Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

I Még mindig fedetlenül December 4-én szóvá tettük, immár másodszor, hogy az Örkényi út és a Petőfi út találkozásában a csatornaborító betontető beszakadt, s kértük, ha már nem javítják ki, leg­alább védőkorláttal jelez­zék a veszélyt.­­ A védőkorlát ma is hi­ányzik a veszélyes sza­kaszról, de a csatorna töb­bi szakaszáról is, hiszen a Petőfi úton több helyütt is ingatag betonlapok fenye­getik a gyalogjárók testi épségét. Csak nem baleset bekö­vetkezésére várnak? A PESTMEGYET HÍRLAP KÖ­LŐN KIADÁSA* XVII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1973. DECEMBER 14., PÉNTEK Túlteljesített árbevételi terv • Újfajta almaoltványokat nevelnek Csemetékkel, cserjékkel ler­jék el a környéket Hófoltok tarkítják a határt, befagytak az út menti pocso­lyák, az idén korán jött a fagy, hamar beállt a tél. A fa­iskoláikban nem örültek az „ember” végű hónapok visel­kedésének. A dánszent­mikló­­si Micsurin Termelőszövetke­zet faiskolájának kertészmér­nöke, Bagoly László asz. időjá­rás kedvezőtlen alakulására panaszkodott. Ebben a faiskolában mind­össze két-három hét állt ren­delkezésre a nagy mennyiségű cserjék és csemeték kitermelé­sére, osztályozására és szállí­tására. Száraz volt az ősz, ké­sőn jött a csapadék, száraz­földbe pedig kockázatos ültet­ni : félő, hogy nem ered meg a gyenge növény. Ezért csak október végén bont­hatták meg a csemetekert szabályos sorait, és már november huszadika körül beköszöntött a fagy: biz­tonságba kellett helyezni a még el nem szállított anyagot, és befejezni a munkát. Erre az évre másfél millió forint volt a faiskola árbevéte­li terve Dánszentmiklóson, esst a tervet valamelyest túl­teljesítették, amiből arra kö­vetkeztethetünk, hogy van igény a dísznövények iránt. Elsősorban az örökzöldeket keresik, a befolyt pénz felét azokért fizették ki a vásárlók. Ebből azt a tapasztalatot von­ták le, hogy a jövőben megfe­lelő fajták kiválasztásával és ismeretterjesztő szolgálhatják vevőiket munkával Sok díszfa, cserje talált gaz­dára, nagy mennyiségű erdei csemetét értékesítettek erdé­szeti célra. A gyümölcsfaolt­ványok nagyon keresettek vol­tak. Sajnos, országos gond mutatkozik választék, fajta és mennyiség tekintetében. A nagyüzemi gyümölcsösökben a törpe alanyon lévő almaoltvá­nyok iránt nőtt meg a keres­let. Újabban a gyönge növésű, generatív jellegű (fiatalon bőséges termést adó) fajtákat keresik, jövőre az azok iránti érdeklődést szeretnék kielégí­teni. Az idei év volt az első a faiskola rövid történeté­ben, amikor egy nagyobb kereskedelmi vállalatot választottak partnerül az áru értékesítésére. A dísznövényeket az Ültet­vénytervező és Szaporító­anyag Termeltető Vállalat (ÜTV) juttatta el a vásárlók­hoz. Megfelelő kapcsolat ala­kult ki, amely mind a fo­gyasztóknak, mind a termelők­nek kedvez. A vállalat piaca jó, és megfelelő árat fizet a termelőszövetkezetnek. Az ÖTV-n kívül más part­nerekkel is kapcsolatba kerül­tek. Örvendetes. nagyüzem magáévá hogy több tette a kormányprogram ama részét is, amely a munkahelyi környe­zet fásítására, parkosítására vonatkozik, s mind esztétikai, mind környezetvédelmi szem­pontból lényeges a gyárak környékén. Egy-egy vállalat ötven-százezer forint értékben vásárolt, például a PENOMAH pilisi háalaldája, a