Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295. szám
I A PEST MEGYEI HÍR L VIDÉKI XI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1969. DECEMBER 20., SZOMBAT Modern csikónevelde Ecseren? Vegyszeres tanfolyamon a mérnök — Gond nélküli gépesítés Az ecseri Törekvő Tsz központi irodájában Tabányi János tsz-elnökkel készítettünk interjút. — Mi újság a tsz-ben? — Tíz napjal kezdtük az év végi nagy leltározást. — Év végén illik a jövő esztendőre is gondolni... — A következő évben konstrukciós változást szeretnénk végrehajtani. A növénytermesztésre helyezzük a hangsúlyt, főleg a kertészet növelésével. Van egy kertészeti brigádunk. Tízholdas kertészetünket száz holddal növeljük, s vegyszeres növénytermesztés lesz. Somló János mezőgazdasági mérnökünk Gödöllőn van, ha szabad így mondanom: „vegyszeres tanfolyamon”. Az ő irányításával dolgozik majd a brigád. — Beruházás, építkezés volt-e ebben az évben? — Most került átadásra az új lóistálló. Hatszáznegyvenezer forintba került, megérte: modern, vízzel ellátott, magtárpadlásos. Az új istálló húsz férőhelyes, s tenyészkancákat szeretnénk venni. A lehetőség adva van — modern csikóneveldénk lesz. Egyébként tárgyalunk a TÖVÁLL-lal, százférőhelyes tehénistálló építésére szerződtünk, s lenne, ha még az idén leió raknák az alapot. Jövő év júniusáig kellene befejezni a munkát, s az állomány kiselejtezésével addigra negatív törzsállományunk lenne. — Gépek? — Elmondhatom, hogy a gépesítés nálunk jó, ezzel nincs probléma. Ha terveink sikerülnek, a többlettermelésből fennmaradó összeget egy kultúrház felépítésére szánjuk. Ecseren ugyanis roppant kevés a szórakozási, kulturálódási lehetőség, egy kultúrház ezt a kérdést megoldaná. — A melléküzemekről is hallhatnánk valamit? — Igen, a lakatos-, asztalos-, fémcsiszoló és részleget „kerítésen fémnyomó belülre” hozzuk, azaz a majorban fog dolgozni a százhúsz munkás. Csaknem valamennyien tagok már, illetve januárban lépnek a tsz-tagok közé. (k. TS.) A Pilisi Sertéshizlalda FELVESZ sertésetető munkásokat Jelentkezhetnek 18 éven felüli férfiak és nők. kb. havi Munkabér 2000-2200 Teljes munka- és Ft. védőruha-ellátás, üzemi étkezés, NAPI heti 1 kg sertéshús. 8 ÓRÁS MUNKA'DŐ Jelentkezés a Pilisi Sertéshizlaldában. A tűz és az oka A szerdai lap közölte, hogy hétfő délután tűz keletkezett a vecsési Martinovics téri tejboltban. A tűzoltók azonnal a helyszínen termettek, és eloltották a tüzet. Így is 6—8 ezer forint értékű kár keletkezett, de megmenekült a vaj- és az olajkészlet és egyúttal az épület. A vizsgálat megállapította, hogy a friss árut a boltvezető a kályha körül helyezte el, figyelmen kívül hagyva a tűzbiztonsági szabályokat. Míg a boltvezető ebédelt, az áru egy része a forró kályhára fordult és kigyulladt. Az eset legyen figyelmeztető tanulság mások számára is. Ügyeletes Gyomron: dr. Balogh Sándor, Monoron és Monori-erdőn: dr. Rados Mária (Monor, Petőfi u. 30.), Pilisen: dr. Czinder Bálint, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt fél 10-kor Üllőn, ahol jelentés hangzik el a községi tanács és szervei 1969. évi tevékenységéről és jóváhagyják az 1970. évi munkatervet. