Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
VIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM pest MiGfii hírlap különkiadása 1964. SZEPTEMBER 10, CSÜTÖRTÖK HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA PONTOS, GYORS MÉRÉS Lajtár István, a konzervgyár laboratóriumában PH- mérést végez az új mérővel, amit 22 ezer forintért vásárolt a gyár. Ezzel a mérővel a dzsemek, ízek optimális savasságát állítja be, ettől függ a keménységük. Az új műszerrel pontos és gyors mérést lehet végezni. (Gadány felv.) ■ MA: VB-ÜLÉS A mai vb-ülésen — amit reggel 9 órakor tartanak a városi tanács vb-termében — a Községgazdálkodási Vállalat további eredményes munkájának biztosítása érdekében hozott vb-határozat végrehajtásáról tárgyalnak. Az ez évi parkosítási és fásítási terv és a jövő évi parkosítási, fásítási terv is napirendre kerül. ★ Az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz háromszázezer forintot kapott telepe kialakítására. Ebből az összegből a részlegeknek megfelelő munkahelyeket tudnak biztosítani. Megoldják a József Attila utcai korszerűtlen fűrésztelep áthelyezését is az Örkényi útra. ■ Ma délután keleti küldöttség szövetérkezik városunkba. A SZÖVOSZ nemzetközi reskedelemszervezési kekonferenciájának résztvevői közül néhányan a földművesszövetkezeti áruházat nézik meg. ■ Nyolcvan férőhelyes általános iskolai diákotthon építését tervezi — elsősorban állami beruházásból — a városi tanács. A terveket az 1965. évi községfejlesztési alapból rendelik meg. ★ Silónapraforgót vágnak Dózsa Termelőszövetkezet területén nagy teljesítményű szovjet silókombájnnal. Huszonnyolc ★ hajszáritóbúrával és nyolc dauergéppel rendelkeznek a vetkezet részlegei.fodrászszö■k Az elmúlt tanévben nyolcszáz tanuló a szakkörökben tevékenykedett az általános iskolákban. Negyvennégy féle szakkör működött. ■k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A vasszűz. Angol filmvígjáték. Egy különös verseny vidám bonyodalmai. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Emberek, legyetek éberek. MMate’er kenyér naponta LÁTOGATÁS A KORSZERŰ SÜTÖDÉBEN Mennyi kenyeret eszünk naponta? Talán ezen nem is nagyon gondolkodtunk. Persze azt mindenki tudja, mennyit fogyaszt. De családja mennyit fogyaszt egy város, mondjuk a mienk? Erre a kérdésre kaptunk feleletet Lender Lászlótól, Sütőipari Vállalat telepvezetőjétől, miközben járjuk modern gőzkemencével, elektromos pékséget,dagasztóval felszerelt Két és fél, háromezer kétkilós kenyeret és ugyanannyi egykilósat fogyasztunk el naponta. Hogy ezt súlyban is kifejezzük: 80—90 mázsát, átlagosan. Ez péntek, szombati napokon felfut száztíz-százhúsz mázsára is — mondja Lender László. Naponta majdnem hatezer kenyér. Jó nagy gyomra van városunknak! Ez a telep látja el Kocsért is. A közeljövőben egytonnás autót kapnak, amely megkönnyíti a kenyérszállítást a külterületi boltokba és Kocsérra. — Az idei nyáron volt az utóbbi évek legnagyobb kenyérfogyasztása, 25—30 százalékkal több mint például tavaly. — Kilencszáz zsák liszt van most a raktárunkban — folytatja Lender László —, ez tíz napi készletünk. Abonyból két vagonnal, Kecskemétről egy vagonnal szállítottak nemrég lisztet. Annak örülünk, ha minél több helyről kapjuk, hiszen minél nagyobb a keverési arány, annál jobb kenyeret tudunk sütni. A fehér kenyér száz százalékos BB 80-as búzalisztből készül, a kétkilós kenyér húsz százaléka rozs. Most már természetesen új lisztből sütünk. Az idén az első „új kenyeret” július 18- án szegték meg városunk polgárai. A nehéz fizikai munkát gépekre bízzák ebben az üzemben. A centrifuga egy perc alatt egy zsák lisztet szitál meg, teljesen higiénikusan. A dagasztást sem emberi erővel végzik. Az ügyesen megkonstruált, villanyárammal működő dagasztóban 15—18 perc alatt négyszáz kilogramm tészta válik kenyértésztává. A februárban üzembe helyezett, nyolcszázezer forintos költséggel készített két gőzkemence ötven percig „tartja rabságban” néhány száz fokon a kenyereket, s egy-egy sütőtérben kétszáz kilogramm kenyér sül meg ezalatt. Az üzem dolgozói automatizált gépi berendezést kapnak az ősz folyamán, hogy minél kisebb