Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
1967. AUGUSZTUS 23., SZERDA Hajthatatlan bürokrácia Szeretném javasolni, hogy adják utasításba a bürokráciáról, értelmetlen utasításokról és felesleges rendeletekről szóló, azokat támadó újságcikkeket összegyűjtő és Kivonatoló Országos Központ létrehozását. Javaslom továbbá e központi szerv megyei, városi és járási szintű szervezeteinek létrehozását is. Az egész országot behálózó szervezetnek legfontosabb feladata (de nem egyetlen feladata) az lenne, hogy a sajtó által közölt bürokráciaellenes cikkeket feldolgozza, iktassa, kimutatásokat készítsen belőle és esetleg ha jut még rá idő, válaszoljon a nyilvánosság előtt végre a kérdésekre. Tudom, míg ilyen szervezet nem létezik, addig arra sem kaphatok választ, hogy miért... Ugyanis az történt, hogy ... Ceglédre utaztam, hogy riportot készítsek a Pest megyei Tanács Állatkórházáról. Töredelmesen bevallom, hogy mielőtt elindultam volna, semmiféle főhatóságtól erre engedélyt nem kértem. De kiderült, hogy arról a néhány beteg szarvasmarháról és gyengélkedő lóról, valamint a galambról, amelyik napok óta nem tud tojni, csak írásbeli vagy telefonengedély alapján lehet írni. Mivel makacs természetű vagyok, még erősködtem is, hogy megkérem én azt az engedélyt — utólag. Ha már beszéltem a beteg állatokkal. Sőt, ha kell, még engedélyezésre is elküldöm kis írásművemet. De nemcsak én vagyok hajthatatlanul makacs. Javaslatomra ugyanis közölték, hogy szó sem lehet utólagos engedélyről. Nekik az engedély most kell, mert különben nincs semmiféle riport vagy ilyesmi a beteg marhákról és lovakról. Akkor már elfulladva kérdeztem, hol szerezhetem meg azt az engedélyt. A megyei tanács állategészségügyének vezetőjétől, személyesen — mondták. De nem szükséges, hogy írásba adja, mert tulajdonképpen nincs semmi akadálya, hogy írjak a kórházról, csak az állategészségügy — mondották — joggal elvárja, hogy azt az engedélyt, amit egyébként minden további nélkül bármikor kiad, kérjék tőle, féltünk — mondották — elég, ha az osztályvezető elvtárs idetelefonál, hogy minden rendben, és akkor szívesen állunk rendelkezésére.” Kisomfordáltam az Állatkórházból. Gyönyörű, hatvankét fokos meleg volt. És előttem a következő lehetőségek nyíltak meg. Interurbum felhívom Budapestet, engedélyt kérek, majd Budapest interurbán felhívja Ceglédet és megadja az engedélyt minden további nélkül. Ez egyszerű vigye? És főleg olcsó. Vonatra ülök, Budapestre utazok engedélyt kérek, azt minden további nélkül megadják, visszautazom Ceglédre az engedéllyel. Ez is egyszerű. És olcsó. Egyik lehetőséget sem választottam. Ugyanis, közben eszembe jutott, hogy én szeretnék karriert csinálni És eszembe jutott, hogy kár dühöngeni a bürokrácia felett, és kár is inni a bürokráciáról, egyáltalán, akár egy ilyen szakmával, mint az újságírás, foglalkozni, hiszen a sors azt rendelte nekem, hogy az értelmetlen utasításokról, felesleges rendeletekről szóló és azokat támadó Országos Központ vezetője legyek. Ezért kérem a főhatóságokat, hozzák létre a fent megnevezett szervet, s ha e szerv vezetésére megfelelő személyt nem találnak, gondoljanak szerénységemre. Mert, ha e nagyfontosságú szervezet vezetője én lehetnék, akkor minden további nélkül, záros határidőn belül válaszolni tudnék arra a kérdésemre: „Miért nem készíthetek engedély nélkül, amit minden további nélkül megadnak, riportot az Állatkórházban?” Ha az Országos Összegyűjtő és Kivonatoló Központ megalakítása elé mégis valami váratlan, objektív akadály gördülne, úgy kérem a Pest megyei Tanács állategészségügyének vezetőjét, hogy részemre az engedélyt, amit állítólag minden további nélkül megad — adja meg. N. P. f*»ijiicrei KJCtvlm* OKLEVÉL A