Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
Pest megyében tegnap: négy választókerület gyűlése Nagygyűlés Budapesten Tegnap országszerte folytatódtak a választási gyűlések és nagygyűlések. Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Lázár György miniszterelnök, Celldömölkön Gosztonyi János oktatási államtitkár mondott beszédek Pest megyében tegnap négy gyűlésen találkoztak a választók képviselőjelöltjükkel. A továbbiakban a budapesti nagygyűlést és a négy Pest megyei választási gyűlést ismertetjük. PEST MEGYEi az MSZMP pest Megyei bizottsága és a megyei tanács lapja xix. évfolyam, 132. szám ARA »0 FILl.cn 1975. JÚNIUS 7., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I LÁZÁR GYÖRGY: Politikánk az élet minden területén megfelel népünk és hazánk érdekeinek A Józsefváros és a Ferencváros lakosai pénteken a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tartották meg választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, s jelen voltak a két nagy munkáskerület képviselőjelöltjei, továbbá a két kerület párt- és tanácsi vezetői. A nagygyűlést Verebély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg. A választók nevében Kiss László, az Egyesült Villamossági Gépgyár munkása, Róth Józsefné, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde és Csapó György, a Labor Műszeripari Művek 2-es számú gyárának osztályvezetője szólalt fel Ezután Lázár György, a Az optimizmus és a tenniakarás légköre jellemezte a jelölőgyűléseket Bevezetőül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács szívélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek és a főváros lakosságának, majd belpolitikai életünk közelgő, fontos eseményéről szólt. — A választások előkészítésének menetében ismét jó alkalom nyút arra, hogy felmérjük és értékeljük a megtett utat, számba vegyük a szocialista építés mai és jövőbeni feladatait —■ mondotta. — A jelölőgyűlések részvevői elismeréssel szóltak építőmunkánk eredményeiről, arról, hogy a népfront 1971-ben meghirdetett programját sikeresen teljesítettük. — E tanácskozásokat — noha azokon nemcsak az eredményeket méltatták, de a gondok is hangot kaptak — mindenütt az optimizmus és a tenniakarás alkotó légköre jellemezte. Érzékelhetően megnyilvánult, hogy népünk nagyra becsüli és magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista következetes, politikáját; azt a politikát, amely az eltelt csaknem két évtizedben kiállta a gyakorlat próbáját, amelynek alapján pártunk biztosan és sikeresen vezeti társadalmunkat a szocializmus építésének útján, és amely az élet minden területén, a bel- és külpolitikában, a gazdasági és a kulturális építő munkában egyaránt megfelel hazánk érdekeinek, népünk boldogulását szolgálja. A miniszterelnök a továbbiakban elismeréssel szólt az országgyűlés elmúlt négyévi munkájáról, szólt a kormány tevékenységéről, majd gazdasági építőmunkánk legfontosabb kérdéseit vette sorra, méltatta az eredményeket, említést tett a gondokról, feladatokról is. — Jogos büszkeség tölthet el bennünket — mondotta Lázár György —, hogy az utóbbi négy évben ismét nagy alkotásokkal gyarapítottuk nemzeti vagyonunkat, szebbé, gazdagabbá tettük népünk életét — húzta alá. Ma már biztonsággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségekkel is találkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a X. kongresszus által kitűzött feladatokat. Hozzáfűzte: társadalmi céljaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztését azonban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervszerű, és mind magasabb fokon szervezett munkával megteremtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat. Tudnunk kell azt is, hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anyagi erőforrásaink okos kihasználására. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő nehézséget most az általunk nehezebben befolyásolható külső tényezők okozzák, hatásokra gondolok. Azokra , amelyek a tőkés világpiac oldaláról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliárdokat kitevő veszteségeket okoznak számunkra. — Majd arról beszélt a miniszterelnök, hogy az áremelkedés és a cserearányromlás fő terheit az állami költségvetés viselte, mivel a tőkés piacon megemelkedett beszerzési árakat a hazai felhasználókra nem, vagy csak igen kis részben hárítottuk át. Ezzel elértük, hogy a tőkés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervszerűségét. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás változó nemzetközi és hazai feltételeit, és nagy fontosságú határozatban jelölte ki a tennivalókat. A kormány a Központi Bizottság iránymutatásával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás feladatait pedig részletes és konkrét intézkedési programban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe foglalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének átalakítását, javítsuk gazdaságosságát; fokozzuk iparunk és mezőgazdaságunk exportteljesítményeit; általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglevő tartalékokat és lehetőségeket. — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, hogyan halad a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ezután. — Gazdaságunk az elmúlt öt hónapban is dinamikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték. A vállalatok számos intézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtakarékosság fokozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendületesen folytatódik, és új — a népgazdaság érdekeit jól szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé biztató tények is, melyek arra mutatnak, hogy végrehajtás még nem mindenben felel meg a követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jövedelmekre folyósított összegek meghaladják a tervben előirányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, munkaerő-gazdálkodás javítására még nem születtek megfelelő intézkedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkás országokkal folytatott külkereskedelmünkben a behozatal meghaladja, a kivitelt pedig továbbra is alatta marad a tervben előirányzott színvonalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk. Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egyidőben az eddiginél többet tegyünk, nagyobb erőt összpontosítsunk a tőkés export-árualapok versenyképességünk növelésére, javítására. Nemcsak ez évi tervünk teljesítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire leszünk képesek a feladatokkal megbirkózni. A kormány elsőrendű kötelességének tartja, hogy folyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézkedésekkel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a mégoly helyes központi intézkedések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támogatását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a szocialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összpontosításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket aözponti Bizottság decemberi határozata, ezt kívánja népünk érdeke. Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Hatékonyabban és versenyképesebben kell dolgoznunk az ötödik ötéves terv időszakában Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámutatott: pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűzik elénk, hogy a következő, 1976—1980-as időszakban a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével alapozzuk meg a társadalmi szükségletek kielégítését. A kongresszus határozata a népgazdasági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a hatékonyság növelésének meggyorsításában jelölte meg. Ez nem új követelmény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerültek és lényegesen nehezebbé váltak a külgazdasági feltételek, a gazdaság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállítani, hogy a nemzeti jövedelem növelését mindenekelőtt a hatékonyság, a munkatermelékenység emelésével biztosítsuk. Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is következetesebben azokra a termelőágakra kell összpontosítani szellemi és anyagi erőforrásainkat, amelyek megfelelnek adottságainknak, és jó feltételekkel rendelkeznek a nemzetközi munkamegosztásba való aktív bekapcsolódáshoz. — A hatékonyság növelésének megalapozásával egyidejűleg a tervező munkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az egyensúlyi és az arányossági követelmények betartására. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövetkezett és felmérhető módosulásait figyelembe véve ez egyrészt azt jelenti, hogy a következő ötéves terv időszakában — de különösen az első években — a nemzeti jövedelem növekedésének egy meghatározott hányadát nem fordíthatjuk teljes egészében hazai célokra, hanem a cserearányok romlásából származó veszteségek megszüntetésére, a népgazdasági egyensúly helyreállítására kell tartalékolnunk. Másrészt a mérsékeltebben növekvő belföldi felhasználásban olyan elosztási arányokat kell kialakítanunk, amely felő biztosítékot nyújt mégsemind az életszínvonal, mind a termelés fejlesztéséhez elengedhetetlen beruházások rendszeres emeléséhez. Az elmondottakból az is