Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
J 1973. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK Autóbuszmentők Száztonnás segítség eivel ne fordult volna elő, hogy utazása közben elromlott az autóbusz. Tapasztalhatta ilyenkor utastársai bosszankodását az időkiesés miatt, és az aggodalmat, hogyan jutunk tovább. Azzal, hogy az autóbusszal mi lesz, az utasok nem szoktak törődni. Lássuk tehát az autóbuszmentők munkáját, j Lassan halad a Tátra Gyöngyös felé vette útját az a bérautóbusz, amelyen a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gödöllői székhelyéről hazaigyekvő dolgozók foglaltak helyet. Alighogy kikanyarodott a hármas útra, makrancos paripa módjára prüszkölni, hörögni kezdett a motor. A jármű simán gurult tovább, de a gépkocsivezető mozdulatain látszott, és a motor egy-egy mozdulásán hallatszott, hogy nem lehet sebességet váltani. A busz megállt, vezetője, Seres József közölte az utasokkal, hogy műszaki hiba miatt a kocsi nem mehet tovább, azonnal intézkedik. Értesítette a 20-as Volán gödöllői főnökségét, amely nyomban küldött egy autóbuszt az utasok továbbszállítására. Közben néhányan nekiveselkedtek, hogy a forgalmas útról betolják a Fő tér parkolóhelyére az autóbuszt. Amikor a mentesítő járat elrobogott utasaival, Seres József gépkocsivezető jelentette a 20-as Volán Szabolcs utcai főnökségének a műszaki hibát, és mentést kért. — 20 óra 50 perckor jelentkezett a gépkocsivezető, s 22.20-kor már a helyszínen volt a Tátra-mentőnk — mondja Adámi János garázsművezető. — Talán úgy tűnik, hogy nem csipkedték eléggé magukat szakembereink, hiszen Gödöllő nincs messze, kocsival pedig különösen gyorsan, fél óra alatt elérhető. — ... csakhogy a mi Tátránk igen lassú jószág — veszi át a szót Panyik Tóth Lajos vontatóvezető — óránként 30— 40 kilométernél nem tesz meg többet. Ennek ellenére igen erős, tizenkét hengeres Dieselmotort szereltek bele. De kell is ez a biztonságos vontatáshoz, hiszen nemegyszer 15 százalékos emelkedőn húzzuk a farmotorosokat, csuklósokat. Amikor megmutatja gépét, sok mindenre felhívja a figyelmemet. A három tengelyre, az egymás mellett sorakokozó sok-sok kerékre, arra, hogy a jármű vonóképessége száz tonna. — Mi az a sok kő a kocsi platóján? — Az a nyomaték, hogy vontatás közben a kerekek nem csússzanak, azaz nagyobb teher vízszintes elmozdítására is képesek legyenek. Van csörlőnk is, hogy az esetleg a padkán lesüllyedt kocsit ki tudjuk emelni. Ahány alkatrész... — Meghatározható-e az a terület, ahonnan a leggyakrabban kérnek mentést az autóbuszok? — Igen. A műszaki hibák gyakorisága nemcsak a kocsi és az alkatrészek korától függ, hanem a vidék domborzatától és az útviszonyoktól is. Pest megyében Erdőkertes, Gödöllő környéke, valamint a Dunakeszit Fóttal, Mogyoróddal összekötő út részünkről a leglátogatottabb. — És mi a leggyakoribb hiba? — kérdezem a garázsmestertől. — Talán úgy mondhatnám, ahány alkatrész, annyiféle hibalehetőség. A leggyakoribbak az olajcsőtörések, a levegőcsőrendszer szivárgása, meleg időben pedig a kettős defekt (a meleg levegő a gumitömlőkben kitágul, megnő a nyomása s a tömlő szétdurran). Az autóbuszok viszont csak egy pótkereket visznek magukkal, ilyenkor a mentőktől kapnak még egy kereket, és vontatás nélkül saját tengelyen indulnak tovább. — Nyilván előfordult már, hogy a mentőkocsi is bedöglött útközben? — Előfordult ugyan, de az ilyesmi olyan ritka, mint a fehér holló. Már csak azért is, mert a legképzettebb gépkocsivezetők ülnek a mentőkocsik volánjánál, s nagyon sokféle hibát ki tudnak javítani. „Meggyógyították" Amikor a Tátra-mentő megérkezik Gödöllőre, a főtérre, az autóbuszvezető javában szunyókál. Panyik Tóth Lajos megállapítja, hogy elkopott a kuplungvillák vége. Valamit igazít rajta, s menet közben is kipróbálja a sebességváltót. Megállapítja, hogy az autóbusz vontatás nélkül, saját kerekén is biztonságosan felmehet Pestre, a Szabolcs utcai garázsba, de ott haladék nélkül javításra szorul. A bérautóbusz előtt gördül húsz perccel éjfél be a garázsba. Két-három óra múlva pedig új kuplunggal indul Gyöngyösre a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozóiért, akik reggel csodálkozva