Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
ő á á TELJESÜLT A RÉGI KÉRÉS — örülnek a buszsofőrök Villanyáramat kér a sülyi olajkút vezetője, benzinkutat a község A sülysápi állomás rakterületén a napokban modern üzemanyagkutat adtak át, melyet kizárólag csak a MÁVAUT autóbuszai használnak. Ezzel a buszvezetők évtizedes kívánsága teljesült. Eddig hol Sápon, hol Úriban, az autóbuszok telephelyeitől 200—300 méternyire fekvő vashordókból cipelték vödrökben a gépkocsivezetők az üzemanyagot. Ha esett az eső, az üzemanyag összekeveredett a vízzel. A víz a gépkocsi üzemanyagszállító csöveiben orsó nagyságúra megfagyott, és üzemzavart okozott. Az autóbusz vezetői most nyugodtan tudják végezni a karbantartást a sülysápi állomáson. Az üzemanyag tankolása is folyamatos. Mégis akad olyan hiányosság, melyet közérdekű volta miatt haladéktalanul orvosolni kell. A tízezer literes tartályból fárasztó munkával kell kiszivattyúzni az üzemanyagot. Ite az egész berendezés sötétségbe borul. edig minden vezeték a helyén van, és villanymotor is endelkezésre áll. A kis épület homlokzatán ott díszült a villanyégő is. Minden korszerű, minden modern, de a kis üzem még nincs bekapcsolva az áramkörbe. A buszsofőrök kérik az ÉMÁSZ Vállalat vezetőit, hogy haladéktalanul lássák el villanyárammal az üzemet. Az autóbuszt éjszaka is érheti kisebb-nagyobb sérülés vagy károsodás. Ilyen sürgős esetekben csak nagy huzavona után sikerül üzemanyagot kiszolgáltatni. Itt említjük meg, hogy szükség lenne Sülysápon egy benzinkútra is. Ezt nemcsak a sok magán személyautó indövetkezetnek 5137 tagja van,kolja, hanem Tápiósüly központi helyzete is. Értesülésünk szerint a legközelebbi benzinkút ezen az útvonalon Rákoskeresztúron van. Az üzemanyagot azonban itt is csak időszakonként, tartálykocsikból mérik. Mendén ugyan van kút, de itt csupán keveréket szolgáltatnak ki, amivel csak motorkerékpárt „etethetnek”. Az elmondottak alapján tehát igen szükséges és időszerű a sülyi benzinkút létesítése. (krátky) A KUTATÓASO NYOMÁBAN Népek orssá A Kárpát-medence szélfútta halmaival, dús növényzetű, évszázados tölgyekkel övezett mocsaraival, vízbő és végtelen füves pusztáival kitűnő szálláslehetőséggel kecsegtette a harcok folytán ősi szállásterületükről elüldözött néptöredékeket. Bizonyítja a tény, hogy nyolc véres évszázadon át az orosz sztyeppén gyilkos harcokban meggyengült, vagy szállásáról elűzött kisebb-nagyobb normalizáló népcsoportok fő vándorlási iránya nyugat volt, és a Kárpátok hágóin sok vérrel írt, si tragédiákat. Ezek a halmok, partok csendben őrzik múltunk néma tanúit, őrzik mindaddig, míg a szántóvető ember ekéje nem hasít bele az évezredes csontokba, földgyalu nem zúzza össze a százados víztől málloit agyagfazekat, avar függőt, bronztőrt. gépesítés egyre nagyobb, egyre több pótolhatatlan ősi kincs megy tönkre hazánkban, nagyrészt úgy, hogy annak a szakember még hírét sem hallja, vagy legjobb esetben egy szétgyalult temető vagy vasúti töltésbe kubikolt telep hírét hallja meg, de mire tehetne valamit, a mindeddig megőrzött leletek használhatatlanok. Nézzük most meg, kik is éltek, szerettek, harcoltak és haltak meg a vérzivataros nyolc évszázad alatt a mi kis földünkön, mi is kerülhet még elő a nap mint nap a földmunkák miatt is pusztuló emlékekből. Valahol a Volga és a Don