Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

MONOMAM­A ■ P­EST M­E­G­Y­E­I H­Í­R:L­A­P K­Ü EÖ­ N.K.I A­ XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1969. FEBRUÁR 5., SZERDA Er'; 'ilr : " \ r7 . . ■ ■ Zárszámadáson a sülyi Vir­ágzó Tsz-ben Kellemes délutáni idő, vá­rakozó arcok fogadták az ér­kezőt szombat délután a tá­­piósülyi művelődési otthon előtt. Zárszámadását tartotta itt a Virágzó Tsz. A tsz-tagok meleg tapssal köszöntötték meghívott vezetőket, vendége­i­ket, majd Benkó József tsz-el­­nök év végi melója következett,mérlegbeszá­Bóvezetőben a kilencedik esztendő, az 1968-as termelési év problémáiról szólt, s arról a változásról, amit a gazdaság­­irányítás reformja hozott tagság életében. Melyek is vol­­­tak ezek? Tavaly tértek át a rendsze­res havi fizetésre, most érez­ték első ízben, hogy egyenrangú felek lehet­nek a felvásárló vállala­tokkal, s nekik is lehetnek feltételeik, s hogy végre a 3-as törvény lehetőséget adott a tagsági vi­szony rendezéséhez, megszűn­tek a kallódó tagok stb. Az évközi átállásból adódó problémák súlyukat tekintve a kisebbek voltak. A nagyobb gondot az időjárás okozta, az alig csapadékos tél és tavasz, az aszályból eredő kiesések, most év végén pedig a szerző­dött állatállománynál jelent­kező huzavonák. A sülyi Virágzó Tsz nem tartozik a nagy gazdaságok kö­zé, hisz az összes területük csupán 2209 fjold, s ebből szántó 1733 — mégis azt lehet a mondani, az eredményeik jók, a fejlődésben volt előrelépés. Ezt igazolja, hogy egyre több a jelentkező új hogy 1968-ban huszonhárom­mal bővült a tagság létszáma, s most 281 tagot tartanak szá­mon, közülük 147 vesz részt a közös munkában.­ Sajnos, az átlagéletkor magas, hisz 101 nyugdíjast tartanak nyilván, s ez nem kevés. A beszámoló másik részében a jövedelem alakulásáról esett szó. Amíg 1959-ben 27 forint körül volt egy munkaegység értéke, most 1968-ra 75 forin­tot fizetnek, melyből 56 forint a készpénz, a többi természet­beni juttatásból ered. Egy dolgozóra átlagosan 18 ezer 880 forint évi ke­reset jut, s ez 1355 forinttal több, mint 1967-ben. Kifejezőbb talán az egy dolgozó tagra jutó napi kereset — ez 90 forint 80 fil­lér, mely 9,10 forintos átlag­órabért jelent. A közös vagyon ez évben megközelítette a 12 millió fo­rintot, s ez a múlt­ évinél há­rommillióval több. — Beszédes számok ezek, s úgy érzem, a tsz-ben a legsi­keresebb évet zártuk vala­mennyiünk közös megelégedé­sére, örömére — fejezte be ér­tékelő beszédét a tsz-elnök. Ezt követően Krátky László, az ellenőrző bizottság elnöke értékelte az évet. Kirívó eset nem volt, mondotta, s az a hat tsz-tag, aki ellen fegyelmi eljárást indítot­tak, azóta jó útra tért. A beszámolók után felolvas­ták Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének és más számos közéleti személyiség­nek jókívánságokat tartalmazó üdvözlő táviratait, majd mint hagyományos családi összejö­vetelhez illik, közös vacsorán vettek részt a tsz dolgozói, vendégei és vezetői. Nyolc kemény bevezető év után a kilencedik a legkedve­sebb. S vajon hogy véleked­nek­­ azok, akiknek a nevében, akiknek a jelenéről és jövőjé­ről beszélt az elnök? A tréfás és jókedvű tagság között elvegyülve beszélget­tünk, s koccintottunk a múlt­ra, a jelenre, a jövőre. A leg­bátrabb asszony Mari néni, akit talán jogos sérelme fa­kasztott ezúttal panaszra: — A káposztaszedésnél megbete­gedtem, s nem