Szénanátha, 1990 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1990-08-01 / 8. szám
SZÉNANÁTHA 1960 telén világhírű biológus, Liszenko akadémikus tisztelte meg egyetemünket. Rövid üdvözlések után - mint arról elődünk, a Mezőgazdasági Mérnök első évfolyamának 4. száma tudósított - dr. Bálint Andor dékán felolvasta az első konzultációs kérdést, a Liszenko akadémikus által már több mint 30 éve kidolgozott stádiumos elmélettel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről. „T. D. Liszenko válaszában kifejtette, hogy a szakaszos fejlődés elmélete a dialektikus materialista világszemléleten alapul. Ő csupán felhasználta a materialista elméletet a növényi és állati fejlődés törvényszerűségeinek megállapítására. Beszélt a tavaszi kalászosok ősziesítésével kapcsolatos kísérletről, ennek gyakorlati és elméleti jelentőségéről, így próbálta bemutatni azt az elméletileg is nagyon fontos kérdést, hogy az örökletesség konzervativizmusa — a szervezetek által a fejlődés különböző szakaszain igényelt feltételek céltudatos változtatásával - gyengíthető. Több generáción keresztül történő tudatos ráhatás eredményeként új tulajdonságok hozhatók létre az élő szervezetekben. A korpuszkuláris genetikával kapcsolatban N. I. Nyusgyin akadémikus elmondotta, hogy a micsurinisták nem tartják materialistának ezt az irányzatot. Ez ugyanis lényegében azonos a génelmélettel. Itt a gének helyett a nukleinsav molekula az örökletesség hordozója, tehát olyan egyetlen anyag, amely független a szervezet belső öszszefüggéseitől. A micsurinisták szerint viszont nincs külön ilyen anyag, hanem a szervezetek külső és belső összefüggései ilyen, vagy olyan tulajdonságokban jelentkeznek, amelyek generációkon keresztül mindig meghatározott összefüggések hatására alakulnak ki, tehát meg is változtathatók. Mindebből látható, hogy a két irányzat elvileg gyökeresen különbözik egymástól. Emberieg barátkozhatunk a klasszikus genetika eredményeivel, tényeit tanulmányozhatjuk, felhasználhatjuk, de elvi engedményeket nem teszünk. Liszenko akadémikus még néhány megjegyzést fűzött a két irányzat harcáról. Megjegyezte, hogy nem lehet a két irányzatot úgy összebékíteni, hogy egyikből is kivesszük a vélt jót, meg a másikból is és csinálunk valami harmadikat. Hogy melyiknek van igaza? A természeten kell leellenőrizni, meg kell vizsgálni, kit igazol a gyakorlat. - Az igazság kritériuma nem a vita lesz, nem az dönti el, hogy ki kit hogyan nevez, hanem a gyakorlat - mondotta befejezésül Liszenko akadémikus. Harmincéves mese . A nyíregyházi Mezőgazdasági főiskolai kar 1990. szeptember 1-jével új karral bővült az egyetem. Az új kar neve: GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza. Nyíregyházán 1939-ben kezdődött a mezőgazdasági szakemberképzés. A táj termelési kultúráját figyelembe véve a képzés alapvetően a kertészképzésre, azon belül is kiemelten a gyümölcskertészek oktatására specializálódott. A gépészképzés 1955-ben indult technikumi rendszerben. Az intézmény, végigjárva a képzési fokozatokat (középiskola, technikum, felsőfokú technikum), 1971-től működik főiskolaként. Földön és égen A felsőoktatás első nagyobb átszervezésekor (1978) megszűnt a kertész, az üzemgazdász és áruforgalmi üzemmérnök képzés. A főiskolán jelenleg mezőgazdasági gépész és repülő üzemmérnök képzés folyik. A gépész üzemmérnök képzés célja a mezőgazdasági üzemek gépesítési