között élt 2500 évvel ezelőtt az agathyrisek, köznyelven szkíták, vad, harcos, nomád népe. Végtelen síkságaikon ezerszámra élt a ló, amelyet ők háziasítva, nyereg alá törve mint hadieszközt alkalmazták. Gölöncséreik finom iszapolt agyagból, kömnyű kézzel állították elő gyors, apró fazekaskorongjaikon finom alakú edényeiket. Fegytlépve, szinte mindegyikük sátrat vert az arany csillámú, folyókkal övezett földünkön, jó védelmet nyújtó halmok között a legeltetésre kitűnően alkalmas füves pusztákon. Ezért hazánk szinte korinthoszi érce az egymásra hullámzó vad népek folytonos vérkovácsaik az északi varázslók félelmes fémét, a rideg, szürke vasat kovácsolták fegyverré és ékszerré. Jól szervezett királyságban éltek, nem tudni, hogyan, a IV. század elején megindultak nyugat felé, majd 550 körül átlépve a Kárpátok gerincét, sátraikat a Duna—Tisza közötti homokon verték fel, és a földet 250 évig uralták, leigázva az itt talált bronzkori őslakókat, akik azonban sokáig megőrizték önmagában nagyon jól kimutatható. A szkíta nép életével és emlékeivel következő számunkban foglalkozunk majd. romlásának egymás után érállóságukat, ami a temetők között ide a szkíta, szarmata, hun, avar és magyar hódító náció, mindegyik magába olvasztotta az útjába eső gyengébb népeket, és az itt talált, egyre keveredő őslakókat. Ezeket a sok-sok évszázados, a folyton kevesedő és földünkbe süllyedő, halott népekről regélő emlékeket a mi jeltelen szélmarta halmaink, susogó nádasoktól övezett omló partjaink mind-mind megőrizték, felhalmozva magukban . Sorozatunkban végigkísérjük a szkíta, szarmata, hun, avar és magyar nép nehéz életét bemutató és földünk méhében megmaradt, s onnan múzeumunk üvege alá került sok-sok ezer néma tárgyat, amelyek megszólaltatása a halott kor szerlmeseinek, a régészeknek a fiadata. Rolkó István MAI VIASOR MOZIK Maglód: Gábor diák. Monor: Csendőrök New Yorkban (széles). Tápiósüly: Csapajev. Úri: Boszorkányfal. Vecsés: Mária és Napóleon (széles). a E A pest: m.egy.,es Hirlap. :f0mm IX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1967. DECEMBER 6., SZERDA Új korszak a fogyasztási szövetkezet életében Aeniiik... Alig néhány hét még, s a fogyasztási szövetkezetek is új módon gazdálkodhatnak. S ezek az intézkedések számtalan embert érintenek, hiszen csak az üllői fogyasztási szöa részjegyek értéke pedig 313 649 forint. Pilisen, Mag lódon jóval nagyobb a tagok száma, Sülyben pedig hasonló. Nos, miután a szövetkezet az emberek önkéntes társulása, végre a tagoknak kell majd dönteniük — a közgyűlés útján — a szövetkezet feladatairól. Ezzel foglalkozott az üllői szövetkezeti taggyűlésen dr. Pásztor László, az igazgatóság elnöke. A beszámolóból megtudta a tagság, hogy az árubeszerzés megjavul, hiszen a nagykereskedelem mellett közvetlen kapcsolatot teremthetnek az üzemekkel, a vállalatokkal, a kisipari szövetkezetekkel. Ezáltal szélesedik, bővül az áruválaszték, s rövidebbé válik az áru útja. A szövetkezeti boltok forgalma a harmadik negyedév végéig hat ezer forinttal . _ „t az lőző évi-H .zakóan. Élelmiszercikkekből kétmillió forinttal többet vásároltak az emberek. A vegyes iparcikkeknél a forgalomemelkedés 900 ezer forint. A vendéglátók forgalma 100 ezer forinttal növekedett, bár elgondolkoztató, hogy ez az emelkedés az italforgalomból adódott. A