Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

% 4 A váci járás újra példát mutat Fokról fokra . Ismert tény, hogy a váci já­rásban — nemcsak a megyé­ben, hanem országosan is — elsőként valósult meg a közös fenntartás elve, valamennyi művelődési házban. Hogy ez mit jelentett forintban számol­va? Az akcióba a járás ötven­kilenc gazdasági egysége kap­csolódott be, összesen hétszáz­ezer forintnyi támogatással. Ezt a tekintélyes összeget még mintegy háromszázezer forint­nyi egyéb segítséggel — szál­lítás, szerelési munkák elvég­zése, anyagbiztosítás — toldot­ták meg. Azaz ebben a járás­ban most már harmadik esz­tendeje évente kerek egymil­lió forinttal több jut a közmű­velődésre, mint a korábbi években. Miből? Az üzemek, termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek kulturális alapjából. Vagyis olyan pénz­forrásból, amellyel azelőtt is rendelkeztek a termelő egysé­gek, csupán a felhasználás módjában következett be alap­vető változás. Az is köztudott, mi tette szükségessé a közös fenntartás elvének megvalósítását. A közművelődés pénzbe kerül és nem is kevésbé. A helyi taná­csok rendelkezésére álló össze­gek nem elégségesek a megnö­vekedett közművelődési fe­­adatok ellátásához. Az össze­fogással a váci járásban meg­teremtették a közművelődés jobb, a korábbinál sokkal ked­vezőbb anyagi feltételeit. Tizenhat helyett negyvennégy A közművelődés anyagi alapjainak a növelése azonban csupán a feltételeit teremti meg a hatékonyabb munká­nak. Mert hiába a több pénz, ha nincs, a­ki irányítsa, szer­vezze ezt az írott törvénybe még nem foglalt, sokrétű és szerteágazó feladatot. A közös fenntartás megvaló­sítása előtt mindössze tizen­hat függetlenített népművelő dolgozott a váci járás har­mincöt településének művelő­dési házaiban. A művelődési házak többségében tehát csu­pán néhány száz forinttal do­tált s főállásban más munka­­területen dolgozó emberek feladata volt a település köz­­művelődésének irányítása, szervezése, összehangolása, a programok­ megrendezése. S bár többségükben odaadó, lel­kes munkásai művelődésnek, a voltak a köz­lelkesedés azonban nem pótolhatja az időt, a szakértelmet. A közös fenntartásból eredő több pénz hozta meg e téren is a döntő változást. Ma már a váci járás művelődési házai­ban negyvennégy embernek csak a közművelődés szerve­zése és lebonyolítása a fel­adata. A községek 90 százalékában A közművelődéssel foglal­kozók számának ugrásszerű emelkedése azt eredményezte, hogy ma már a községek ki­lencven százalékában műkö­dik valamilyen öntevékeny művészeti csoport s az újon­nan megalakultak egyre in­­­kább felzárkóznak a nagy tra­­díciójú együttesek mellé. Fel­lendülőben az ifjúsági klub­mozgalom, csakúgy, mint a nemzetiségi kultúra ápolása. Ma már nem csupán Szobon rendeznek évente nemzetiségi napokat, hanem Nagybör­zsönyben és az Ácsához tarto­zó négy településen is. S az is a változás eredménye, hogy ma már nem csupán a könyv­tárak feladata ebben a járás­ban az olvasók szervezése: ta­valy is, az idén is hét olvasó­tábort szerveztek a művelődé­si házak munkás- és paraszt­fiatalok, valamint az iskolák diákjai részére. És sorolhat­nánk még hosszan, mi min­denben sikerült előbbre lépni a váci járásban a művelődési házak közös fenntartásának a bevezetése óta. Vezetők tanácsa Most újabb előbbrelépés fel­tételei teremtődnek ebben a