kaptam táp­pénzt. — Majd a mellette ülő folytatja: — Télire — októbertől ja­nuárig nem tudunk mit dolgozni, nincs munka, ezen kellene valamit vál­toztatni. Volt már szó zacskóragasztás­ról is, de csak szó maradt. Őszkor meg?! — no, ezt írja meg, fiatalember, erősítette meg szavait! — a betakarítás­kor nincs láda, s ott, a földön fonnyad a répa, s az bizony veszít a súlyából... Mit szól ehhez a főagronó­­mus? — Valami igazság van a panaszokban, s ez évben, re­méljük, lesz megoldás. A vá­logatást központosítjuk, s így gyorsabb lesz a betakarítás. Talán a patronáló vállalat, az optikai művek segít a téli foglalkoztatás problé­májában egy melléküzem­ág felállításával. Olyan csiszolóféle munkát ki tud adni, s ezt az asszonyok is el tudják végezni kis begya­korlással. Persze, aki dolgozni akar, a háziipari szövetkezet gobelinüzemében talál munkát most is. — Mi igaz abból — kérde­zem —, amit a férfiak monda­nak? A száraztrágya-szállítás­­nál a terítés nincs megfizetve, egyik zetorvezető a rakodási bér beírásának elmulasztása miatt panaszkodott... Rég nem írtunk már a mo­nori József Attila gimnázium­ról, pedig ott sem állt meg az élet. Sőt! Szédületes gyorsa­sággal kell jegyeznem, ha nem akarom elmulasztani Szentgyörgyvári István KISZ- tanácsadó tanár szavait. — Most éljük a versenyek, vetélkedők időszakát. Január 17-én zajlott le az iskolai „Ki miben tudós?” verseny. Törté­nelemből Róza László és Sze­­nyán Tibor, biológiából Né­meth­­ Irma és Tóth Erzsébet, matematikából pedig Szabó András és Farkas Mária vit­ték el a pálmát, ők jutottak tovább a megyei versenyre, de sajnos, ott nem sikerült rá­duplázniuk szép eredményeik­re. — Hogyan zajlottak ezek a versenyek itt, az iskolán be­lül? — Én inkább a biológia­versenyekkel foglalkoztam, s állítom, hogy nem volt kön­­­nyű dolguk sem a versenyzők­nek, sem a négy-öt tanárból álló zsűrinek. Tesztmódszer alapján 40—45 kérdést kellett a versenyzőknek megoldaniuk. Ugyancsak a közelmúltban fejeződött be a „Hősök nyo­mán" elnevezésű verseny já­rási döntője. A sorrend a kö­vetkező: 1. Monori gimnázium I. csapata, 2. Gyömrő, 3. Mo­­nor II., 4. Vecsés. Azóta le­zajlott a megyei döntőt meg­előző két területi verseny is; a monori gimnázium csapata Gödöllőn 3. lett, a vecsésiek Törtelén 1. helyezést értek el, így mindkét csapat bejutott a megyei döntőbe. — Diákjaink szorgalmasan látogatják a Filharmónia ren­dezvényeit, s rövidesen KISZ Központi Művészegyüt­­­tesének tagjai is meglátogat­nak bennünket. — Úgy hallottam, február­ban is lesznek bőven verse­nyek? — Valóban, február 11—12 —13-án zajlanak az országos tanulmányi verseny iskolai fordulói, összesen öt tárgyból. Ezen a III. és IV. osztályok tanulói vesznek részt, s az érettségi szabályzat szerint versenyeznek majd. A máso­dik osztályos tanulók mate­A válasz egyértelműnek tű­nik: a vállalási szerződésen rajta van, miért mennyit kap­nak, persze probléma azért akad, s néha egy-egy galiba véletlenül is becsúszik, no meg hát elégedetlen emberek is vannak, szerencsére keve­sen. Mert elégedettek is van­nak, mint a 69 éves Bugyi István bácsi, aki takarmá­­nyos, és 426 munkaegysége van. Ferenczi László állattenyész­tő is, aki egyszer ugyan már elment családi okokból a tsz­­ből, de hat hónap után vissza­tért, s hatodik éve feleségével együtt Sűrűpusztán dolgozik. Most neki 590, feleségének 560 egysége van. A vállalásos