Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

Járási tanácstagok fogadóórái Holnap, szeptember 2-án délután 2-től 4 óráig Guba Pál Sülysáp községben, a tanács­házán, 3-tól 5 óráig Pálinkás Pál Sülysáp községben, a ré­gi tápiósápi tanácsházán tart­ja fogadóóráit. MA: Négy községben lesz vb-ülés Ecseren délután 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Beszá­molnak a tsz alapszabályszerű működéséről és a törvényesség betartásáról, a lakosság zöld­ség- és gyümölcsellátásáról. Pilisen is 2 órakor ülésezik a vb. Jelentés hangzik el a köz­ségi szabálysértési hatóság te­vékenységéről, a szabálysérté­si bizottság működéséről. Üllőn ugyancsak 2 órakor üléseznek. Napirenden beszá­moló szerepel az óvodákban folyó nevelésről, a tárgyi fel­tételek biztosításáról, a lakos­ság tűzifával való ellátásáról. Vecsésen fél 9-kor kezdődik­­ a vb-ülés. Itt a helyi és hely­közi közlekedés és szállítás helyzetéről, az üllői ÁFÉSZ helyi kereskedelmi és szolgál­tatási tevékenységéről és fej­lesztési tervéről tárgyalnak. MONOR'VIDIEI ET M­I­R L XII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD Húsz éve végzett „öregdiákok“ találkozója Szolkatlan vendégei voltak szombaton a monori Ady úti általános iskolának. 1950-ben végzett „öregdiákok” találkoz­tak itt, húsz év után. Eljöt­tek a volt osztálytársak — a monoriakon kívül — Pestről, Gyömrőről, de még Miskolcról is. Az arcok nem sokat vál­toztak azóta, s különösen nagy örömmel üdvözölték egymást azok, akik évek óta nem talál­koztak. Beültek az iskola pad­jaiba, s nevetve emlékeztek arra, hogy ők még otthonról hozott kisszékeken ültek an­nak idején. Jólesett elolvasni egy kedves osztálytárs levelét — aki nem tudott eljönni er­re a találkozóra —, és a volt tanárnő táviratát. De kedves volt a névsorolvasás is. Elő­került a régi napló, és a két volt osztályfőnök — Borsovsz­­ky Rudolfné és Magócsi Ká­roly — névsort olvasott. Saj­nos, ezen az „órán” elég sok volt a hiányzó (talán a 25 éves találkozón kevesebb lesz!), de a megjelentek kedélyesen, szí­vesen elevenítették fel az is­kolában eltöltött éveket. Be­számoltak röviden arról is, ki­nek, hogyan alakult az élete az eltelt húsz év óta. Megnézték az iskolát, s bi­zony azt tapasztalták, hogy sok minden változott azóta. Komoly kémia­, fizika-elő­adóterem, rajzterem, politech­nikai műhely, úttörőszoba áll a tanulók rendelkezésére. A vendégek szek vendéglőben ezután a Fő­fehérasztal és cigányzene mellett folytat­ták a visszaemlékezéseket. A hangulat nagyon jó volt, egyre gyakrabban csendültek­­ fel a szebbnél szebb magyar­nóta, csárdások. Kitűnő han­gulatban éjfél után azzal bú­csúztak egymástól, hogy öt év múlva ismét találkoznak. H. E. Harmincnyolc helyiség — L'It­ni­ck kérésieinél• J­eonrckióm a isomlinkisaton A hónap végén átadják a monori ABC-áruházat Monoron, a Marx liget „sar­kában” épül — de mióta — az ABC-áruház. Még nincs kész, de „életrajzában” máris an­­­nyi esemény szerepel, hogy jobb arról nem beszélni. Egyik gazdától a másikhoz került, építeni kezdték, elrontották, abbahagyták... Idestova két éve figyelik a monoriak, s az állomá­son megforduló környék­beliek is az ABC furán alakuló sorsát. Most a még malterszínű falak­ra felkerült két színes plakát: osztályvezetőket, eladókat ke­res a pilisi ÁFÉSZ az áruház­ba. Hát már itt tartunk? — kérdeztem magamtól, a ki nem