selypi cu­korgyár. El­őzetes megáll­apo­­dásra jutottak az Állatifehér­je Feldolgozó Vállalattal. Je­lentkeztek a környező telepü­léseik, a többi között Albert­­irsa és Örkény, de Ceglédről is felkeresiték őket vállalatok és magánosok. Céljuk egyéb­ként is az, hogy a környék el­látását segítsék. Évek óta rendszeresen visszatérő vevőik vannak, akik elégedettek a faisko­la termékeivel, ezáltal jó hírük terjed. A jövő évben 15—20 hektá­ron nevelnek dísznövényeket, köztük örökzöldeket is, s bő­vítik a gyümlcsoltvány-terme­­lést. Akkor még csak ötven­ezer darabot tudnak értékesí­teni, de az 1974-es telepítés­ből 1975-re már 300—500 ezer oltványra számítanak. Az al­­maalany-anyatelep fejleszté­sét fontos programjuknak te­kintik: országos igényt, elégí­tenek ki és saját termelőszö­vetkezetük is felhasználja telepet. 1974-ben két-két és fél­­ millió forint bevételre szeret­nének szert tenni. Ezekben a napokban is nagy a forgalom a faiskolá­ban, most a karácsonyfákat viszik. Saját nevelésű és vá­gott fenyőiket árulják. Foko­zódik a kereslet, különösen a földlabdás tűlevelűek iránt, hiszen azok az ünnep elmúltá­val kiültethetők és — megfelelő gondozással — szépen fejlőd­nek. T. T. DÓZSA TSZ Jól jövedel a baromfitenyésztés PULYKA HELYETT CSIBE • BEVÁLT A BÉRKELTETÉS jól A Dózsa Termelőszövetkezet jövedelmező baromfite­nyésztő telepének tízezer tojás­­ befogadására alkalmas kelte­tője van. A napokban Kovács Ilona brigádvez­ető mutatta hogy milyen eredményes még, a korszerű baromfitenyésztés. Kovács Ilona édesapja is a termelőszövetkezetben dolgo­zik, a ceglédi mezőgazdasági technikum elvégzése után ke­rült a közös gazdaságban ve­zető állásba. Mivel az Influenza a terme­lőszövetkezet lúdtenyésztésé­­ben sok elhullást okozott, az idén a Heves megyei állami gazdaságtól spe­ciálisan kitenyésztett, inf­luenzamentes kislibákat vásároltak: 4900 tojót és 1200 gúnárt. A libák, melyek most 36 he­tesek, szépen fejlődnek, belő­lük alakítják ki a törzsállo­mányt. Januárban már el­kezdenek tojni, a tojásokat ki­keltetik, s a kislibákat elad­ják a BOV-nak, jelentős jö­vedelemre téve szert. A tapasztalat bebizonyítot­ta, hogy a pulykatenyésztés­nél kifizetődőbb a csibeneve­lés, ezért a 3 ezer törzspuly­kát a tenyésztési idény végén eladják, jövőre pedig sokkj­al több csibét nevelnek. Már most is 30 ezer fehér kiscsibe növekszik a tele­pen, a Bábolnán kite­nyésztett Tetra B-fajtából. A szárnyasok előreláthatólag 7—8 hetes korukra érik el az 1,20—1,25 kilogramm súlyt, s megkezdődik értékesítésük. Most hathetesek, 85—90 deká­­sak, és eddig egyedenként 1,2 kilogramm dúsított táptakar­mányt kaptak, a szokásos 1,6 kilogrammal szemben. A gon­dos tenyésztés eredményekép­pen csak 3 százalékúit hul­lott el. Telepükön jó eredmén­­nyel végzik a tsz-beliek a bérkeltezést. Az idén eddig 222 ezer puly­kát, csibét és libát keltettek, melyeket az országos barom­fivállalat közvetítésével ad­na f­ el tenyésztésre. K. L. A telefonkezelő Tizenkét éve dolgozik a DÉMÁSZ telefonközpontjá­ban Volecz Józsefné. A tele­fonkezelésen túl neki kell nyilvántartania a kimenő és beérkező gépkocsikat, vala­mint ő jegyzi fel a bejelen­tett vonalhibákat is. Jó mun­kájáért a vállalat vezetősége elismerésben részesítette. Varga Irén felvétele ISMÉT ELMARADT. A Ne­vetni