Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

A­P­E­ST: *M­E­G­Y­E­I­ H­I­R­L­A­P KÜLÖNKIADÁSA­­* * XIII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1971. NOVEMBER 23­, KEDD • o Kialakul Üllő központja Veszprémi tégla — Júniusra átadják Négymilliós építkezés Az üllői ÁFÉSZ étterme, eszpresszója gyors ütemben épül. A napokban toronydaru emelte be a tetőrész vasbeton­­gerendáit. L­assan kialakul a váz­­tartó Mire megjön a hosszan hideg idő, már a belső szerelést végezhetik az építők. Varga Ferenc építésvezető mutatja be az épület leendő helyiségeit: — Sokan bizonygatták, hogy nem válik majd be a ház alá épített, nagy pince, mivel a községben magas a talajvíz. Négyrétegű szigetelést, majd fél méter betont, ellenlemezt állítottunk a víz útjába. Ha ezen áttör, akkor már készít­hetjük is a bárkát... Itt, pincében kap helyet a közpon­­­ti fűtés kazánja és raktárt is kialakítottunk. — Anyaghiány? — Pótoljuk, ahogy tudjuk. A „szomszédból”, Veszp­rémből hoztunk téglát, meg innét is, onnét is köl­csönkértünk. Most 90 da­rab E—7—66-os elemge­renda kellene még a tető­re... — Ha ennyire hiányos az anyagellátás, lesz valami a jú­niusi átadásból? — Reméljük. Mert nem kell építőipari kapacitás, van házi brigád, nincs szükség asztalos­ra, az ÁFÉSZ műhelye csinál­ja az ablakokat, ajtókat. Festő­ket, szerelőket sem igénylünk, azok is vannak a szövetkezet­nek. Hát, lehet valami az­ át­adásból ... — Milyen lesz az új épület, ha elkészül? — Nemcsak üllő, de a környék legszebb és legna­gyobb kombinátja épül fel. Igaz, az első ütemben csak az étterem, a hozzá tartozó konyhával, az eszpresszó és az irodaház átadására kerül sor júniusban, de később lebontják a ruhá­zati boltot és ide kerül majd, a már elkészült h­áz szerves folytatásaként, egy nagy áruház. — És a külső rész? — Klinkertéglával bebur­koljuk a falat. Ez vörös színű­­díszítőelem. Ilyen látható Mo­­noron, a szovjet emlékművet körülvevő téren. És persze, hatalmas üvegajtók, üvegab­lakok lesznek. — A költségek? — Összesen, az áruházi rés­­szel együtt, majdnem 4 millió forintot tesznek ki. Az egyemeletes épület 37 méter hosszú lesz. Párhuza­mosan fut a 4-es főútvonallal. Előtte parkoló készül az autó­soknak. Az átutazó idegen biz­tos megáll az impozáns külse­jű étteremnél. — De vajon milyen képet lát belül, ha belép? Erre a kérdésre már Pálin­kás János, az ÁFÉSZ keres­kedelmi osztályvezetője vála­szolt. — A belső berendezést is a házi brigád végzi majd. Mo­dern formákkal, új ötletekkel lepjük meg a vendéget. A rész­letek azonban egyelőre ma­radjanak titokban. Az eszp­resszót tölgyfa térelválasztó különíti el Kulturált zenés szórakozóhely lesz, alkalmas lakodalmak, megtartására is.rendezvények — így megoldódik a község közétkeztetési gondja? — 250—300 embert tudunk ellátni. Kisegítőként most fogjuk megnyitni magyar csárdánkat, egy átépített házban. Ha nyáron nem győznénk a „csúcsot”, itt is ehet 30—40 ember. Az üllőiek bíznak a júniusi határidőben... Pesti Imre A hallás védelmében a textilgyárakban bevezetik a fülvattát Közismert tény, hogy a szö­­vödékben, fonodákban az