mondott kérdésbe azon­ban némi kételkedés is ve­gyült. Talán Jakab Sándor, az építkezés vezetője eloszlatja ezt a kételkedést — ezért ke­restem meg őt a munkások között, az — Ki építi tulajdonképpen ABC-áruházat mostaná­ban? (Építette ugyanis már több vállalat, elsőként a TOVÁLL.) Az építésvezető visszakérde­zett: — Jót vagy rosszat akar írni? A végére csak kiderült: rosszat már nemigen ír­hatunk, a sokáig vajúdó átadás hamarosan — szeptember végén — meg­lesz. Jakab Sándor sze­rint ez most már biztosra vehető. Tavaly májusban kötött szer­ződést a Pest megyei Közös Szövetkezeti Építőipari Válla­lat a pilisi ÁFÉSZ-szel, akkor el is kezdték a munkát, azaz folytatták az abbamaradt építkezést. Kezdetben megtör­te a lendületet a gyakori anyaghiány, de most már nincs baj. A összberuházásból hárommilliós körülbelül két és fél millió­s már „benne van” az épületben. Kész szellőzőberendezés, a vízszere­­­lési munka, elkészült a fűtő­­berendezés beszerelése is. Ami még hátra van: a külső hom­lokzat színezése, a belső csem­peburkolat elkészítése, a fes­tés... Negyven-ötven munkás dolgozik a területen, rác­keveiek, jászárokszállá­siak, az ország minden vi­dékéről vannak itt iparo­sok, hogy a monoriaknak végre elkészüljön az ABC- áruház. Milyen lesz? Harmincnyolc helyiségből áll, 198 négyzet­­méteres eladótér, hűtőhelyisé­gek, külön a tejnek, húsnak, zöldségnek, áru- és göngyöleg­raktárak, irodák, öltözők ... Végigjártuk az épületet, jó az elosztás, nemcsak vásárolni lesz itt öröm, hanem dolgozni is. A belső berendezés már az ÁFÉSZ feladata — milyen lesz a külső? A hátsó falon­­egyelőre csupán a mintaszí­neket láthatjuk: kilenc szín­ből választanak, a mélybordó­tól a természetes kőporszínig. A homlokzaton neonreklám hirdeti majd: ABC-kisáruház. Tehát: átadják a hónap vé­gén. Legyünk óvatosan derű­látók: talán egy-két napos el­csúszással, hiszen éppen a legmunkaigényesebb felada­tokkal birkóznak most­... (koblencz) r *1 Óvodások az üllői játszótéren Kollektív névnap A névnap bensőséges családi ünnepnek számít, összejön­nek a rokonok, barátok, elbe­szélgetnek, s jókívánságokat mondanak az ünnepeltnek, utána egy kis falnivaló is akad és isznak is az egészségére. Ezt a régi jó szokást az üllői ÁFÉSZ dolgozói kollektíven szokták megtartani. Munka végeztével összejönnek, a név­napját tartó munkatárs aján­dékot kap, s következik a ven­déglátás, majd a jó hangulat, zene és egy kis tánc is. De legutóbb csemege is akadt, a fiatalság dal- és táncdalszöve­gekből megtalpalt egy egyve­leget, amin jól szórakozott a társaság. Útépítők Gyömrőn megtörtént a Tán­csics Mihály út műszaki át­adása. Az útépítők azonban nem vonultak még el, a Tán­csics úttól a strand bejáratáig terjedő szakaszt kövezik ki ok­­tóber elejéig. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: ölj meg csak csókolj. Maglód: A csendőr nősül. Mende: Fehér farkasok. Monor: Dr. Holst fantasztikus esete. Pilis: Egy őrült éjszaka, üllő: Maga tetszik ne­kem. Vecsés: Bosszúállók újabb kalandjai. Villanyod , Felvételünk a Gyomról Ruha­ipari Szövetkezet­ben készült, Mo­­kos Ferenc sza­bász kezeli a kor­szerű munkaesz­közt. Tóth Ambrus felvétele AZ ÜLLŐI PARADICSOM A legjobbak között a megyében Az üllői Kossuth Tsz para­­dicsomföldjén szorgalmas asszonykezek szedik a para­dicsomot. Százötven hold ter­més, vagyis százötven vagon