szövetkezet tiszta nyeresége a múlt év első kilenc hónapjának egymillió 180 ezer forintjával szemben, egymillió 680 ezer forint. Vásárlási visszatérítés címén a szövetkezet tagjai lényegesen nagyobb összeget kapnak, s közben 7 év első három negyedében jelentősen fejlesztették a hálózatot. monori szeszfőzde eddig 810 ezer forintot emésztett fel, a Füles-féle ház megvásárlása Üllőn 290 ezer forintba került, a központi iroda toldaléképítkezése 150 ezer forint, a Vas-műszaki bolt átalakítása 60 ezer forint volt. K . S. b Bővítik a központi irodát. SPORTJEGYZET Játékvezetők A megyei labdarúgó-bajnokság játékvezetői színvonala 1967-ben javult. Ezt örömmel könyvelhetjük el. Némileg kicserélődött a mezőny, több tehetséges fiatal játékvezető kapott lehetőséget a bizonyításra. A játékvezetéssel általában elégedettek lehetünk. Sajnos, éppen a bajnokság hajrája gátol meg a bennünket a még elismerőbb szavak alkalmazásától. Olyan rutinos bírók, mint Potocsny dr. és Halász kritikán aluli működése tette „izgalmassá” az idei megyei labdarúgó-bajnokságot. Ha a Vecsés—Nagykőrös mérkőzésen egy jó napot kifogó játékvezető működik, akkor Vecsés már öt fordulóval a bajnokság befejezése előtt bajnok. Egyénileg kétségkívül Szórádi bíráskodását kell dicsérnünk, aki — három mérkőzésen láttuk — ragyogóan vezette valamennyi találkozóját. Köztük két olyan nagy jelentőségű mérkőzést, mint a Nagykőrös—Vecsés és a sorsdöntő Vecsés—Üllő találkozókat. Elégedettek lehettünk Szécsényi, Petró és Sándor működésével is. Öröm, hogy a megye legjobb játékvezetői között több járásunkból való. Tabányi, Pintér és a nagy ígéret Tóbiás neve jól cseng. Ha a nagyon sok hibával tarkított 1966-os bajnoksághoz viszonyítják, akkor nagyon s sokat lépett előre a megyei játékvezetés, 1967-ben. Hibák azonban így is akadnak bőven. A megyei játékvezetői keret további frissítésre szorul. Több teret kell adni az egyre ígéretesebben működő fiataloknak, és az olyanokat, akik nincsenek formában — legyen is bármilyen „nagy” a nevük — kevésbé fontos mérkőzésekre kell küldeni. A megyei játékvezetés elindult a felfelé vezető úton. Csak a vezetőkön múlik, hogy ne álljanak meg. Sz. A, Beszélgetés a boldogságról (3.) Akinek minden tegnapja ilyen volt... „ A boldogság relatív. Sose tudjuk, hogy boldogok vagyunk, csak azt, hogy boldogok voltunk. (Peter Marshall) — Fiatal házas vagyok. Hazt kérdi tőlem, hogy boldog vagyok-e, csak általánosságot mondhatok. — Igen, nem vagyok boldogtalan. De „tegnap” boldogabb voltam. Az a baj, hogy akkor nem vettem észre. Nem, ne értsen félre. Imádom a feleségemet, nagyon jól megvagyunk egymással. Ez kétségtelenül a boldogság egyik alapfeltétele. De sajnos, csak az egyik. Ezer más hiányzik. Tudja, az ember — szerintem — addig igazán boldog, amíg diák ... Nincs lakásunk. gyár szobában nyomorgunk. Tudom, más is így kezdte. De ez nem boldogság. Érthető. Hazajön hullafáradtan az ember — az én fáradtságomnál talán csak a feleségem fáradtsága nagyobb. Ő ilyenkor már a második műszaknál tart. Menjünk el szórakozni? Néha megengedhetjük magunknak. De csak nagyon ritkán. Minden forintnak megvan a helye. Ennyi kell a telekre, ennyi kell készpénzben, ezt bútorra, ezt öltözködésre szántuk. Nem azt mondom, hogy ez így rossz, de ez nem boldogság. A boldogság — összetett fogalom. Igazán