járásban. A járási párt-végre­hajtó bizottság a közelmúltban vitatta meg és fogadta el a művelődési intézmények tevé­kenységének összehangolására készített módszertani terveze­tet, amelyet egyelőr­e kísérlet­képpen a járás hat nagyközsé­gében: Fóton, Dunakeszin, Gö­dön, V­erőcemaroson, Nagy­maroson és Szobon vezetnek be. A tervezetet azóta meg­vitatta és elfogadta a hat érintett település pártbizottsá­gának, illetve tanácsának vég­rehajtó bizottsága is. A kísérlet lényege: a külön­böző művelődési intézmények tevékenységének tudatos, terv­szerű, szervezett és rendszeres összehangolása — a már több helyen kialakult együttműkö­dés eredményeire építve. Cél­ja: a közoktatás és közműve­lődés, elsősorban a munkás­művelődés, valamint a fiata­lok művelődésének sokoldalú segítése, szervezése. Módja: ezt a koordináló tevékenysé­get az érdekelt intézmények — óvoda, iskola, művelődési Egy héten át Érdre figyelt mindenki, aki Magyarorszá­gon tudományos-fantaszti­kus irodalmat olvas, ír, ele­mez. Most rendezték meg ugyanis a tudományos- fan­tasztikus irodalmat kedvelők hetét az érdi nagyközségi bu­dai járási művelődési házban. Segített az írószövetség Miért Érden rendezték ezt az eseménysorozatot? A kér­désre Urbán László, a műve­lődési köz­pont igazgatója vá­laszol: — Még Debrecenben, böl­csészkoromban szerettem be­le a­ sci-fi­be. Diplomamunká­mat is ebből a tárgykörből írtam. Mikor az egyetem után Érdre kerültem, úgy véltem: itt az ideje, hogy valami ko­molyabbal is megpróbálkoz­zam a műfaj érdekében. Egyedül, persze, ez nem megy. Ezért is nagyon fontos az a kapcsolat, amelyet a Magyar Írók Szövetsége tudományos­­fantasztikus munkabizottsá­gával sikerült kialakítani. A bizottság vezetői sokat segí­tettek a hét megszervezésé­ben. Többek között a munkabi­zottság segített létrehozni azt az író—olvasó találkozót, amellyel az eseménysorozat megnyílt és ahol tényleg ott volt a magyar tudományos­fantasztikus irodalom színe­­java, Hernádi Gyula, Zsoldos Péter, Szentiványi Jenő és mások. Az esemény rangját az is alátámasztotta, hogy Fábián Zoltán, az Írószövet­ség titkára nyitotta meg, aki egyébként maga is írt már fantasztikus regényeket. A nyitóesten, ahol a részt­vevők megtekinthették több képzőművész, például Korga György, Eőry Emil és Olajos György alkotásait is — ez a tárlat képviseli majd Ma­gyarországot a poznani euró­pai sci-fi írókongresszuson — élénk vita zajlott a műfajt érintő kérdésekről. Többször is felmerült: ideje lenne már, hogy a fantasztikus irodalom olvasottsági arányának meg­felelő teret kapjon a kritiká­ban. Babitstól A. Tolsztojig Ugyancsak az író-olvasó találkozó alkalmával láthat­ták először a vendégek a sci­­fi könyvkiállítást is, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése bocsátott az érdiek rendelke­zésére. A kiállított könyvek­ből is meggyőződhetett, aki eddig még nem tudta, hogy a csak sci-fi írókon kívül mi­lyen alkotókat vall a magáé­nak ez a műfaj. A többi kö­zött André Maurois, Marcel Aymée, Vercors, Capek, Ro­ház, könyvtár, zeneiskola, mú­zeum, mozi­k vezetőiből ala­kult testület, a művelődésügyi vezetők tanácsa végzi a helyi tanács végrehajtó bizottságá­nak irányításával. E testület vezetője valamennyi nagyköz­ségben a helyi tanács vb-tit­­kára. Hogy mit várnak e kísérlet­től? Az eddigi alkalomszerű, esetleges együttműködés he­lyett