paradicsom vár betakarítás­ra. A központ átvevőhelyén egyik lovas kocsi a másikat éri. Naponta 34 lovas kocsival hoznak be paradicsomot, ami megfelel négy vagonnak. A beérkezett kocsit körül­veszi Mezei Mihály, Erős Já­nos, Mészáros Béla, Dobro­­viczki Pál és Kovácsik Benő. A nehéz ládákat szedik le és István Lajósné, Jámbor Gyu­­láné és Kovácsik Györgyné közelébe rakják le. Az asszo­nyok válogatják, s a szépek, hibátlanok kerülnek a boltok­­­ba és a standokra, míg a többi a konzervgyárnak jut. Az árut a tsz teherautója szál­lítja be a Budapesti Konzerv­gyárnak. Eddig leadtak már 28 vagonnal, mire a határidő — október 15-e — elérkezik, akkorára a szállítási szerző­désnek teljes egészében eleget tesznek. A konzervgyáron kí­vül a MÉK-nek is szállítanak 10 vagonnal. Ezt a mennyisé­get Vác, Szentendre és a Du­nakanyar kapja, Dobos József raktáros­ mondotta Az üllői paradicsom a kon­zervgyár megállapítása szerint megyei szinten a legjobbak közé tartozik, mert a betegség ellen kellő időben, megfele­lően és hatásosan védekeztek. (em) A pilisi kastély hajdani vendége: Kármán József A nagy park fái mögött ül épségben az ódon hangulatú kontytetős falusi barokk kas­tély két zömök pirosra festett fazsindelyes, hagymasisakos tornyával. Meghaladta már a nyolcvan évét is, és túl volt Mária Terézia császárnő látogatásán, mikor 1792. évtől meg­szakításokkal hosszab-rövidebb ideig volt la­kója Kármán József, a XVIII. századi ma­gyar széppróza legnagyobb ígérete, az akkori tulajdonos gróf Beleznay Miklósné vendé­geként. Bécsi ambíciói nem váltak be, 1791 őszén tért vissza Pestre, belépett az egyik szabad­­kőműves páholyba, hogy az irodalomnak köz­pontot létesítsen az új, haladó, eredeti honi irodalomért harcolók eszméinek terjesztője élén. A felvilágosodás volt, írásaiban tárta fel a magyar szellemi élet elmaradottságát, mondván, hogy az avult társadalom az oka. Mint akkor Európa legjobbjai a frissen pol­­gárosult Franciaország felé tekintettek, Kár­mán is, a feudalizmus ellen foglalt állást. Az­ özvegy grófnő pesti Irodalmi szalonjában felmérte szellemi életünket. Alig volt, aki eredeti alkotásaival járult volna hozzá mű­veltségünk emeléséhez, inkább a külföldi művek fordításával jeleskedtek. A fiatal Kármán megindította az Uránia folyóiratot harmadmagával, egy egyetemi tanárral és egy orvosnövendékkel, vállalva a szerkesztés és kiadás terhes munkáját. Ez a tartalmas fo­lyóirat hozta A nemzet csinosodása című ta­nulmányát, sokáig érvényes művelődési ter­vével. A Módi szatírája a dologtalanság ellen harsogott, míg az Új házas-ban a tiszta sze­relem örömeiről, a hitvesi békéről szólt. A reá könnyen veszélyessé válható Eldorádó című munkája az ország gyarmati állapotát leplezte le, az akkor mindenfelé divatos eg­zotikus milliőben. Szerencséjére a sok gond­dal, háborúval küszködő bécsiek nem figyel­tek fel rá, csak a nagyobbakra, a rend ellen szervezkedőkre. Ezeknek fejét vették a Vér­mezőn. Kármán József rémületében haza­utazott nagyhirtelen szülővárosába, Losoncra, ahol még az évben, huszonhat éves korában rejtélyesen halt el. A pilisi kastélyban számos mesét, epigram­mát, ismeretterjesztő tárcát írt, az Urániának szánt műveit és a közülük kiemelkedő Fanni hagyományai című regényét. Ez a kor szép­prózájának legművészibb és legeredetibb terméke, nemcsak a kor hölgyolvasóinak ízlé­sét kielégítő