erős munkahelyi zaj gyakran káro­sítja a dolgozók hallását. A zajártalom elleni szervezett küzdelem jegyében a Kispesti Textilgyárban Svédországból hozatott különleges üvegvattát osztottak szét a dolgozók kö­zött, hogy azzal a munka köz­ben bedugaszolják fülüket. A kísérletben részt vettek 80 szá­zaléka a vattán keresztül gépzajt lényegesen halkabban a hallotta. A kísérleti eredmé­nyek alapján a Pamutnyomó­ipari Vállalat a fülvattát, mint a zajártalom elleni védekezés egyik eszközét, a vállalat vala­mennyi szövödéjében és fono­dájában még ez év végéig be­vezeti. MA­ MŰSOR MOZIK Gyömrő: Történelmi magán­ügyek. Maglód: Folytassa, doktor. Mende: Adalen 31. Monor: Madár­kák. Üllő: Az élet dolgai. Vecsés: A csendőr nyugdíjba megy. Nyár­egyháza: Mici néni két élete. KIÁLLÍTÁSOK Gyömrő, Ságvári Endre Úttörő­­ház: Rákóczi-kiállítás, 9—11 óráig. Monor, járási művelődési ház: fo­tókiállítás, 10—13 és 15—19 óráig. A MOZIBAN Mostanában mintha elcsen­desedtek volna a viták, de em­lékszem az egy-két évvel ez­előtti nagy újságcikkekre, ta­nulmányokra. Úgy szóltak: hova lettek a dologról mozi­nézők, miért csökkent a mozi­látogatók száma? Aztán meg­nyugodtak a kedélyek abban, hogy mindennek a televízió az oka. És azóta is „mienk a mo­zi, magunknak vetítünk” jel­szóval pergetik a mozigépé­szek a legjobb filmeket is. Legfeljebb néhány néző lézeng a hatalmas termekben. Ennek a néhány nézőnek is a fele azért ül be a sötétbe, az első sorokba, hogy kedvére kiren­­detlenkedje magát. Legalábbis Monoron így van olvasóink pa­nasza szerint. Az nyilvánvaló, hogy a tele­vízió nagyon sok esetben nem tud versenyezni a mozival. A színes, szélesvásznú filmek a képernyőn többnyire élvezhe­tetlenek, arról nem is szólva, hogy nem mindig, s ha igen, évek múlva kerülnek a képer­nyőre. Mindez fokozottabban érvényes a széles, nagy tabló­­jú történelmi filmekre. Ezek csak a moziban élvezhetők, il­letve élvezhetők lennének, ha... A televíziónak megvan vi­szont az a nagy előnye, hogy a lakás négy fala kizárja a kia­báló, vihogó, megjegyzéseket tevő, rendetlenkedő elemeket, a műsorra figyelhetünk, élvez­hetjük. Legutóbb is érkeztek a mo­nori mozira panaszok. Néhány éretlen, unatkozó fiatal úgy vélte idejét agyonütni, hogy jegyet váltott, beült az első so­rokba, s ott külön műsort ren­dezett. S a film kedvéért be­ülő nézők akaratlanul is sze­reztek maguknak egy nagyon rossz estét. Bosszankodtak, mérgelődtek, s idegileg kibo­rulva, azzal az elhatározással álltak fel, hogy soha többet nem mennek moziba. Lassan valóban be lehet a mozikat végleg zárni, ha a tűrhetetlen körülmények a még hűséges, kitartó nézőket is elriasztják. Lám-lám, ne hárítsunk minden felelősséget a televízióra! Az igazsághoz tartozik, hogy a jegyszedők mindent megpró­báltak a zavartalan vetítés ér­dekében. Többször figyelmez­tették a rendetlenkedőket, el­távolítással fenyegették őket, s a válasz kacaj volt — a sö­tétből. Nem egészen értjük. Tehe­tetlenek volnánk néhány bot­rányokozóval szemben? Két­­három neveletlen fiatal min­den következmény nélkül el­ronthatja tíz, húsz, száz be­csületes ember