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Az ujjlenyomat. Gyömrő: Betyárok bosszúja. Maglód: A fal. Mende: Egy férfi kétszobás lakásal. Monor: Estély habfürdővel. Nyáregyháza: Estély habfürdővel. Péteri: A tigris. Pilis: Emberrablók. Tápisósáp: Kleopátra I—II. Tápióstily: Imposztorrok. Úri: Az idő ablakai. Üllő: A kacsa fél 8-kor csenget. Vasad: Két mamám és két papám van. Vecsés: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat. Biharugrától — Vecsésig Elvonókúrások Az ital. Mindenhol az ital mérgezi a családi életek harmonikus rendjét. „Jaj, Irmuska, mit tegyek az urammal? Ezt a szégyent, a gyermekeim nyár nagyok, a fiam, hiszen ismeri, szintén a kereskedő szakmában dolgozik, s most az apja hozzon rá szégyent?” — így panaszkodott a nyáron egy vele egyidős vecsési asszony Hollósinénak. Nem részletezem. Nehezen, de sikerült elvonókúrára küldeni a korosabb férfit, s azóta sokat változott. Egy másik eset Az egyszem fiút az édesanyja tejbe-vajba fürösztötte, házat is építtetett neki, mikorra megnősült, s a fiú „hálából” — természetesen ittasan — kést szúrt az édesanyja lábába. A többi a mindenkori rettegésekkel, perpatvarokkal együtt elképzelhető. Az ügy érdekessége, hogy fiú mindezt csak akkor merte a elkövetni, ha a felesége nem volt otthon, tőle ugyanis még részegen is tartott. Igenám, csakhogy a feleség bent dolgozott Pesten, váltott műszakban. Ha éjszakás volt, reszkethetett a mamut és a hétéves unoka. Itt is Hollósiné , és az elvonókúra segített. Mindennek természetesen híre ment Vecsésen. Nem meglepő hát az olyan groteszk eset, hogy kopognak este Hollósiné ablakán, s valamelyik kétségbeesett asszony azzal a kéréssel áll elő: „Irmuska néni, hozza haza a férjemet, ott mulat a Lokomotívban, arról lehet megismerni, hogy be van kötözve a feje ...” Irmuska néni persze nem megy el éjjel a Lokomotívba, de feljegyzi az esetet, hogy majd beszéljen a duhajjal. De bizony előfordul, hogy addigra már szent a béke a családnál. Anikó sorsa A szülők elváltak, az édesanya a két nagyobb gyerekkel Pestre költözött, Anikó Vecsésen maradt az apjánál, aki azóta újra megnősült, most várják a kisbabát. Anikó apja és nevelőanyja egy Vecsés külterületén működő boltban dolgoznak, reggel nagyon korán indulnak munkába. Anikó olyankor még alszik, s első osztályos lévén, bizony sokszor elkésik az iskolából. Sokszor csúnya verésnyomokat látnak rajta. Az édesanyja nem látogathatja, azt is megtagadják tőle, hogy időnként látogatóba elölhesse magához. Még az apai nagyanyjához sem mehet, mivel a nagymama is szóvátette már a verésnyomokat. Részlet az anya leveléből: „Anikó több esetben sírva panaszkodott a szomszédoknak, hogy fél egyedül. Én is kinn voltam egy alkalommal és akkor is be volt zárva, így csak a kerítésen keresztül beszéltem a kislánnyal.” A továbbiakban leírja, hogy Anikó motorzúgást hallott, azt hitte, apjáék érkeztek, s ettől úgy megijedt, hogy elszaladt, nem , mert az édesanyjával többet beszélgetni — a kerítésen keresztül. Hogyan lehet segíteni Anikón? Először a gyámügy, aztán esetleg a járásbíróság — és addig sok-sok szomorú, magányos napja lesz még Anikónak. ■K Kicsoda hát Hollósiné? vecsési asszonyok Irmuska nénije? Biharugrán született, Szabó Pál író falujában. A nagymama, aki mindvégig ott ül beszélgetésünk ideje alatt egy fonott székben, beteges, halk hangon jegyzi meg: — A Szabó Palit, de jól is ismertem fiatal koromban ... Hivatalosan 1947 óta dolgozik Hollósiné a nőmozgalomban, de mint mondja, nem ült tétlenül az első években sem, már 1945-ben. Budapesten, a Magyar Pamutiparban dolgozott, aztán a kereskedelemben helyezkedett el, hét éve vezeti a vecsési önkiszolgáló boltot. És nagyon sokat szeretne még tenni a vecsési emberekért. (f. o.) KÖZLEKEDÉSI MOZAIK Autók és közlekedési jelzőtáblák a monori főtéren. Péterffy felvétele A közlekedésrendészetről jelentjük Karambolok December 2-án Monor határában, a 4-es főúton egy személygépkocsi előzés közben megcsúszott, s összeütközött a vele szemben szabályosan haladó személygépkocsival. Személyi sérülés nem történt, de az előzni akaró gépkocsiban 5 ezer forintos kár keletkezett. 