Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

Korszerű kisüzem Alkatrész — sztereoerősítőkbe Kevesen tudják, hogy Let­­késtől nem messze, a széppa­­takpusztai kastélyban korsze­rű híradástechnikai kisüzem működik. Dolgozói régebben csak potenciométereket gyár­tottak, később megtanulták a félvezetőkkel vezérelt világí­tástechnikai cikkek készítését is. Az üzem most ismét új ter­mékkel rukkolt elő, úgyneve­zett toroid trafók kerülnek le a munkaasztalokról. Az új al­katrészeket egyebek között a BEAG-gyár sztereoerősítőibe szerelik be. Természetesen továbbra is készülnek a hagyományos gyártmányok: az Elektris Ipa­ri Szövetkezetnek áramváltók, a nagymarosi műszeripari szö­vetkezetnek 1—2 kilowattos transzformátorok. Lapátok helyett szállítószalagok Jó termés, kiváló minőség Búzahegyek tornyosulnak a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat szobi telepének hatalmas tárlóiban. Viski Ádám telepvezető tá­jékoztatása szerint július 8-án érkezett az első szállítmány búza. Az anyagmozgató gépek megjavítva, a magtárak kitakarítva és fertőtlenítve fogadták az új termést. A fi­zikai munkát ma már mobil­garatok és szállítószalagok kü­szöbölik ki. Lendületesen folyik az ara­tás a környékbeli termelőszö­vetkezetekben, ennek köszön­hető, hogy máris több mint száz va­gon gabonát vettek át. Az első napokban csak 20—20 vagonnyi termés érkezett be, de csúcsidőben több mint 50 vagon kenyérlisztnek valót he­lyeznek el a magtárban. Reggel 7 órától veszik át a termést, s éjszaka addig ma­radnak, ameddig szükség van rájuk. Lesz néhány álmatlan éjjelük, amíg megtelik a 660 vagonos gabonatároló. Munkájukat az idén az is könnyíti, hogy a szemek­­ v­íz­­tartalma nem haladja meg a 14—15 százalékot, nem kell szárítani. Egyébként is kiváló a minőség, a mérések szerint 80 körüli a nektolitersúly. A legjobb eredményt ed­dig a szobi Újbarázda Termelőszövetkezet érte el. Az ipolydamásdi földekről be­takarított búza 83 hektoliter súlyú. A BUDAPESTIEK EGÉSZSÉGÉT VÉDI Vízvédelmi őrhely a szobi Duna-parton A Dunai-part öreg fái kö­zött, a Betonelemgyártó Ktsz szomszédságában, vasbeton lábakon áll egy szürke épület. A gyanútlan szemlélő hétvégi háznak nézné. Az épület tavaly készült el az ENSZ keretén belül mű­­ködő WHO és az Országos Vízügyi Hivatal közös beruhá­zásaként. Belül csöveken áramlik a víz, és a különbö­ző műszerekkel vízminőség­­vizsgálatokat végeznek. Az adatokat a telexgép óránként továbbít­ja az országos köz­pontba. — Jelenleg hét fajta vízmi­nőség-vizsgálattal zunk — tájékoztatott foglalko­zádon Tamás biológus. — A méré­sek alapján megtudjuk, hogy a Duna vizében mennyi az ol­dott oxigén, van-e olajszen­­­nyeződés, milyen a víz hő­mérséklete és vezetőképessé­ge­.­ Az épületben kézi laborató­rium is található, mely egyéb vizsgálatok elvégzésére is al­kalmas. A kutatási és adat­­gyűjtési tevékenység sokat se­gít az előrejelzési szolgálat­nak: gondoljunk csak arra hogy esetleg nagyobb szen­­­nyeződés milyen mértékben veszélyeztetné a főváros ivó­vízellátását, minthogy Buda­pest ivóvízszükségletének nagy részét éppen a Dunából nyeri. Az állomás telephelyének kijelölésekor több tényezőt is figyelembe vettek: a jó meg­közelítési lehetőséget, közmű­ellátottságot, hidrológiai szem­pontokat s azt, hoogy Szabón a Duna mindkét