LEGJOBB FMSZ-NEK Annak idején megyénk föld- $ művesszövetkezetei is bekap- ^ csalódtak a Nagy Októberi ^ Forradalom 50. ra kezdeményezett évfordulóva- ^ jubileumi ^ munkaversenybe. A MÉSZÖV § igazgatósága Pest megyei értékelte a vetélkedő félesz- § tender eredményeit Ennek ^ alapján dicsérő oklevélben ^ részesítette a Pomáz és vi- ^ vi-| az Albertirsa és déke, déke, a Pilisborosjenő és vidéke általános fogyasztási és | értékesítő szövetkezeteket, to ̋vábbá a Pilisvörösvár és vidéke, a Kocsér és vidéke § takarékszövetkezetet valamint $ a kóspallagi Haladás és a § tahizetet Kék Duna szakszövetke$ ybe. A mészöv $ és a KPVDSZS bizottsága most ^ . rí. t.I 1 ■ r> í!r~r ^ ...... ^ Kitüntetett pedagógusok A művelődésügyi miniszter nyugalomba vonulásuk alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül dr. Balthazár Bélának, a fóti általános iskola nevelőjének, Postai Istvánnénak, a váci általános iskola tanítójának, özv. Kiss Sándornénak az úri általános iskola tanítójának, Magyar Sándornak, az ócsai kola tanárának, Lehel általános isAndrásnénak, a diósdi napközi otthonos óvoda vezető óvónőjének és Csány Imrének, az úri általános iskola tanítójának az oktatásügy kiváló dolgozója címet adományozta. Az ócsai általános iskola tanára, Schaffhauser Józsefné és tanítója Borsody Sándorné, továbbá Osváth Lászlóné, a bugyi általános iskola tanítója, Rózsa Viola, az albertirsai Petőfi Sándor Általános Iskola tanítója, Gál Hona, a pomázi általános iskola és gimnázium tanára, Balázs Antalné, a csobánkai általános iskola tanítója és özv. Vasvári Vilmosné, a pilisszentlászlói általános iskola tanítója miniszteri dicséretben részesült. PÁLYÁZATOK A Pest megyében levő művelődési házakban folyó munkát sok helyen akadályozza, hogy nem rendelkeznek megfelelően szakképzett vezetőkkel. A szabad státusokat most pályázatok útján akarják betölteni. A mendei községi művelődési otthon igazgatói, a pilisi községi művelődési otthon ugyancsak igazgatói, Gyömrőn pedig a járási művelődési ház módszertani előadói állásra hirdetett pályázatot. S § ÉRIK A SZŐLŐ Szőlőkötöző lányok egyenruhában: szalmakalap, rafiaszoknya. Fotó: Dozvald Másfél esztendeje Gödöllő városi rangot kapott. A rang azonban önmagában még kevés a városi életformához. A rang mellé tárgyi feltételek és művelt emberek sokasága kell.* A városi Útkeresés művelődési osztály csöpp irodájában hárman ülünk. Bálványosi Kálmánná osztályvezető, Fercsik Mihály népművelési felügyelő és jómagam. A várossá rendeződés művelődésügyi problémáiról beszélgetünk. — A művelődési házunk kicsi és korszerűtlen — mondja az osztályvezető. — Városi otthont csinálni belőle sohasem lehet. Új, modern művelődési házra pedig egyelőre legfeljebb csak gondolhatunk. Igény lenne rá, de az önmagában kevés... — Van a kastélyparkban egy több ezres befogadó képességű szabadtéri színpad, használni mégsem tudjuk. A jelenlegi formájában nem felel meg a célnak. — Más utakat kellett keresnünk. Eltérőket a megszokottól ... Szocialista brigádvezetők klubja A huszonháromezer lakosú város egyre jelentősebb iparral rendelkezik. Több, mint ötezren dolgoznak város gyáraiban, üzemeiben.a — Először a munkássággal szerettünk volna kapcsolatot találni... — Ez adta az ötletet: gyűjtsük magunk köré, nyerjük meg ügyünknek a munkásság legjobbjait. — így alakult meg esztendeje a szocialista brigádvezetők klubja. Hetvenkét ilyen brigádvezetőt tartottunk számon a városban. Nekik küldtük az elad meghívóleveleket. — Huszonhárman jelentkeztek vissza, jönnek a klub alakuló ülésére szívesen. — Csak huszonhárom? — sopánkodtunk. Ez még indulásnak is kevés. De ha egyszer már meghirdettük, vissza nem léphettünk... — Mentünk hát az igazgatókhoz, a szakszervezeti