boldognak nem tudok elképzelni senkit. Akinek céljai vannak, eleve nem lehet az. A célokat maradéktalanul nem tudja az ember elérni és akkor már valami hiányzik a boldogsághoz. Cél nélkül élni? ’ Az még kevésbé bo’Nondog.Lngem mindig érdekelt ez a kérdés. Megkérdeztem a hivatalban a munkatársaimat. Hülye válaszokat kaptam: autó, öt találat a lottón, jó parti... Szóval jó úton vagyunk a kispolgáriasodás felé? Akkor lesznek igazán boldogok az emberek — én optimista vagyok — ha majd minden ember jót akar a másiknak. És ezért tenmi is hajlandó. Képzelje el az ilyen felelősségérzetet, azt, hogy minden emberi élet a kollektívához, a közösséghez tartozik majd ... Utópia? Lehet. De nem rossz gondolat... Valakitől hallottam, hogy a boldogság a fiatalság. Lehet boldog az ember idősebb korában is — ha érzi azt, hogy mindent megtett, ami az erejéből tellett. Hogy nincs adóssága az emberekkel szemben. A boldogságot mindig csak utólag érzékeljük. De mindenképpen boldog az az ember, akinek minden tegnapja boldog volt .Szalontai Attila A a Ünnep elem kirakatnéző A Maglód és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet boltjaiban járok. Általában tágasak, tiszták, szakosítottak, áruval jól ellátva, meglátszik, hogy a szövetkezet vezetősége azon van, hogy a vásárlók igényeit kielégítse. A 2-es számú önkiszolgáló bolt kirakata előtt kisebb-nagyobb gyerekek nézik csillogó szemmel a kirakatot. A kirakat szép, ízléses, ötletes. A boltban nagy cukormikulás álldogál a polcon, vevőre várva. Gyarmati Józsefné boltvezető az ügyes tanulófiú segítségével dolgozik. Ismerik a vevők minden kívánságát, bár a boltban nagy a forgalom, kedvesen és gyorsan szolgálnak ki. A falusi italbolt valamikor régimódi kocsma volt. A szövetkezet átépítette, nagy modern ablakosra, bebútorozta. Az asztalokon újság, virág, a büfészekrényt is virággal díszítették. Látszik, hogy a boltokban nők dolgoznak. Az italbolt vezetője Szabó Tiborné, munkatársa pedig fiatalasszony lánya. A vendégek elmondták, hogy szívesen jönnek a boltba. lonyák Károlyné E TANÁCSTAG BESZÁMOLÓJA Tanácstagi beszámolót tart Gál Jánosné járási tanácstag ma 14 órakor Pilisen a telepi iskolában. 600 méter járda Mendén A jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések nagy része a községek vízellátásának, járdaépítésének, a villanyhálózat bővítésének meggyorsítását kérte. A mendei választók néhány hónappal ezelőtt bejelentett panaszai közül most a legsürgősebbet orvosolják. Decemberben a Jókai és a Bajcsy-Zsilinszky utcában 300—300 méter járda építésé fejezik be. Kriztsa évben; most vegye, most vigye n aik elégedve, ha ez összegszerűleg nem is magas, hiszen itt minden olyan olcsón kapható. A figyelmes elárusítóknak — Kajli Sándornénak és Szabi Ferencnének — bőven vandolga, hiszen az aránylag skilkalmi ruházati bolt 1961-ben ősi helyiség mindig tele van nyílt meg. Az üzlet vezetője Sok az érdeklődő, aki nem is Kadlicskó Sándorné elmondja, határozott vásárlási tervvé hogy a forgalommal meg van lépve, hanem csak nézelődni A kereskedelem szinte havonta „rendez” kiárusítást. Ilyenkor olcsón vásárolhatunk. Az alkalmi áruk üzletében egész évben leszállított árak vannak. A monori piactér melletti Szabó Ferencné épp olyan lelkesen ajánlja a szép télikabátot, mint a 16 forintos ágyneművásznat (Kép és szöveg: —ffy)