Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-17 / 294. szám
2 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata Az SZKP Központi Bizottságának plénuma jóváhagyta Nyikita Hruscsov beszámolóját a vegyipar továbbfejlesztésének programjáról az elkövetkezendő hét év (1964—1970) során. Az egyhangúlag elfogadott határozat megállapítja: „e program megvalósítását pártunk és államunk legfontosabb feladatának tekintjük. Végrehajtása érdekében az elkövetkezendő időszakban összpontosítani kell a párt és a nép erőit”. „A jelenlegi feltételek mellett elsőrendű jelentőségű a gazdaság legelőrehaladottabb azon ágainak jelentős mérvű fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy rövid időn belül maximális gazdasági hatásai mutatkozzanak meg a tőkebefektetéseknek. Az ország népgazdaságának fejlődésében jelenleg rendkívül fontos a szerepe a vegyiparnak, amely a legfontosabb mozgatóereje mezőgazdaság és más gazdasági ágak további fellendülésének és a népjólét növekedésének. A kémia, fizika, biológia, matematika területén legújabban tett felfedezések magukban is gigászi méretekben meggyorsítják a társadalom termelőerőinek fejlődését •A kommunizmus anyagitechnikai bázisának sikeres építése sokban függ attól, milyen széles körben és mértékben használják fel a népgazdaságban a tudomány és a technika legújabb vívmányait”. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma fő és sürgős feladatának tekinti az eszközök összpontosítását és a hatalmas vegyipar létrehozására irányuló erőfeszítéseket. Az előirányzat értelmében az ásványi műtrágya 1970-ig eléri a 70—80 termelése millió tonnát, a gyomírtószerek és más növényvédő szerek termelése a 800—900 • éteer tonnát,és a kémiai rostszálak termelése az 1350 ezer ■ tonnát, a kén- keceny masszáké, a 3,5—4 millió tonnát. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma legsürgősebb feladatának tekinti, hogy a bruttó begyűjtés 1970- ben elérje a 15—16 milliárd padot. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy teljes mértékben biztosítsák az ország kenyérszükségletének kielégítését, kiegészítik az állami tartalékokat és elérjék a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek szükséges A plénum mennyiségét. az egyik legfontosabb feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás fejlesztését és az alapok megteremtését ahhoz, hogy az öntözés alatt álló földeken szavatoltam elegendő mennyiségű szemes terményt, kiváltképpen rizst és kukoricát nyerjenek. A plénum legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy a vegyi anyagok széles körű felhasználásával 1970-ig a termelés következő növekedését biztosítsa: a szövetek gyártása elérje a 12 300 millió métert, vagyis viszonyítva majdnem 1983-hoz ; másfélszeresére emelkedjék, a lábbelik gyártása elérje a 650 millió párat (a jelenleginek, s mintegy határozták másfélszeresét). El- s más közszükségleti cikkek gyártásának lontős mérvű növelését is.je • Elhatározták, hogy megszervezik az élelmiszeripari nyersanyagok teljes értékű , szintetikus pótanyagainak gyártását és már 1067—63- ig megszüntetik a gabonának, cukornak, növényi ólaj jóknak és más ipari termékeknek élelmiszer- technikai célokra történő felhasználását. A plénum az egyik legfontosabb feladatnak tekinti a termelésből visszamaradó nyersanyagok és melléktermékek komplex felhasználását a vegyiparon belül és más termelési ágakban (kohászatban, a szén-, kőolaj-, a cement-, faiparban.). , Az SZKP Központi Bizottságának plénuma annak szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy a vegyipar gyorsított fejlesztésének programját a párt és a nép olyan elsőrendű állami fontosságú ügynek tekinti, amely hatalmas jelentőségű a kommunizmus építése, az ország gazdasági élete, hatalmának megerősítése szempontjából. ..A jelenlegi körülmények között — hangoztatja a határozat — az élet, a tudományos-technikai haladás feljogosít arra, hogy a lenini képletet, amely szerint a kommunizmus egyenlő szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása, kiegészítsük az egész népgazdaság kemizálására vonatkozó utalással. Ma már teljes joggal mondhatjuk: a kommunizmus egyenlő a szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása, plusz a népgazdaság kemizálása”. Egy seriff öltözéke Szolgálatban , a magánéletben (A Krokogyilból) Gátszakadás okozta árvíz tombol Los Angeles környékén A hírügynökségek vasárnap hajnalban ismét egy völgyzárógát összeroppanását jelentik: ezúttal a Los Angelestől mintegy 15 kilométerre fekvő Baldwin-hegység víztárolójának több mint kétszáz méter hosszú zárófala engedett