Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-30 / 100. szám

VENDÉGEK ÚRIBAN Nézeteltérés nélkül Jól dolgozik az asszonybrigád • Egyenlő fizetség, egyenlő munkáért Kedves vendégek: az Orszá­gos Nőtanács helyettes elnöke és Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője jártak az úri Béke Tsz-ben. Horinka József, a tsz elnö­ke elmondotta: 242 dolgozó ta­gunkból 157 nő. Közülük 75 rendszeresen dolgozik , s 66 a nyugdíjas. A nők átlagélet­­kora: 43 év. Az új gazdasági mechaniz­mus a tsz életében is jelentős változásokat hoz: az alapsza­bályt brigádüléseken megtár­gyalták, sőt a dolgozó kíván­ságára nyolc napig a brigád­szállásokon és a tanyaközpon­tokban kifüggesztették, az új alapszabály a bére­zés, a szociális helyzet, a tagok és feladataival alkalmazottak és problé­máival foglalkozik. A nőkre vonatkozó fejezete­ket az elnök külön kiemelte, hiszen ez a tanácskozás a nők helyzetével foglalkozott sorban: a nők helyzetével első­a munkában és a társadalmi életben. Horinka József elmondta, hogy a munkadíjazásban férfi- és női dolgozó között meg­különböztetés nincs: tíz­órás munkanorma mellett 60—70 forint a kereset. A nők nemcsak a munkából veszik ki részüket, tevékeny részvevői a társadalmi élet­nek is. Javaslataik reálisak, jók. Az alakuló elnök visszaemlékezett közgyűlésükre, ahol felvetődött a kérdés: kell-e asszony a vezetőségbe? A nők azonnal reagáltak, s példák egész sorával bizonyították, hogy ugyanannyit tudnak tenni, sőt tesznek is a közért, mint a férfiak. A tanácskozáson hangulatos felszólalások követték egy­mást. Az asszonybrigádok ve­zetői beszéltek munkájukról, tapasztalataikról. Bori Antalné elmondta, milyen szép ered­ményeket érnek el közösen — nézeteltérés nélkül. Sőt ők indítványozták az as­­szonybrigádok létrehozá­sát, mert az elaprózott csoportok idegenkedtek egymástól, nehe­zebben ment a munka. Kovács Antalné, a nőbizott­­ság elnöke politikai kérdések­ről beszélt. Elmondta: a társa­dalmi munka, az előadások megszervezésében a nők tesz­nek a legtöbbet a faluban. A részvevő férfiak is egy­öntetű elismeréssel beszéltek a nők munkájáról. A közös mun­ka az, ami egyenrangúvá tette az asszonyokat a férfiakkal , s az asszonyok ebben talán na­gyobb részt is vállalnak. (k. zs.) Az üllőiek újabb veresége Budakalász—Üllő 4:1 (1:1) A mérkőzés jól indult, Üllő azonnal átvette a játék irá­­nyítását, és nemegyszer a szerencse mentette meg csak hazaiakat a góltól. A 16. perc­­­ben Viczkó, Tomori, Kiss volt a labda útja, s megszü­letett az első gól Üllő ja­vára. Ezután még mindig Üllő maradt támadásban. A 26. percben szabadrúgáshoz jutottak, Győri végezte el, de a nagy lövés a kapufán csattant, a labda a gólvonal előtt a másik kapufáig gu­rult, de Tomori késlekedett, s így nem született újabb gól. Ezután néhány más következett, hazai táma­dó ekkor még a védelem is igen jól állt a lábán, és hárítani tu­dott. A 34. percben Mellis indította el a labdát, Tomozi kapta, aki egyedül törhetett kapura, azonban a nagy hely­zet kihasználatlan maradt. A 40. percben Győri egyik ha­zai támadásnál kihúzódott a jobb szélre, egy hazai be­adás után a gyenge lövés Erős kapus mellett a hálóba, került (1:1). Szünetig a­­ eredmény nem változott. A II. félidő 7. percébe, egy ártalmatlan támadás so­rán Győri igyekezett hárí­tani, de a labda a fejéről magasan pattant, Erős kapus, holott kiért volna, nem raj­tolt a labdára, így a ha­zaiak fejesgóllal