az egymásra épülés céltu­datosságát. Azt, hogy már az óvodákban kezdődhessen meg az a kívánt közművelődési munka, amelynek nyomán a felnövekvő nemzedék élet­­szükségletévé válik az önmű­velés állandósága és rendsze­ressége. A most kezdődő munka ta­pasztalatait egy esztendő múl­va kívánják értékelni s amen­­­nyiben kedvezőek lesznek a tapasztalatok, a jövő év őszé­től kezdve a járás valamen­­­nyi településén hasonló módon kívánják megszervezni a mun­káit Prukner Pál bert Merse, Mesterházi Lajos, Fehér Klára, Fekete Gyula, Laczkó Géza, Babits Mihály, Alekszej Tolsztoj, Tamkó Si­rató Károly, Darázs Endre, a svéd Per Wahlöö és a holland Ward Ruyslinck könyveit lát­hatták az érdeklődők. A héten az országos sci-fi klubjainak vezetői számára is hirdettek találkozót a szerve­zők. Ez azonban sajnos, csak félig sikerült. A megjelent közleményből ugyanis kima­radt a felhívás: várják azo­kat is, akikről nem tudtak, akiknek nem küldtek meghí­vót. Ezért csak veszprémi és budapesti klubok képviselői voltak jelen. Galaktika 76 A hét többi napján a sci-fi és a képzőművészet, a sci-fi és a világirodalom, valamint a tudomány kapcsolatáról ve­zettek vitát neves előadók, Szentmihályi Szabó Péter sci-fi-esztéta, Mezei Ottó mű­vészettörténész és mások. És hogy a csak szórakozni vágyó ifjúságot is közelebb vonják a műfajhoz, a szerve­zők sci-fi ■bált rendeztek. Ezen a legújabb svéd zenei irányt mutatták be, amely ha­tásában helyenként már tény­leg a fantasztikum határát sú­rolja. Aki hallgatta a zenét, vagy táncolt a teremben, amelynek falán sci-fi témájú festmények, domborművek, grafikák, képregény-vázlatok, vitrinjeiben sci-fi könyvek voltak, talán kedvet kapott a műfajhoz.­­.a.a Az ünnepi hét záróesemé­nyén a sci-fi munkabizottság Galaktika ’76 emlékplakett­jeinek odaítélésére került sor. Az Eőry Emil ötvösművész által készített plaketteket­ Csernai Zoltánnak, Hernádi Gyulának, Korga György fes­tőművésznek és Szentmihályi Szabó Péternek adták át. Sz. J. I. A fantasztikumtól az ismeretterjesztésig Az érdi sci-fi hét tanulságai I í L 1916. JÚLIUS 3., SZOMBAT Szentendrei nyár Kmetty János emlékkiállítása - A Vajda Lajos Stúdió tárlata Az idén, ha lehet, még gazdagabb a szentendrei nyár kulturális eseménytára a kép­zőművészetben is. Nagy érdeklődés közepette nyitotta meg Németh Lajos, a művészettörténeti tudományok doktora a Művésztelepi Ga­lériában Kmetty János festő­művész kiállítását, amely augusztus 1-ig tekinthető meg. A megnyitó szavak egy rejté­lyesen nagy életmű konok alá­zatát jelezték a megjelent kö­zönségnek, kiváló művészek­nek, akik szintén sokan jöttek el e pompás tárlatra, mely nyitány a hosszú évek mun­kájával előkészítendő nagy budapesti Kmetty gyűjtemé­nyes kiállításhoz. A Kossuth­­díjas, érdemes művész, Kmet­ty János 1899-ben született Miskolcon. A nagybányai fes­tőik és a Nyolcak indítékai mellett párizsi tapasztalatait is alkalmazta műveiben, hiszen 1911-ben hallgatója volt a Ju­lián akadémiának. Életművé­nek értékrendje egyenletesen felfelé ívelő: ez­t az 1917-ben a Nemzeti Szalonban és 1960- ban a Fényes Adolf-teremben bemutatott egyéni kiállítása is fémjelzi. Harminc esztendeig tagja volt a Szentendrei Mű­­vészitelepnek, 1945 után a Képzőművészeti nára volt, egész Főiskola fa­nemzedéke­ket nevelt a mesterség törvé­nyeire, művészi alázatra. most megnyílt