Százhalombattai Hírtükör, 2012 (25. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-08 / 5. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Önbecsülés nélkül nem teljes az élet Az önkormányzat támogatásának köszönhetően a szokásosnál jóval olcsóbban érhető el egy újfajta fejlesztő terápia a százhalombattai Polgárok Házában. A terapeuta, Jerkus Tibor Istvánné dr. Kovács Erika PhD saját fián tapasztalta meg a neurofeedback hatékonyságát. Az autista gyermeket nevelő édesanya 2007-ben alapítványt hozott létre a hazai terápiás ismeretek fejlesztése, a betegséggel együtt élő családok életminőségének javítása érdekében. Az autizmus olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, amely eltérő fejlődéshez vezet. Számtalan megjelenési formája van. Minden autizmussal élő emberben közös azonban, hogy az alábbi három területen egész élete során nehézségekkel küzdhet: kommunikáció, társas kapcsolatok, viselkedés - olvasható a Delfinekkel Együtt az Autistákért (DEA) Alapítvány hivatalos honlapján. A Százhalombattán élő Jerkusék kezdetben azt gondolták, különlegesen okos kisfiúk született, hiszen a néhány éves Tibor olyan emlékezőtehetséggel rendelkezett, amely képessé tette például a periódusos rendszer könnyed elsajátítására is. Betéve tudta a nagy festők nevét, azt azonban, hogy éhes vagy szomjas, nem volt képes kifejezni. Négy éves volt, amikor diagnosztizálták az autizmusát. Édesanyja csak később döbbent rá: sokszor kívánta terhesen, hogy ne hétköznapi gyermeke szülessen. A szülők nem fogadták el, hogy tehetetlenek a betegséggel szemben. Mindent felkutattak, mindent megismertek és kipróbáltak. Ma is abban bíznak, hogy ha minden lehetőséget megragadnak a fejlesztésre, Tibor egyszer teljes életet élhet, társsal, munkával, befogadó közösséggel. A DEA alapítványt is elsősorban azért hozták létre, mert úgy értesültek, a delfinterápiával áttörést lehet elérni az autizmussal élő gyerekek mentális, érzelmi fejlődésében. Erika ma úgy vélekedik, az autisták fejlesztése csak komplex módon valósulhat meg: a megfelelő képzés, a gluténmentes diéta és a különféle fejlesztések egymás hatását erősítik. Több mint egy éve új terápiás módszerrel, a neurofeedbackkel ismerkedett meg a család. Ennek lényege, hogy az EEG készülék működési elvére alapozva, számítógépes szoftverek segítségével normalizálnak bizonyos agyi hullámokat. Egyeseket lecsillapítanak, másokat felerősítenek, szükség szerint. A módszert nemcsak az autizmus kezelésére használják, hanem a hiperaktivitás és a figyelemzavar csökkentésére, születéskori oxigénhiányos állapot következtében kialakuló rendellenességek, tie, dadogás, fülzúgás, alvászavar kezelésére, de például az élsportolóknál a teljesítmény fokozására is. Eredetileg a NASA fejlesztése, Magyarországon egy olyan pszichológusnő honosította meg, aki szintén autista gyermeket nevel. A százhalombattai Jerkusék egy évig jártak neurofeedback kezelésekre, és azt tapasztalták, hogy Tibor állapota nagyon sokat javult. Az eredetileg francia-magyar szakon végzett, majd üzleti diplomát szerzett és szaknyelvkutatásból doktoráló Erika annyira fellelkesült, hogy elvégezte a neurofeedback terapeutaképzést, és úgy döntött, a jövőben maga is ezzel szeretne foglalkozni. A szükséges berendezéseket és szoftvereket az önkormányzattól és egyéb pályázatokon elnyert támogatásból, illetve az egyszázalékos adófelajánlásokból vette meg a DEA. A kezeléseket