asszonyok sem panaszkodnak, hi­t átlag 150—200 egység kö­rül kerestek. Julis néni meg 18 ezer körül kalkulált egész évre — s most boldog. Az 1968-as év zárszámadása most teljes, hisz itt többen el­mondták nyíltan és őszintén az év mérlegét, problémáit, s örömét. Zárszóként talán an­­­nyit : a tsz vezetői eredmé­nyes, s jó munkát végeztek, s eredményesen kormányozták annak a 239 családnak sorsát, kinek megélhetése a közöstől függ. (klein) matikaversenyét, az Arany Dániel emlékversenyt, február 27-én rendezik. — Készülnek valami na­gyobb eseményre? — Legfontosabb jelenleg a Tanácsköztársaság 50. évfor­dulójának méltó megünneplé­sére való felkészülés. Elké­szült a forradalmi ifjúsági na­pok részletes programja, diákjaink nagyon lelkiismere­­­tesen készülnek erre. Az idén Egerben rendezik az országos diáknapokat, s oda is szeret­nénk eljutni. A megyei selej­tezőkön indul egy zenekarunk, tánccsoportunk és az irodalmi színpadunk. Az utóbbi kettőt is a pedig magunkénak mondom, ezeket a művelődési otthonnal közösen szerveztük. Közben berregve megszólal a csengő. A folyosót diákok né­pesítik be, a mostani verseny­zők, s közöttük a majdani győztesek. Vereszki János Gimnazisták vetélkedői Készülődés az egri diáknapokra ­ítést t­art az MSZMP Monori Járási Végrehajtó Bizottsága február 0-án, csütörtökön délelőtt fél 9 órai kezdettel a járási párt­­bizottság tanácstermében. Napirend: Jelentés a haza­fias honvédelmi nevelés és ok­tatás helyzetéről, előadó: Szij­­jártó Lajos. Tájékoztató Központi Bizottság ellenőrzé­­­séről, előadó: László Gyula. Vöröskeresztes bál Az ecseri Vöröskereszt veze­­zetősége a márciusi véradónap költségeinek fedezésére szom­baton, 8-án este 0 órai kezdet­tel a Szilágyi-féle vendéglő­ben teaestet rendez. Hagyo­mány ugyanis, hogy a vér­adás után az önkéntes vér­adókat a Vöröskereszt is meg­vendégeli — erre a célra te­szik el a teaest bevételét. A teaesten a zenét a Bogyó­zenekar szolgáltatja. Az esten büfé és tombola is lesz. — Az 1969-es évre beüteme­zett felújítási munkák közül a gyömrői tanácsháza rendbe­hozását, a padlózat kicserélé­sét kezdte meg a TÖVÁLL, a befejezési határidő február 28. Ecseri szőttes Robika Vasárnap délelőtt ünneplőbe öltözött úttörők és vendégek sorfala között vonult be szü­lei karján, névadó szülei és nagyszülei társaságában az ecseri tanácsházára Robika, Kanyik Sándor asztalos és fe­lesége Gutai Mária könyvelő gyermeke. Névadó ünnepélyt rendeztek a tiszteletére. A tanács házasságkötő ter­mében, ünnepélyes külsősé­gek között kapta meg Kanyik Róbert utónevét. A névadó szülők: Wamser Gyula KISZ- titkár és felesége. A községi tanács nevében Schmelcz Ká­roly vb-titkár köszöntötte az újszülöttet, a szülőket, név­adó szülőket és az ünnpelő kö­zönséget. A községi pártszer­vezet nevében Hatlaczki Mi­hály párttitkár mondott beszé­det, majd az óvodások és is­kolások szavazatai következ­tek. Robika az ünnepélyes ak­tusról emléklapot kapott az anyakönyvvezetőtől és ajándé­kot a tsz-től, a szülők munka­­­ helyétől, amit Leleszi Istvánná nyújtott át. Milyen nevek vezetnek? Többen feltették a kérdést, milyen neveket írnak be leg­többször az anyakönyvbe ma­napság? Nos, Ecseren is, mint másutt, a leányoknál a Zsu­zsák, Anikók és Andreák ve­zetnek, de hódít újabban az Erika, Brigitta, Jeanette és a Tünde is. A fiúk leggyakrab­ban az Attila, István és László nevet kapják, de a