vezetőkhöz, a pártszervezetekhez. Segítsenek... — Az alakuló ülésen hatvanöten voltunk. Nemes István, a városi pártbizottság titkára tartott előadást a szocialista brigádok — Nem hivatalos szerepéről, előadás volt, előadói pulpitussal és hallgatósággal, inkább csak baráti beszélgetés, véleménycsere. Talán ezért is tetszett meg már az első alkalommal sokaknak a társasági életnek ez az új formája ... Gazdag, változatos programot állítottak össze az első esztendőre. Vita az erkölcsről — vitavezetők: Nemes György, Faragó Vilmos, Molnár Irodalom Zoltán, az Élet és szerkesztői, munkatársai. Ismerkedési est műsorral, tánccal és hozzátartozókkal. Beszélgetés arról, hogy mit olvasson a szocialista brigád. Helytörténeti előadás Gödöllőről. Brigádtagok kérdeznek — igazgatók válaszolnak. Filmankét a Hideg napokról, Cseres Tibor részvételével. Családi autóbusz-kirándulás a Mátrába. És így tovább ... A társasági élet új formája — A gyárak igazgatóinak annyira megtetszett a társasági életnek ez az új formája, hogy az egyik klubdélután keretében, itt a klubban osztották ki a kongresszusi verseny győzteseinek jutalmait... — Balogh Sándor brigádvezető a gépgyárból azzal a kérdéssel fordult hozzánk: hadd hozhassa el a feleségét is, hogy otthon ne legyen vita, hol tölti ő a délutánjait és estéit... — Deme Pálné Bagról jár be dolgozni Gödöllőre. Háziipari Szövetkezet szocialista brigádvezetője. Az első klubnapon még félidőben elment, mert ahogy mondta: indul a vonata. Azóta, ha klub van, mindig a későbbi vonattal utazik haza... — Nemes István, a városi pártbizottság titkára még egyetlen sem hiányzott.klubfoglalkozásról — Knopfler Tibor és felesége együtt járnak a klubba. A férj a Ganz Árammérő 20. évforduló brigádjának a vezetője, felesége a Háziipari Szövetkezet dolgozója és párttitkára... — Az ismerkedési estre stencilezett újságot is szerkesztett a klub tagsága: Bulibrigád címmel... — Éppen ma kaptunk levelet a városi pártbizottságról. A végrehajtó bizottság levélben dicsérte meg a klub egyesztendős tevékenységét... Gödöllői szombatok A művelődés vezetői nyárra nem csináltak programot a klubtagság számára. De azért nem maradt program nélkül a nyári hónapokra sem a klubtagság, sem a város szórakozást kedvelő lakossága. — Ez volt a másik új ötlet: a gödöllői szombatok. Havonta két jelentős kulturális rendezvény a kastély előtti új szabadtéri színpadon. — Száz forintért bérletet adtunk ki, amely minden rendezvény látogatására jogosít Minden brigád vett legalább egyet. — Tánczenei esttel kezdtünk. Hét órára hirdettük. Akkor még csak huszonhárman ültek a hatszáz személyes nézőtéren. Képzelheti, mennyire sápadoztunk. A városi tanács negyvenezer forint póthitelt szavazott meg a gödöllői szombatok rendezvénysorozatára. Ha így kezdjük, huszonhárom nézővel... — Fél nyolckor már egyetlen ülőhely sem volt... — Nyolckor már úgy csüngtek a fiatalok a környező fákon, mint a madarak... — A Sykonor zenekar tagjai elegáns, fekete ruhában érkeztek meg a városba. A színpadra azonban valami fantasztikusan tarka „szerelésben” léptek... — Egy harminc fős huligáncsoport majdnem botrányt csinált... Rendőröket kellett hívni... — Megfizettük a tanulópénzt. De okultunk belőle. Az Anna-bálon is a Sykonor zenekar játszott De ezúttal előre megkértük őket, hogy öltözzenek át, játsszanak a sötét, elegáns ruhájukban. Ahogy az Anna-bálhoz illik. Négyszáz pár táncolt. És egyetlen fiatalt sem kellett elküldenünk rendbontásért... — Ez is bizonyítja: a rendezésen múlik minden. — A Duna Művészegyüttes műsorára hétszázan voltak kíváncsiak. Terv szerint este kilenckor ért volna véget a műsor, de erre csak negyed tizenegykor kerülhetett sor. Annyiszor visszatapsolták a táncosokat és énekeseket