Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

Vetőmagtisztítás Maglódon Már a jövő évi termésre gondolnak a maglódi Micsu­rin Tsz-ben, amikor egy ve­tőmagtisztítóval és egy régi cséplőgéppel készítik elő az idén learatott búzát. Hogy ez miért és hogyan történik, ar­ról Podocska György brigád­­vezető világosít fel: — A gabonatáblák az idén nagyon gyomosak voltak. El­kerülhetetlen tehát, hogy ne legyen idegen anyag a vető­magnak szánt búzában. A mi munkánk megtisztítani a fe­lesleges szeméttől, piszoktól, hogy aztán jövőre csak a gyommentes búzát tegyük földbe. Naponta 60—70 má­n­zsát szelektálunk, persze ez idénymunka és mivel saját termelőszövetkezetünknek dol­gozunk, nem folyamatos a tisztítás. Most éppen teljes erővel folyik a munka. Amikor az aratás befejezé­séről kérdezem, körülmutat a hatalmas kocsiszínben, ahol már mindössze néhány zsák terményt látok gondosan egy­másra rakva.­­ A búza nagy részét (ke­vés kivétellel) már elszállí­totta a Terményforgalmi Vál­lalat, lassan lezárul a nyári nagy feladat, az aratás utol­só szakasza is. De azt hi­szem, kevés idő lesz szusszan­tani, mert nyakunkon az őszi betakarítás. Kép és szöveg: Pesti Imre — Sülysápon hamarosan sor kerül a Malom utcából tavaly elmaradt 200 méteres útsza­kasz, valamint a szőlősi isko­lához vezető Vorosilov út rendi behozatalára is. MA: Három községben vb-ülés Gombán ma délelőtt 9 óra­kor tartanak vb-ülést. Itt tá­jékoztató jelentés hangzik el Gomba, Bénye, Káva községek könyvtárainak munkájáról. Maglódon délután 3 órakor ülésezik a vb. Beszámolnak a község egészségügyi helyzeté­ről, az esztétikai fejlődésről és a tisztasági mozgalomról. Üllőn 2 órakor kezdődik vb-ülés. Napirenden az MHSZ és a tanács együttműködési tervének tárgyalása szerepel, valamint beszámolnak a sze­mélyzeti munkáról. TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK F. Kovács Ferencné járási tanácstag ma délelőtt 10-től 18 óráig Üllő, Török Ignác utca 7. szám alatt tanácstagi foga­dóórát tart. Holnap, augusztus 26-án 10- től 12 óráig Mátray Mihály já­rási tanácstag a Pilisi Községi Tanácsnál, Fejes József pedig délután 4 órakor Üllőn, a tele­pi óvodában tart fogadóórát. Megszűnt a feles főzés A monori szeszfőzde 21-én, pénteken megkezdte a pálin­kafőzést. Mint ismeretes, az újabb rendelet értelmében megszűnt a feles főzés, jelen­leg a főzésért adót kell fizet­ni, hektoliter-fokonként 60 forintot. (Egy hektóliter-fok körülbelül két liter pálinka.) Az adón kívül a főzési díj hek­toliter-fokonként 15 forint. Mindennapi történet Már sötétek a kora reggeli órák. A kertekből belhallatszik a fák zizegése, az ágak halk ropogása. A madarak korán éb­rednek. A kis faluban egy-két ablakban felgyullad a villany, árnyak mozgolódnak, imbolyognak a sápadt fényben. Az ajtó csendesen kinyílik. Még egy mosoly az alvóknak, majd lassan elindul a MÁVAUT-megálló felé. Alig negyedórás járásra van. Menet közben végiggondolja a napi teendőket. Csendesen lépked, és mélyeket szippant a friss, hajnali