szentendrei tár­A­laton annak is örülhettünk, hogy egykori tanítványai, a ma alkotói, nagy számban je­lentek meg. Különleges világ Kimettyé, amely egyszerűségével, fegyel­mének gazdagságával hat. Ba­bits fe­kete, Kmetty kék vilá­got álmodott magának­, a kék s­zín kormányzásával járta be a világ neki termő, s nekünk átnyújtott szépségeit. Minden Kmetty-f­estmény: eredmény — egy gyümölcs, újság, tál elég számára, hogy megnevez­ze vele és általa a létezés lé­nyegét. Takarékos, de teheti; remekül szerkeszt, ahogy csak kevesen századunk magyar művészetében. Ezért nincs szüksége arra, hogy elhagyja határait, elég kincs számára az, amit birtokol. A kubizmus törvényeit saját realizmusá­nak keretei között alkalmazza olyan mértékben, melyet egyénisége és a kép közösen igényel. A felhők, fák, házak, emberek kubisztikus rendben várakoznak, hogy szolgálhas­sák a festő egyetemes mono­lógját. Női aktjai női csonto­zattal és férfiizomzattte­l ren­delkeznek, e kettős forma ös­­­szecsengésére épít Kmetty képet, másutt a fénytöré­sek összetevőiből születik a mindig egyéni színárnyalat, mely a kép végállomása, vi­zuális hangzása. Arcai gyűröt­tek, enyhén összetörtek, de ezzel növekednek éppé, így nyerik el a formák önnön tel­jességüket. Az 1976 januárjá­ban elhunyt Kmetty János maradandó életműve előtt tisztelgett szép szokásához hí­ven Szánthó Imre grafikus­­művész a kiállítás napjára korlátozott emlékbélyegzőjé­vel. A nagy tegnap, mely jövő lett, a ma készülődését is meghatározza. A Kmetty-em­­lékkiállítás megnyitójával­ egy időben szólt Szakolnyi Károly író a Vajda Lajos képzőmű­vészeti stúdió tagjaihoz a Pé­ter Pál utcai pinceműterem­ben, ahol július 28-ig látható kiállításuk. Izgalmas anyagot mutatnak be a művészet je­löltjei. Kiforratlanok még, de érzékenyek, telítődnek kezde­ményezésekkel. Nem meste­rek, de már nem is kezdők. Nem szakmabeliek, de nem is amatőrök. Felderítő szolgála­tot végeznek a zene, képző­művészet, színház és költé­szet határain. Semmiképpen nem egységesek, s ez jó. Zám­­bó István, Wahorn András, Holdas György saját törvé­nyeiket élik komplex műveik­ben. Zámbó fantáziában erős, Holdas György a kőhajlítás­­ban, olyannyira, hogy tavaszt, virágot tud jelölni az anyag­gal. Agócs Attila, Aknay Já­nos a hagyományokhoz kötő­dés pólusán helyezkednek el Hegedűs László, Lugossy László, Szentiványi Kálmán, Méringer László, Iványi Nor­bert, Bereznay Péter vadul újít. Vadul, nem felelőtlenül. Ebben a stúdióban nem holt­biztos tippekre játszanak, de játszanak, s hogy mit hoz a jövő, az tőlük függ, attól, hogy elég bátrak lesznek-e ugyanolyan elszántsággal meg­tanulni a szakmát, amilyen erővel kísérleteznek. Mert az impozáns, ahogy összetett képszerkezeteik­ irányát a já­ték, a színház, az élőkép meghosszabbításáig folytatják. Jelentős kezdeményezés Csaj­ka Gábor több Ady-,,műfordí­tása”, ahogy képi eszközökkel a festészet nyelvére ültet, ver­seket, tisztázott bátorsággal. A szülők biztatták a pomázi és szentendrei gyerekeket, akik vagy 50-en vettek részt aszfalt­rajzversenyen a Rózsakertben. Egy óra alatt árnyékban és tűző napon (kinek mi jutott) benépesült az aszfalt a színek tüzes csodáival­ Sátrak, lab­dák, hercegkisasszonyok, égig érő fák kerekedtek e ké­pi álmodozás nyomán, ahol mindenki győztesként hagyta el a rajzküzdőteret, hiszen e lázas örömükkel ők idézték