Ugyanazok a fiatalok, akik a tánczenei esten nem a legilletőtudóbban viselkedtek... — A további programban irodalmi műsor és Csajkovszkij-est szerepel. Már nem félünk az érdektelenségtől. Sikerült közönséget toboroznunk ... — ... akikre, úgy hiszem, már a téli idényben is számíthatunk ... Mezőgazdasági filmfesztivál — A harmadik ötlet februárban kerül megvalósításra. Az Agrártudományi Egyetemmel közösen nemzetközi mezőgazdasági kisfilmfesztivált szeretnénk rendezni... — Magyarországon ez lesz az első ilyen kísérlet... — Európában is csupán az olaszországi Páduában rendeznek hasonló filmfesztivált... — Ha sikerül, évről évre megrendeznénk... — Olyan elképzelés van, nem lenne nevezési díj, de ennek fejében a mienk lenne a bemutatott film... — Az egész magyar mezőgazdaság hasznát látná ezeknek a szakfilmeknek... Másfél esztendeje Gödöllő városi rangot kapott A rang azonban önmagában még kevés a városi életformához. A ranghoz még valami kell A tárgyi feltételek és a művelt emberek sokasága. Ezen munkálkodnak — és nem is rosszul — a város művelődésügyének vezetői. Finkner Pál A műhöz kell még valami s Vác iskolagondjai Áram a falban — Hol késik a cserépkályha? — Kapunyitás egy éves késéssel ugyan, hogy Vácott kilenc óvoda működik 900 férőhellyel, de ötvenhat gyereket két hónapig elhelyezni sehogy sem tudnak A Petőfi Sándor iskola egyik szárnyát 1959-ben építették. Sajnos, az épület süllyedt renoválni és csatornázni kellett A Dunamenti Víz- és Csatornaművek vállalta is, hogy elkészül szeptember 1-ig, a Váci Városgazdálkodási Vállalat — mivel az építési engedélyt csak júliusban kapták meg — november 30-ra vállalta a munkák befejezését. Ezt a határidőt a tanács művelődési osztálya nem fogadta el. A Hámán Kató úti általános iskola néhány osztályát cserépkályhával fűtik. Azokban a termekben, ahol délután is van tanítás, ez a célszerűbb. Az igazgató június végén rendelt újabb öt cserépkályhát a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat váci üzletében; vállalták is 30 napon belül. Mivel azóta semmi nem történt, félő, hogy szeptember 1-ig nem készülnek el. Megkerestük a vállalat pesti központját, ahol elmondták, hogy ők ktsz-eknek adják ki a munkát. A kérést azonban indokoltnak tartják és megígérték: közbenjárnak, hogy a Hámán Kató úti iskolában határidőre elkészüljenek a cserépkályhák. Vácnak jelenleg öt általános iskolája van és három éve épül a hatodik. Az Árpád úti nyolctantermes iskolát idén kellett volna nyitni. A 25-ös Építőipari Vállalat egyszerre két nagy építkezésen dolgozik (az egyik a kórház, a másik a Forte-gyár rekonstrukciója), így a harmadikat, az iskolát, egy évvel elhalasztotta. A bútorokat már leszállították, ezeket a Köztársaság úti iskola tornatermében helyezték el. A középiskolákban sokkal jobb a helyzet; a szakközépiskola és a gimnázium padlócseréje és festése befejeződik szeptember 1-ig. A fiúkollégium vegyesiskolává alakításával szintén elkészülnek. Mire megszólal a csengő, rend, hófehér falak, és tiszta ablakok várják a gyerekeket. ft. : Hogyan várják az iskolák az új tanévet, elkészültek-e a karbantartással? — érdeklődtünk a Váci Városi Tanács művelődési osztályán. A válasz nem egyértelműen kedvező. Két felújítást terveztek nyárra, de sem az óvoda, sem a az általános iskola nem nyithat szeptemberben. A Rákóczi úti óvodára mintegy 300 ezer forintot költenek, az épületet teljesen felújítják, a padlótól a homlokzatig. A talajvíz miatt állandóan nedves falba indukált áramot vezetnek, amely szüntelenül szárítja a falat A TÖVÁL (tszépítőipari vállalkozás) csak október 15-re ígérte a munkák befejezését. S bár a beszerzésben a váci tanács is segít, anyaghiány miatt ezt a határidőt nem tudják tartani. Igaz