Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
% 4 A váci járás újra példát mutat Fokról fokra . Ismert tény, hogy a váci járásban — nemcsak a megyében, hanem országosan is — elsőként valósult meg a közös fenntartás elve, valamennyi művelődési házban. Hogy ez mit jelentett forintban számolva? Az akcióba a járás ötvenkilenc gazdasági egysége kapcsolódott be, összesen hétszázezer forintnyi támogatással. Ezt a tekintélyes összeget még mintegy háromszázezer forintnyi egyéb segítséggel — szállítás, szerelési munkák elvégzése, anyagbiztosítás — toldották meg. Azaz ebben a járásban most már harmadik esztendeje évente kerek egymillió forinttal több jut a közművelődésre, mint a korábbi években. Miből? Az üzemek, termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek kulturális alapjából. Vagyis olyan pénzforrásból, amellyel azelőtt is rendelkeztek a termelő egységek, csupán a felhasználás módjában következett be alapvető változás. Az is köztudott, mi tette szükségessé a közös fenntartás elvének megvalósítását. A közművelődés pénzbe kerül és nem is kevésbé. A helyi tanácsok rendelkezésére álló összegek nem elégségesek a megnövekedett közművelődési feadatok ellátásához. Az összefogással a váci járásban megteremtették a közművelődés jobb, a korábbinál sokkal kedvezőbb anyagi feltételeit. Tizenhat helyett negyvennégy A közművelődés anyagi alapjainak a növelése azonban csupán a feltételeit teremti meg a hatékonyabb munkának. Mert hiába a több pénz, ha nincs, aki irányítsa, szervezze ezt az írott törvénybe még nem foglalt, sokrétű és szerteágazó feladatot. A közös fenntartás megvalósítása előtt mindössze tizenhat függetlenített népművelő dolgozott a váci járás harmincöt településének művelődési házaiban. A művelődési házak többségében tehát csupán néhány száz forinttal dotált s főállásban más munkaterületen dolgozó emberek feladata volt a település közművelődésének irányítása, szervezése, összehangolása, a programok megrendezése. S bár többségükben odaadó, lelkes munkásai művelődésnek, a voltak a közlelkesedés azonban nem pótolhatja az időt, a szakértelmet. A közös fenntartásból eredő több pénz hozta meg e téren is a döntő változást. Ma már a váci járás művelődési házaiban negyvennégy embernek csak a közművelődés szervezése és lebonyolítása a feladata. A községek 90 százalékában A közművelődéssel foglalkozók számának ugrásszerű emelkedése azt eredményezte, hogy ma már a községek kilencven százalékában működik valamilyen öntevékeny művészeti csoport s az újonnan megalakultak egyre inkább felzárkóznak a nagy tradíciójú együttesek mellé. Fellendülőben az ifjúsági klubmozgalom, csakúgy, mint a nemzetiségi kultúra ápolása. Ma már nem csupán Szobon rendeznek évente nemzetiségi napokat, hanem Nagybörzsönyben és az Ácsához tartozó négy településen is. S az is a változás eredménye, hogy ma már nem csupán a könyvtárak feladata ebben a járásban az olvasók szervezése: tavaly is, az idén is hét olvasótábort szerveztek a művelődési házak munkás- és parasztfiatalok, valamint az iskolák diákjai részére. És sorolhatnánk még hosszan, mi mindenben sikerült előbbre lépni a váci járásban a művelődési házak közös fenntartásának a bevezetése óta. Vezetők tanácsa Most újabb előbbrelépés feltételei teremtődnek ebben a járásban. A