Zoltán, Si­mon, sőt még a Norbert is előfordul. Tűzoltók közgyűlése évi Az ecseri önkéntes tűzolók közgyűlésüket február 9-én (vasárnap) délelőtt 9 órai kezdettel tartják a községi tanács termében. (schmelcz) ÍJ Hó a legtisztább Négy elsősegély állomás A fiúk is érdeklődnek a csecsemőápolás iránt Az üllői Vöröskereszt ünnepi vezetőségválasztó közgyűlést tartott, melyen részt vett Gaj­dos Józsefné, a járási Vörös­kereszt titkára is. Az ülést Béky Ferencné, országgyűlési képviselő nyitotta meg, utána Szabó Imréné községi titkár tartotta meg a beszámolóját. Üllőn a múlt évben 94 véradó volt és összesen 23,5 liter vért adtak. A község lakosságának számarányához viszonyítva az­­ eredmény lehetett volna jobb­­ is­ . . . Szó volt a község egészség­­­­ügyi ellátásáról, a tisztasági versenyről és a virágos köz­ség akcióról. A tisztasági versenyben megyei szinten Üllő első lett és díjul 75 ezer fo­rintot kapott.­­ Ezt az összeget a községfej­­l­­­­esztési célokra fordítják. A helyi vöröskeresztes szer­­­­vezetnek 102 tagja és három szakasza van. A községben ,négy elsősegély állomás mű­ködik. Ezenkívül felszerelés­sel rendelkezik a tsz és az ál­talános iskola is. Ismételten szóba került az iskola épületei­nek elavult volta és az iskola­­építés ügye. Ezek után az ifjúsági vörös­keresztesek vezetője, Lénárd Lászlóné számolt be nu­­l­­jukról. Az iskolában az V., VI. osztályokban elsősegélynyújtá­­si tanfolyam indult, 90 részt­vevővel. Oktatójuk Kiss Já­nosné egészségügyi dolgozó. Tanfolyamot indítottak nagyobb lányok részére az egészségházban a cse­csemőápolásról. Érdekes, hogy ide fiúk is jelentkez­tek.­­ Ezt a tanfolyamot Szondy Lászlóné vezető gondozónő vezeti. A közgyűlésen lemondott vezetőség helyett új vezetősé­get választottak. Az I. kerü­letben elnök dr. Leyrer Ló­ránt, titkár Lantai Józsefné, gazdasági felelős Tóth Imré­né, polgárvédelmi felelős: Bardóczi Károlyné és Kriskó Jánosné, ifjúsági és családvé­delmi felelős Szondy László­né és a tisztasági felelős­ Tóth Béláné óvónő lett. A II. kerü­letben elnök dr. Koncz Lajos, titkár Szabó Imréné, gazda­sági felelős Kolozsi Lajosné, polgári védelmi felelős ifjú Győri Józsefné, Vöröskereszt titkára az ifjúsági Lénárd Lászlóné, oktatási felelős Kiss Jánosné. A polgári védelem századparancsnoka Urbán Sándorné. A két kerületet a Vörös Hadsereg útja választja ketté. A járási titkár a meg­választott vezetőségnek ered­ményes munkát kíván. (cm.) ÜLLŐN FARSANGOLTUNK Álarcosok — éjfélkor Valamikor régen, még nagy­apáink ifjúkorában farsangkor, ha a legények kis mulatságra, italra, s lánymosolyra vágytak, szánkó elé fogták a lovakat, aztán közibük vágtak az ostor­ral, s zengett a nóta a hegyen­völgyön. Faluról falura jártak a farsangolók. Mi ugyan nem csilingelő szánnal, csak egy zötyögő, csörömpölő autóbus­­­szal utaztunk Üllőre, de a far­sangi hangulatnak mi sem voltunk híjában. Bár nem kés­tünk el, már nehéz volt asztal­hoz jutni a művelődési otthon­ban. Körülöttünk sörösüvegek, csinos lányok serege, s a han­gulat a tetőfokon. Az Ezüst­csillag vidám dobosa, Vitya, ma is „formában” van. Lenn, az asztalok között a shack járja, most, mindenki , erre koncentrál. A hosszú haj alól legördül néhány izzadt­­ságcsepp, a miniszoknya, ha lehet, egy kicsit néha még fel­jebb csúszik, de ki figyel most oda. Ropják a táncot a fiata­lok , s ki merné vajon ezek után a szemünkre