a holnapot. Losonci Miklós Egy évad: 1800 előadás a Déryné Színházban Fő feladatuk a mai magyar drámairodalom ápolása Gondoltak a gyerekekre is — Zenés játék, komédia — Ebben az évadban 1800 előadást tartottunk és remél­hetőleg jövőre ugyanennyi al­kalommal tudjuk szórakoztat­ni azokat az embereket, akik csak ritkán vagy egyáltalán nem jutnak színházi produk­ció élményéhez — mondotta Szalai Vilmos, az Állami Dé­ryné Színház igazgatója az MTI munkatársának. — Az augusztus 21-én in­duló új évadban bebizonyítani, hogy szeretnénk erőnkből nemcsak a most véget ért ju­bileumi évadban futotta szí­nes és változatos repertoárra. Nem újdonság, de mégis el kell mondani, hogy együttesünk továbbra is fő feladatának tekinti az új magyar drámairodalom ápolását, népszerűsítését. Ezért játsszuk el Kertész Ákos: Sziklafal című művét, amelyet az elmúlt hónapok­ban vitt színre nagy sikerrel az egri Gárdonyi Géza Szín­ház. A szeptember elején sor­ra kerülő bemutató rendezője Lacina László. Ugyancsak megismerheti közönségünk La­katos Menyhért: Akik élni akarnak! című drámáját. Az elmúlt év egyik legkiugróbb könyvsikerének, a Füstös ké­pek írójának színpadi műve, amit mi ősbemutatóként ál­lítunk dobogóra, a cigányság beilleszkedési lehetőségeiről és kísérleteiről szól. A klasszi­kus magyar drámairodalomból Pécs után elsőként itt adjuk elő Illyés Gyula „átigazításá­­­­ban” Katona József Bánk Bánját. A két világháború kö­zötti magyar dramaturgiát képviseli műsorunkon Barta Lajos: Szerelem című drámá­ja, amely a három Szalay lány férjhez menési „akciójának” ábrázolásával fest gúnyoros képet egy visszavonhatatlanul eltűnt korról, annak erkölcsei­ről. A darabot Csongrádi Má­ria rendezi. — Az elmúlt évek bebizo­nyították számunkra, hogy gyermekelőadásokat tarta­nunk nemcsak lehetősé­günk, hanem egyenest kö­telességünk is. Ezért a színház vezetősége úgy döntött, hogy az 1976/77-es évadban az ideinél 130-cal több alkalommal találkozunk a leg­ifjabb publikummal, vagyis a gyerekek csaknem 500-szor tapsolhatnak kedvenc hőseik­nek, a népszerű mesefigurák­nak. A szórakoztatást képviseli a repertoárban a Telihold cí­mű zenés játék, amelyet az Ambrózy—Nemes—Daróczi szerzőhármas írt Jókai Mór műve nyomán. Braginszkij— Rjazanov, a Ma éjjel megnő­sülök népszerű szerzőpárosa Munkatársak című komédiá­ját is láthatják a nézők, akár­csak Petrik József színpadra állításában az Irma, te édes című musicalt. JÚLIUS 5—10-IG Bartók Béla nemzetközi kórusverseny Debrecen zenei életének ve­zetői minden előkészületet megtettek a VII. Bartók Béla nemzetközi kórushangverseny résztvevőinek fogadására. Jú­lius 5—10. között ugyanis há­rom kontinens — Európa, Ázsia és Amerika — kórusai találkoznak Debrecenben. Az egy hétig tartó fesztiválon 32 kórus szerepel, közöttük 17 külföldi együttes. A verseny időszakában kerekasztal-be­­szélgetéseken vitatják modern kórusművészet meg a főbb törekvéseit. Eredeti ár Leszállított ár RD-3603 típusú Skoda autórádió 1270Ft 1100Ft RD-3603 típusú Zsiguli autórádió 1270Ft 1100Ft RD-3613 típusú Zsiguli autórádió, URH-sávval 1700Ft 1500Ft Nápoly asztali rádió 1450Ft 1250Ft Nápoly de Luxe asztali rádió 1940Ft 1600Ft Contessa asztali rádió 1620Ft 1300Ft Select asztali rádió 1850Ft 1500Ft Verona asztali rádió 2940Ft 2640Ft Vef-206 típusú táskarádió 1230Ft 1030Ft A , MOST ERDEMES! I

Next