Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

A fák állva halnak meg? A strand előtti hatalmas elkorhadt szomorúfűzfát a vá­rosi tanács parkgondozói kiássák, s helyére platánfát ültet­nek. Varga Irén felvétele _ __ ww.­­. m­a«» A PES­TME&YEI HÍRLAP XIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Megváltozik a beteglátogatás A városi kórház sebészeti, fül-, orr-, gége- és belgyógyá­szati osztályán március 1-től megváltozik a látogatási idő. A betegek ezentúl két rommal, csütörtökön és alka­va­sárnap fogadhatják látogatói­kat a megszokott időben. Terhes tanácsadást a kór­ház Losonczi utcai részlegé­ben, a szülészeti osztály ud­varán levő épületben tarta­nak naponta reggel 8-tól dél­után 13 óráig. Ugyanott van a nőgyógyászati szakrendelés is reggel 8-tól délután 14 óráig, valamint az onkológiai szakrendelés, délután 17 órá­tól este 19 óráig. M­ikszáth azt mondta Jókai­­ról, hogy nagyon sze­rény, visszahúzódó, szinte álma­t­ag ember volt, aki nem kereste mások barátságát. Arcmemóriája is nagyon rossz volt, sokszor a hozzá belépő ismerőseihez is azzal a kér­déssel fordult: „Kihez van szerencsém?’’ Levelezése sincs, amelyet felhasználhat­nánk lelki arcképe megrajzo­lásához. Azt hiszem, csak félig­­meddig igaz ez a megállapí­tás. Talán azért volt jó „percemberkéktől” való vis­­­­­szahúzódása, hogy annál jobban rag­a­szkodh­a­ssék az „oszlopemberekhez". Volt ezek között olyan is, akikkel ös­­­szekülönbözött, mint például Petőfivel, de azután nem győ­zött eleget meaculpázni. Arany iránt azonban kez­dettől fogva nagy rokonszen­­vet érzett, csendes egyénisé­gük is sokban hasonlított. Le­velezésük is számottevőnek mondható. Róza asszony min­den­­ Délelőtt 3—1 órára be­zárta életpárját, hogy az az­napra szóló penzumot lerója, s ez akkor, amikor az írói gép ismeretlen volt, nem volt kis feladat: magam is álmélkod­­va nézem Arany Emlékmú­zeumunkban „A kötél áztatva jó” című novella hallatlanul apróbetűs kéziratát: még ol­vasni is elég. Pedig ő ezt alighanem egyvégtében vetet­te papírra. Erre mutat az írás töretlen hangulata is. Közben az újságszerkesztés is igénybe vette, pedig ehhez is szenve­délyes szerelemmel ragasz­kodott. Pesti életében Arany is így járt, s amikor nagy anya­gi veszteséggel megszabadult ettől, az Akadémia adminiszt­rációja vette igénybe. Mikor kezdődött ez a ba­rátság, nehéz megállapítani, de az bizonyos, hogy holtig tartott. Mikor Petőfi „felfe­dezte” Aranyt, sőt meg is lá­togatta, bizonyosan eldicse­kedett vele barátainak is. Persze elsősorban a „tízek körének”, akikkel új lap ala­kítását tervezték. Köztük Pe­ttit Jókai volt szerkesztői posztra kiszemelve. Így ért­hető, hogy Arany „Murány ostroma” címmel írt újabb művét Pesten Petőfi, felesé­ge és Jókai olvassák elsők­ként. Arany János előzőleg is küldött már Jókainak két ki­sebb verset, köztük a „Czakó sírján” címűt, amelyen szere­tett volna javítani. na, hogy mikor Petőfi Valószi­láto­gatását viszonzandó Arany is felmegy Pestre — ekkor raj­zolta le Barabás —, személye­sen is találkozik szerkesztő­jével. Így természetesnek hat, hogy a világosi katasztrófa előestéjén Jókai — Nyári Pál társaságában — betér Sza­­lontán Arany Jánoshoz. A szabadságharc leverése után Szilágyi Sándor, a későbbi körösi tanártárs igyekszik összefogni a fiatal írókat. Az általa szerkesztett időszakos kiadványokban sze­repel Sajó álnéven Jókai és A. J. kezdőbetű alá rejtőzve Arany is. Amikor Arany Nagykőrösre kerül tanárnak, s házi felszerelés bevásárlás végett feleségével már az első napokban Pestre megy, sógo­rához írt levele szerint Szilá­gyi házánál találkozott a ve­zető írókkal, de azok közt még nincs Jókai. Talán