fog címmel meghirdetett zenés szórakoztató műsor, amelyet az elmaradt 4. bér­leti előadás pótlására, de­cember 9-én tartottak volna meg, nem került bemutatásra. A művészek ígérete szerint, december 30-án délután órai kezdettel láthatja a kö­­­zönség. i TÁRSADALMI MUNKÁBAN Segítőkész szocialista brigádtagok MIÉRT KÉSNEK A CEMENTGYŰRŰK? A Tűzerdei utcai csatorna eltörött, beszakadt az út, emiatt csapadékos időben a víz elönti a járdákat, lehe­tetlenné téve a közlekedést. A konzervgyár szocialista brigádtagjai közül a Tűzer­­dei utca közelében lakók vál­lalták, hogy társadalmi mun­kában kijavítják a hibát, de ahhoz szükségük van két új cementgyűrűre. Kérésüket és munkafel­ajánlásukat elmondták a vá­rosi tanács műszaki osztá­lyán, abban a remény­ben, hogy méltányolják segítő szándékukat.­­ A társadalmi munkát az enyhe időjárásban elkezdték, de nem tudták befejezni, mert még mindig hiányoznak a cementgyűrűk. (t. p.) Mit látunk ma a moziban? A „Saturnus” csapdájában, I—II. Szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Két vár Előadás kezdete: 6 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSZ ISKOLÁBAN Charly: Színes amerikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Tanulnak az óvodások Négy csoportban, hét óvónő felügyeletével, összesen száz­tizenegy gyerek jár a felszegi óvodába. Az iskolai előkészítő nevelés során matematikai, környezetismereti, ének-zenei, testnevelési és ábrázolási foglalkozásokon vesznek részt. Ké­pünkön: a nagycsoportosok matematikai foglalkozása, Apáti-Tóth Sándor felvétele Házról házra Emberek a Bolo utcában Kis utca az első kerületben. Végigmenve rajta, itt is látja az ember, hogyan alakul át a mező- és kertgazdasági Nagy­kőrös ipari várossá. Mozdonyvezetői vizsgára készül Az utca elején áll id. Csa­pó Ambrus háza. Csapó Amb­rus fiatal korában szorgalmas parasztember volt, Csemőben művelt szép szőlőt. Ugyanitt lakik fia, ifj. Csa­pó Ambrus is, aki a katona­évek letöltése után az ipart választotta. Egy ideig a kon­zervgyárban dolgozott, majd 1965-ben, a MÁV szolgálatába lépett. Jelenleg a kecskeméti fűtőházban mozdonyfűtő, ép­pen mozdonyvezetői vizsgára készül. Két gyermeke teszi különösen boldoggá az életét. Nagyobb tudás, jobb eredmények A szomszédban lakik a fia­tal Matuska László, aki asz­talosipari munkát végez a Termelőszövetkezetek Erdő­­gazdaságának Szolnoki úti fa­feldolgozó üzemében. Kocsák Dezső helyi mesternél tanulta ki a szakmát, majd elvégezte Szegeden az építőipari tech­nikumot, mert azt tartja, hogy nagyobb tudással jobb ered­ményeket lehet elérni. A nyáron nősült, felesége a Hunyadi Termelőszövetkezet­ben bérelszámoló. Özvegyen nevelte fel három fiát Sok munkával és fárado­zással nevelte, fel három fiát özv. Mitru Mihályné, akinek férje 19 éve halt meg. Jelenleg a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezetben finom­­mechanikai munkát végez. Egyik fia az ÁFÉSZ-nál laka­tos, a másik Pesten, a bőr­iparban dolgozik, a harmadik katona. Háromszoros kiváló dolgozó A Botond utcában Willingsdorfer Kálmán lakik há­romszoros kiváló faipari dol­gozó is, aki mint törzsgárda­tag jelentősen hozzájárult körösi láda- és faipar fejlő­­­déséhez ládagyári és pipagyá­ri munkájával. Jelenleg cso­portvezető a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat siratói telepén. Nemrégiben ünnepelték 25. szolgálati ju­bileumát. Felesége konzerv­gyári dolgozó. Barátságos otthonuk van, nyáron rózsafáikban s egész esztendőben szép galambjaik­ban találnak sok gyönyörűsé­get. A toronymászó Az utca becsült lakój­ a 89 éves Kovács György nyug­a­díjas ácsmester, Kovács Ist­ván régi híres körösi ácsmes­ter fia, aki egyebek közt körösi templomtornyot is ja­a­vította, s toronymászónak ne­vezték el. Gyuri bácsi 26 évig városi tűzoltó is volt. Nevét beépí­tették a városháza torony­­­gombja alá, ugyanis a tor­nyot 1903-ban ő zsindelyezte Nagy szeretettel gondozza fal­­galambjait, s még biztonságo­san robog kis motorkerékpár­ján. Kopa László Budapesten bonyolították le az egyesületi férfi ifjúsági II. osztályú tornász csapatbajnok­ság országos dühítőjét. Mind­össze négy csapat mérte ös­­­sze tudását, a körösiek kép­viselték csak a vidékieket. Nagy hideg volt a Játékcsar­­nokban, ami minden szeren hátrányosan hatott, s csak az utolsó, a talaj­gyakorlat végzé­sekor vált már elfogadhatóvá a hőmérséklet. Ennek ellené­re a körösi fiúk kitettek ma­gukért: remek szereplésükkel a Központi Sportiskola mögött és az FTC SÍ, valamint a Va­sas Izzó előtt, az országos döntő második helyén végez­tek. A Nagykőrösi Pedagógus SE (Rózsás László, Király Miklós, Zsoldos Péter, Kovács István, Király Sándor, Harsá­nyi Gábor) csapatában min­denki a vártnál jobban szere­pelt, dicséretet érdemel. (Kü­lönösen Király Sándor nyújtó­gyakorlata és Harsányi Gábor ugrása érdemel említést.) szereplés és helyezés a nagy­­­kőrösi sportolók ez évi egyik legnagyobb sikere, ami Medve László és tanítványai szorgal­mas munkájának eredménye. Temesvárott, a 33 romániai tartomány egyikében rendez­ték a nemzetközi női-férfi if­júsági tornaversenyt a Bánát Kupáért. A románokon kívül csehszlovák, jugoszláv és ma­gyar fiatalok is indultak a viadalon. A tizennyolc ver­senybíró között hazánkat a nagykőrösi testnevelőtanár, Medve László képviselte, aki versenybíróként most először szerepelt külföldön. Szívélyes vendéglátásban részesültek a 150 ezer lakosú városban. A viadalon huszonkét férfi és harminchat nőversenyző in­dult. Megtekintették a város ne­vezetességeit, egyebek között Hunyadi János várát is, mely ma múzeum, hogy háromnyelvű Érdekesség, színháza van az erdélyi városnak. Emlékplakettet, valamint helyi képesalbumot kaptak ajándékba a bírók. Nagyon kedvező kapcsolat alakult ki az egyik temesvári középisko­lai tanárral, aki a Bánát tar­tományi tornaszövetség elnö­ke: a Nagykőrösi Pedagógus SE tornászait meghívták mesvári vendégszereplésre, t é­s a bánátiak is eljönnek majd városunkba. A vendégszerep­lést, ami a körösi sportélet egyik ünnepnapjának ígérke­zik, máris előjegyezzük 1974- es naptárunkban. Pénteki műsor Sakk KIOSZ-székház, 18 órától: a Nk. KIOSZ III. osztályú fér­fi egyéni minősítő versenye, 5. játéknap. S. Z. §M»@m Tornászaink az országos második helyen Köszönetet mondunk a Nagykőrösi Tejüzem gazdasági, társadalmi ve­zetőinek, minden kedves munka­társnak, jóbarátoknak, szomszé­doknak, ismerősöknek, akik feled­hetetlen drága jó férjem, édes­apánk Szegő József kőműves te­metésén megjelentek, sírjára a megemlékezés virágait helyezték és mély gyászunkban mellettünk voltak. Szegő Józsefné és gyer­mekei.

Next