partja már ma­gyar terület. Rajkán működik még ehhez hasonló állomás, továbbá a Sajó folyó mellett három, de kisebb méretű létesítmény, fi­szobi állomás a legmodernebb technikai felszereléssel áll a kutatás, a vízminőség elemzé­sének szolgálatában. Meg kell még említenünk, hogy valamennyi berendez­ése magyar, méltán reprezentálja tehát kis országunk magas­­fokú technikai felkészültségét. Gazsi János Új tanácstagok Az időközi váci tanácstagi választásokon öt új jelöltet választottak a városi tanácsba. A 4-es számú választókörzetet Ladányi Olga, a 10-est­ Cse­­reklye József, a 36-ost Kettler Katalin, a 64-est Pálmai Ár­­pádné, a 76-ost Zopcsák Jó­­zsefné képviseli a testületben. Az öt új tanácstag közül kettő, Ladányi Olga és Cse­­reklye József sportoló, a tájé­kozódási futóválogatott tagja, illetve a Váci Hajó kajakosai­nak edzője. T­ritikál­é kutatás Közös laboratórium A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottság keretében tri­­tikálé-munkabizottság alakult az öszvérgabona továbbneme­­sítésének, elszaporításának ko­ordinálására. A testület nem­régen megtartott alakuló ülé­sén úgy döntött, hogy Magyar­­ország kutatóinak irányításá­val foglalkoznak majd az új gabonafajta honosításával. Kö­zös laboratóriumot hoznak lét­re Szegeden, ahol a tagálla­mok gabonakutatói is részt vehetnek a kísérletekben. KGST-országok egy-egy kuta­­­tója egész évet tölthet ott, s ez idő alatt önálló kutatási téma­ként foglalkozhat a magyar nemesítésű tritikálé termesz­tési sajátosságaival. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1976. JÚLIUS 20., KEDD Hét végi krónika Csúcsforgalom a strandon A hét végén nyitották meg Szabón, az Árpád utcai álta­lános iskolában a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat lakberendezési kiállí­tását, melyet július végéig lát­hatnak az érdeklődők. A szobagarnitúrák, szekrényso­rok, gyermekszobák, konyha­bútorok és kiegészítő darabok helyben megvásárolhatók, m­a Akad Szatmár, Stelle, Szidó­szoba, variakonyha, ét­kezősarok és még sokféle lak­­berendezési tárgy. Helyben intézik az OTP-hiteleket. Az érdeklődést bizonyítja, hogy már a nyitás után két órával több garnitúrát vittek el Zebegénybe, Tésára, Ipoly­­damásdra, Pilismarótra. ★ Sokan látogattak ezen a hét végén is a Dunak­a­n­y­arba, vo­nattal, autóbusszal és vízen. A Május 1. Ruhagyár száztagú csoportja vízibuszt bérelt erre az alkalomra, megtekintették a város nevezetességeit, s az­zal búcsúztak, hogy a követ­kező két vasárnap is érkezik majd egy-egy hasonló csoport a ruhagyárból. A látogatók sorában talál­koztunk Körmendy Lászlóval, a rád­­ó régi, népszerű bemon­dójával. Felesége társaságá­ban megtekintette a Vak Bottyán Múzeumot, a Géza király téri gimnázium rom­kertjét és a város több mű­emléki nevezetességét. I ★ A Szentháromság téri váro­si népfürdőben szombaton is, vasárnap is már a nyitást követő órában kitehették vol­na a megtelt táblát. A közönség hullámzott, a hazatérők átadták helyüket a késeibben érkezőiknek. A pénz­tár előtti sor nem csökkent a délelőtti órákban. Megtudtuk, hogy közkívá­natra megkezdődött az úszás­­oktatás. Hétköznap jelentkez­hetnek a fürdő úszómesteré­nél, leckéje, az érdeklődő fia­talok.