járási párt-végrehajtó bizottság a közelmúltban vitatta meg és fogadta el a művelődési intézmények tevékenységének összehangolására készített módszertani tervezetet, amelyet egyelőre kísérletképpen a járás hat nagyközségében: Fóton, Dunakeszin, Gödön, Verőcemaroson, Nagymaroson és Szobon vezetnek be. A tervezetet azóta megvitatta és elfogadta a hat érintett település pártbizottságának, illetve tanácsának végrehajtó bizottsága is. A kísérlet lényege: a különböző művelődési intézmények tevékenységének tudatos, tervszerű, szervezett és rendszeres összehangolása — a már több helyen kialakult együttműködés eredményeire építve. Célja: a közoktatás és közművelődés, elsősorban a munkásművelődés, valamint a fiatalok művelődésének sokoldalú segítése, szervezése. Módja: ezt a koordináló tevékenységet az érdekelt intézmények — óvoda, iskola, művelődési Egy héten át Érdre figyelt mindenki, aki Magyarországon tudományos-fantasztikus irodalmat olvas, ír, elemez. Most rendezték meg ugyanis a tudományos- fantasztikus irodalmat kedvelők hetét az érdi nagyközségi budai járási művelődési házban. Segített az írószövetség Miért Érden rendezték ezt az eseménysorozatot? A kérdésre Urbán László, a művelődési központ igazgatója válaszol: — Még Debrecenben, bölcsészkoromban szerettem bele a sci-fibe. Diplomamunkámat is ebből a tárgykörből írtam. Mikor az egyetem után Érdre kerültem, úgy véltem: itt az ideje, hogy valami komolyabbal is megpróbálkozzam a műfaj érdekében. Egyedül, persze, ez nem megy. Ezért is nagyon fontos az a kapcsolat, amelyet a Magyar Írók Szövetsége tudományosfantasztikus munkabizottságával sikerült kialakítani. A bizottság vezetői sokat segítettek a hét megszervezésében. Többek között a munkabizottság segített létrehozni azt az író—olvasó találkozót, amellyel az eseménysorozat megnyílt és ahol tényleg ott volt a magyar tudományosfantasztikus irodalom színejava, Hernádi Gyula, Zsoldos Péter, Szentiványi Jenő és mások. Az esemény rangját az is alátámasztotta, hogy Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára nyitotta meg, aki egyébként maga is írt már fantasztikus regényeket. A nyitóesten, ahol a résztvevők megtekinthették több képzőművész, például Korga György, Eőry Emil és Olajos György alkotásait is — ez a tárlat képviseli majd Magyarországot a poznani európai sci-fi írókongresszuson — élénk vita zajlott a műfajt érintő kérdésekről. Többször is felmerült: ideje lenne már, hogy a fantasztikus irodalom olvasottsági arányának megfelelő teret kapjon a kritikában. Babitstól A. Tolsztojig Ugyancsak az író-olvasó találkozó alkalmával láthatták először a vendégek a scifi könyvkiállítást is, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése bocsátott az érdiek rendelkezésére. A kiállított könyvekből is meggyőződhetett, aki eddig még nem tudta, hogy a csak sci-fi írókon kívül milyen alkotókat vall a magáénak ez a műfaj. A többi között André Maurois, Marcel Aymée, Vercors, Capek, Roház, könyvtár, zeneiskola, múzeum, mozik vezetőiből alakult testület, a művelődésügyi vezetők tanácsa végzi a helyi tanács végrehajtó bizottságának irányításával. E testület vezetője valamennyi nagyközségben a helyi tanács vb-titkára. Hogy mit várnak e kísérlettől? Az eddigi alkalomszerű, esetleges együttműködés helyett az