leve­gőből. Fent pedig lassan kitárulkozik a sötétből a nap fénye. Mire megérkezik az állomásra, már kivilágosodik. Bóbis­kolva nézeget ki a vonat ablakán. Jól ismeri az elsuhanó tája­kat, a réten álló magányos fát, a távolban kékbe vesző erdőt, hiszen már tizenhárom éve jár nap nap után ezen az úton. Dózsa István, a Budapesti Cordatic Gumigyár paeufel­­építő üzemében dolgozik. Meg­becsült, jó munkás. Megérde­melten lehet a részjegyes dol­gozók mozgalmának tagja. Barna arcán izzadságcsep­­pek, mint a hajnali harmat­gyöngyök gurulnak ahogy sorjában felrakja lefelé, az anyagokat. Felnéz. S ahogy meglát, elmosolyodik, de munkát nem hagyja abba Fo­n­gásról fogásra elmagyarázza a felépítés nehéz műveletét. Megmutatja a félautomata ke­zelési módját, s hogy mi ho­gyan könnyíti meg munkáját. Majd magáról kezd beszélni. — Gombáról járok be — mondja. Aztán még hozzáteszi: — De valójában én pesti va­gyok. Itt születtem. Csak hát egész kis gyerekként elkerül­tem a keresztanyámékhoz, Gyömrőre. Ott nevelkedtem. — Előfordul, kezével erősen meg­markolja a készülő gumiab­roncsot. — Apám meghalt, anyám meg ... De jobb erről s a régi dolgokról nem beszél­ni — mondja, és legyint egyet. — A keresztanyámnál meg­szoktam és megszerettem a vi­déki életet. A fákat, a kertet, a növényeket. Nem hiszem, hogy újra meg tudnám szokni a vá­rosi életet. Pedig hát legény koromban én is sokat csava­rogtam bent Pesten. De lakni és otthont alapítani szerintem csak vidéken lehet. — Talán ezért is nem jöt­tünk fel a fővárosba, hanem Gombán vettünk ki albérletet a feleségemmel — folytatja — ő most otthon van szülési sza­badságon, de nemsokára vis­­­szatér dolgozni. Ő is a gumi­gyárban van. — Két családom van — mondja, s mosoly terül szét az arcán, ahogy a futószalagra gu­rítja a már elkészült abron­csot. — A nagyobbik lányom az idén megy iskolába. Nem­rég vettük meg neki a táskát meg a többi holmit. Azóta nem is lehet elhúzni mellőlük. Kí­váncsi vagyok, meddig fog ez tartani — teszi hozzá nevetve. — De egyelőre még lapozgat­ja, nézegeti a füzeteket, már­­már attól félünk,­­ vehetünk neki újakat, mert annyira ös­­­szepiszkítja a sok fogdosással. — A szeme alatt apró ráncok gyúródnak a derűtől. Albérletben laknak, de már készülődnek az építkezésre. Szeretnének végre önálló la­káshoz jutni. Minden pénzük erre megy el. Pedig a gyár­ban elég jól keres. Ha össze­jön valamennyi, rögtön anya­got vesznek a házépítéshez. Egy pillanatra eltűnik Dó­zsa István a gép mögött, s ke­zében újabb anyagokkal tér vissza. Már a harmadik abron­csot építi fel. A keze nem áll meg. De közben örömmel me­sél.