17-én a Városháza “B” épületében. Tóth Ákos, Gärtner Zsuzsanna és Gedei Anikó elmondta, hogy a vízi szezon kezdetére megoldódott az akadálymentesítés a Csónakházban, harmincharminc normál tanrendű, illetve sérült, közel azonos korú gyermek heteken keresztül ismerkedhetett a vízi- és vízparti élettel, és ahhoz kapcsolódóan a környezetvédelemmel pedagógusok, gyógypedagógusok, túravezetők segítségével. A program első részében a két csoport külön-külön készült, majd két-két hét intenzív napközis tábor után jött a nagy megmérettetés, az egy hetes vízitúra Dunavarsánytól Csepelig a Kis Dunán. A gyerekek sátort vertek, trombitaszóra ébredtek, reggeli tornáztak, éjszakai őrséget álltak, vizet hordtak, sélügyeletet tartottak, és kalandoztak, szárazföldön és vízen. A közös tanulás, játék, élmény, munka során a másság fogalma megszűnt a táborban. A résztvevők igazi élményként emlékeznek a túrára, amely során talpraesettebbek és tapasztaltabbak lettek. Túrajeleket, állatokat, növényeket ismernek fel, tudnak evezni, tüzet rakni és oltani, sátorban aludni, közösségben bízni. Szeptembertől a két csoport már folyamatosan együtt vett részt a programokon, amelyek a nyárbúcsúztató buli után az Arany János iskolában folytatódtak. A gyerekek többsége folytatni szeretné a vízi életet és a túrázást. A Dunai Flottilla a projekt keretében egy dvd-vel ellátott kiadványt is megjelentetett, amelyben a civil szervezeteket a pályázati és egyéb lehetőségek kiaknázására bátorítják. BpK Kalóznál? HARR! Kalózbált rendezett a százhalombattai cserkészcsapat február 13-án az Óvárosi Közösségi Házban. Az idei immáron a 18. jótékonysági cserkészbál volt, amelyre ismét szép számmal jöttek érdeklődők. Összesen 100-120 főt köszönthettek a “hajó fedélzetén” (vagyis a Revans hajóvá keresztelt teremben). A dekorációval és a lelkesebbek a kalózjelmezeikkel kellően megadták az alaphangulatot. Régi táncdalokat játszott a Retrock Family felállás, amelynek sikerét igazán a tánctéren kialakult tumultus jelezte: ha szólt a zene, egy percre sem maradt üresen. Persze lehetett nyerni is: ehhez mindössze egy totót kellett kitölteni a kalózokról. A válasz a ruhatár és a mosdó között lógott a falon, igaz nem minden kérdésre. A nyeréshez viszont hibátlanul kellett kitölteni, s ez 15 “utasnak” sikerült is. Sorshúzással dőlt el, ki mit nyer a felajánlásokból. A cserkészek bálja minden évben megújul, mindig új témákat találnak, hogy soha ne váljon unalmassá. -Gyuricza- Litván diákok az Aranyban Egy európai uniós projekt keretében Kaunasból - Litvánia második legnagyobb városából - érkezik tíz gimnazista és két pedagógus a százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnáziumba február 28-án. A litván diákok egy hetet töltenek majd városunkban, azoknál a családoknál, akikkel már hónapok óta ismerkednek az interneten. Dr. Horváthné Dr. Hidegh Anikó iskolaigazgató elmondta, hogy a vendégeket teljes mértékben bevonják az iskola életébe, részt vesznek a tanítási órákon és az Arany Napok programjaiban is. A kommunikáció nyelve az angol lesz. Bemutatják nekik Budapestet, részt vehetnek a Muzsikás együttes iskolai koncertjén és táncházában, kipróbálhatják magukat sport- és műveltségi területeken is. A százhalombattai diákok márciusban viszonozzák a látogatást. Még lehet pályázni üdülési csekkre A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány továbbra is várja a szociálisan hátrányos helyzetben élők pályázatait, mivel a benyújtási határidő folyamatos a pályázati keret kimerüléséig, de legkésőbb szeptember 15-ig. Az eddig beérkezett kérelmek figyelembevételével már 55 000 szociálisan hátrányos helyzetben élő személy összesen 1,3 milliárd forint összegű üdülési támogatásáról döntöttek. ■ A napokban kapják meg a támogatásról szóló értesítő leveleket a pályázati kiírásnak megfelelő alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a legalább két kiskorú gyermeket nevelő munkavállalók, a fogyatékossággal élők és a szakiskolai tanulók. Az 5-15 ezer forint közötti önrész vállalását egyre több együttműködő civil szervezet, alapítvány, szakszervezet, önkormányzat vagy támogató családtag biztosítja a pályázó részére. A 25 - 40 ezer forint összegű üdülési csekkel a támogatott személyek közel 15 ezer belföldi szolgáltatónál pihenhetnek, üdülhetnek, szórakozhatnak, illetve művelődhetnek. Az alapítvány évről évre egyre nagyobb forrást biztosít saját gazdálkodásának eredményéből a hátrányos helyzetben élők üdülési támogatására. A kérelmezők 2010-ben 3,2 milliárd forint üdülési csekk támogatáshoz juthatnak pályázati úton. A pályázatok részletes kiírásai és pályázati adatlap megtalálható a közlönyökben, az ügyfélszolgálati irodákon, Tourinform irodákban, az együttműködő civil szervezeteknél és a www.udulesicsekk.hu weboldalon.