fizikai erővel készíthessék el mindennapi kenyerüket. Az újabb berendezés közel négyszázezer forintba kerül. —végh— Egyszerre négyszáz kilogramm tésztát dagasztanak A forró, ropogós kenyeret kiszedik a gőzkemencéből (Godány felv.) AZ ELSŐ NAP A GYÁRBAN A gépipari táblázatokat nézi,fogaskerék fúratáshoz ilc, lesz',ést keres a ládagyár tankirodájában a fiatal technikus, Strifler Albert. Az idén végzett Vácott, a gépipari technikumban. Az iskolapadot most már felváltotta a munkahely. Ma tölti az első napot új üzemében. — Ide kértem magam, a ládagyárba,a karbantartókhoz. Több helyen megfordultam már a nyári gyakorlatok során, de ez a hely tetszik a legjobban. Itt kicsiben minden megvan, ami elég az embernek ahhoz, hogy az elméleti tudás mellé gyakorlati pasztalatokat is szerezzen ta— mondja, öt hónapig fizikai munkát végez. A gyakorlatban is látni akarja mindazt, amit az iskolában könyvekből tanult. — Érdemes megfogadni az idős, tapasztaltabb szakmunkások jótanácsait — jegyzi meg. A tapasztalat, a rutin hiányzik még a fiatal technikusból. Tenyerét mutatja. A hólyagok még a balatoni csónakázás emlékeit „idézik”. Két hétig nyaralt, kipihente az iskola fáradalmait, hogy újult erővel kezdhesse a munkát. Tervei között szerepel, hogy beiratkozik a felsőfokú technikum levelező tagozatára. Fiatal, most kezdi pályáját. Előtte az élet. — szentpéteri — Szabás-varrás tanfolyam kezdődik október 1-én a művelődési otthonban. ★ A Szabó Ktsz javítási munkáit a lakosság körében 102,1 százalékra teljesítette.* Karai Dénes, Eötvös utca 6. szám alatti lakos segédmotorkerékpárral vezetői igazolvány nélkül hajtott. A szabálysértési hatóság kétszáz forintra bírságolta. XX\X^NX^^^^^^XX^X^XXX\X^X'^<V<\VCCV^^XXXXXXX\X\\XVvX\XX\X^XXXVS^^^^^X\X^XX\X\^XX^X^^ Olcsóbb, gyorsabb, korszerűbb Vándorméhes az állami gazdaságban Nyaranta a méheknek „legelőre” szállítása, vándoroltatása mindig nagy okozott a méhészettel gondolkozó gazdaságoknak és foglalvetkezeteknek. A vonattal szöés autókkal való szállítás bonyolulttá, nehézkessé és költségessé tette ezt a munkát. A kaptárak le- és felrakása járművekre, a helyszínre fuavarozás több dolgozót igénybevett. A méhek kísérőjének, gondozójának a kiszemelt helyen sátorlakásról kellett gondoskodni. Sok segédeszközt, szerszámot, mézpergetőt kellett magával vinnie. Nagy Imre, az állami gazdaság főméhésze, akinek gazdaság 210 méhcsaládjának a nyári vándoroltatása sok problémát adott vándor méhest tervezett, amit a gazdaság jónak talált és kiviteleztetett. Ez a lakókocsira emlékeztető „vándor méhes” igen tetszetős. Egy méter magas csőlábakon áll, amelyek szabályozhatók, hogy a kívánt magasságra lehessen állítani a méhest. Belül a két oldalán három-három sorban elhelyezve 24—24 kaptár van, megfelelő röpnyílásokkal. Az ablakokkal ellátott méhesben kényelmes helyet talál a kísérő méhész is. A mézpergetéshez szükséges berendezést ugyancsak a méhesben helyezte el. A vándorméhest Csepel teherautóra méretezte tervezője, Nagy Imre. Ez a méheknek nemcsak a vándorlás alatt biztosít védett helyet, hanem benne laknak a méhek télen, nyáron megszakítás nélkül. Már három ilyen kocsit építtetett a gazdaság és ilyen vándor méhesbe költöztetik az egész méhállományukat. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatott vándor méhesük nagy érdeklődést váltott ki. Előnye a gyorsaság. Több, nagyobb területeket lehet a vándor méhessel bejárni, rakodások nélkül, ezzel a mézhozam tetemes emelkedése várható. Sokkal az eddigi módszernél olcsóbb is —fehér— A KONZERVGYÁRBÓL JELENTJÜK Teljes kapacitással dolgozik az üzem a Teljes kapacitással dolgozik konzervgyár. A vagonokat szünet nélkül rakják, beérkezik a nyers áru, és üvegekben, ízlésesen becsomagolva kerül ki a konzerv. Szeptember 7-ig 235 vagon paprikát, 184 vagon uborkát, 1230 vagon paradicsomot, és 116 vagon zöldbabot dolgozott fel a konzervgyár. Ha az adatokat összehasonlítjuk az elmúlt év adataival, megállapíthatjuk, hogy ebben az évben tíz vagonnal dolgozott fel többet a gyár, mint tavaly. Uborkából és paprikából közel száz-száz vagonnal kevesebb a felvásárlás, mint az előző évben. Paradicsomból