olvasmány, hanem elbeszélő irodalmunk történetének első remeke. A feu­dális hagyományok gátolják a leányt, bol­dogságát megtalálni nem tudja, hiába lá­zadozik a megmerevedett erkölcsök ellen, szenvednie kell és meghalni. A megrázó ere­­jű, szándékában és hatásában progresszív mű Bécsben és Pesten fogant, de itt íródott a pilisi egyemeletes kastélyban, a boltíves könyvtárszobában, mely akkor szépmívű bú­torokkal volt tele. Lúdtolla sercegett Kár­­mánnak a nagy csöndességben, a pilisi „he­gyek” szelíd vonulatai a közelben kéklettek, via magnán, száz méterre tőle vonatta ök­reivel szekerét a jobbágyi nép, katonák me­neteltek, énekelve harcokról és az elhagyott kedvesekről, a csárdánál postalovakat vál­tottak, a parkban pávák kiáltoztak. Gyer­tyagyújtás után is dolgozott élete céljáért, a nemzet csinosodásáért. Európai látóhatárú volt, irodalomtörténetünk büszkesége. Hídvégi Lajos S­s P­a Ol« R ■ T Területi bajnokság Balszerencsés vereség Abony—Gyömrő 3:2 (1:0). Nem kis izgalmak közepette indult el a gyömrői csapat Abonyba. Az ificsapat el sem utazott, s az első csapat is csak egy órával a mérkőzés előtt indult el a 75 kilométerre le­vő Abonyba. A bajokat csak tetézte, hogy Tóth K. sérülés, Szemök és Baár fegyelmi, Gudra, Dohnál és Fenyvesi egyéb okok miatt nem játsz­hatott. Gudra 11, Kele Ii, Bez­zegh az ificsapatból, míg Győ­ri a tartaléksorból lépett elő­re. Balszerencsés vereséget szenvedett a gyömrői ( 11. Abony szerezte meg a veze­tést, a második félidőben azonban feljött Gyömrő és az előrehúzódó Bajkai szél­ egyé­ni akció után egyenlített. Alig két perc múlva, Laczkó játék­vezető indokolatlanul közve­tett szabadrúgást ítélt Gyömrő ellen. A rálőtt labda Füstös lá­báról vágódott a hálóba, ön­gól, öt perc múlva ismét Abony volt eredményes, majd Baj­kainak sikerült szépíteni. Végeredményben kokkal , teletűzdelt a tartalé­gyömrői csapat a döntetlenre rászolgált volna. Nagyon ideje lenne azonban, hogy a játékosok ko­molyabban vegyék a mérkő­zéseket. Dohnál például azért nem játszott, mert lakodalom­ban volt, Gudra pedig dolgo­zott. Szemek és Baár fegyel­mezetlenek voltak ... Túl sok ez egyszerre. Ekkora előnyt még Abonyban sem adhat a gyömrői csapat. Ha teljes gárda, biztos győzelemmel kel­­­lett volna hazatérni. A TO­VÁLL sportköri vezetését is meg kellene erősíteni, mert az a huzavona, amely az utazás előtt történt, nem vet valami jó fényt a sportkörre. Péteri—Üllő P í Péteriben búcsú volt, s ép­pen ezért nagy érdeklődés előzte meg a mérkőzést. Már az első percekben a hazai csa­pat támadott többet, ám a Pé­teriek a megítélt jogos 11-est sem tudták értékesíteni. Ez szárnyakat­­ adott Üllőnek és megszerezték a vezetést, amely egyben a győzelmet is jelen­tette számukra. A döntetlen eredmény igaz­ságosabb lett volna. Monor—Nagykáta 2:2. Bugyi KSK—Pilis 1:2. Megyei bajnokság Maglód—Szigetszentmiklós 3:2 Jó iramú, színvonalas mér­kőzés volt. Maglód szerezte meg a vezetést Harazin révén. Az MTK egyenlített, majd Szé­­mann Tamás ritkán látható, bravúros góllal ismét a hazai­­ak javára szerezte meg a veze­tést, de a vendégeknek ismét sikerült egyenlíteni. Varga G. lőtte a győztes harmadik mag­­lódi gólt a szigetszentmiklósi hálóba. Megérdemelten szerezte meg a győzelmet a lelkesen és jól játszó hazai csapat. Bernáth játékvezető nagyszerűen ve­zette a mérkőzést. (gér)

Next