Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
MSűÍT^ >> PCéAXIc&YEI HÍRLAP KOLON KIADÁSA" XVI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1973. JÚLIUS 14., PÉNTEK Szénhegyek, építőanyagok Javult a téglaellátás Augusztus közepéig olcsóbb a brikett a A nagykőrösi TÜZÉP-telep fejlődés képét mutatja. Szemmel láthatóan nagyobb a készlete, mint az előző esztendőkben. Fejlődésére vall az is, hogy új irodaházat építtet, amely rövidesen elkészül. A szénhegyek és a hatalmas tűzifarakások mellett az építőanyagok sokfélesége, a kész ajtók, ablakok gazdag választéka várja a vásárlókat, s a közkedvelt cementlapokból is 4-5 fajta kapható. Kovács József telepvezetőtől először is azt kérdeztem, a vásárlások alapján hogyan látja a magánépítkezések alakulását? — Építkezéseikhez körülbelül ugyanannyi anyagot vásárolnak a körösiek, mint tavaly. — Ki tudják elégíteni az épületfaigényeket? — Nagyrészben. Ha valamiből átmenetileg hiány is mutatkozik, rövidesen befut a várt áruféle. — Javult-e a téglaellátás? — A javulás ellenére még többre lenne igény. Negyedévenként 7—800 darabot kapunk a körösi — Az téglagyártól előrelátó emberek nyáron szerzik be a téli tüzelőt. Van-e elegendő és gazdag-e a választék? — Tüzelőanyagból mennyiségű készletünk jelentős Az utalványok beváltása van, folyik. Augusztus 15-ig a brikettet mázsánként 15 forinttal olcsóbban árusítjuk. A tatai brikett most 40 forint 30 fillér, a dorogi pedig 39 forint 80 fillér. A berentei diószén is olcsóbban kapható. — Mennyi a havi forgalmuk? — Kétmillió 200 ezer forint körül mozog — mondotta búcsúzóul a telepvezető, és elsietett, hogy az érkező vásárlókat kiszolgálja. K. L. Mikor kapnak új poharakat? Június 15-i lapszámunkban arról panaszkodott az Aranykalász vendéglő vezetője, hogy felettes szerve a metszett poharakat elvitette a vendéglőből, és most nincs miben felszolgálnia az italokat. A cikk megjelenése után a városi tanács termelésellátás felügyeleti osztályának szakfelügyelője megvizsgálta a panaszt, és az eredményről tájékoztatta szerkesztőségünket. E tájékoztatás szerint a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat a nem hitelesített poharakat vonta ki a hatáskörében levő vendéglőkből, presszókból, új poharakat azonban még nem küldött. A vállalat területi igazgatóját értesítették az esetről. Feltételezhetően az Aranykalász vendéglő is kap új poharakat, de hogy mikor, erre a szakfelügyelő sem tudott választ szerezni. VÁLASZ CIKKÜNKRE A mutatványost figyelmeztették Drága majális: A gyerekek örültek, a szülők bosszankodtak címmel cikket írtunk arról, hogy a Pálfája erdőben a mutatványos drágán „méri” portékáját. A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának vezetője kivizsgáltatta a panaszt, és a következő választ küldte bírálatunkra: a mutatványost figyelmeztették, hogy amennyiben nem változtat árain, a jövőben Nagykőrösön nem kaphat táborozási helyet. A lövészet, halászás stb. árait a díjak értékéhez arányosíthatják a mutatványosok, az árak tehát egy forinttól öt forintig terjedhetnek. A vizsgálat a körhinta forgási ideje és a biztonsági felszerelés körül észlelt hiányosságot, amelyeknek pótlását azonnal elrendelték. NYELVTAN A KERÍTÉSEN A NAPOKBAN figyelemre méltó osztályozással találkoztam egy tabáni ház szürkére vénült