azonos a felvásárolt mennyiség a múlt évivel. Az augusztusi hűvös időjárás az uborka- és paprikatermésben lemaradást okozott. A termelési területben lényeges csökkenés azonban nem volt. A múzeum kisebbik termében táblákon és szekrényekben lapuló tárgyak ismertetik a szibériai népek lassan feledésbe menő hitvilágát. A magyar néprajztudomány az utóbbi években felgyűjtötte a még élő hagyományt. Sikerült még minden részletét tisztázni e természeti vallásnak. A sámánizmus felkutatása azért volt fontos a magyar néprajztudománynak, mert népünk az őshazában ezen a hiten élt és megtartotta új hazájában is az állam alakulásáig. Maradványai még egy évezred múltán is élnek a babonákban, és a nép ajkán megmaradt mesevilágban. Mi a lényege ennek a hitvilágnak? A természet minden megnyilvánulását a jó és az kájának ártó szellemek muntartja. A világot három részre osztja. A középső világban élnek az emberek, az alsó és felső világban pedig a szellemek. A szellemekkel csak a sámán tud beszélni. Ismeri szándékukat, ő tudja megmondani, hogy a haragos szelllemet milyen áldozattal lehet kiengesztelni. Sámán nem lehet akárki. A jó sámán örökli a szellemeket, kapja a szellemet, vagy szerzi a szellemeket. A sámánság apáról fiúra is maradhatott, de más sámántól is lehet szellemeket kapni és szerezni. A sámánok jósoltak és gyógyítottak is. Megmondták, milyen lesz valakinek az útja, szerencsés, vagy szerencsétlen. Miért hullottak el az állatok, miféle ártó szellem idézte elő a betegségeket és a halált. A sámánénekek szövegei nem voltak versszerűek. Néhány varázslatos szó kivételével a sámán rögtönözte a szöveget. Gajdolás volt tehát, zavaros, sokszor érthetetlen szöveggel. A révületbe esést legtöbbször kábítószerek okozták. A sámánizmusnak nem vol kidolgozott elmélete. Nem előzte meg hosszadalmas tanulás, mint más szellemhitnél ma is szokásos. A sámánkodásra hajlamos embert a másik sámán 3—4 nap alatt betanította. Általában gyenge idegzetű emberekből lettek jó sámánok. Nemcsak a férfiak, de nők is lehettek sámánok. A boszorkányságban, a kuruzslásban való hit gyökerei a sámánhit világába nyúlnak vissza. Régi hit a sámánizmus, már a bronzkori sziklarajzok is ábrázolnak sámánokat. A sámánok tánca, éneke, dobjaik dübörgése a rénszarvastartó észak-szibériai népeknek, a ló- és szarvasmarhatartó sztyeppelakóknak is már csak múló emlék. A magyar sámánok (táltosok) dobja, botja és dala is rég feledésbe ment, de a „látó emberekről” a nép még nemrégen beszélt. A gonosz szellemekkel cimboráló boszorkányokról, rontásokról, szem melverésről nemrégen még történeteket tudtak öreg paasztjaink. A bemutatott kiállítás népünk ősi hitvilágát mutatja be. A magyar nép őstörténetének egy részecskéjét teszi ismertté. A jó sámán örökli a szellemeket Kiállítás a város múzeumában Egy érdeklődő a sok közül ^ EGYETÉRTÉS KÉT szomszédasszony összekoccant. Egyik kiengedte a libáit az úttest szélére. Hadd legeljen, szedegessen az ártatlan jószág. A gágogó had nem tisztelte a szomszédasszonynak, mire járdáját. Bepiszkoló szomszédasszony felfutott indulattal vágta ki a kaput. Seprűjével odasuhintott és a riadt ludak hangos gágogással csapkodtak az úttest közepe felé. A tulajdonos szintén asszonyi fegyverrel a vágódott ki az utcára.kezében Mi baja van? Már a békésen legelésző jószágtól sem maradhat? — Nézze meg a járdámat. Ha van szeme, láthatja, hogy még a fal alját is összemocskolták, adta ronda férget. — Szeretne maga ilyen ronda férgeket. — A két asszony már a söprűt is emelgette. Biztos voltam benne, hogy verekedés lesz a vége. Közéjük léptem. — Kedveseim, hát szép dolog ez? Egy egész utca szeme láttára, füle hallatára egymásnak esnek? Ejnye, ejnye! A két ellenfél megmeredt. [ Gyűlölettel néztek rám. Először a libás asszony pattant fel. — Mi köze magának a mi dolgunkhoz? Vén szájtáti! Menjen csak a dolgára. Semmi köze hozzánk! A másik sem hagyta a magáét. — Szép dolog. Erős, egészséges férfi létére, csavarog és beleszól a mások dolgába. Jó lesz, ha minél előbb elhordja magát. — Csirkefogó! — Naplopó! — Pernahajder! — Békapapucs! Hát nem szép, hogy mennyire egyetértett a két asszony? R. K.