ezért biztosítják az itthon, illetve az unióban megszokott ár töredékéért. Erika azt mondja, a kezelések úgy kondicionálják az agyat, ahogyan az izmainkat erősíti a súlyzózás. Miközben a páciens egy számára érdekes filmet vagy éppen animációs programot néz, figyelme lankadását szűkülő, kitartó koncentrációját táguló képernyővel bünteti, illetve jutalmazza a program. Tíz-húsz-harminc kezelés után maradandóan normalizálódik az adott agyi hullám amplitúdója. A neurfeedback tréning alapja az agy plaszticitása, képlékenysége. Kutatások bizonyítják, hogy még a 70 év feletti emberek agyában is keletkeznek új neuronok, synapsysok, ha szükséges, a sérült agyterületek szerepét más területek veszik át. Ha az agyat tréningezzük, az segíti az új kapcsolatok kialakulását. Jerkuséknál egyébként nemcsak az édesanya, Erika életét változtatta meg gyökeresen az elsőszülött fiú autizmusa. A férj, Tibor, aki korábban vállalkozóként dolgozott, jelenleg szociális asszisztensnek tanul, és a Szülők Fóruma Egyesületnél tölti gyakorlatát. Kisebbik fiuk négy éves, egészséges. Az eredetileg kisvárdai házaspár közel tíz éve költözött Százhalombattára. Támogató környezetet találtak a városban, amiért nagyon hálásak. Erika szerint az érintett családoknak nemcsak a nehezebben elérhető terápiák igénybevételében kell segíteni, hiszen a sérült gyereket nevelő szülők rendkívüli terhet viselnek, nagyon érzékenyek. Olykor egy beszélgetés, néhány óra szabadidő is nagyon sokat jelent számukra. Emellett úgy véli, önbecsülés nélkül nem lehet teljes életet élni. A többségi társadalom azzal tehetné a legtöbbet a sérült emberekért, ha feladatot, munkát biztosítana számukra, ahogyan ezt például Franciaországban látta. Az ő feladatuk volt a tengerpart rendben tartása, amire nagyon büszkék voltak. Az Autisták Országos Szövetsége nemrégen pályázatot írt ki, amelyben olyan szülőt keresnek, aki képviselné hazánkat az autisták európai szervezetében. Erika beadta a jelentkezését. Úgy gondolja, minden eszközt meg kell ragadnia, hogy változtasson a fia és a többi autista helyzetén. CK Egészségeseknek, sérülteknek, hiperaktív gyermekeknek, sportolóknak Százhalombattán FEJLESZTŐ: Jerkusné Dr. Kovács Erika PhD. INORMÁCIÓ: 06 70 310 0816 • WWW.tiea.hu A tanulás a szakma önvédelme A százhalombattai Szalai Attilát választotta alelnökének a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A negyvennégy éves szakemberrel a törvényi szabályozás változásairól, az országos szakmai szervezet jövőjéről beszélgettünk. Az őrzésvédelem gyakorlatilag a rendszerváltással egy időben kezdett önálló szakmává válni Magyarországon. Az ide tartozó tevékenységeket kezdetben a rendőrségi törvény keretében szabályozták, 1994-ben azonban önálló őrzésvédelmi törvény született, amely legutóbb 2011-ben módosult. A szakmai érdekvédelmet is ellátó országos kamara 1998- ban alakult meg, és egészen a tavalyi törvény életbe lépéséig, vagyis 2012. január 1-jéig minden szakmabelinek kötelező volt a kamarai tagság. Ennek megszűnésével azonban tartani lehetett attól, hogy a szervezet elveszti korábbi tekintélyét és erejét, érthető, hogy a vezetők igyekeztek minél több kollégát meggyőzni arról, hogy személyes érdeke is a bent maradás. Úgy tűnik, sikeres volt a szervezet megmaradásáért folytatott kampány, illetve lobbitevékenység, az őrzővédők kötelezővé váló oktatása a jövőben a kamara feladata lehet, amely tagjainak jelentős kedvezményeket