egymásra épülés céltudatosságát. Azt, hogy már az óvodákban kezdődhessen meg az a kívánt közművelődési munka, amelynek nyomán a felnövekvő nemzedék életszükségletévé válik az önművelés állandósága és rendszeressége. A most kezdődő munka tapasztalatait egy esztendő múlva kívánják értékelni s amennyiben kedvezőek lesznek a tapasztalatok, a jövő év őszétől kezdve a járás valamennyi településén hasonló módon kívánják megszervezni a munkáit Prukner Pál bert Merse, Mesterházi Lajos, Fehér Klára, Fekete Gyula, Laczkó Géza, Babits Mihály, Alekszej Tolsztoj, Tamkó Sirató Károly, Darázs Endre, a svéd Per Wahlöö és a holland Ward Ruyslinck könyveit láthatták az érdeklődők. A héten az országos sci-fi klubjainak vezetői számára is hirdettek találkozót a szervezők. Ez azonban sajnos, csak félig sikerült. A megjelent közleményből ugyanis kimaradt a felhívás: várják azokat is, akikről nem tudtak, akiknek nem küldtek meghívót. Ezért csak veszprémi és budapesti klubok képviselői voltak jelen. Galaktika 76 A hét többi napján a sci-fi és a képzőművészet, a sci-fi és a világirodalom, valamint a tudomány kapcsolatáról vezettek vitát neves előadók, Szentmihályi Szabó Péter sci-fi-esztéta, Mezei Ottó művészettörténész és mások. És hogy a csak szórakozni vágyó ifjúságot is közelebb vonják a műfajhoz, a szervezők sci-fi ■bált rendeztek. Ezen a legújabb svéd zenei irányt mutatták be, amely hatásában helyenként már tényleg a fantasztikum határát súrolja. Aki hallgatta a zenét, vagy táncolt a teremben, amelynek falán sci-fi témájú festmények, domborművek, grafikák, képregény-vázlatok, vitrinjeiben sci-fi könyvek voltak, talán kedvet kapott a műfajhoz..a.a Az ünnepi hét záróeseményén a sci-fi munkabizottság Galaktika ’76 emlékplakettjeinek odaítélésére került sor. Az Eőry Emil ötvösművész által készített plaketteket Csernai Zoltánnak, Hernádi Gyulának, Korga György festőművésznek és Szentmihályi Szabó Péternek adták át. Sz. J. I. A fantasztikumtól az ismeretterjesztésig Az érdi sci-fi hét tanulságai I í L 1916. JÚLIUS 3., SZOMBAT Szentendrei nyár Kmetty János emlékkiállítása - A Vajda Lajos Stúdió tárlata Az idén, ha lehet, még gazdagabb a szentendrei nyár kulturális eseménytára a képzőművészetben is. Nagy érdeklődés közepette nyitotta meg Németh Lajos, a művészettörténeti tudományok doktora a Művésztelepi Galériában Kmetty János festőművész kiállítását, amely augusztus 1-ig tekinthető meg. A megnyitó szavak egy rejtélyesen nagy életmű konok alázatát jelezték a megjelent közönségnek, kiváló művészeknek, akik szintén sokan jöttek el e pompás tárlatra, mely nyitány a hosszú évek munkájával előkészítendő nagy budapesti Kmetty gyűjteményes kiállításhoz. A Kossuthdíjas, érdemes művész, Kmetty János 1899-ben született Miskolcon. A nagybányai festőik és a Nyolcak indítékai mellett párizsi tapasztalatait is alkalmazta műveiben, hiszen 1911-ben hallgatója volt a Julián akadémiának. Életművének értékrendje egyenletesen felfelé ívelő: ezt az 1917-ben a Nemzeti Szalonban és 1960- ban a Fényes Adolf-teremben bemutatott egyéni kiállítása is fémjelzi. Harminc esztendeig tagja volt a Szentendrei Művészitelepnek, 1945 után a Képzőművészeti nára volt, egész Főiskola fanemzedékeket nevelt a mesterség törvényeire, művészi alázatra. most megnyílt