kedvtelését? Elronthatja a szórakozásukat, az estéjüket? Néha egy-egy rendőr kéne a moziba. Néha ki kellene emel­ni a sötétből egy-egy botrány­okozót. Hosszú ideig nem len­ne gond azután. D. G. J Öt tervező dicsérete Az új gyömrői járási szo­ciális otthon nemcsak az öre­gek elhelyezésének gondján segített. Hiányzott Gyömrőről korszerű, minden igényt ki­elégítő napközis konyha is. Nos, a községi tanács az épít­kezés során félmillió forintot adott, hogy a konyhát meg­felelő nagyságúra építsék, majd ott főzhessenek 400 óvo­s­dásnak és napközisnek is. Az eredeti terven emiatt változ­tatni kellett, s az építők, szövetkezetek járási építőipari a vállalatának szakemberei vál­toztattak. Szombatonként, va­sárnaponként társadalmi mun­kában készítették el ezt a — több tízezer forintos — munkát a gyerekek, a község érdeké­ben. Megérdemlik, hogy leír­juk a nevüket: Rónaszéki Fe­renc, Lovas József, Perger Jenő, Kulich Lajos és Martha Ferenc. G. J. Értesítjük ügyfeleinket, hogy­­ a monori MEN­-telep november 20-tól december 6-ig LFN­­ÁROZÁS MIATT ZÁRVA. Az első bevetés a hó ellen Szombatról vasárnapra vir­radó éjjel munkába állt KPM monori útmestersége. A a hirtelen jött hideg, havas idő munkát adott nekik. Hat em­ber két ekével és egy rakodó­génnel nekiindult a 4-es mű­­útnak. Homokkal szórták síkos kanyarokat. Feladatukat a sikerült ellátni: sikerült „feke­tén tartaniuk”’ a műút hozzá­juk tartozó szakaszát, a Stein­metz kapitány-szobortól az ir­­sai Romantika csárdáig, a 48-as kilométerkőig. Péterffy felvétele Egy hétköznap délután Aki arra vállalkozik, hogy bepillantson egy délután a já­rás életébe, hamar rájön, nem könnyű dolog. Legyen még oly sebes a gépkocsi, az idő­vel nem tud versenyezni, öt­tíz perc jut egy-egy „megálló­ra.” Monorról a gombai ország­útra kanyarodunk. Kinn csí­pős novemberi szél fúj, úgy érezzük, karnyújtásnyi ma­gasan van a vigasztalan, szür­ke ég. Sehol egy ember a ha­tárban, sehol egy jármű az úton. Kopárak a gombai dom­bok, de kopáron is szépek, mintha a dimbes-dombos Du­nántúlon járnánk. Persze, hiányzanak a fákról a virá­gok, a lombok. Néptelenek a gombai utcák is. A buszvárónál egy asszony áll, bekiabál a kerítésen túlra. A buszváró kitört ablakaival beillik az őszi hangulatba. A másik buszváró is ... A postán, a várakozással el­lentétben, mozgalmas az­ élet. Percenként cseng a igen, kapcsolom Kávát, telefon, nem kérem, hiába csengetek, máris kapcsolom... öt perc alatt hárman is jönnek, pénzt vál­tani, levelet feladni. A belte­rületi postás visszaért körút­járól, fáradt. „A kisegítőnk most hagy itt minket, kará­csony előtt.” Kihalt az úri Béke Tsz ud­vara is, fagyosan sorakoznak egymás mellett a gépek. Hiá­ba keresnénk a nyári képet, nem hajlonganak alattuk ola­jos szerelőmunkások. Csende­sek az irodák is, az elnök Pesten van, a főkönyvelő — ő igen, ő itthon van, de várni, három emberrel tessék tár­gyal. Legalább egy óra ... Akkor inkább negyed­majd máskor. „Hogy felépült a szö­vőüzem új csarnoka? Hogyne. Ha jól hallottam, elsejétől már teljes erőből ott megy a mun­ka..." Kihalt az úri utca. Régi is­merősként