— Talán a legnehezebb a korán kelés. Igaz, minden har­madik héten kerül csak erre sor. Három műszakban gázom — teszi hozzá. A dél­reggeli három órai kelés nyá­­­ron még elmegy, de télen... Mire hazaérek, már négy óra. Eszem, átöltözöm, valamicskét matatok a kertben, és már es­te van. Nekem pedig korán kell feküdnöm, hogy másnap felkelhessek és dolgozni tud­jak. A nyolcórai alvás az én munkámhoz elengedhetetlen. — Aztán meg itt van az utazás — elkomorodik. — Nem mondom, néha kellemes, ahogy a vonat kivisz a forró, poros városból. És meglátha­tom a zöldellő természetet. Ez nagyon meg tud nyugtatni. De azért hosszú az út. MÁVAUT- tal, vonattal és kék busszal já­rok. Háromszori átszállás, mindenhol város és zsúfoltság. Az utazás több mint más­fél óráig tart. Naponta ez há­rom óra kiesés az ember éle­téből. Mert utazás közben nem lehet semmit sem csinálni. Legfeljebb aludni. Én pedig néha nagyon sajnálom az el­veszett, semmittevéssel töltött időmet. Nem is beszélve az úti­költségről. Ez — csak az uta­zás — kétszáz forintba kerül. — No, de nem akarok én panaszkodni — teszi hozzá sietve. Megáll. Végigtörli iz­zadt homlokát. — Ha a ház meglesz, akkor már könnyeb­ben élhetünk. A kertbe facse­metéket ültetek és sok-sok vi­rágot. Lesz köztük mindenfé­le. Én már mindent elképzel­tem előre. S ha minden jól megy, jövőre ott leszünk az új házban. Azt hiszem, a saját házban még felkelni is kön­­­nyebb — mondja. Aztán vis­­­szafordul a gép felé, és újabb anyagot teker a készülő ab­roncsra. Becsukja a szemét,, s közben úgy érzi, már az új ház falai között lépked. Ottó Judit K.KÜLÖ­N­K­I­A­D­Á­S A XII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 25., KEDD t ./ h­f­ts/ JVER VIZSGÁLATA. A korszerű növényvédelem érdekében MÉREGKÖNYV - SZAKEMBERHIÁNY A járási NEB a nyár elején megvizsgálta, milyen okok hátráltatják járásunkban a korszerű növényvédelmet, s milyen intézkedésekre van szükség, hogy ezek az okok megszűnjenek. A vizsgálatot Monoron, Pilisen, Mendén és Vecsésen, a községek tsz-eiben és tanácsainál végezték. A vizsgálat megállapította: néhány tsz-ben nem tün­tették fel a táblatörzs­­könyvben, hogy egy-egy holdra mennyi növény­védő szert szórtak, s nem jelölték meg, milyen gyomirtó szereket hasz­náltak. Ezzel kárt okozhatnak — szak­embercsere esetén —, mert ha új ember veszi át a mun­kát, nem tudhatja, hol, mit, milyen mennyiségben hasz­náltak fel eddig. A méregkönyv vezetése, el­lenőrzése is nagyon fontos, de ugyanúgy a raktározás, védő­­felszereléssel való ellátás és a forgalomból kivont szerek tá­rolása. A vizsgált tsz-ekben fokozatosan cserélik ki a kor­szerűtlen épületeket, úgy, hogy átépítik vagy új raktárakat építenek. Kiemelhető máris a vecsési Zöld Mező és a monori­­ Új Élet Tsz, ahol korszerű I­vább méregraktár van. Ez utóbbi tsz-ben a védőfelszereléssel való ellátást is biztosították. Az ellenőrzés idején 25 nö­­vényvédő overalljuk volt, a nö­vényvédő szerekkel foglalkozó szakmunkások műt is kapnak.külön alsóne­mük olyan szert találtak a népi ellenőrök, melyet a for­galomból már kivontak. Eze­ket feljegyezték, sorsukról a járási növényvédő felelős in­tézkedik. Sajnos, kevés, illetve alig van tsz­­einkben felsőfokú végzett­séggel rendelkező növény­védő szakember. Ezért az „erős méreg” jelzésű növényvédő szereket nem használják, helyette a dio-és kisebb hatású szere­ket alkalmazzák. A szakemberhiányt