a felesége által szerzett budai rejtek­­helyről még nem mert kimoz­dulni. Mert egyébként egy ne­gyedévvel előbb talán éppen Szilágyi megbízásából levél­ben kéri Arany segítségét: „Kedves Jankóm! Itt küldök neked 15 forintot. Légy szíves ezentúl is közreműködni nagy üggyel-bajjal és emberhalállal szerkesztett füzeteink mel­lett ... Most sem író, sem ol­vasóközönség nincs_„ Ne hagyj el e nehéz törekvésben, még csak kezdetén vagyok, s már­is belefáradtam”. A következő év végén öröm­mel közli, hogy mégis csak kaptak engedélyt szépirodalmi lap szerkesztésére — igaz, hogy Festetics Leó neve alatt, de ő szerkeszti, „azon remény­ben, hogy te és mind azok, kiknek baráti részvételére számítok ..., engemet irodal­munk előmenetelére tett tö­rekvéseimben gyámolítani fogtok”. A vész összemelegíti a szíveket. A Vasárnapi Újság ügyes­­ illusztrációi és híradá­sai révén hamarosan fellen­dül, s Jókai ekkor ismét Aranyhoz fordul, és 1855. de­cember 8-án írt levelében így ír: „Kedves Jánosom, sze­retett nagybajúszú poétám! Disznóság, nagykőrösi elo­­quentiával (ékesszólással) szólván, hogy te az egész vi­lágon minden újságnak írsz szebbnél szebb verseket, ne­künk pedig hallgatsz csú­nyánál csúnyábbul! Nincs olyan szótár a világon, mely­ben méltó szavakat találjak e fölötti keserűségem kifejezésé­re, azért csak rövid fulmina­­tóriumképen (villámlásképpen) küldöm ezt a panaszlevelemet hozzád, melyben kérlek, esen­­gek, könyörgök, imádlak, ri­­mánkodlak intelek, szidlak és fenyegetlek, hogy küldj én ne­kem verseket in plurali (töb­bes számban) mentül többe­ket és mentül hamarabbakat... Mely útonálló felszólításomat ha füleid mellett eleresztenéd, és esztendőre kalendáriumot csinálok, s abból kitörlöm Já­nos napját, s nem lesz neved napja, nem fogok lemehetni Kőrösre, hogy megköszöntse­­lek.” Ez az igazi Jókai-stílusban írott levél bizonyság arra a meghitt barátságra, mely már ekkor köztük kialakulhatott, sőt kiderül belőle, hogy az év végi János-napokra is le-le­­ránd­ulhatott a jó barát, ami nagy divat volt akkoriban. Arany még aznap válaszol: igyekszik átvenni Jókai kedé­lyes stílusát. Angollal-német­­tel-latinnal-franciával kevert mondókáját: „My dear Moore! Kedves Marom! — (nem nagy angol költő neve, kitől a szintén fordított! I was eben bekülding ■<»— Éppen be akar­tam küldeni­ neked a másik lapon olvasható poémákat, mikor leveled dörgedelmesen­­forgadalmasan rám ijesztett, hogy siessek vele! Különben azt már egy ízben postára tet­tem és címeztem is J. Mórnak a Szép utcába, No. 1. (az szám alatt volt a szerkesztő­­­­ség), de mivel ott azon úri­embert nem találták, a levél­hordó szépen eldobta, hogy ne kelljen tovább keresni azt a hallatlan nevű obscuritást (ismeretlent). Úgy gondolom, hogy történt, mert a levelet nem retouroztatták (nem küldték vissza), pedig ennek már jó öt hónapja lehet!...” ó is, hogy megsürgette Jókai, mert abban a kül­deményben „A vén gu­lyás” és A vén gulyás temeté­se” lehetett, két csodálatosan szép nagykőrösi vonatkozású költeménye. Dr. Törös László (Folytatjuk.) Jókai és Arany barátsága J Részközgyűlések •Segítik a kistermelőket Nagykőrösön, Kocséron és Nyársapáton nagy érdeklő­dés mellett zajlottak a Nagy­kőrös és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet részközgyűlései, melyekre , a szövetkezet több mint ötezer tagját hívták meg. A kert­barátok klubjában és a Dózsa Tsz tormási klubjában tar­tott részközgyűlésekre mi is ellátogattunk. A kertbarátoknál Vida Já­nos, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályának vezetője vezet­te a gyűlést, a szövetkezet felügyelő bizottságát Rovó István képviselte. Vida János beszámolt az évről