deszkakerítésén. Az utca valamelyik szabadtéri író és rajzoló tehetsége, különböző, immár klasszikussá vált geometriai ábrák társaságában, nagy betűkkel fölírta: Hűje, így, jé-vel. A vastagon húzott szavacska mellé kritikus kortársa a következőt mellékelte: Te vagy a hülye, nem jével kel írni. Ez alá a következő nyelvész ezt jegyezte fel: Két ! kell, te hülye! Hm. A falak, kerítések ifjúsági eredetű dekorálása korántsem mai jelenség. Van benne valami érdekes, népies vonás. Az ember közlendőit úton, útfélén elhelyezi. Talán innen ered a plakát ötlete, amelynek hasznossága vitathatatlan. Abban sincs semmiféle új lelemény, hogy a serdülő és serdületlen ifjak a kor szótermékeit használják, s nemcsak átvesznek, hanem maguk is alkotnak nyelvgazdagító, vagy rontó kifejezéseket. ÚGY VÉLEM, a mai fiatalok között a hülyézés már nem is sértő szándékú. Volt egyszer egy tanárom, aki a szünetekben mindig ott sétált a folyosókon. Természetesen figyelt bennünket. Ha a közelünkbe ért, igyekeztünk illedelmesen társalogni, de ha váratlanul toppant közénk, meghallhatott néhány nem éppen szalonképes kifejezést: bolond, marha, hülye ... Körösi tanár bácsi el-elkapott egy-egy srácot, mélyen belenézett a szemétbe: — Tudod te, mi az a hülye? — s a kérdés után megmagyarázta a szó jelentését. — A hülye, szegény, képtelen tanulni. Ebben az iskolában nincsenek hülyék. Ezt te is tudod, mégis mondod. Nevettünk egyet, s nem hittük el neki, hogy nincsenek. Miklay Jenő Jól fizet a búza A Szabadság Termelőszövetkezetben a kombájnok megkezdték a búza aratását. Az új termés minősége jó, s a mennyiséggel sincs baj: holdanként 20—22 mázsát fizet a búza. Mit látunk ma a moziban? Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek. Színes, szinkronizált olasz film. Csak 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Az Inturist meghívja önt. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Gondokkal küzdve kihasználatlan a kapacitás Meg nem felelő anyag, megfonmálódott gépek A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemében serényen folyik a munka. Az anyagtéren markológép emeli a tehervagonba a szálfákat: egyszerre 10—12 darabot ölel fel. A beérkező fenyőfát osztályozzák, s amit nem tudnak feldolgozni, azt továbbítják a gazdaság olyan más üzemeibe, ahol hasznosíthatók. Az üzem vezetőjét, Répás Istvánt is az anyagtéri irodában találom. Gondterheltnek látszik. Hogy miért, azt is elmondja: — Az első negyedévben feldolgozási mennyiségi tervünk 6770 köbméter volt. Ebből teljesítettünk 6031 köbmétert. A teljesítésből, tervszerűen, a központ 4248 köbméter munkát adott, 916 köbméter termékünknek saját magunk kerestünk piacot. Az, hogy megrendelést nem kaptunk, természetesen jelentősen befolyásolta tervteljesítésünket. — Hogyan alakult az első félév eredménye? — Az árbevételünk 38 millió forint. Ha azt nézzük, hogy az egész évre 90 millió forint a tervünk, jelentős az elmaradás. — Mi az oka? — Az alapanyag sem megfelelő. A negyedévet figyelembe véve, a 21 millió 177 ezer forint árbevételben, a terv szerint, a köbméterenkénti egységár 3127 forint. Ez köbméterenként 2921 forintban ralizálódott. Minden köbméter termékünkön 206 forint a veszteség, összesen tehát 1 millió 242 ezer forint. Ennek oka, hogy a tervezésből kimaradt a drágább