pótolni kellene minél előbb, ezért a monori Új Élet Tsz-ben már előzőleg intézkedtek: szep­tembertől két dolgozójuk szak­mérnöki képzésen vesz részt A monori Kossuthban a nö­vényvédő szakmérnök most végzi tanulmányait. Mivel nemcsak irányító szakember hiányzik, hanem a növényvédő szakmunkások is, ezért minden tsz-ben emelni kell legalább 50 százalékkal a létszámukat. Ez év őszén Pest megyei Tanács szakmun­­a­kástanfolyamot indít, s a tsz­­ek feladata: kiválasztani megfelelő szakembereket, aki­­­ket beiskoláznak. (L­o.) Postafiók 51. Aki tudja, közölje! Így cselekedtem én is, a mono­ri vasboltban időben megvet­tem az olajkályhát. Csövet vi­szont nem kaptam hozzá. Olajoshordót is szerettem vol­na venni, de a MÉH-telepen azt mondták, egy-két darab van mindössze, de lehet, hogy azok is lyukasak, mert már a javát kiválogatták. S azon kí­vül nem is abroncsosak, te­hát szállításra nem alkalma­sak. Mivel időben, még a tél beállta előtt szeretném a hor­dót megvenni, nagyon kérem, hogy aki tudja, közölje, hol le­het kapni. A jótanácsok az olajra is érvényesek, időben kell beszerezni. Annál is in­kább, mert az elmúlt télen többször nem lehetett kapni. Nem szeretnék olyan helyzet­be kerülni, hogy olajkályhám van, s mégsem tudok fűteni, mert nincs hordóm, amiben az olajat tárolom. Látszólag kis apróság az egész, de kellemetlen. Petr­es Józsefné Monor, Dózsa Gy. u.31. Mindenki azt tanácsolja, hogy időben szerezzük be az éppen szükséges tárgyakat. Tsz-klub nyílt Üllőn Az üllői régi gazdakör épü­lete augusztus 20-ra ünnepi díszbe öltözött. Az épületet előzőleg kívülről, belülről át­festették és ízlésesen beren­dezték. Itt nyílt meg az ünnep tiszteletére a Kossuth Tsz klubja. A megnyitón még egy kü­lön érdekességet is láttunk. A zenekarnak a tsz egy fedett építményt helyezett el az ud­varon. Ezt később kiviszik a paradicsomföldekre, hogy eső esetén az ott dolgozó asszo­nyoknak védelmet adjon. (em) MAI MŰSOR Gyömrő: A MOZIK 24—25-ös nem tér vissza. Maglód: Krebsz, az isten. Mende: Hajrá, magyarok. Monor: Figyelj rám. Pilis: Feledhetetlen idők. Üllő: Szeressétek Odor Emí­liát. Vecsés: Dajkamesék höl­gyeknek. C P ::::: (^) ::iT: P ::::: T J ::::: I !::!í l\ :!5!! I MONORI SE—ÜLLŐI TSZ 0:0 (0:0) 300 néző, vezette: Aranyosi. Monor kezdte a játékot, de rövid idő után Üllő vette át az irányítást. Már kezdetben mindkét csapatnak voltak hely­zetei, de a csatárok elügyet­­lenkedtek. A monori csatárok többet támadtak, az első nagy gólhelyzetet a 20. percben Pet­ries hagyta ki. A félidő végéig inkább mezőnyjáték folyt, kapuk nem kerültek veszélybe.a A második félidőt üllői ro­hamok vezették be, s ebben a játékrészben a monori kapus­nak sok védenivalója akadt. Üllő hosszú, előrevágott lab­dákkal veszélyeztetett, de Za­­horecz és Hostein jól hárítot­tak. Monor a találkozó hajrá­jában vette át ismét az irá­nyítást, de a 36. percben Pet­r­es, a 39. percben pedig Zakó kihagyta a jó helyzetet. Jó iramú, sportszerű mér­kőzésen, jó játékvezetés mel­lett lezajlott