a sok millió gallon víz nyomásának. A hatalmas víztömeg játékszerként sodorta el a szétszórtan álló családi házakat és az országúton haladó gépjárműveket. Fél óra múlva már öt kilométer távolságban hömpölygött a völgyet kétszáz méter széles folyóvá változtató árvíz. A mentési munkálatok azonnal megkezdődtek. Tűzoltók és helikopterek igyekeznek biztonságos helyre szállítani a magasabb pontokra menekülteket. A Baldwin-Hillsi gát és az árvíz több száz házat elpusztított, ezreket hajléktalanná tett. Los Angeles térségében harminc esztendeje nem volt ilyen szörnyű Becslések szerint katasztrófa, az okozott kár értéke tízmillió dollár, ötven ház teljesen elpusztult, több száz erősen megrongálódott. A halottak száma hat, a sebesülteké 15. NASSZER BESZÉDE — Népünk legőszintébben támogatja az el nem kötelezettség politikáját — mondotta Nasszer —, mint nemzetközi feszültség enyhülésének és korlátozásának a hidegháború eszközét; népünk a békés egymás mellett élésre törekszik, mert így erősítheti a békét; őszintén átadja tapasztalatait és hathatós segítséget nyújt az imperializmus ellen harcoló népeknek. Az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági fejlődéséről szólva Nasszer többek között megemlítette az asszuáni gát építésének példáját. — Több tízezer munkásunk és mérnökünk dolgozik most ennek a gátnak az építésén a Szovjetunió nagylelkű segítségével. Ez a gát — amelynek Egyiptom minden felépítésére erőfeszítést megtesz— a nép akaratának és erejének jelképe lesz a Níluson. Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke válaszbeszédében köszönetet mondott fogadtatásért. Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke vasáraap beszédet mondott, azon banketten, amelyet Csou En-lajnak, a kínai államtanács elnökének tiszteletére adott. 1963. DECEMBER 13, KEDD Ülésezik a szovjet parlament Hétfőn délelőtt Moszkvában megkezdődött a Legfelsőbb Tanács harmadik ülésszaka. A szovjet parlament két háza a nagy Kreml-palotában, illetve a kongresszusi palotában néhány perccel 10 óra után napirendi ülést tartott és úgy döntött, hogy ezen az ülésszakon a népgazdasági tervvel, az állami költségvetéssel és törvényerejű rendeletek jóváhagyásával foglalkozik. Moszkvai idő szerint 1| órakor kezdődött meg a Jőbb Tanács szövetségi Legfeltanácsának és nemzetiségi tanácsának együttes ülése, amelyen a szerződés szovjet—csehszlovák meghosszabbítása céljából Moszkvába érkezett csehszlovák párt- és kormányküldöttség is részt vett. A Legfelsőbb Tanács képviselői viharos tapssal fogadták Nyikita Hruscsovnak és a szovjet kormány többi tagjának megjelenését. Az első napirendi pont keretében Lomako, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke ismertette az 1964— 65. évi népgazdasági tervjavaslatot. Lomako miniszterelnökhelyettes az idei eredmények áttekintése során közölte, hogy az ipari termelés a tavalyihoz képest 8,5 százalékkal emelkedett, s a szovjet ipar előreláthatólag 102 százalékra fogja teljesíteni idei tervét. A hétéves terv első öt esztendeje alatt a Szovjetunió ipari termelése az 51 százalékos előirányzat helyett 58 százalékkal emelkedett. Az előadó utalt arra, hogy a múlt téli kemény fagyok, majd a súlyos aszály következtében a mezőgazdaság nem tudta teljesíteni termelési tervét, de a szovjet kormány megtette a megfelelő intézkedéseket a terméskiesés pótlására. Lomako hangsúlyozta Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyó békés gazdasági verseny világpolitikai jelentőségét és közölte, hogy a Szovjetunió az idén az Egyesült Államok termelési szintjének 65 százalékánál tart, 1965-re, tehát a hétéves terv teljesítésével, a szovjet népgazdaság termelése eléri az Egyesült Államok termelésének háromnegyedét. A tervjavaslat előterjesztése után szünetet rendeltek el, majd Garbuzov szovjet pénzügyminiszter kezdte meg beszámolóját az 1962. évi költségvetés teljesítéséről és az 1964—85. évi költségvetési tervezetről. Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter költségvetési beszámolójában javasolta, hogy az új költségvetésben a parlament 600 millió rubellel csökkentse a fegyveres erőkre előirányzott kiadásokat. Az 1964 —65. évi költségvetési tervigen jelentős összeget irányoz elő a fejlődő iparágak, elsősorban a vegyipar növelésére. A katonai költségvetés 1964- re 13,3 milliárd rubelt irányoz elő, ami az egész költségvetés kiadásainak mindössze 14,6 százalékát teszi ki. (1963-ban 16,1 százalék.) Garbuzov hangoztatta: a fegyveres erők fejlesztésére előirányzott összegeik lehetővé teszik, hogy a szovjet kormány kellő színvonalon tarthassa az ország védelmi erejét, maradéktalanul szavatolja az egész szocialista tábor és a szovjet haza biztonságát. Garbuzov közölte, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére 1964-ben 11,9 milliárd rubelt, azaz az ideinél 22,7 százalékkal többet költenek, 1965-ben pedig 12,8 milliárdra emelik ezt az előirányzatot. A kormányközi egyezményekkel összhangban jelentős összegeket irányoznak elő a külföldi államoknak nyújtott gazdasági segítség céljaira. Garbuzov pénzügyminiszter kijelentette, hogy a KGST-államok közös bankja megterremtése elő fogja segíteni a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak további fejjlesztését, erőfeszítéseinek egybehangolását. Az eddiginél számottevőbb összegeket irányoz majd elő a költségvetés szociális kulturális, egészségvédelmi, lakásépítési, társadalombiztosítási stb. célokra. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka hétfőn délután folytatta munkáját. A költségvetési bizottságok jóváhagyásra terjesztették elő az 1964—1965-ös évre szóló állami költségvetést és az 1962- es költségvetés teljesítéséről is szóló jelentést. A korreferátumokban számos javaslatot és módosító indítványt nyújtottak be az új költségvetéshez. A szövetségi tanács költségvetési bizottsága egyebek között javasolja, hogy 134 millió rubellal emeljék a szövetségi köztársaságok költségvetési előirányzatait. Ennek az összegnek jelentékeny részét városrendezésre, a csecsemők ingyenes gyógyszerellátására és egyéb célokra kívánják fordítani. A szövetségi tanács költségetési bizottsága és a nemzetiségi tanács gazdasági bizottsága Indítványozta, hogy hagyják jóvá a Szovjetunió 1964 és 1965. évi állami népgazdasági fejlesztési tervét. Ugyanakkor a bizottságok a küldöttek elé terjesztették észrevételeiket és javaslataikat a terv egyes fejezeteihez. Rusk De Gaulle-nál A NATO miniszteri tanácsának hétfőn, délelőtt Párizsban megnyílt értekezletén részt vevő Rusk amerikai külügyminiszter a délelőtti ülésről — annak befejezése előtt — távozva látogatást tett az Elysées-palotában De Gaulle tábornok köztársasági elnöknél. A találkozó háromnegyed óra hosszat tartott. A távozó Bush újságíróknak kijelentette, hogy „általánosságbanzetközi áttekintették a nemhelyzetet”. Hozzáfűzte, hogy nem került szóba Johnson elnök és De Gaulle tábornok esetleges találkozója. Mád Péter látogatása az amerikai külügyminiszter helyettesnél Mád Péter, a magyar külügyminiszter első helyettese az ENSZ hazatérése közgyűléséről való előtt látogatást tett Averell Harriman amerikai I tesnél. külügyminiszter-helyett A látogatás alkalmával eszmecserét folytattak a két országot érintő kérdésekről. Kodály Zoltán a moszkvai konzervatórium tiszteletbeli professzora Kodály Zoltánt a moszkvai konzervatórium tiszteletbeli professzorává választották. Hétfőn — a kiváló magyar zeneszerző 81. — születésnapján a konzervatórium tudományos tanácsának ülésén átnyújtották neki az erről szóló oklevelet. Alekszandr Szvesnyikov professzor az ünnepségen elhangzott felszólalásában „korunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének” nevezte Kodály Zoltánt, aki „nagymértékben hozzájárul a világ zenekultúrájának fejlesztéséhez”. A Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma és a szovjet zeneművészek szövetsége hétfőn este fogadást adott a jubiláns tiszteletére. Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, a magyar nagykövetség képviselői és a legkiválóbb szovjet zeneművészek vettek részt a fogadáson. (MTI) Egy hamis Picasso-interjú vándorútja re A Lettres Francaises PierDaix cikkében ismerteti a sokat vitatott hamis Picasso-interjú történetét. A cikkíró rámutat a hamisítvány szerzője, a reakciós nézeteiről ismert Giovanni Papini 1956-ban elhunyt olasz író. Papini „11 libro negro” (fekete könyv) című könyvében egy Gog nevű képzelt alakot szerepeltet. A regényalak „beszélgetést is folytat”, többek között Hitlerrel, Voronovval, Marconával, Molotovval, továbbá több nagy művésszel, köztük Picassóval is. elgondolásainak Papini a saját megfelelően „nyilatkozatokat” ad tak szájába- Így Papini könyvében ja”, hogy nem hisz vészeiben, felismerve áldoza Picasso ,bevalla műkora szellemét a közönség szórakoztatására, a gazdagok ízlésének kielégítésére törekszik és igyekszik a lehető legjobban kihasználni az emberek ostobaságát, hiúságát. A nép — mondatta Papini Picassóval — nem keres vigaszt és lelkesedést a művészetben. Az elejétől végig kitalált „interjú” az elmúlt két évben bejárta a világ művészeti sajtóját. FELNŐTT ÉS GYERMEK - EGYFORMÁN ÖRÜL AZ AJÁNDÉK KERÉKPÁRNAK OTP-hitelre is vásárolhat a szaküzletekben