vetni, hogy nem tudunk úgy mulatni, mint az „őseink”. Tizenegy órakor már székre kerülnek a pulóverek, s a Kossuth korabeli zsinóros menték is. Csillognak a sze­mek, dolgozik a kisördög. Fent a fejek fölött füst gomolyog, foszlányai a lampionok közt fogócskáznak. Éjfél... Az első futam kifá­radásának csituló hullámai. A félárnyékban megtörik a fény, itt-ott sötét folt himbálódzik a kipirult arcokon. Lány ül mellettünk — barna haján ap­ró papírkorongok. Szeszélyes összevisszaságban színes szer­pentinszálak kígyóznak felet­tünk, ezüstös csillogással hull a konfettieső. Hirtelen nappali fény vil­lan, kékes lobogással világítja be a termet. Újabb sistergés — magasban szétbomló vakító fénysziporkák ragyognak körü­löttünk. Nyomukban elfojt a hályogszerű mindent homály, csak sejteni lehet a feltűnt alakok imbolygó körvonalait. Tisztán látni később, hogy há­rom furcsa, rémítő alak jele­nik meg az ajtóban. Kócos, ké­kes hajfürtjeivel, csupa folt, rongyos nadrágjában a „bolond nagypapa” köszönt be, mellette haramiaszerű „unokái”. Az első percek fojtott meg­lepetése egyszerre feltör, vadul harsogó ovációban hullámzik végig. Mert álarcos bál lenne ez a mai este — de miért, miért nem, fiataljaink ilyen­fajta játékos kedve nem buzog túlságosan. A három maskara nagy sikert aratott, kár, hogy csak éjfélkor jelentek meg — igaz, hogy a „szerelésük” ös­­­szeál­lítása időt vehetett igény­be ... Vereszki—Baky—Péterffy Takarót Vietnamnak! tés, Más ez, mint a pénz, a gyűr­a tiltakozó Más, mert kezünk táviratok, munkája van benne, szabad perceink önzetlen tevékenysége. A tranzisztorakció eredménye rádiók sokasága, a békehónap keretében megrendezett gyűj­tése: kórház, felszerelések, meleg ruhák... A takaróak­ció új — igaz segítség. Egy takaróhoz 135, 10x10 centis kocka kell, lehetőleg egyforma vastagságú. Ezt összedolgozva, sötét anyaggal alábélelve a járási nőtanács­hoz kell eljuttatni. A dzsungelben is hűvösek az éjszakák. Háború van, a kór­házaik betegei, az árvaházak kis lakói talán éppen azok­ba a takarókba burkolóznak, amiket járásunk asszonyai, lányai melegben készítenek, s a puha kicsit elfeledkez­nek a harcról, a fájdalomról. A nőtanács kéri az asszo­nyokat, csatlakozzanak az akcióhoz, s áldozzanak né­hány estét kötésre, horgolásra, tettekkel fejezzék ki együtt­érzésüket a hős, harcoló viet­nami nép iránt. Galambászok díjai A Magyar Galambtenyésztők 44. sz­ üllői csoportja január 26-án közgyűlést tartott. Napi­rendi pontok voltak: pénztári beszámoló, titkári jelentés és az új vezetőség megválasztása. A jelentések elfogadása után a közgyűlés egyhangúlag a régi vezetőséget választotta meg. Elnök: Gőbölös Sándor, titkár Pólyák László és pénz­táros Tóth Tibor maradt. Kiosztották az 1968. évi röp­­verseny díjait: I. Dobos István, II. Rennersdorfer József (Ve­csés), III. Folt József (Vecsés). Emlékversenyben: I. Renners­dorfer József, II. Gőbölös Sán­dor, III. Tóth Tibor; a fiatal falka versenyében I. Pólyák László, II. Folt József és a III. Rennersdorfer József galamb­jai lettek. A verseny nagydíját Ren­nersdorfer József nyerte el A közgyűlés kimondta, hogy az 1969. évi galambkiállításra a tenyésztőket már a nyár fo­lyamán aktivizálni fogja. (em) MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Idegen a házban. Mo­­nor: Vadölő. Tápiósmily: Szerződés az ördöggel. Űri: Gólzápor. Ve­csés: Minden évben újra.

Next