előállítású termék, aminek lenne piaca, helyette olcsóbb termékeket terveztek, amit még eladni nem lehet A terv teljesítéséhez csak 11 ezer 599 köbméter anyagot válhattunk volna fel, de haszmi 12 ezer 458 köbmétert vettünk igénybe. Az alapanyag meg nem felelő voltát bizonyítja, hogy értékben 13 millió 192 ezer forint értékű feldolgozható anyag helyett csak 12 millió 723 ezer forint értékűt használtunk fel, tehát a mennyiség növekedése ellenére, megtakarítást értünk el. — Hogyan kezdték a második félévet? — Július első nyolc napján termelési értékünk 2 millió 686 ezer forintot ért el. Ez 330 ezer forint napi termelésnek felel meg, szemben az előző időszak napi 260—280 ezer forintos termelésével. — Hogyan lehetséges ez? — Most van megrendelésünk, s előreláthatólag két hónapra már előre lekötötték kapacitásunkat. Ha ezt az egész évre biztosítaná a gazdaság, 50 százalékban pótolhatnánk a félévi elmaradást. Kaptunk megrendelést raklapokra, export fűrészárura, különböző ládákra és csomagolókra. Ahhoz, hogy az üzem a tervet teljesíteni tudja, beruházásokat kellene eszközölnie, mert jelenlegi gépeink igen megrongálódtak. A gazdaságnak pedig folyamatosan kellene a megrendeléseket adnia, mert az üzem kapacitása többet bírna, nagyobb a lehetősége, mint amennyit a gazdaság vezetősége eddig hasznosított —mondotta Répás István. sz.m. UBORKASZEDŐK Sokat hajlongnak érte A frissítő eső után kellemes a nári reggel. A sok helyen már szivarozó kukoricaszár is megelevenedett. A 21. Volántelep mögött, a Szabadság Termelőszövetkezet húszholdas uborkaföldjén elevenen pezseg az élet. Az idén zöldellő uborkamező hajlongó emberektől tarkáink, ötvenkét uborkatermelést vállaló tag szedi a termést. Mindenkinek segít 2—3 családtag, sokszor százötvenen is dolgoznak az uborkával. Kétnaponként szedik már, s minden szedéskor 3—4 vagonnal raknak a ládákba. Az uborkaszedők között néhány percre itt is, ott is feltűnik Illés Gyula brigádvezető. Megmutatja, miként osztályozzák a ládákba az uborkát. Most, hogy a salátauborka ára 80 fillérre csökkent, arra buzdítja a tagokat, hogy főleg kovászos és ecetes nagyságban szedjék, annak jó ára van. A hajlongásos, nehéz munkát végző tagok elégedettek. — Négyszáz négyszögöl uborkám van, összesen 12 sor — mondja Szűcs Lászlóné. — Most szedjük ötödször, és már ötezer forint körül árultam belőle. Még 15—16 szedés következik, mert az esőgépek biztosítják az uborka fejlődését. A tagok 40 százalékot kapnak az eladásból, levonva a mag árát és az öntözési költséget. Szernik Lászlóné már 63 éves, de még fáradhatatlanul serénykedik. — Nincs a földön olyan vetemény, mely ennyit terem — mondja. — A 400 négyszögöl uborkán felül még egy hold paradicsom-, 200 négyszögöl sárgarépa-, 200 négyszögöl gyökér- és 150 négyszögöl cukorrépa-vállalásunk van. 65 éves férjemmel, ketten dolgozunk, de néha segít az iparos fiam és a lányom is, aki gyárba jár. A férjem még a közösben is vállalt munkát. Megkerestük mi a múlt évben is a 25 ezer forintot. Az öntözőtelep mellett Illés Gyula egy kis időt szakít a beszélgetésre. A Brigádomban csaknem száz vállaló tag van. Uborkát, paradicsomot, paprikát, sárgarépát, gyökeret, zellert, káposztát és cukorrépát termelünk. A 75 hold paradicsomból 30 hold korai, az is lead már szedésenként 15 mázsát. Most