szentendrei tárAlaton annak is örülhettünk, hogy egykori tanítványai, a ma alkotói, nagy számban jelentek meg. Különleges világ Kimettyé, amely egyszerűségével, fegyelmének gazdagságával hat. Babits fekete, Kmetty kék világot álmodott magának, a kék szín kormányzásával járta be a világ neki termő, s nekünk átnyújtott szépségeit. Minden Kmetty-festmény: eredmény — egy gyümölcs, újság, tál elég számára, hogy megnevezze vele és általa a létezés lényegét. Takarékos, de teheti; remekül szerkeszt, ahogy csak kevesen századunk magyar művészetében. Ezért nincs szüksége arra, hogy elhagyja határait, elég kincs számára az, amit birtokol. A kubizmus törvényeit saját realizmusának keretei között alkalmazza olyan mértékben, melyet egyénisége és a kép közösen igényel. A felhők, fák, házak, emberek kubisztikus rendben várakoznak, hogy szolgálhassák a festő egyetemes monológját. Női aktjai női csontozattal és férfiizomzatttel rendelkeznek, e kettős forma összecsengésére épít Kmetty képet, másutt a fénytörések összetevőiből születik a mindig egyéni színárnyalat, mely a kép végállomása, vizuális hangzása. Arcai gyűröttek, enyhén összetörtek, de ezzel növekednek éppé, így nyerik el a formák önnön teljességüket. Az 1976 januárjában elhunyt Kmetty János maradandó életműve előtt tisztelgett szép szokásához híven Szánthó Imre grafikusművész a kiállítás napjára korlátozott emlékbélyegzőjével. A nagy tegnap, mely jövő lett, a ma készülődését is meghatározza. A Kmetty-emlékkiállítás megnyitójával egy időben szólt Szakolnyi Károly író a Vajda Lajos képzőművészeti stúdió tagjaihoz a Péter Pál utcai pinceműteremben, ahol július 28-ig látható kiállításuk. Izgalmas anyagot mutatnak be a művészet jelöltjei. Kiforratlanok még, de érzékenyek, telítődnek kezdeményezésekkel. Nem mesterek, de már nem is kezdők. Nem szakmabeliek, de nem is amatőrök. Felderítő szolgálatot végeznek a zene, képzőművészet, színház és költészet határain. Semmiképpen nem egységesek, s ez jó. Zámbó István, Wahorn András, Holdas György saját törvényeiket élik komplex műveikben. Zámbó fantáziában erős, Holdas György a kőhajlításban, olyannyira, hogy tavaszt, virágot tud jelölni az anyaggal. Agócs Attila, Aknay János a hagyományokhoz kötődés pólusán helyezkednek el Hegedűs László, Lugossy László, Szentiványi Kálmán, Méringer László, Iványi Norbert, Bereznay Péter vadul újít. Vadul, nem felelőtlenül. Ebben a stúdióban nem holtbiztos tippekre játszanak, de játszanak, s hogy mit hoz a jövő, az tőlük függ, attól, hogy elég bátrak lesznek-e ugyanolyan elszántsággal megtanulni a szakmát, amilyen erővel kísérleteznek. Mert az impozáns, ahogy összetett képszerkezeteik irányát a játék, a színház, az élőkép meghosszabbításáig folytatják. Jelentős kezdeményezés Csajka Gábor több Ady-,,műfordítása”, ahogy képi eszközökkel a festészet nyelvére ültet, verseket, tisztázott bátorsággal. A szülők biztatták a pomázi és szentendrei gyerekeket, akik vagy 50-en vettek részt aszfaltrajzversenyen a Rózsakertben. Egy óra alatt árnyékban és tűző napon (kinek mi jutott) benépesült az aszfalt a színek tüzes csodáival Sátrak, labdák, hercegkisasszonyok, égig érő fák kerekedtek e képi álmodozás nyomán, ahol mindenki győztesként hagyta el a rajzküzdőteret, hiszen e lázas örömükkel ők idézték a