mérkőzésen úgy tűnt, mintha Üllő lebecsülte volna ellenfelét, s ez majdnem megbosszulta magát. A monori csatárok sokáig cipelték a lab­dát, nem tudják még, hogy mikor kell azt továbbíta­ni jobb helyzetben levő csa­tártársuknak. Naszvadi János edzőnek még sok türelemre lesz szüksége, hogy egyes já­tékosokkal megértesse: a fut­ball társasjáték. Burján II sportszerűtlen já­tékával hívta fel magára a fi­gyelmet. Meg kell még említe­ni Belcsiket, akit az edző be­tervezett a csapatba, de a mér­kőzés kezdetéig nem jelentke­zett. Jók: Zahorecz, Hostein, Ka­locsa, Bokros, Petk­es. Monori ifi—Üllői ifi 6:0 (2:0). A monori ifi tartja jó for­máját, s ilyen arányban is megérdemelt győzelmet ara­tott az üllői ifik ellen. Vitéz Imre A kézilabda alkotmány kupák védői: a Vecsési VSZÉP csapatai Gyomron három férfi és négy női csapat részvételével bonyolították le augusztus 20- án, a Monori Járási KISZ- bizottság és az MTI monori járási tanácsa által kiírt Ké­zilabda Alkotmány Kupát. Mocsári József, a járási KISZ-bizottság munkatársa nyitotta meg a kupaküzdelmet EREDMÉNYEK Férfiak, Vecsés—Gomba 17:7. Az elején szoros volt a küzdelem, a lelkesen játszó gombaiak ekkor ügyesen kom­bináltak. Szünet után VIZÉP hengerelt, tetszés sze­­­rint érték el góljaikat, s ilyen arányban is megérdemelten szerezték meg a győzelmet. Gyömrő TOVÁLL—Gomba 20:4. A vártnál biztosabban győzött a hazai csapat. gombaiak az előző mérkőzé­­­sen elfáradtak, így Gyömrő biztosan nyert. Vecsés—Gyömrő 16:10. Az első helyért folyó küzdelem­ben az első félidőben Vecsés már 9:6-ra vezetett. Ekkor Gyömrő feljött 9:8-ra. Liptá­­kot a játékvezető két percre kiállította, és ez megpecsétel­te Gyömrő sorsát. Szünet után már iskola já­tékot mutatott be Vecsés és megérdemelten lett az Alkot­mány Kupa győztese. A csa­pat tagjai: Balázs Gyula, Fenyvesi Ádám, Tolnai Ká­roly, Balázs Sándor, Raszl Jó­zsef, Tavasi József, Füzesi Tibor, Kurdi György, Füles Pál. Edző: Pécsi Árpád. A második Gyömrő, a harmadik Gomba csapata lett. Nők: Gomba—Gyömrő 3:2. A nap legnagyobb meglepe­tése. A lelkesen játszó gombai lányok megérdemelten győz­ték le a lélektelenül játszó gyömrői lányokat. Vecsés—Mende 16:0. Gyömrő—Mende 20:0. A mendeiek kezdő csapata egy pillanatig sem tette veszélyes­sé a gyömrőiek győzelmét. Vecsés—Gomba 3:0. A ve­csési lányok ragyogóan védő kapusuknak köszönhetik győ­zelmüket. A kupagyőztes csa­pat: Tuza Margit, Bajkó Eri­ka, Dein Anna, Deii Emma, Demjén Ilona, Demjén Anna, Földi Ágnes, Skribek Anna, Solnai Tünde, Medgyesi Anna, Bednárik Berta, Konrád Mar­git, Abonyi Rózsa, Banyek Ilona. Edző: Eötvös József. A második helyen Gomba, a harmadikon Gyömrő és a negyediken Mende csapatai végeztek. A győzteseknek és helyezet­teknek a kupát, illetve a díja­kat Berta Ferenc járási KISZ- titkár nyújtotta át. Egy szép­séghibája is volt az ered­ményhirdetésnek. A Gyömrői TÓVÁLZ női és férfi csapata nem jelent meg az eredmény­­hirdetésen. Sportszerűségből elégtelenre vizsgáztak. Gér József

Next