megszerez­ték a vezetést. Üllő védelme megzavaro­­dott, a csatársora pedig nem bírta tartani a labdát, így néhány veszélyes helyzet adódott az üllőiek kapuja előtt. A 21. percben egyen­líthetett volna Üllő, Szűcs I. jól időzített beadása tisz­tán találta Mellist, de közvet­len a k­apu torkából mellé továbbított. A nagy helyzet kihagyása fellelkesítette a ha­zaiakat, egyre veszélyeseb­ben támadtak. Közben megsérült Zubor helyett Laza a került a csapatba, de a csere után méginkább kiütközött a védelem fogyatékossága és kapkodása, ami felesleges volt, hármas mert az üllői hátvéd­már nagyobb ellen­felekkel is jobban megállta a helyét. A 30. percben ismét bizony­talan volt az üllői védelem közbelépése, így újabb hazai gól született. A befejezés előtt a hazaiak jobbszélsője, aki a II. félidőben csak statisz­tált a sérülése miatt, elfu­tott a jobb szélen és nagy gólt lőtt. Ezen a mérkőzésen a leg­jobb üllői csapatrész, a vé­delem teljes csődöt mondott. A csapat bizony hullámvölgy­ben van, ezért igen rövid idő alatt olyan csapatot kell összekovácsolni, amely meg tudja állni a helyét ebben az osztályban, mert máskü­lönben igen könnyen fenye­get Üllőn a kiesés veszélye. Pedig megfelelő számú és minőségű játékos van — ki kellene használni a lehetősé­geket. (fülöp) Tíz év börtön Surányi Pál üllői lakost rab­lás kísérlete és egyéb bűncse­lekmények miatt tízévi szigo­rított börtönre ítélték, és tíz évre eltiltották a közügyek­től. Az ítélet nem jogerős. P­E­S­T M­E­G­Y­E 1. HÍRLAP X. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM VIDÉKE 1968. ÁPRILIS 30., KEDD Készülődés az ünnepre Gyömrő: m­ozgalmidal-fesztivál Pilis: felavatják a „fényfolyosót" Csévharaszt: ifjúsági találkozó Nemrég hírt adtunk arról, hogy a járási székhely hogyan ünnepli május elsejét Milyen ünnepi műsorok lesznek járá­sunkban — erről számolnak be a községek tudósítói. Gyömrőn május elsejét reg­gel 7 órától zenés ébresztővel köszöntik, majd 11 órakor a tanácsháza előtt tartják az ün­nepséget. A délutáni program: kultúr- és sportműsor. Délután 3 órakor rendezik a járási művelődési ház­ban az általános iskolások kis kórusainak mozgalmi­­dal-fesztiválját. Este utcabál lesz Gyömrőn. Csévharaszton a községi pártszervezet három község ifjúsági találkozóját szervezi. Nyáregyháza, Vasad úttörői és KISZ-esei mennek át a csév­­haraszti erdőbe, ahol szabad­téri­­ ünnepélyt rendeznek. Részt vesz az ifjúsági találko­zón a járási művelődési ház tánccsoportja, zenekara és szólistái. Sportvetélkedőn méri ös­­­sze a három­ságának erejét község ifjú­ségét,és ügyes­a lányok kézilabda-, a fiúk futballmérkőzést játszanak. A részt vevő csapatok emlék­lapot, a győztesek jutalmat kapnak. A mérkőzések szüne­teiben tréfás ügyességi verse­nyek szórakoztatják a vendé­geket. Lacikonyháról és büféről is gondoskodott a rendező­ség. Táncmulatság zárja a találkozót. Tápiósülyben már ma este fél 7 órakor megtartják a má­jus elsejei ünnepséget a műve­lődési otthonban. Az ünnepi beszéd után kiosztják a köz­ségfejlesztési érmeket és ki­tüntetik az önkéntes tűzoltó­kat. Május elsején rendezik meg az úttörők egyfordulós iskolai bajnokságát, délután vidám sportműsor, lepényevés, zsákban futás majd és kötélhúzás lesz, a legizgalmasabb sülyi eseményre, a „kövérek és so­ványak” futballmérkőzésére kerül sor. Utána természetesen Süly­­ben is táncmulatságot tarta­nak, melyet vidám klubest ve­zet be. Pilisen délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepély, jó idő esetén a sportpályán, ellen­kező esetben a művelődési otthonban. Ezután ünnepélyesen átadják a központi parkot a község lakosságának,­­ este pedig kigyúlnak a fé­nyek a község közepén, a 4-es számú főközlekedési útvonal „fényfoly­osó­j­án”. Járásunk többi községében is gazdag programmal ünne­pelnek május elsején. Megírtuk, az illetékes válaszolt A monori MÁVAUT-állomás „töréseiről” Március 20-i számunkban L­örések címmel a monori MÁVAUT-állomás építkezé­sével kapcsolatban cikket kö­zöltünk, melyre Kurucz Ele­mér, a MÁVAUT beruházási osztályának vezetője válaszolt. Leveléből idézünk néhány ta­nulságos részt. „Márciusban múlt két éve, hogy elkészült az állomás ki­viteli terve és a kivitelezést a bazársor lebontása előtt kí­vántuk elvégeztetni. Nem raj­tunk múlott, hogy ez a törek­vés nem sikerült, mert az anyagi fedezet rendelkezésre állt. A járási tanács vb-elnö­­kének közbenjárására vállalta el a kivitelezést a járási­­ TÖVAL. Arról mi sem tehe­tünk, hogy a TÖVAL-nak el­sősorban az alapításában ér­dekelt gazdaságok igényeit kell kielégítenie és a mi épít­kezésünk csak ennek függvé­nyében készül. Ma már re­ménykedhetünk abban, hogy az állomás kivitelezése a nyár folyamán befejeződik, mert erre ígéretet kaptunk.’’ Hogy az „erődítmény lőré­­sei” között mi lesz? Kurucz Elemér válasza: „az utasok részére mosdóhelyiséget épí­tünk és a magunk részéről természetesnek tartjuk azt, hogy ezt az utasokon kívül a község lakói is használják szükség szerint.” AZ ASZFALTOZÓ Kútvölgyi Mihály felvétele. Mai vb-ülések Vb-ülést tartanak Ecseren ma délután 2 órakor, ahol a­­ községi tanács hatósági tevé­kenységéről és a ügyeinek intézéséről lakosság hangzik el beszámoló. Péteriben délután 4 órakor beszámolnak a lakosság javí­tó-szolgáltató igényeinek el­látásáról. Pilisen délután 2 órakor község lakosságának tudatfor­a­málása terén elért eredmé­nyekről és az ismeretterjesztés tapasztalatainak értékeléséről, valamint a magánépítkezések helyzetéről és problémáiról tárgyalnak. Tápiósülyben délután 2 óra­kor beszámoló hangzik el község bel- és külterületének s a a parlagon levő területek fel­méréséről és hasznosításáról, majd a 2. napirendi pontban a Gobelin Háziipari Szövetke­zet dolgozóinak egészségügyi, szociális és kulturális helyze­tét tárgyalják. Üllőn délután 2 órakor a helyi mozi látogatottságáról, valamint a társadalmi munka szervezéséről és a község­fejlesztési terv feladatairól tárgyalnak. hona este Ötórai tea ott­honori művelődési 5-től május 1-én délután 11 óráig vidám táncdél­utánt rendez, melyre szeretet­tel várja a szórakozni vágyó fiatalokat. A jó hangulatot az Ezüst Csillag zenekar biztosítja. Mai műsor MOZIK Gyömrő: Hófehérke és a 7 va­gány. Maglód: Fantomas vissza­tér. Mende: Nyár a hegyen. Mo­­nor: Mária és Napóleon. Pilis: Romeo a csatatéren. Üllő: Siva­tagi 13-ak. Vecsés: Hosszú az út Gibraltárig. MIT LÁTTUNK INDIÁBAN (2.) Az „istenek büntetése " n Az indiaiak életformájának egyik legjellegzetesebb ér­dekessége, hogy a család tag­jai nem válnak külön nő­sülés után, hanem örökérvé­nyű szabály szerint a fiúk az anyai házhoz hozzák felesé­güket. Mivel még ma is 8—10 gyerek van az átlagos indiai családoknál, ez hogy egy ilyen tanuu­ai­­i száma főből áll, húsz-húszegynéhány ! Előfordul, hogy egy kis konyhában 3—4 fia­talasszony, és — az indiai élet­ben nagy szerepet vivő — anyós főzi közösen az ebé­det. A