★ Ahol szünetelt az ügyfél­­szolgálat, ügyeletről gondos­kodtak. A múlt hét végén a Váci Ügyvédi Munkaközösség­hez látogattunk. Dr. Vass Gá­bor, a munkaközösség vezető­je tartott ügyeletes szolgála­tot. Nem volt nagy a forgalom, de mint elmondta, nem ve­szett kárba az irodában eltöl­tött idő: a közeljövőben osztrák ügyvéddelegáció lá­togat a városba, fogadásukra készült dr. Vass Gábor.­­ A jogászi küldöttséget fogad­ják a városi tanács vezetői is. (papp—grósz) A vásárlók véleménye szerint, sokkal könnyebb a vá­lasztás a bútorkiállításon, mint a szűkös üzletben. Grósz Sándor felvétele Neve: Kántor Károly. Kora: 54 éves. Foglalkozása: nyugdíjas mélyvízi búvár. Lakhelye: Göd-felső, Rá­kóczi út 98. szám. Kántor Károly nem az egyet­len mélyvízi búvár, aki Gö­dön lakott. Első tanítómeste­rét, Türr Ferenc nyugdíjas bú­vármestert egy éve temették el Göd-felsőn. Ugyanabban a te­metőben nyugszik Türr Ferenc másik tanítványa, későbbi ve­­je Juhász Antal, aki még 1942- ben, munka közben, egy luxus személyhajó kapitányának fe­lelőtlensége miatt, a Duna medrében halt hősi halált. Azonnal jelentkezett Szerencsére, Kántor Károly makkegészségesen, eltekintve a búvárok már-már hivatalos­nak számító bajától, a reumá­tól, kertjében, szépen ápolt fák, gondozott zöldségfélék és sok-sok virág között, derűsen mondja el nem mindennapi pályafutását. Hogy is kezdődött, miként lett a fiatal asztalossegédből búvár? Az Bajmok községben született, újvidéki folyamőrséghez hívták be újoncnak. Türr Fe­renc akkori rangja szerint ha­­jófőmester, egyik nap azt kér­dezte, ki akar búvár lenni? Kántor azonnal jelentkezett, annál is inkább, mert igen­csak kevesellte a menázsit, és abban bízott, hogy a búvárok többet kapnak enni. Budapesten, 1943 januárjá­ban, a fedett uszodában kez­dődött a búvárkiképzés. Tel­jes felszereléssel, melynek sú­lya 100—120 kilogramm, lera­gasztott sisakablakkal, a víz alatt tapogatózva kellett meg­tanulnia vakon dolgozni. Csa­vart húzni, vasat, hidegvágó­val vágni és biztosan mozog­ni. Ez a munka olyan jól ment, hogy már 1943 márciusában, amint elment az utolsó jég­tábla is, a Duna mélyébe küld­ték. Akkor már nem ragasz­tották be a sisak ablakát, hi­szen a folyóvíz mélyén teljes a sötétség.­­ Hídroncsokat emeltek ki A Margit-híd felrobbantása után, ő is ott dolgozott a ron­csok kiemelésén. Alakulatát 1945 legelején nyugatra irá­nyították, Kántor Károly azonban, egyik kenyeres paj­tásával önállósította magát, és még az év nyarán Budapesten volt. A folyamőrségnél jelent­kezett, ott továbbképezték, megtanult víz alatt hegeszte­ni, vasat vágni és jó néhány új fogást. A felszabadulást követően, nagy szükség volt szakembe­rekre, akik a Dunát, Tiszát, Bodrogot és a többi folyót el­záró hídroncsokat kiemelik. A Közúti Hídépítő Vállalat 1946- ban kikérte a folyamőrségtől, és attól kezdve, mint mélyvízi búvár dolgozott.civil — Mit és hogyan? — Az újpesti vasúti összekö­tő hidat kivéve, valamennyi vízbe roskadt budapesti híd roncsainak szétszabdalásában, kiemelésében részt vettem. Dolgoztam a Tiszán, a Bodro­gon, sőt, a Balatonban is: a háború alatt a tóba zuhant amerikai gépeket kellett fel­hoznunk. — Legmélyebben hol járt? — Algyőn, a Tiszában, 23 méter mélyen és a Kálvin téri Csak kicsit tud úszni A BÚVÁR n­éha megnézi a folyót metró építésénél bekövetkezett vízbetöréskor, ugyancsak 28 méter mélyen. A kettévágott levegőcső — Félt-e? — Aki erre a pályára megy, annak nem szabad ismernie a félelmet. Biztosnak kell lenni abban, hogy lent, a mélyben, tud magára vigyázni, és oda­­fönt a társak féltő gonddal le­ 6ik a jelzőkészüléket. Bár egy­szer kissé meghűlt bennem a vér. A Szabadság-híd roncsai között dolgozva, gumi légtöm­lőm beleakadt egy éles hídal­­katrészbe, a vezetőzsinórom hasonlóképpen. Éreztem, fogy a levegőm, de nem vesztettem el a fejem, és ha nehezen is, de kiszabadítottam magam Nem adtam le vészjelzést, ha­nem magamtól felmentem. És amikor csodálkozva kérdez­ték, miért jöttem fel, megmu­tattam csaknem kettévágott légtömlőmet. Elismeréssel bó­logattak, lélekjelenlétemet cso­dálva, de össze is szidtak, ami­ért nem kértem segítséget. Regénybe illő pályát futott be 31 év alatt. A szolnoki Ti­­sza-híd kiemelése, mentés víz­betöréses bányából, a százha­lombattai olajkikötő építése, az új Mura-hídnál végzett munka mind-mind jóleső tölti el, ha emlékezik,érzéssel Három éve 1973-ban ment nyugdíjba, azóta itt él, közöt­tünk. Sok barátja, ismerőse van, de kevesen ismerik éle­tét, mert nem nagyon szeret beszélni a múltról. Inkább ar­ról, milyen lesz kis kertjének termése, mikor kell permetez­ni és mi az ára a zöldségnek. ★ Néha lemegy, megnézi Dunát. Arra a kérdésre, sze­n­reti-e a vizet, azt mondja, néz­ni igen, de benne lenni már nem. És szinte szégyenkezve bevallja, hogy nem tud úsz­ni, csak annyira, hogy rövid ideig fenn­maradjon a vízen. Rozsnyay Simon Teljes szolgálati öltözetben merülés előtt, a munkatársak gyűrűjében Típustervek­­ állattenyésztőknek terveinek jegyzékét, azzal is segítve a gazdaságokat a szá­mukra leggazdaságosabb épü­letek, istállók kiválasztásá­ban és a hatékony műszaki fejlesztésben. zik A tervek jegyzékéből hiány­z olyan dokumentáció, amely a korábbi listán még szerepelt, időközben a terve­zők azonban jobb megoldáso­kat találtak.­­A leírt tervek megvalósításához 1976 decem­ber 31-ig azonban még lehet beruházás­i támogatást igé­nyelni, tekintettel arra, hogy a gazdaságok egy része már előkészületeket tett megvaló­sításukra A tervek korszerű épületek, létesítmények kialakítását te­szik lehetővé, segítve az V. ötéves terv problémájának állattenyésztési megvalósí­tását. A terv szerint — mint ismeretes — az állattenyész­tési ágazat 1980-ig 2,9 száza­lékkal fokozza a termelési ér­téket. A szarvasmarha-ágazat­­ban az anyagi eszközök egy­­harmadátt új, szakosított tele­pekre költik, a fennmaradó nagyobb részt pedig rekonst­rukcióra fordítják. A sertéstenyésztők új sza­kosított telepeken mintegy 160 ezer állat elhelyezését teszik lehetővé, további 700 ezres ál­lományt pedig korszerűsített, bővített régebbi létesítmé­nyekben fogadnak. A MÉM közzétette az állat­­tenyésztési létesítmények ti­pizált és tipizálás alatt levő Felújítva, újrafestve Műemlékek — díszkivilágításban Vácott 18 műemlék, 40 mű­­emlékjellegű épület és 12 vá­rosképi szempontból jelentős épületegyüttes van. Ezek kar­bantartása, időnkénti felújítá­sa s az eredetiség védelme városi tanács feladata. Közé­­­jük tartozik a Hegyes torony, a Vörösház, a Géza király téri kolostor. A tanács és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség az utóbbi években sok épüle­tet renovált, újrafestetett, tavaly a legtöbb helyen dísze­s kivilágítást szerelt fel.

Next