köszöntjük irodájá­ban a tanácselnököt, Bercsák Illést. Egy cigarettaszívásnyi beszélgetés. Meghányjuk-vet­­jük a világ dolgait, nő a tanács hatásköre. „Egyre mind több a munka, s ugyanan­­­nyian végezzük, mint azelőtt. Ki jön a tanácshoz ma ezer­­hatszázért?” Sülysáp, 31-es út Egy-két autóval találkozunk, néhány elhagy bennünket. Pest felé személyvonat dö­cög. Ízléses, szép épület Virágzó Tsz székháza. A fő­ a mezőgazdász, Borbás Rudolf szobájában most kezd mele­gíteni az olajkályha. Egy óra múlva vezetőségi ülés lesz, vár. „Közeledik a számadás ideje, úgy fest, hogy a ter­vünknél leszünk. Az év nem volt valami jó, az időjárás nem kényeztetett el bennün­ket. Egyedül a gabona vált be nagyon, olyan lett, mint még soha, 12—13 mázsa helyett 16 mázsát adott. Az idén próbál­koztunk először vele, és utol­jára. Magról vetettük, elég szépre megnőtt, elég szép fe­jekkel, de a sorok ritkák. Jö­vőre visszatérünk a sárgaré­pához ... Gondunk volt a ba­romfiállománnyal is, nyolc­ezer tojónk van. A tavasszal nagyon alacsony volt a tojás ára, most jó. Ezen nyereség az idén már azonban nem lesz... Ügy­egál... összessé­gében úgy fest, a tervünknél leszünk....” Mende, Cserepes Bisztró. A söntésben két-három vendég, az étteremben egy asztal fog­lalt. S a másik, a miénk. Vagy négyféle meleg étel kapható, a párizsi szelet nem nyomja ki az ember oldalát, de ízletes, fi­nom. „Ahogy beér Pest felől munkásvonat, mindjárt töb­ben lesznek. Beugranak egy pohár sörre, egy nagy fröccs­­re ... Autósok? Meg-megál- nak. Van, hogy egyszerre há­rom-négy is összefut, s mind sietne, mind türelmetlen, csak győzze a szakácsnő. Győzi." Hirtelen kigyúllnak a csil­lárok, a hangszóróból diszk­rét zene szól. „Csak nem a mi tiszteletünkre?” Nevet a pin­cérlány, mondja, hogy most jött meg a villany, eddig áramszünet volt... Hát igen, novemberi sötét délután van, szükséges a villany. Maglód felé haladunk. A Micsurin Tsz szerviztelepén töméntelen mikrobusz, munkagép, teher­autó sorakozik egymás mel­lett. érdekes kép: szerviztelep a mező közepén. Megadjusz­­tálják, közúti forgalomra al­kalmassá igazítják ezeket. A könyvtár olvasóterméből beszédhangok szűrődnek ki. A tanács dolgozóinak tarta­nak politikai továbbképzést. Előadó: a tanácselnök. Az if­júsági olvasóban most nem nyüzsögnek a gyerekek. „Meg­érkezett Maglódra is a hong­kongi. Nagyon észre lehet ven­ni a könyvtár forgalmán, megcsappant. Érdekes, az ele­jén nagy volt, mindenki vitte a betegágyba a könyvet, tel­jen valamivel az idő ... Ép­pen ma írja az újság, hogy várjuk a Fehér Klára—Nemes László íróházaspárt, író—ol­vasó találkozóra. Hát ez egy kicsit még odébb van, mert ők egyelőre Svédországban vannak. Talán éppen az újabb útikönyvükhöz gyűjtik az anyagot. Hát, majd, ha haza­jönnek, persze, hívjuk őket...” A gyömrői üzletek máskor zárt ajtókkal csalogatják a vevőket, barátságosabb, jó, szép időben a gyömrői utca is. Most mindenki behúzódott, s akinek dolga van , siet. Lámpák gyulladnak a vil­lanyoszlopokon. (d. g.) Ötven BAN-biztosítás A legújabb biztosítási forma az úgynevezett BAN-biztosítás. Hogy mit