évre mind jobban fejlődő szövetkezet tavalyi eredményeiről: a kis­kereskedelemben 211 millió 909 ezer forint, a vendéglátó­­iparban pedig 27 millió 64 ezer forint forgalmat értek el. Áramot kérnek A hozzászólások során dr. Szarvas László a többi között méltatta Vida János osztály­­vezetőnek a kistermelőket se­gítő tevékenységét. B. Tóth József a gyümölcs- és zöld­ségfelvásárlás javítását kér­te, Csikai Pál a zártkertterü­letek villamos árammal va­ló ellátását sürgette. A tormási részközgyűlést Kalló József, a Dózsa Tsz párttitkára vezette, a szövet­kezet felügyelő bizottságát Freitag Béla képviselte. A beszámolóban Kalló József beszélt a szövetkezet múlt évi tevékenységéről, Béla pedig a vezetők Freitag mun­kájáról szólt. A hozzászólók közül Katona Mihály azt kér­te, hogy a szövetkezet több korpát juttasson a kisállatte­nyésztőknek. Új tisztségviselők A részközgyűlésen minde­nütt megválasztják a jelölő bizottság által javasolt veze­tő testületeket és tisztség­­viselőket. Ezek szerint a szö­vetkezet vezetősége a követ­kező: igazgatósági elnök Ha­lasi János, felügyelő bizott­sági elnök Balogh Sándor­­né, döntőbizottsági elnök B. Szűcs István, nőbizottsá­gi elnök Tornyi Béláné, ifjú­sági bizottsági elnök Horváth Ilona, fegyelmi bizottsági el­nök dr. Kovács Gábor. Emel­lett minden részközgyűlés szö­vetkezeti küldötteket is vá­laszt. K. L. Piaci jelentés Élénk volt a pénteki piac. A szemes termények közül a csöves kukorica mázsáját 240—250 forintért, a morzsolt literjét 3 forintért, a búza li­terjét pedig, 4,50—5 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 4—12, a burgo­nya 2,60—4,50, a száraz bab 20, a petrezselyemgyökér 6— 8, a sárgarépa 3, a zeller 7— 8, a karalábé 3,50—4, a fok­hagyma 20, a vöröshagyma 4,80—6, a káposzta 2—4 fo­rint volt. A kiskereskedők a szőlő kilóját 40, a meleg­­ágyi zöldpaprika darabját 2,50—4, a salátát 5 forintért árulták.­­ A tyúk párja 130—160 fo­rintért kelt, egy pulykát 180 forintért adtak. ja A termelőknél a túró kiló­28, a tejföl literje 40 fo­rint volt. A busa hal kilóját 25 forintért mérték. Keltetés A Dózsi Termelőszövetkezet baromfitelepén hetente 40 ezer tyúktojást helyeznek el a keltetőgépben. A kikelt csibé­ket a gyáli termelőszövetkezetnek szállítják. Kovács Ilona ba­romfitenyésztő az átvizsgált tojásokat helyezi el a keltető­gépbe. Kiss András felvétele Vasárnap vásár Március 2-án, vasárnap or­szágos állat- és kirakodó­vásár lesz Nagykőrösön. Nők akadémiája Március 4-én, kedden dél­után 18 órakor, az Arany Já­nos Művelődési Központ eme­leti klubjában, a nők akadé­miája előadássorozat kere­tében Kovács Sándor or­szággyűlési képviselő: 30 év eredményei hazánkban című előadására kerül sor. Az ér­deklődőket szívesen látják. TIT-rendezvények Március 3-án, délután 4 órakor az Arany János Tsz bokrosi klubjában, Szabó Dé­nes: A növényvédelmi előre­jelzések hasznáról, ugyancsak délután 4 órakor az Arany János Tsz hűtőházában Faj­ka László: Balesetmegelőzés, munkavédelem címmel tart előadást. Március 4-én, dél­után 2 órakor az Irodagép­­technika Vállalatnál dr. Har­­mos Csaba: Egészségügyi for­radalom, a tanyai kollégium­ban Csikai Pál: Természet­­védelem című, 17 órakor a Petőfi általános iskolában a nevelőszülők akadémiája ke­retében dr. Kovács Gábor: A szemléletalakító világnéze­ti nevelés című, 18 órakor az Arany János Művelődési Köz­pontban a nők akadémiája sorozatban, Kovács Sándor 30 év eredményei című elő­adását hallgathatják az ér­deklődők. Március 5-én, 18 órakor a bánomi iskolában, március 6- án, 18 órakor a Csongrádi úti iskolában, március 7-én a lencsési iskolában, Csikai Pál: Természetvédelem cím­mel tart előadást. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti fogyasztókat, hogy március 4-­­ én, 5-én és 6-án reggel órától délután 16 óráig kar­­­bantartási munkák miatt a Kossuth Lajos utcában TRAKIS-tól a MÁV-állomá­ a­sig, a Kárpát utcában és a Si­rató utcában áramszünet lesz. Mit látunk ma a moziban? Rivaldafény. Nagy­ sikerű amerikai film. Előadások kezdete: 17 és 19 órakor. Éjszakai előadás: Egy bolond Párizsban, 1g éven felülieknek.. Előadás kezdete: 21 órakor. SPORT­­ • Megerősítik a szervezeti életet A Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület újjászületett 9 fős elnöksége a Kossuth iskola tornatermének irodahelyiségé­ben tartotta ülését. Dr. Ko­vács Gábort, az Arany János Általános Iskola igazgatóját választották meg elnöknek. Az új vezető a Pedagógus SE szép funkciójáról szólt, mely szerint a gyerekeket, az utánpótlást a sportegyesület szeretetére ne­velik. A sportkör olyan szak­osztályokat működtet, amely a város jelentős rétegének igé­nyeit elégíti ki. A megújított vezetőségnek összefogással új lapot kell kezdeni. Csípő Balázs arról beszélt, hogy a Pedagógus SE-ben ed­dig az elnökön és az elnökhe­lyettesen kívül kevés tevé­keny vezető volt, amin változ­tani kell. A pályabér sok pénzt elvisz a sportkörtől, itt megol­dást kell keresni. Falusi István elnökhelyettes szerint nem volt igény rend­szeres elnökségi ülésekre az elmúlt években, amiért több­ször is hivatali intézkedésre került sor. A munkastíluson az utóbbi időben jelentős vál­tozás történt az egyesületben. Úgy tartaná jónak és célsze­rűnek, ha a városban sem a Pedagógus SE-nek nem kelle­ne pályabért fizetnie a Kinizsi részére, sem viszont, a takaré­kosság érdekében. Az atlétikai szakosztályt az elnökség részé­ről a jövőben Bokor Elemér, a kosárlabdásokat Csípő Balázs, a tornászokat pedig Gregor József patronálja ezentúl. A szervezeti életet megerősítik a Pedagógus SE-nél. Az bérek megállapítása után edzői a költségvetési terv megbeszé­lése következett, mely szerint az atlétikai szakosztály és sportiskola 73, a kosárlabdások a 63, a tornaszakosztály és sport­iskola 70 ezer forinttal gaz­dálkodhat 1975-ben. A tanács a halaszthatatlan sporteszköz- és felszerelés utánpótlására külön anyagi segítséget ad. KETTŐS TOVÁBBJUTÁS Hajdúszoboszlón rendezték a keleti területi ifjúsági szabad­fogású egyéni bajnokságot, 61 birkózóval. A Nk. Kinizsi há­rom fiatalja közül kettő na­gyon szépen birkózott. 48 kg­­ban (5 induló közül) Szabó Ti­bor és 75 kg-ban (6-an voltak) Nagy Miklós egyaránt a má­sodik helyen végzett. Mindket­ten bejutottak a vidéki baj­nokság mezőnyébe. Edzőváltozás után továbbra is folyik a Kinizsi birkózóinak edzése a szokott hétfői, szer­dai és pénteki edzésnapokon: egyelőre Dányi István szak­osztályvezető, valamint Sziget­vári Dénes edző — aki január elejétől már az ifiket edzi — vezetésével a sportotthonban. SZOMBATI MŰSOR Bp.:­­KOSÁRLABDA Ráckevei TSK—Nk. Pedagógus NB III-as férfi és XI., Sportiskola (Bp.)—Nk. Pe­dagógus NB III-as női bajno­ki mérkőzés. LABDARÚGÁS Múzeumi pálya. 15. Nk. Ki­nizsi II—Kecskeméti Műszaki Főiskola, Téli Kupa-mérkőzés. S. Z. Köszönetet mondunk a rokonok­nak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, Pap Ambrus temetésén megjelentek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, ezúton bánato­mon enyhíteni igyekeztek. A gyá­szoló család. Köszönetünket fejezzük ki azok­­­nak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak és dolgozótársak­nak, akik férjem, édesapánk, nagy­apánk. Illés Ambrus temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és enyhíteni igyekeztek. fájdalmainkon A gyászoló özv. Illés Ambrusné és családja.

Next