5- én Mende és Tápiósüily között, a 31-es úton egy tehergépkocsi vezetője későn fékezett, s így belehajtott, helyesebben: belecsúszott egy előtte álló tehergépkocsiba. Személyi sérülés szerencsére itt sem történt, a kár 1500 forint. 6- án Üllő határában, a 4-es főúton egy tehergépkocsi és egy Wartburg ütközött össze. A Wartburg vezetője veszítette el uralmát a járműve felett. Személyi sérülés itt sem történt, de a Wartburg eleje teljesen összetört, mintegy 30 ezer forintos kár keletkezett benne. 9-én a monori-erdei Autócsárdánál parkoló tehergépkocsiba csúszott bele egy személygépkocsi. A kár: 20 ezer forint. 17-én, szerdán hajnalban Üllő és Vecsés között, a 4-es főúton állt egy megrongálódott teherautó, szabályszerűen kivilágítva. Hátulról beleszaladt egy furgon, majd a furgonba egy Budapest felől, érkező személygépkocsit . ’ Kát ember könnyebben megsérült, azonnal kórházba szállították őket, az okozott kár értéke 5— 6 ezer forint. (fogarasi) Tyúkok a csomagtartóban *> -vú v k ; ■ '-V'- • -■ g Ezt a Moszkvicsot a legutóbbi monori piacon láttuk. Péterffy felvétele az Nem érné meg Állami Biztosítónak? Idén pontosan 32 gépkocsi esett áldozatul — e sorok írásának időpontjáig — a sokat emlegetett, országszerte ismert és hírhedt üllői kanyarnak, noha még nincs is vége az évnek. Osztrák, angol, görög, svéd, török, csehszlovák és persze magyar rendszámú kocsikkal találkoztam, összetörve. A kanyarral szemben lakó háztulajdonos, amikor kimélyítette az árkot, bizonyos fokig önvédelemből tette. Elejét akarta venni, hogy megismétlődjék az, ami két évvel ezelőtt vele történt. Akkor a legédesebb álmából riasztotta fel egy, a ház falát betörő, s szó szerint az ágya szélénél megálló hatalmas teherautó. Különböző fórumok ígérik, hogy 1970—71-ben, amikor felújítják a 4-es utat, levágják az üllői kanyart. De mi lesz addig is? Semmi figyelmeztető — egy kis poros, töredezett táblán kívül — a kanyar előtt. A kanyarban az út kifelé dől, lerepítve magáról a Skodákat, Renaultokat, Volgákat, Wartburgokat, s még nagy Mercedes camionokat is. Itt a csúszós, síkos utak ideje. Nem érné meg esetleg az Állami Biztosítónak, hogy az autópályákon használt acél védőkorláttal és foszforeszkáló bevonattal hívná fel a vezetők figyelmét a veszélyre!? Messze van még 1971, s a várható néhány határidőmódosítás ... Jóval többet kifizet kártérítés címén, mint amennyibe egy ilyen korlát kerülne. Az emberéletekről nem is beszélve. (pesti) Autók a téli utakon A legtöbb baleset általában növeli a csúszást. A hátsó kőa jeges, havas úton történik, itt van szükség a legnagyobb gondra, legnagyobb figyelemre. A tengelykapcsoló (kuplung) használata gyakorlott vezetőnél csak akkor kap szerepet a fékezésnél, ha a kocsi már közvetlen a megállás előtt van. Ezáltal a motor fékhatását is kihasználják. Ha a kocsi esetleg mégis megfarolna, ne fékezzünk, mert a fékezés csak fekek megcsúszása esetén kormánnyal a mellső kerekeket arra kell fordítanunk, amelyik oldalra farolt a kocsi hátulja, így elérhetjük, hogy a kocsi minél előbb az eredeti irányban haladjon