köszöntik Seres Józsefet a „meggyógyított” autóbusz vezetőülésében. Czibor Valéria Betanító átképzős tanfolyam indul 1973. november 1-én VILLANYSZERELŐ, víz- és gázszerelő, KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ, burkoló, SZIGETELŐ ÉS ÜVEGEZŐ SZAKMÁBAN Jelentkezhetnek az általános iskola 8. osztályát elvégzett, és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. A tanfolyam 5 hónapos. Ez idő alatt a résztvevők teljesítménybérben dolgoznak. Ha a teljesítés mértéke a kívánt szintet nem éri el, 1800 Ft bért fizetünk. Üzemi étkezésről, a vidékieknek munkásszállásról gondoskodunk, utazási hozzájárulást fizetünk. Jelentkezés csak személyesen a 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 6-os és 7-es Termelőegységénél Budapest XI., Tétényi út és Szakasits Árpád út kereszteződése. (Megközelíthető a 7/C jelzésű autóbusszal, , a Szakasits Á. útnál kell leszállni.) NAGYKÁTA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ KÁTAI ÁRUHÁZA NAGYKÁTA re»* AffiC sJCíriw* Tábori, hajó- és légiposta Kiállítás bélyegnapon A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége szeptember 22-től 30-ig rendezi meg a 46. bélyegnap alkalmából az országos bélyegkiállítást. A kiállításon klasszikus és modern magyar országgyűjteményeket, tábori postai és hajópostai leveleket, valamint légipostát mutatnak be. gyűjteményeket A kiállítás a Vörösmarty utca 65. szám alatt mindennap 11 és 19 óra között tekinthető meg. Ünnepség Gödöllőn Megemlékezés az antifasiszta bolgár felkelésről Sztoio Sztancev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Todor vezérőrnagy, katonai és Dacsev légügyi attasé az 1923-as bolgár antifasiszta felkelés 50. évfordulója és a bolgár néphadsereg napja alkalmából csütörtökön fogadást adott a Szófia étteremben. A fogadáson megjelent Cserni Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában csütörtök délután ünnepséget rendeztek az 1923-as bolgár antifasiszta felkelés fél évszázados jubileuma alkalmából. Benedek János, a városi tanács elnöke a megyei és a városi pártbizottság, valamint Gödöllő város tanácsának nevében köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Sztojan Radevet (a képen), a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatóját és feleségét, Gabányi Lajost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Benedek János rövid beszédében méltatta az 1923 szeptemberében sikertelenül lezajlott antifasiszta bolgár felkelés jelentőségét. A G. Dimitrov és V. Kolarov vezetésével fegyvert fogott proletariátus harcának tanulságait későbbi küzdelmeiben is felhasználta a Bolgár Kommunista Párt, így akkor is, amikor a II. világháború idején a munkásparaszt szövetségen munkálkodott. Közvetve tehát Bulgária 1944. szeptember 9-én kivívott függetlenségéhez is hozzájárult a fél évszázada megindított felkelés. Benedek János a chilei események kapcsán utalt rá, hogy éberen kell ügyelni a forradalmi vívmányok megőrzésére. Beszéde végén üdvözletét küldte a testvéri bolgár népnek, ezen belül Szófia megye — Pest megye testvérmegyéje — lakosságának. Az ünnepség előadója dr. Sztojan Radev volt. A budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója emlékeztetett a magyar és a bolgár nép barátságának múltjára, s köszönetet mondott az MSZMP Pest megyei, valamint gödöllői bizottságának, illetve városi tanácsnak és az egyetem vezetőinek, hogy az ünnepséget megszervezték. „Ha Budapest a Duna királynője, úgy Gödöllő Magyarország gyöngyszeme” — mondta az igazgató, magyar nyelvre átváltva, a közönség nagy tapsától kísérve. Utalt egy korábbi felkelésre is; 1876-ban megrázta Európa haladó közvéleményét a bolgár nép harca a török ellen. Frankel Leó, a párizsi kommün minisztere a Munkás Heti Krónikában deklarációt jelentetett meg a felkelés támogatására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására Bulgáriában is forradalmi hullám kezdődött, a burzsoázia ideiglenesen a Bolgár Földműves Szövetség pártjának engedi át a hatalmat, amely reformokat vezet be, legálisan működhet Bolgár Kommunista Párt. 1923 a júniusában fasiszta puccsot hajtottak végre Olaszország, Anglia, Franciaország támogatásával. A néptömegek megérezték a veszélyt, s