ágazatait közvetlen termelésirányító szakemberekkel ellátni, de gyakorlati felkészültségük alapján önálló vállalkozóként is dolgozhatnak a végzett üzemmérnökök. A képzési idő három év, amely alatt a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát is kell tenni. A változó elhelyezkedési lehetőségeket figyelembe véve a harmadéves tantárgyblokk választással a hallgatók gépjavítói, gépüzemeltetési, energiagazdálkodási, gépszerkesztői, automatizálási, termékfeldolgozási stb. ismeretekből készülhetnek fel mélyebben leendő hivatásuk gyakorlására. Matematika, fizika A nagyobb begyakorlottságot, szaktudást igénylő területeken szakmérnök képzés keretében lehet kiegészítő diplomát szerezni. Jelenleg számítástechnikai, áruforgalmi, műszaki-gazdasági, automatizálási, kertészeti gépüzemeltető, gépjavítási, energiagazdálkodási területeken van lehetőség szaküzemmérnöki végzettség megszerzésére. 1990-től a gépész szakra felvételi vizsgával, vagy anélkül lehet bejutni. Azon pályázók, akik felvételi vizsgát kívánnak tenni, matematikából és fizikából (vagy az azt helyettesítő szakmai tárgyból) adnak számot tudásukról. A felvételi vizsga nélkül pályázók a középiskolai és érettségi eredményeikkel pályáznak a felvételre. A nyelvvizsga megléte pontokban kifejezett előnyt jelent a felvételnél. A pályázók legjobbjai nappali tagozaton, míg az előírt alsó ponthatárt elértek távoktatásos formában kezdhetik meg tanulmányaikat. A repülő üzemmérnöki szakon repülőgépvezetői szakszolgálati engedély és repülő üzemmérnöki oklevél szerezhető. A repülő üzemmérnökök a mezőgazdasági és polgári repülés terén helyezkednek el és azonnal, vagy továbbképzés után mint pilóták dolgoznak. A szakon az angol középfokú nyelvvizsga letétele kötelező, így a felvételi vizsgán is előnyben részesülnek az angol nyelvvizsgások és a repülésben jártas pályázók. Feszített tempó A hallgatóknak először a szigorú orvosi vizsgálaton kell megfelelni, és csak azután tehetnek felvételi vizsgát. E tényező miatt a repülő üzemmérnöki szakon kettős jelentkezéssel lehet élni. A felvételi vizsga tárgyai a matematika és fizika. A szakra felvételi vizsga nélkül nem lehet jelentkezni. A képzés hároméves, ami igen feszített tanulmányi tempót követel meg, hiszen eleget kell tenni az üzemmérnöki követelményeknek, le kell repülni 200 órát és még az angol nyelvvizsgát is le kell tenni. A képzési létszám a szűk elhelyezkedési lehetőségek miatt korlátozott (15 fő). Társadalmi kezdeményezésre évek óta dolgozunk a vállalatgazdasági (vállalkozói) üzemmérnöki szak beindításán, amelyre 1990-ben konkrét ígéretet kaptunk az egyetem vezetésétől. Előreláthatóan 1991 szeptemberében indul az új szak. Sokszínű kutatás Néhány szót a főiskola elhelyezéséről. Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, dinamikusan fejlődő város. A főiskola épületei az eltelt 25 évben épültek, és folyamatosan fejlesztjük tárgyi feltételeinket. A kollégiumunkban minden jogosult hallgatónak elhelyezést tudunk adni. Egy felsőoktatási intézmény sem lehet meg kutatómunka nélkül. Szinte kizárólag a főiskolán folyik a repülőgépes növényvédelmi munkák műszaki, technológiai kutatása. Jelentős a hegesztés fejlesztése, oktatása terén kifejtett kutatómunka. A hidraulika, a gyümölcsszállítás, a tó levegőztetés, a dohányszárítás, az energiagazdálkodás stb. területein született szabad dalmak a kutatómunka hatékonyságát jelzik.