tovább. Nagyon fontos, hogy a kerekek forgását ne változtassuk hirtelen, tehát a fékezést, gázadást és a sebességváltást a nagyon óvatosan hajtsuk végre. Kerüljük az éles kanyarodást. Ha előttünk a síkos úton, hirtelen akadály tűnik fel, ajánlatos a szakaszos fékezés. Napjainkban egyre-másra kísérleteznek ki szegecses téli gumikat. Ha hozzájutunk, érdemes ezekből venni. Legfontosabb védekezés azonban az óvatos vezetés. Pesti Imre Filmvetítéssel egybekötött előadásokat tart a járási rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a járás tsz-eiben, állami gazdaságaiban, vállalatainál, és az iskolákban. Borbély Mihály rendőr hadnagy a közlekedési balesetekről és a helyes közlekedésről tart előadásokat, Tinkel Lóránd, a közlekedési önkéntes rendőrök parancsnoka pedig a fogatosoknak tart külön előadást a fentiekről. Szükségesek ezek, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a tsz-ekből úgy gördülnek ki a gépkocsik, hogy hiányos rajtuk a felszerelés, nem működik például az irányjelző, helytelenül beállított a lámpa stb. A közlekedésrendészet munkatársai felhívták, illetve felhívják a vezetők figyelmét, hogy ilyen esetekben legközelebb a termelőszövetkezetek, illetve vállalatok vezetőire is kiszabnak bírságot. Kilván és Bényén az első előadásokat már megtartották, örvendetes, hogy a vártnál többen jelentek meg, s nemcsak tsz-tagok, hanem kívülállók is. F. O. Öt év - három bajnokság Az NB III sem volt nehezebb Tulajdonképpen már a tavalyi év is meghozhatta volna a Vecsési VIZÉP számára az NB I1-be jutást. Nógrádi és Varga Miklós személyében két olyan kiváló játékossal rendelkeztek, akik a csapatjátékot is meghatározták. Sajnos Varga az év nagy részében magára maradt. Nógrádi csak néhány mérkőzésen csillogtatott valamit az „olimpiai arany” tudásából. Kár. Amikor akart és viszonylag sportszerűen készült, hasznos tagja tudott lenni a csapatnak. Az IKARUS azzal nyert tavaly bajnokságot, hogy jobban akart bajnok lenni, mint a vecsési piros-fehérek. A két csapat találkozóján nézőcsúcs született, 3 ezer ember reménykedett izgatottan, majd távozott csalódottan. Varga és Nógrádi nélkül, megcsappant reményekkel vágott a VIZÉP az idei bajnokságnak. Az új játékosok nem voltak „nagy nevek”, de a bajnokság bebizonyította hogy nincs is, erre feltétlenül szükség. Szenczy, Corti és Kiss a csapat erősségei lettek. A rajt ismét jól sikerült, a Zagyvapálfalván elért 1:0 önbizalmat adott, s ez a folytatásban is megmutatkozott. A 3. fordulótól a tabella élén állt a VIZÉP és Szotyori Pál edző irányításával egy percig sem engedte ki kezéből a bajnokságot. A tavaszi idényt már csak két NB III-as csapat, a Pécsi BTC és a Vecsési VIZÉP fejezte be veretlenül. Ősszel a Pécsi BTC veretlensége elúszott Lábodon, s jó ideig egyetlen egy veretlen csapat volt a Nemzeti Bajnokságban a VIZÉP. Az utolsó fordulóban kísértett a múlt. A vecsésiek „jó szokásukhoz" híven kiengedtek, Martfűn elvesztették veretlenségüket, majd még négyszer kaptak ki. Szerencsére az otthoni mérkőzéseken nagyon vigyáztak, s a két riválist (ha lehet ugyan riválisról beszélni), a Tűzoltó Dózsát és a Bp. Építőket imponáló biztonsággal győzték le. A bajnokavatás ezúttal nem volt olyan hőfokú, mint két évvel korábban, a megyei bajnokság megnyerésekor. Ez azonban lélektanilag megmagyarázható: különösebb erőlködés nélkül, félgőzzel nyerte a bajnokságot a VÍZÉP, az igazi nagy küzdelmek elmaradtak. De jó volt ez így is. Szalontai Attila