kedves, zajos pesti társbérlők, akik hajtépéssel, kórházi látleletekkel teszik változatossá egymás egyban- „keleti nyugalom", másrészt és főképp az a meg­­sérthetetlen tekintélytisztelet, ami az anya személyét kö­rülveszi. (Az ő uralkodó és irányító szerepét veszi át az a meny, akinek fia a legidő­sebb a család gyerekei kö­zött.) Ez az „anyósuralom” európai nő vagy férfi számá­ra elviselhetetlen. Számukra évezredes hagyomány, ter­mészetes szükségszerűség. Ide vezethető vissza annak a ma­gyarázata is, hogy fiút szül­ni büszkeség. Fiúkat és leányt szülni mindennapi dolog, de csak lányt szülni — ez menynek egy indiai családban a az istenek legnagyobb bünte­tésének számít. Mindenesetre, ha előfordul is a munkaválla­lás miatt a család szétválá­sa, törvényszerű, hogy a leg­szegényebb emberek is gon­doskodnak anyagilag szü­leikről. Gondolom, ebből a tényből is levonhatunk némi tanulságot mi, magyarok. A párválasztás szintén ősi szokások szerint történik még ma is Indiá­ban — egy-két kivétellel. szülők választják meg az ál­­­taluk lásban, korban, rangban, vas­természetben meg­felelőnek talált párt gyer­mekeik részére. Számunkra elképzelhetetlen, de úgy tör­ténik az ilyen kiházasítás, hogy a fiú és a lány az eskü­vői szertartás után beszél­hetnek először egymással, és nézhetik meg, hogy kit ren­delt számukra az istenek gondviselése, a szülői akara­ton keresztül. Amint azt Pus­kás Ildikó mondotta, a­­ kon­zervatív elveket valló in­diai entellektüellekkel be­szélgetve, azt az érvet hoz­ták fel, hogy nézze meg, mégis, náluk a legalacso­nyabb világviszonylatban a válás statisztikája. Ez igaz. Ám ez a sok együttmaradt házasság csak annyit jelent, hogy sorsszerű megváltoztathatatlan rendelésként, hin­du türelemmel tudják visel­ni a boldogtalanságot is. El­válás helyett gyakoribb a különélés, az asszony visszamegy any­jához. Új férjhezmenésre igen kevés ilyen esetben a remény. Egyrészt az előítélet miatt, másrészt azért, mert még a nagyvárosokban sincs mód­ja társadalmilag érintkezni férfiakkal. Az összes hagyo­mány közül a házasságnak ez az „asszonyvásár” formá­ja kell hogy megszűnjön ah­hoz, hogy a független Indiá­ban női felszabadulásról és egyenjogúságról lehessen be­szélni. Ezt a megkötöttséget pró­bálják legyőzni a bátrabbak, az iskolázottabbak. Segítsé­gükre vannak ebben az isko­lák, résen az egyetemek, ahol bi­tanulnak lányok és fiúk, mint hajdan először nagy hindu költő, Rabindra­a­nath Tagore egyetemén. De hogy milyen nehéz ledönteni a hagyományok által emelt szigorú válaszfalat, azt bi­zonyítja Puskás Ildikó lá­togatása a delhi és más egye­temeken, ahol előadások szü­netében vagy más alkalom­kor is tapasztalta, hogy a fiúk és lányok még mindig nem csatlakoznak egymáshoz, pe­dig itt ezt senki nem tiltja számukra. Természetesen a modernizálódás folyamata menthetetlenül megindult az emberi kap­csolatokban is, abban az In­diában, ahol atomreaktorok és világviszonylatban kiemelke­dő ipartelepek működnek és ahol egy haladó szellemű as­­­szony a miniszterelnök. Reiter Mária úú hétköznapjait, hihetetle­nül állnának itt, hogy mi­lyen csendben, veszekedés nélkül képesek élni az in­diaiak egy ilyen nagy csa­ládi közösségben. Pedig bennük is meg kell, hogy legyen minden emberi ------­­gyengeség, mint bennünk, azt jelenti, s mégis mi ennek a nagy al­­család lél­­­­kalmazkodó képességnek a titka? Puskás Ildikó sze­rint egyrészt a türelmes ter­mészet, a közismert

Next