Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
( PEST MEGYEI XIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ,ÍR/ÍRÓ FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. NOVEMBER 25., SZERDA Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Délafrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupe Kommunista Párt, a Guayanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunis-Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége szívből jövő üdvözletét fejezi ki azért a lehetőségért, hogy részt vehet kongresszusuk munkájában. A Szovjetunió kommunistáinak 14 milliós serege nevében, valamennyi szovjet dolgozó nevében tolmácsoljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa küldötteinek, a magyar kommunistáknak és az egész magyar népnek forró, testvéri üdvözletünket. Nagy figyelemmel hallgattuk meg a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismertetett az MSZMP Központi Bizottságának munkájáról. Nagy és igazi alkotó munkát végez a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő és tiszteletben álló személyisége, Kádár János elvtárs áll. Elvtársak jól tudjuk, hogy Valamennyien a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc sok nehéz feladat megoldását követeli meg. A szocialista és kommunista építés fejlődésének minden újabb szakasza bonyolult problémákat vet fel pártjaink előtt. Ez természetesen dialektikus folyamat. A kommunisták nem vágyódnak kényelmes életre, mindig bátran haladnak tovább, előre. Ezt ismét meggyőzően bizonyítja Kádár János elvtárs beszámolója, a kongresszusuk egész légköre is. Ugyanezta Párt, a Marokkói Felszabadulás és a Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölött. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti vitában elmondhatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más szocialista országok testvérpártjainak tevékenységéről is. Ami pedig a legfőbb, elvtársak, a szocialista országok kommunistáinak minden szükséges feltétele megvan azoknak a feladatoknak az eredményes megoldásához, amelyeket a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza állít elénk. A Szovjetuniónak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak jutott az a történelmi küldetés, hogy az új világ építőinek első soraiban haladjanak, mely új világnak a csírái napjainkban mindenütt kihajtanak. A nemzetközi küzdőtéren szüntelen heves osztályharc folyik a dolgozó emberek és kizsákmányolóik között, a szocializmus, a szabadság, a béke, a haladás erői és az imperialista reakció, az elnyomás, az agresszió között. Legnagyobb közös vívmányunk a szocialista világrendszer, amely évről évre biztosan fejlődik és erősödik. A szocialista közösségnek Európában ma hatalmas a gazdasági ereje. Kiválóan fejlett iparunk, szüntelenül előrehaladó mezőgazdaságunk és hatalmas nyersanyagkészleteink vannak. A Szovjetunióban, a népi Magyarországon és a többi szocialista országban nagyszerű munkások, technikusok, mérnökök és tudósok, társadalom építésének az új meggyőződéses harcosai nőttek fel, akik a gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés legnagyobb és legbonyolultabb feladatait is meg tudják oldani. Kitűnő eszközünk van, főként Bagyinszki István, a Csepel Vas- és Fémművek lakatosa szólalt fel. Őt követte Drázsnyik István Győr-Sopron megyei küldött, a sopronhorpácsi Alkotmány Tsz elnöke. A következő felszólaló dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. Németh Károly nagy tetszéssel fogadott felszólalása után Lázányi József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztőhelyettese, majd Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, budapesti küldött kapott szót. Ezután szünet következett, annak végeztével Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, az MSZMP X. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője emelkedett szólásra, amely segít a szocialista államok fejlődésének meggyorsításában : kölcsönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus gyakorlata az, minden egyes szocialista hogy ország sikere valamennyiünk vívmánya és közös vívmányunk a szocialista államok családjának minden egyes tagjáé. Gazdasági területen az együttműködés színvonalának emelésében fontos szakasz volt a KGST-tagországok 1971—75- re szóló népgazdasági terveinek az utóbbi időben végrehajtott koordinálása. A kulcskérdés, amelynek megoldására ma aktív, közös erőfeszítéseink irányulnak — a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. A tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak aktív felhasználásával megvalósuló gazdasági integráció közös irányvonalunk, és meggyőződésünk, hogy ez újabb győzelmekhez vezeti a szocialista országokat, s még jobban megszilárdítja a világszocializmus pozícióit a világgazdaságban. Az utóbbi évek folyamán az SZKP, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvérpárt és országaink kormányai nem kis munkát végeztek annak érdekében, hogy még jobban megszilárdítsuk politikai együttműködésünket és erősítsük a Varsói Szerződés szervezetét. Úgy gondolom, joggal értékelhetjük kedvezően a végzett munkát, erre minden alapunk megvan. Kialakult az a helyes gyakorlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultáltunk egymással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akcióinkat nemzetközi küzdőtéren és egyszersmind erősíti a Varsói Szerződésben résztvevő valamennyi ország külpolitikai pozícióit. Közös vívmányunk a szövetséges fegyveres erők hatékonyságának jelentős szilárdítása is. Az utóbbi években megtartott nagyszabású hadgyakorlatok megmutatták a Varsói Szerződés baráti hadseregeinek magasfokú együttműködését és harci kiképzését, azt, hogy meg tudják oldani a legbonyolultabb katonai feladatokat, és ismételten bebizonyították, hogy fegyverbarátságunk megbízható eszköz bármely agresszor megrabolására. A szocialista államok katonai-politikai szövetsége immár több mint 15 éve jól szolgálja a szocializmus érdekeit, az európai és a nemzetközi biztonság érdekeit. Ez a szövetség segít valamennyiünknek biztosítani a szocialista és a kommunista építés A szocialista világrendszer általános perspektíváiról, holnapunkról szólva, optimizmus tölt el bennünket, kipróbált fegyverünk van a munkásosztály eszményeiért, a tömegek eszményeiért dolgozó vívott küzdelemben. Ez a fegyver a marxista—leninista elmélet. Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Délkelet- Ázsia, ahol Vietnam, Laosz & Kambodzsa népei a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek támogatásával fegyverrel a kezükben védik szabadságukat, a függetlenségüket az imperialistáktól és bérenceiktől. A felszabadító harc világfrontjának része a Közel-Kelet, ahol az imperializmus az izraeli agresszorokat felhasználva szeretne véget vetni az arab államok függetlenségének és visszafordítné visszavetni őket a függőség, a nemzetközi tőke és bérencei által kizsákmányolt országok helyzetébe. Mind nagyobb méreteket ölt az igazi függetlenségért és társadalmi fejlődésért vívott harc Latin- Amerika országaiban. Magukban az imperializmus fellegváraiban — az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Japánban és más kapitalista országokban fokozódnak a páratlan lendületű osztályösszecsapások. Ezeknek az országoknak a munkásosztálya mind határozottabban követeli jogait és védi érdekeit. A két ellentétes rendszer aktív harcának és együttműködésének színtere napjainkban az európai kontinens. A szocialista országok valamennyi európai nép békéje és biztonsága megszilárdításának aktív hívei, és arra törekszenek, hogy a gyakorlatban érvényesüljenek a kontinens különböző társadalmi rendszerű államai békés egymás mellett élésének elvei. Ez a politika — közös véleményünk szerint — megfelel a szocializmusért és a demokráciáért küzdő forradalmi erők érdekeinek, valamennyi nép érdekeinek. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, milyen óriási pozitív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocialista államok hatalmas közössége. A szocialista államok politikája volt a legfőbb ama tényezők között, amelyek az utóbbi években elősegítették az európai politikai légkör lényeges enyhülését. A szocialista országok külpolitikájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elveire épül, jelentős vívmánya volt, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok gyümölcsözően fejlesztették kölcsönösen előnyös együttműködésüket Franciaor(Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnyev felszólalása kedvező külső feltételeit és tani azoknak az arab állanagy jelentőségű tényezője azoknak a társadalmi fejtartós békének Európában, valődését, amelyek a haladás l amint annak határain túl. útját választották, szeret Az irodalmi és kulturális élet képviselőinek egy csoportja a kongresszuson. Balról jobbra: Németh László, Illyés Gyula, Darvas József, dr. Bognár József és Lukács György.