biztosít a tanfolyamok és vizsgák árából. Míg a törvényi kötelezettség megszűnésével országosan mintegy ötven százalékkal csökkent a kamara tagsága, a Pest megyei szervezetnek sikerült megőriznie létszámát. Szalai Attila szerint ebben jelentős szerepe volt a százhalombattai szakemberek erőfeszítéseinek. Szél Pállal és Szadai Mihállyal együtt alapító tagok a kamarában, amelynek megyei szervezetében az elmúlt években folyamatosan vezető tisztségeket töltöttek be. A február 29-i, Teve utcában megtartott országos választás jelentős előrelépés számukra, hiszen a küldöttek közel 100 százalékban támogatták a százhalombattai jelöltet. Szálái Attila, aki a százhalombattai önkormányzatban is közrendi és sporttanácsnokként tevékenykedik, 1989 óta dolgozik a szakmában. Az eltelt évtizedekben a vagyonvédelem valamennyi területét megismerte, felsőfokú biztonságszervező és magánnyomó végzettséget szerzett, legutóbb pedig a kiemelt zenés, táncos, sportrendezvények biztonságtechnikai levezetéséhez kapott jogosítványt, amelyet az úgynevezett Lex Balkán írt elő. 1995-től a százhalombattai Szamuráj 07 Kft. alkalmazottja, 2002 óta ügyvezetőként irányítja a céget. Kiemelte, hogy nagyon sokat köszönhet Szél Pálnak, aki a kezdetektől támogatta pályafutását, szakmai fejlődését. Az országos szakmai kamara kiemelt vezetőjeként elsősorban a pénzügyi, gazdasági feladatok irányítása, koordinálása lesz a dolga. Legfontosabb céljának a működés racionalizálását tartja, amire a drámaian lecsökkent taglétszám miatt van szükség. Elmondta, máris számos ötlete van, az adminisztrációban nélkülözhető munkatársakat például az oktatás területére szeretné átcsoportosítani, de mindenekelőtt a szervezet anyagi helyzetének alapos megismerésére készül. CK IKSZ (2005-2012) A Barátság Kulturális Központ átalakulásával megszűnt a korábban megszokott élet az alsó közösségi térben, azaz rövid és zaklatott lét után, kimúlt az Ifjúsági Klub Százhalombatta. Szigetvári József igazgatónál érdeklődtünk a jövőbeli tervekről. - A nyugdíjas klubok rendszerint ott tartják összejöveteleiket. A kiürült Forrásraktárba beköltöztek a tudósok. Kiderült, hogy a hely alkalmas táncháznak. A Summerfest során megtapasztaltuk, hogy a kinti átjáróban nagyon jó közösségi színteret lehet kialakítani. Szeretnénk zenekari próbatermet és stúdiót is. Az előtérből lehoztuk a havi rendszerességgel jelentkező jazzteázót, mert itt jobb az akusztika. A ház felújításának ütemterve öt részből áll, a következő az alsó szint átalakítása. A tervek készen állnak, már tudjuk azt is, mivel szeretnénk megtölteni, a megvalósításban reménykedünk. - De ezek között nem szerepel olyan nyitott ifjúsági klub, ahogyan korábban működött, hogy délutánonként betévedhettek ide a fiatalok, biliárdoztak, csocsóztak, számítógépeztek, mégsem az utcán lógtak. És tönkre is tették, amit csak lehetett. Megszámlálhatatlanul sokféle tánc- és más mozgásművészeti csoport működik a házban, mindenféle sportkörök, foglalkozások. Ha valaki idejön, hogy szeretne valamilyen csoportot indítani, nyitottak vagyunk. Az idén két új tánccsapatot fogadtunk be. A tervek között szerepel férfi és női öltöző zuhanyzóval, hogy még komfortosabb legyen. Sok mindent választhat, aki valóban csinálni szeretne valamit. De ha csak rombolni akar, nem itt van a helye. - Nem feladata egy városi kulturális központnak, hogy „megmentse”a tévelygőket? - Ez speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladat. Tavaly készítettünk egy felmérést a 6-18 éves korosztályban a szabadidős elfoglaltságukról. A gyerekek 35-40 százaléka nem jár semmilyen külön foglalkozásra. Ezeket az eredményeket az iskoláknak is elküldtük. Hívtuk őket délutáni színházi előadásokra, de azt a választ kaptuk, hogy nem kötelezhetik iskolaidőn kívül a gyerekeket. Külön beszélgetés témája lehetne, hogy a gimnazisták hogyan töltötték ki a kérdőíveket. Vagy nem is értették, vagy elviccelték az egészet. Az ifjúság vagy passzívan nem vesz részt a programokban, vagy aktívan kifejezi nemtetszését. A felnőtt társadalomnak - az iskoláknak és a szülőknek - ebben nagy felelősségük van. Jövőt féltő szeretettel kellene ezeket a problémákat kezelni, amiben a kulturális központ csak partner lehet. Együtt dolgozunk az Önkéntes Ördögökkel, foglalkoztatunk hostesseket, szerintem a városban egyedül nálunk van diákmunka. - Korábban rendszeresek voltak az igazi klubkoncertek az IKSZ-ben. Az a fajta tombolós klubélet is nagyon hiányzik most a városból. - El tudok képzelni alkalmanként ilyen rendezvényt. Talán klubtagságival, ami felelősségvállalással is jár. Kialakult a kulturális központban egy olyan közönség, amelyet nem szeretnék elriasztani. Amikor jelentkezett a Nyitott Színpad, rendezhettek koncertet. Dzsungel-hangulatot szerettek volna, kaptak álcahálót, lehozták az összes növényt a házból. Jött tavaly a PULP, minden támogatást megkaptak az ifjúsági művészeti fesztiválhoz. Szívesen látunk bárkit, akinek a közönsége nem szedi szét a házat, de nem állhatok ki az utcára egy táblával, hogy „Kinek van zenekara? Nem akar fellépni nálunk?” A másik, ami sokaknak nem tetszik, de helyi rendelet szabályozza, hogy nem rendezhetünk ingyen koncertet, belépőt kell szednünk. Azt mondják, ötszáz forint túl sok, miközben körülbelül ennyibe kerül egy doboz cigaretta vagy a két-három sör, amit szatyorban hoznak magukkal. Nem szeretnénk olyan programhoz asszisztálni, ahol a berúgás a cél, amely során a kollégáimnak mentőt kell hívni, mert sajnos, volt példa ilyenre. - Milyen programot kínálnak majd a fiataloknak nyáron? - Biztosan folytatódik a kertmozi és a jazzterasz, amelyek jól működtek múlt nyáron is. Lesz Százhalombattai Ifjúsági Zenei Napok június 15-16-án nagyszínpaddal, koncertekkel, például Barabás Lőrinc, Fábián Juli és Zoohacker fellépésével, további színes programokkal, foglalkozásokkal, esetleg diszkóval. Gondolkodunk a BKK Dunafüred felőli oldalán álló terasz, mint színpad kihasználásán is. (fotó: Párkányi Tamás) ani Utazás kiállítás Százhalombatta tizenkettedik alkalommal vett részt a Nemzetközi Utazás Kiállítás és Vásáron március 1-4. között, hogy bemutassa idegenforgalmi és kulturális értékeit. 1996-ban még csak a „Matrica” Múzeum és a Régészeti Park, öt évvel később viszont már Százhalombatta önkormányzata jelent meg a rendezvényen. Idén az előkészületeket a közel egy esztendeje alakult Kulturális Konzorcium végezte Sinka László alpolgármester vezetésével. A szervezők igyekeztek megújítani a battai standot, a kiadványok mind tartalmukban, mind megjelenésükben megváltoztak. Mindezek mellett őskori kézműves foglalkozással, mini kiállítással és kvízjátékkal is várták az érdeklődőket. Az önkormányzati standon kívül városunk a Budapest-Közép-Duna-Vidéki Régió standján is szerepelt a Summerfesttel, a régió egyik kiemelkedő nemzetközi kulturális eseményével. 7. oldal