következik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában is takarékos gazdálkodásra, a célok közötti rangsorolásra kell berendezkednünk. Még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-országokkal • Az elkövetkező években tovább fog növekedni gazdaságunkban a külgazdasági kapcsolatok amúgy is magas részesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző időszakában, a jövőben is minden módon arra kell törekednünk, hogy fokozzuk az nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat — hangsúlyozta a továbbiakban. — Egész fejlesztési politikánk, a termelés szerkezetének korszerűsítésére irányuló törekvésünk, a tudományos és technikai forradalom előrevitele hazánkban azt igénylik, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-országokkal, hogy minél teljesebben kihasználjuk a szocialista integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek a jegyében kezdtük meg, és folytatjuk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koordinálását. — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanyagbehozatal nagyobb hányadát továbbra is a Szovjetunióból és a szocialista országokból fedez(Folytatás a 3. oldalon) FELHÍVÁS EURÓPA HÉFEIHEZ Váljék visszafordíthatatlanná az enyhülési folyamat Hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés évfordulójának nemzetközi társadalmi ünnepségén részt vett magyar küldöttség Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződéshez tartozó országok közvéleménye képviselőinek június 3-án és 4-én a csehszlovák fővárosban megtartott találkozójáról. A részvevők által elfogadott záróközlemény felszólítja Európa közvéleményét: támogassa az enyhülési folyamatot abból a célból, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljék. A közlemény ugyancsak hangoztatja az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezésének szükségességét, hogy a konferencia fontos mérföldkővé váljon a kapcsolatoknak a szuverenitás tiszteletben tartása, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, valamint a népek közötti együttműködés szellemében történő fejlesztésében. A részvevők arra a meggyőződésre jutottak — hangoztatja a záróközlemény —: már létrejöttek annak objektív felételei, hogy kirekesszék a háborút a társadalom életéből. Hazaérkezett a Prágából Varsói Szerződés évfordulójának nemzetközi társadalmi ünnepségén részt vett magyar delegáció, melyet Bugár Jánosné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke vezetett. Kísérlet a zöldségprogram keretében Virágzik a dinnye a fólia alatt Évről évre több termelőszövetkezet foglalkozik egyre nagyobb területen a fólia alatti zöldségtermesztéssel. Pest megyében is számos közös gazdaságnak van 40—50 ezer négyzetméter alapterületű fóliás zöldségtermesztő telepe, ahonnan jelentős mennyiségű paradicsomot, paprikát, karalábét szállítanak, főleg a budapesti piacokra. Ezek közé tartozik a Kocséri Új Élet Termelőszövetkezet is, ahol 65 ezer négyzetméteren termelnek fólia alatt zöldségféléket. Az idei első nagyobb termésük 260 ezer fejes saláta volt, amelynek leszedése után már újabb zöldségfélék fóliasátrakban növekszenek a A kertészetben jelentős a hiszen palántanevelés, szabadföldi paradicsomtermesztésükhöz — amely évente rendszeresen 100 hektár — sok száz ezer palánta kell. Gépi szedésre alkalmas paradicsomot az idén kilenc hektáron termelnek, egyelőre kísérletképpen, jövőre azonban már nagyobb területen tervezik a gépi szedésre alkalmas fajta termesztését. Újdonság a kertészetben a sárgadinnye fólia alatti nevelése. Eddig csak a Kertészeti Kutató Intézetben próbálkoztak vele, most 15 ezer négyzetméteren a tsz is hozzáfogott. Egy hete kezdték meg az előnevelt dinnyepalánták kiültetését, s már virágzanak is. Egy hónappal előbb tudnak majd szállítani a piacra a zentai fajtából. Jó néhány száz méternyi fóliasátor paprikaj a alatt érik már a paradicsom. Június közepén kezdik meg a szedést. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megalakulásának 6. évfordulója alkalmából pénteken Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson — többek között Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szurdi István belkereskedelmi, Karakas László munkaügyi és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke tegnap fogadta azt a küldöttséget, amely V. M. Sztriganovnak, az SZMBT alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodik. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken — Mihail Marinescu miniszterelnök-helyettesnek, a román állami tervbizottság elnökének meghívására — Bukarestbe érkezett.