Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az építők szakszervezete székházának kongresszusi termében kedden reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött vitatja meg az elmúlt 4 év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertaács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pulai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségbe beválasztották a termelés számos, ismert élenjáró dolgozóját, a társadalmi munkában kitűnt aktivistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit, s a külföldi delegációk vezetőit. A kongresszus ezután a napirendről döntött. A napirend a következő: A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. A számvizsgáló bizottság jelentése. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. * A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd a kongresszus egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 195, a számvizsgáló bizottságba 19 tagot jelöljenek. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM AHA KO F3BJ.EH 1971. MÁJUS 5., SZERDA ♦ A szakszervezetek cselekvően vesznek részt a politika alakításában Gáspár Sándor terjesztette be a SZOT beszámolóját A SZOT főtitkára bevezetőben elmondotta, hogy az elmúlt hetekben a szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében zajlott le. Most a XXII. kongresszusnak az a — A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész tárrsadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. magyar szakszervezetek — jelentette ki Gáspár Sándor — a pártkongresszus értékelésével egyetértenek, politikai céljait magukévá teszik és megvalósításukért dolgozóiak. — A magyar szakszervezeti mozgalom az elmúlt négy esztendőben, végrehajtva a XXI. kongresszus határozatait, lépést tartott azzal a fejlődéssel, amely egész társadalmunkat jellemezte. Jobban érvényesítette sajátos szerepét, erősödött szocialista jellege. Eredményesen segítette a szocializmus, a munkáshatalom erősítését, és ezzel együtt, ettől elválaszthatatlanul jól látta el a dolgozók érdekeinek képviseletét és védelmét. — A magyar szakszervezetek befolyásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Csak így tudják kifejteni társadalmi aktivitásukat, védeni a tagság érdekeit. • A szakszervezetek társafeladata, hogy az országos tapasztalatok alapján ítélje meg a szakszervezetek tevékenységét Határozza meg a feladatokat úgy, hogy azokban jussanak kifejezésre a dolgozók véleményei, igényei, törekvései, dalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmusban is létező és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének, egyeztetésének, az ütközések megoldásának útját, módját is. A párt természetesen a társadalom vezető ereje. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent egymaga végezzen el. Az államnak és a szakszervezeteknek a társadalmi munkamegosztásban megvannak a maguk sajátos és együttes feladataik. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló véleményükkel, hivatásukat töltik be sajátos eszközeikkel. — Hazánkban egyre inkább „polgárjogot" nyer az a felismerés és gyakorlat, hogy a szakszervezetek cselekvő közreműködése nélkülözhetetlen a munkáshatalom számára. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezők híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Az életszínvonal néhány kérdéséről — Célunk — egyebek között —, mondotta hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. — Életszínvonal-politikánk (Folytatás a 3. oldalon) A X. pártkongresszus szellemében KÜLÜGYMINISZTEREK KONZULTÁCIÓJA Francia premier Moszkvában Kevés főváros van a világon, ahol annyi fontos és érdekes vendég fordul meg, mint Moszkvában. Mégsem nehéz megjósolni, hogy Maurice Schumann francia külügyminiszter moszkvai látogatása — tegnap érkezett szovjet fővárosban ott-tartózkodásának három napjánál sokkal tovább foglalkoztatja majd a világsajtót, a nemzetközi közvéleményt. Ha egy nagyhatalom külügyminisztere egy másik nagyhatalom fővárosában tesz hivatalos látogatást, az önmagában is figyelemre méltó esemény. Ebben az esetben azonban ennél jóval többről van szó, méghozzá több értelemben is. A szocialista szuperhatalom viszonya szívélyesebb, Franciaországhoz mint a többi nyugati nagyhatalomhoz. Ez nem utolsósorban a nemrég elhunyt nagy Charles de Gaulle államférfi, tábornok érdeme. Közismert, hogy a világpolitikának ez a markáns alakja hitt abban, hogy a két nagy nép történelmi barátsága olyan hagyomány, amelyet az atomkorszak körülményei között is folytatni lehet , és folytatni kell. A tábornok azt hirdette, hogy Moszkva és Párizs érdekei több lényeges területen azonosak vagy igen közel állnak egymáshoz, és nem habozott érzékeltetni azt sem, hogy az egyik ilyen terület: az amerikaiak európai befolyásának visszaszorítása. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a szovjet fővárosban egyetértenek a köziedés koncepciójával, és ez megmutatkozott a két ország kapcsolatainak konkrét alakulásában. De Gaulle visszavonulása után Washingtonban és —kisebb mértékben, de félreérthetetlenül — Londonban, megpróbálták olyan irányban befolyásolni a francia külügyminisztérium, a Quai D’Orsay politikáját, hogy az szakítson De Gaulle elképzeléseivel. Már akkor kitűnt, hogy ez a törekvésük nem jár sikerrel." Georges Pompidou elnök kormányzata a francia külpolitika egyik pillérének és nem múló epizódnak fogja fel Párizs „keleti politikáját”. A két ország közötti együttműködés azóta még szorosabb lett olyannyira, hogy rendszeres konzultációt határoztak el a két külügyminisztérium között.Ez már korábban megkezdődött, de miniszteri szinten ez az új típusú érintkezési forma premierje. A személyes látogatás egyik oka nyilvánvalóan az a tény, hogy előbbutóbb magas rangú szovjet személyiségek viszonozzák majd Pompidou elnök moszkvai látogatását, és Schumann hozzájárulhat egy ilyen rendkívül fontos utazás jó előkészítéséhez. A tanácskozás gazdasági és a két ország kapcsolatait érintő más kérdéseken kívül legfontosabb témája az európai biztonság lesz. Nem túlzás azt állítani, hogy Párizs és Moszkva konstruktív együttműködése nagyon sokat tehet kontinensünk nyugodt nappalaiért és éjszakáiért 1 VEK PROLETÁRJAI, ESYISÜVETEKI Kim Ir Szán fogadta dr. Bíró Józsefet A koreai külkereskedelmi miniszter meghívására Phenjanban tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert kedden délután fogadta Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK minisztertanácsának elnöke. Dr. Ajtai Miklós vidéki körútra indul Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kedd délután Oxfordból visszaérkezett Londonba, ahol John Dailies kereskedelem- és iparügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott tiszteletére. A miniszterelnökhelyettes ma kétnapos északangliai körútra indul. Washingtoni csata Hétezer letartóztatás, több mint száz sebesült, és tizenötezer karhatalom főnyi az amerikai szövetségi fővárosban — ezek az előzetes összefoglaló adatok a háborút vietnami ellenző tüntetők hétfői megmozdulásáról. A tüntetők — javarészt fiatalok — azt a célt tűzték maguk elé, hogy akadályozzák a washingtoni közlekedést; szövetségi fővárosa közalkalmazottait nem engedik eljutni, vagy időben eljutni munkahelyükre, s ezzel lényegében megbénítják kormányapparátus működését. Bennie Davis, a chicagói „hetek” egyike, a tüntetés szervezője — akit egyébként most szintén letartóztattak — sajtóértekezleten jelentette ki: a célt jelérni nem sikerült, de ami ennél talán még fontosabb: a mozgalom egyre tovább terjed a nép körében. Hétfőn délelőtt Washingtonban rendőrök álltak mindenütt; katonák irányították a főváros forgalmát a hidakon, a város különböző pontjain keresztbe állított autók bénították meg az utcák forgalmát, másutt tégla- és cementhalmokkal próbálták akadályozni a járművek haladását. A rohamrendőrség nagy brutalitással lépett fel. A sebesültek nagy része a gumibotütlegek nyomát viseli, s még este is érezni lehetett a könnygázszagot. Az elfogott tüntetőket nem tudják hol elhelyezni: többezres csoportokat a washingtoni börtön udvarán őriznek Nixon elnök üzenetet intézett Jerry Wilson washingtoni rendőrfőnökhöz, s megköszönte neki, hogy oly erélyesen „kezelte” az elmúlt két hét alatt lezajlott megmozdulásokat.háborúellenes A tüntetők ellen alkalmazott rendőri önkény egyébként felháborodást keltett az ország számos neves politikai személyiségében is. Richard Dellums kaliforniai demokrata képviselő így nyilatkozott: „Megdöbbentettek a tüntetés elfojtásának Gestapó-módszerei, rendőrség és a katonaság erőszakossága visszataszító volt.” George McGovern szenátor szerint a legutóbbi események „egyenes következményei annak, hogy a kormány képtelen meghallani a nép követeléseit”. A közvélemény-kutatások is azt mutatják — állapította meg McGovern —, hogy az amerikaiak többsége szeretné, ha az év végéig minden amerikai katonát kivonnának Délkelet-Ázsiából. „Amit a fővárosban láttunk, újabb jele a tömegek elkeseredésének és kiábrándultságának. Remélem, hogy a kormány végül megérti a nép szavát és befejezi a háborút. A sorozatos béketüntetések miatt teljesen megteltek az amerikai főváros börtönei. A hatóságok számos letartóztatott békeharcost a háttérben látható labdarúgóstadionban, a szabad ég alatt helyeztek eL Rogers Kairóban Rogers amerikai külügyminiszter és kísérete kedden, magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megérkezett Kairóba. Az amerikai külügyminisztert a repülőtéren egyiptomi kollégája, Mahmud Riad és Donald Bergus, az Egyesült Államok kairói diplomáciai képviseletének vezetője fogadta. Rogers még a délután folyamán megbeszélést tartott Mahmud Rieddal.