szeptemberben fegyvert fogtak, ám a felkelés összeomlott. Dr. Sztojan Radev részletesen elemezte a történelmi összefüggéseket, azt, hogyan győzött végül is évtizedek múlva a haladás, a nép forradalma. Beszédének végén — miként az ünnepség elején is — részlet hangzott el Geo Milev: Szeptember című költeményéből, majd a Rigók kórusa népdalcsokrot és forradalmi dalokat adott elő. Cyurkó Géza: A látszat csal — Hová viszi? — Megsétáltatom egy kicsit. Muszáj. Ha én nem semmit nem mozogna, lennék. Csak ülne a tévé előtt.juk a parkot vagy körbejárnégyszer, már az is valami — nézett rám bölcsen Oszkár, az uszkár és gondos precizitással megtisztelt egy fatövet, míg gazdája, akit Oszkár, az uszkár sétáltatott, valamit a kirakatban bámult. — Úgy gondoltam — folytattam a sajátos párbeszédet a kutyával izé magát...— hogy téged ... — Tegezzen csak nyugodtan uram. Mi, kutyák így szoktuk meg. Bennünket csak akkor magáznak, ha utálnak... — Nos, szóval, úgy gondoltam, hogy téged sétáltat a gazdád, s nem te a gazdádat ... — Látja uram, ez az amit az emberek világa olyan szépen meg tud fogalmazni, csak nem tud alkalmazni. A látszat csal. Hát így van velem is. A póráz vége Lala kezében van... Lala a gazdám. A felesége hívja így, amikor utálja, s mivel elég gyakran utálja, hát már évek óta mindenki csak Lalának hívja a gazdámat. A póráz vége tehát Lala kezében van, míg a nyakörv az én nyakamon. Ez a látszat. De valójában merre és hová megyünk? Figyeljen uram, a másik sarkon találkozunk ... És Oszkár, az uszkár felvakkantott, s húzni kezdte a gazdáját a másik sarok felé. A gazdája, a Lala morogva bár, büdös dögöt emlegetve ugyan, de arra szuszogott, amerre a kutya tartott. A másik sarok felé. Ott ismét találkoztunk. Oszkár, az uszkár jelentőségteljesen megbillentette a farkát: — Látja utam, ez az. Az ő kezében van a póráz, de odamegyünk, ahová én akarom. Mert az igazság az, hogy én sétáltatom ezt a hájtömeget, s nem ő engem. Nézzen meg, kell nekem fogynom? Minden kutyacsaj felnyöszörög a gyönyörűségtől, ha meglát... És mégis azt mondja az asszonyom, amikor már unja a férjét, s a Kovácsot várja a harmadik lépcsőházból... „Lala, vidd már el a kutyát sétáltatni. Lehetne benned annyi emberség, hogy ezt a szegény dögöt... mármint engem, az uszkárt... jól megsétáltatod ... És akkor én sétálok. Húzom-vonom, hogy fogyjon is, meg hogy idő előtt haza ne menjen ...És még ezt tartják kérem státusszimbólumnak ... Megyek az utcán kérem — vicsorított rá hirtelen Oszkár, az uszkár egy arra járó korcsebre — s akkor az ilyenek csak úgy odaugatják ... „Mi az, embert tartunk? De jól megy? őriznél inkább, te nyírt Házat farkú ...” — billentett egyet Oszkár a nyírt farkával búcsúzásul és tovább vonszolta magával státusszimbólumát. Lalát. A gazdit. Mert lám egy okos kutya is tudja, hogy a látszat csal. Milyen az áruválaszték, a szállítások megszervezése? Lengyel élelmiszeripari szakemberek a Dunakanyarban A lengyel élelmiszeripari minisztérium három vezető munkatársa egy hétig tartózkodott az elmúlt napokban hazánkban, hogy megismerkedhessenek a magyarországi ipar és kereskedelem marketing tevékenységével. Vizsgálódásuk során különös figyelmet fordítottak az üdülőövezetek ellátottságára, s az ezzel kapcsolatos szervezeti formákra. Látogatásai során teljes napot töltöttek a Dunakanyarban. Megtekintették a leányfalui önkiszolgáló áruházát, a Lupa-szigeten működő élelmiszerboltot, a visegrádi ABC-áruházat, a szentendrei ajándékboltot, több vendéglátóipari egységet. Az üzletek vezetőitől és eladóitól tájékozódtak az üdülőterületek élelmiszer-ellátásáról, a megrendelések és szállítások szervezéséről, az áruválaszték kialakításáról. Felvilágosításokat kértek a hűtést igénylő forgalmazásának élelmiszerek körülményeiről, a forgalom növekedéséről. Jó intézkedésnek tartották, hogy a hűtőberendezések vásárlásának költségeihez ötvenszázalékos segítséget nyújt a belkereskedelmi tárca, hogy ezzel is ösztönözze a hűtőlánc mielőbbi kialakulását. Az egész napos tapasztalatcsere benyomásairól nagy tetszéssel nyilatkoztak a vendégek, s mint hangsúlyozták, a látottak nagy segítséget jelentenek számukra, az otthoni feladatok megoldásában. K. Z.