holnapot. Losonci Miklós Egy évad: 1800 előadás a Déryné Színházban Fő feladatuk a mai magyar drámairodalom ápolása Gondoltak a gyerekekre is — Zenés játék, komédia — Ebben az évadban 1800 előadást tartottunk és remélhetőleg jövőre ugyanennyi alkalommal tudjuk szórakoztatni azokat az embereket, akik csak ritkán vagy egyáltalán nem jutnak színházi produkció élményéhez — mondotta Szalai Vilmos, az Állami Déryné Színház igazgatója az MTI munkatársának. — Az augusztus 21-én induló új évadban bebizonyítani, hogy szeretnénk erőnkből nemcsak a most véget ért jubileumi évadban futotta színes és változatos repertoárra. Nem újdonság, de mégis el kell mondani, hogy együttesünk továbbra is fő feladatának tekinti az új magyar drámairodalom ápolását, népszerűsítését. Ezért játsszuk el Kertész Ákos: Sziklafal című művét, amelyet az elmúlt hónapokban vitt színre nagy sikerrel az egri Gárdonyi Géza Színház. A szeptember elején sorra kerülő bemutató rendezője Lacina László. Ugyancsak megismerheti közönségünk Lakatos Menyhért: Akik élni akarnak! című drámáját. Az elmúlt év egyik legkiugróbb könyvsikerének, a Füstös képek írójának színpadi műve, amit mi ősbemutatóként állítunk dobogóra, a cigányság beilleszkedési lehetőségeiről és kísérleteiről szól. A klasszikus magyar drámairodalomból Pécs után elsőként itt adjuk elő Illyés Gyula „átigazításában” Katona József Bánk Bánját. A két világháború közötti magyar dramaturgiát képviseli műsorunkon Barta Lajos: Szerelem című drámája, amely a három Szalay lány férjhez menési „akciójának” ábrázolásával fest gúnyoros képet egy visszavonhatatlanul eltűnt korról, annak erkölcseiről. A darabot Csongrádi Mária rendezi. — Az elmúlt évek bebizonyították számunkra, hogy gyermekelőadásokat tartanunk nemcsak lehetőségünk, hanem egyenest kötelességünk is. Ezért a színház vezetősége úgy döntött, hogy az 1976/77-es évadban az ideinél 130-cal több alkalommal találkozunk a legifjabb publikummal, vagyis a gyerekek csaknem 500-szor tapsolhatnak kedvenc hőseiknek, a népszerű mesefiguráknak. A szórakoztatást képviseli a repertoárban a Telihold című zenés játék, amelyet az Ambrózy—Nemes—Daróczi szerzőhármas írt Jókai Mór műve nyomán. Braginszkij— Rjazanov, a Ma éjjel megnősülök népszerű szerzőpárosa Munkatársak című komédiáját is láthatják a nézők, akárcsak Petrik József színpadra állításában az Irma, te édes című musicalt. JÚLIUS 5—10-IG Bartók Béla nemzetközi kórusverseny Debrecen zenei életének vezetői minden előkészületet megtettek a VII. Bartók Béla nemzetközi kórushangverseny résztvevőinek fogadására. Július 5—10. között ugyanis három kontinens — Európa, Ázsia és Amerika — kórusai találkoznak Debrecenben. Az egy hétig tartó fesztiválon 32 kórus szerepel, közöttük 17 külföldi együttes. A verseny időszakában kerekasztal-beszélgetéseken vitatják modern kórusművészet meg a főbb törekvéseit. Eredeti ár Leszállított ár RD-3603 típusú Skoda autórádió 1270Ft 1100Ft RD-3603 típusú Zsiguli autórádió 1270Ft 1100Ft RD-3613 típusú Zsiguli autórádió, URH-sávval 1700Ft 1500Ft Nápoly asztali rádió 1450Ft 1250Ft Nápoly de Luxe asztali rádió 1940Ft 1600Ft Contessa asztali rádió 1620Ft 1300Ft Select asztali rádió 1850Ft 1500Ft Verona asztali rádió 2940Ft 2640Ft Vef-206 típusú táskarádió 1230Ft 1030Ft A , MOST ERDEMES! I