jelent ez? Válaszol Óvári Zoltánná, az Állami Biz­tosító gyömrői fiókjának mun­katársa : — A biztosítási díj évente 400 forint. Ha valaki balesetet szenved, akkor a szokásos té­rítés helyett naponta 30 fo­rintot kap, vagyis egyhónapi betegállomány esetén 900 fo­rintot, természetesen, függetle­nül a táppénztől. Az elmúlt hetekben Gyom­ron és Péterin több mint öt­­venen kötöttek ilyen biztosí­tást _____________* (G.) Katalin-hívek Katalin-bált rendeznek Gombán szombaton, 27-én. Monori vendégzenekart hív­nak, a Little Boys együttest. ★ A Katalinokat köszöntik tréfás klubest keretében gyömrői ifjúsági klub tagjai is, a csütörtökön. Az esten tánc­ versenyt is rendeznek.s•ini P n­n­i­­mu P win ::::: | ::::: V y ::::: |­ Havas forduló ÜLLŐ-ÚJH­ARTYÁN 2:1 (1:1) A hirtelen beköszöntött tél otthon tartotta a szurkolókat, kevesen övezték az üllői pá­lyát. A hófoltos gyepen az első negyedórában amolyan bemelegítésszerű labdarúgás folyt. Az üllőiek szokták meg előbb a csípős hideget és ál­landó támadásokkal veszé­lyeztettek. 30. percben Eredményesen. A Viczkó hatalmas, 20 méteres bombája talált utat a hálóba. Úgy látszott ekkor, hogy a hazai csapat le­rohanja a vendégeket és gó­lokkal győz. Egy váratlan el­lentámadás után azonban ki­egyenlített az Újhartyán. Az első félidő hátralevő idejében már nem történt esemény. A szünet után Dobos állt be, és újra fellendítette a ha­zaiakat. Élénkült az iram. Sokkal többet támadott az Üllő, de sorozatban hagyta ki a jobbnál jobb helyzeteket. Pénzes még egy méterről sem talált a kapuba. Végre a sok akció közül az egyik sikerült. Dobos távoli lövéssel megsze­rezte a vezetést és csapatá­nak a két pontot. Bemelege­dett a játékba az üllői csa­pat. Akár 5—6 gólt is rúgha­tott volna, de vagy a szeren­cse segített, vagy pedig a csa­tárok ügyetlensége az ellen­félnek. Végeredményben megérdemelten győzött az utolsó, havas bajnoki mérkő­zésen a hazai együttes. Jók: Kiss, Dobos, Turcsik és Bajkai. Üllői ifi—Újhartyán ifi 1:7 (0:3). Nem megy a játék továbbra sem az üllői fiataloknak. Pesti Imre T Monor-Nagykáta 4:1 (3:0) A kiküldött játékvezető nem érkezett meg Monorra, és így Csanaki, az ifjúsági mérkőzés partjelzője vezette le a találkozót. A havas, csú­szós pályán Monor kezdett jobban, s az 5. percben Zákó nagy lövése süvített el a kapu mellett. A 6. percben Kovács szabadrúgása Petries elé szállt, aki nem hibázott, 1:0. A 7. percben László előre­ívelt­ labdáját Petries a félpá­lyáról a 16-osig vezette, s a meglepett kapus mellett­ nagy gólt lőtt, 2:0. Továbbra is Mo­nor támadott. A 15. percben Szegedi a 16-os magasságából a nap legszebb gólját lőtte, 3:0. Szünet után a vendégcsapat kezdett jobban, egymás után vezették támadásaikat, a ha­zai védelem azonban jól állt a lábán. A 72. percben Kécs­­kei növelhette volna a mo­nori gólok számát, de közel­ről, tiszta helyzetből a kapu mellé lőtt. Három perc múl­va a vendégek középcsatára elfutott, és szépített, 3:1. 10 perc múlva Zákó beállította a végeredményt, 4:1. Jó iramú mérkőzésen, biz­tos győzelmet aratott a hazai csapat. Monor ifi—Nagykáta ifi 7:0. V. L

Next