hét forint a kilója, de az első szedésekért 25 forintot kaptunk. — A brigád tagjai szorgalmasan dolgoznak. Szinte nem is tudok köztük különbséget tenni, de megemlítem Koroknai Lászlót, aki az öntözésnél dolgozik, s ráadásul 600 négyszögöl uborka-, 800 négyszögöl paradicsom-, 400 négyszögöl paprika-, 200 négyszögöl sárgarépa-, 200—200 négyszögöl gyökér- és cukorrápavállalása is van. Daru Ambrus nyugdíjas már, mégis 600 négyszögöl uborkát, 800 négyszögöl paradicsomot és 400 négyszögöl paprikát termeltet Nemcsak a termelőszövetketagjainak hozzátartozói dolgoznak itt, de Somodi Dániel tanár is, aki 1200 négyszögöl uborka, 800 négyszögöl paradicsom és 200 négyszögöl gyökér termelését vállalta, gimnazista fiával és kislányával. Megelégedéssel indultam haza: a Szabadság Termelőszövetkezetben komolyan a körösi uborka hajdani veszik jó hírének visszahódítását. Kopa László Öt karika, öt verseny Megérkezett a nyerőszámok listája Megérkezett a KISZ-bizottságra az öt karika, öt verseny sportvetélkedő nyerteseinek nyereményjegyzéke, melyet a könyvesboltban és a KISZ-bizottságon tekinthet meg a versenyben részt vevő 186 nagykőrösi fiatal. Érdemes átböngészni a számokat, mert egy lengyel-tátrai utazást feltehetően a nagykőrösiek nyertek. Reméljük, így lesz, ha a nyertes még ismeretlen is. VÁLYOGVETŐK Miklay—Pallai A Kárpát utcában él és dolgozik Anyalai Béla és felesége. Vályogvetők. Az ő munkájuk főleg nyárra korlátozódik, s a kevés időt is nagyon ki kell használniuk. Hajnaltól késő estig dolgoznak. A ház mögötti, hatalmas gödör biztosítja, hogy évekre maradjon alapanyag. A napi 2500—3000 darab vályog nem ritkaság. Igaz, nem egyedül végzik ezt a munkát. Ringyel Béla és Czabai Sándor kezét tavasz óta, bizony, már érdessé tette a durva talaj, de nem törődnek vele. Lényeg, hogy sokasodjanak a hosszú vályogsorok, várva az építkezni szándékozó vevőt. SPORT Tartalékos tisztek vetélkedője A tartalékos tisztek honvédelmi versenyének városi döntőjét vasárnap rendezték. Két korcsoportban három csapat vett részt a vetélkedőn. Egyebek között menetvázlat-készítés, álláspontmeghatározás, puska- és pisztolylövészet, akadályok leküzdése szerepelt a megoldandó feladatok között. A tormási lőtéren és más terepen bonyolították le a küzdelmeket. Az 1. korcsoportban (35 év alattiak) a városi tartalékosklub (Szűcs István, Kovács László, Fehér Mihály) bizonyult a jobbnak. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gárdája mindössze 1 pont különbséggel szorult a második helyre. A II. korcsoportban (35 éven felüliek) a NEFAG (Rönke Antal, Kliegl Mihály, Pavolek Béla) tartalékos tisztjei szerezték meg a győzelmet. A győztes csapatok jutottak a megyei vetélkedőre, amelyre július 29-én és 30- án, előreláthatólag Verőcén kerül sor. Különváltak a fogásnemek Jelentős szakmai fordulatot hozott Magyarországon a birkózó fiatalok felkészítésében 1972. január 1. Azóta ugyanis a két fogásnem képviselői specializáltan, különváltan versenyeznek. Egy-egy birkózó csak kötött-, vagy csak szabadfogásban versenyezhet az új rendelkezés óta, s így választott fogásnemében sokkal jobban megismerkedhet a fogások technikai és taktikai részével egyaránt, így van ez Kőrösön is. Pénteki műsor Sportlövészet g és Budapest: az MHSZ orszáos nemzetközi bajnoksága. S. Z.