Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
1976. AUGUSZTUS 29., VASÄRNAP % /üiiao A „Lovak réve“ 700 vagy 717 éves a megye legkisebb községe? Azt, hogy milyen idős egy község, tudvalevőleg onnan számítják, mikor kelt legkorábbi okmányban fordul elő először a neve. Természetesen a legtöbb lakott hely akkor sem volt néptelen, de az első hott dátum a hiteles. Nos, Radasin Bogoljub lórévi társadalmi tanácselnöknek (aki a Csepel Autógyárban a polgári fegyveres őrség tisztje) a felesége, a szerb gyerekek tanítónője, néhány esztendővel ezelőtt utánanézett az országos meg a megyei levéltárban is a község történetének. A még létező és levéltárakban őrzött okiratok szerint a tatárdúlás után az országot újjáépítő IV. Béla király 1259 és 1264 között négy okiratot keltezett Lóréven, tehát többször is megfordult, hosszasabban időzött a Csepel-szigetnek ebben a községében. Kőből épült palotája aligha, legfeljebb sárfalú vadászháza lehetett ott. Béla király négy okmányát persze latin nyelven szerkesztette a királyi kancellista és buzgalmában még a hely nevét is lefordította a keltezésben: Portus equorum. Ami szó szerint annyit tesz, hogy kikötője lovaknak, vagyis lónak véve. S Bél Mátyás szintén azt írja a község nevének eredetéről, hogy itt vitték át a vizen a lovakat. Lóréven sem tagadják, hogy lakott hely lehetett itt már 700 évnél régebben is, csakhogy „akkor más volt a neve”. Lóréven minden bizonnyal megfordultak más királyok is, hiszen a Csepel-sziget 1848-ig a mindenkori uralkodócsalád birtoka volt. IV. László is innen keltezi egyik, 1276-ból származó oklevelét, amelyben a falu neve így olvasható: Loureu. Márpedig a régi latin írásban az u és a v jegye azonos. A szónak ebben az okiratban jelzett formáját már elfogadják a községben Lórévnek, innen számítják hát a 700 évet. Kevesebb ház, kevesebb ember A török időkben, vagy azután a felszabadító háborúk alatt lakatlan hely lett Lórév. Amikor 1690-ben Csernojevity Arzén pátriárka török területről a szabaddá lett magyarra hozta át híveit, közülük néhányan az egykori Lórév helyén telepedtek meg. Másfél évtized múltán a több szerbet befogadó Becséről (ma Szigetbecse a neve) sok család átköltözött. Három hiteles adat Lórév régmúltjából: 1. 1332 és 1337 között a lórévi plébánosnak két és fél márka évi jövedelme volt. Sokan tehát nem lakhattak akkor a faluban, de azért talán mégsem maga harangozott a papja. 2. 1715-ben 11, 1720-ban 20 adóköteles családot írtak össze és közülük csak kettő volt magyar. Azok is nyilván úgy vándorolhattak be az akkor már szerb lakta faluba. 3. Vagy 200 esztendeje tűzvész pusztította el a község háromnegyed részét. Újabb kori adatokat másoltunk ki az 1910-ben megjelent Magyarország Vármegyéi és Városai című terjedelmes mű Pest megyével foglalkozó kötetéből: „Lórév nagyközség a ráckevei járásban 146 házzal, 656 szerb ajkú és görögkeleti vallású lakossal.” Fűzzük mindjárt hozzá, hogy Lórév azóta nem nagyközség, sőt területét és lakosságát tekintve a legkisebb Pest megyében. Háza sincs több 140-nél, lakói száma is kevesebb, mint 60—70 éve, hol meghaladja néhány fővel négyszázat, hol meg kevesebb. Pillanatnyilag a benne élők száma 390. Az első világháború után, 1924-ben 300 itt lakó szerb visszaköltözött óhazámba. Maguk, de utódaik is sűrűn látogatnak vissza közeli hozzátartozóikhoz, nem egy a testvéréhez, öreg szüleiéhez. Az ittmaradottak pedig őseik nyelvét, amit megőrizték tanultak valaha egyházi ívben égy TVrzst is a tsza-Vj pontá-os jakolába járatják gyerekeiket. — Két éve összeszámoltam, 13 lórévi gyerek járt akkor gimnáziumba, részben a ráckeveibe, részben a budapesti szerb-horvát gimnáziumba — közli Nedelkov Szvetozár vbtitkár, aki csak a kedvünkért jött be a tanácsházára, mert nagy beteg. Vissza a tsz.be Most a népességnek nem egészen egyharmada magyar, de él a községben három bolgár család is. Valamikor századforduló idején több bolagárkertész telepedett Lórévre, sokan közülük beházasodtak szerb családokba, el is szerbesedtek. Magyarok és szerbek között is gyakori a házasság és az abból származó gyerekek anyanyelve már sok esetben magyar. Minden lórévi érti és beszéli nyelvet, azonban mind a két különösen a gyerekek, hiszen együtt járnak az óvodába, ahol a hét három napján magyarul, három napján szerbül foglalkozik velük a szerbajkú, de magyarul is tökéletesen beszélő óvónő meg dajka. A község túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él. Igaz, amikor megalakult a tsz, sokan mentek el kenyeret keresni az iparba. Volt idő amikor ötvennél is többen utaztak naponta munkába. Viszont a Dunamenti Tsz ezer hektárt el sem érő kis birtokán olyan jól gazdálkodik, hogy évről évre, a jó kereset láttán egyre csak szivárogtak vissza és ma féltucatnál alig több ember jár el másfelé dolgozni. Helyben a tsz üzemein kívül alig dolgozik iparos. Kőműves, szobafestő, lakatos, és vízvezetékszerelő kisiparos egy-egy van. Férfiak, nők haját egy fiatalasszony, a ráckevei ktsz tagja nyírja, bedontja, most azonban,,gyermeknevelési segélyén vani, nem űzi iparát. Régen a házak falát általában sövény közé tömködött sárból, néhányat meg vert falból építették és valamennyit náddal fedték. Jelenleg csak egyetlen nádfedelű márház található a község rendezett, kövezett járdás utcáin. Lassan a sárfalú házak mind eltűnnek. Egyre-másra verik szét, bontják le és helyükbe csak az utolsó tíz esztendő során téglából 60 újat készítettek. Azaz egyetlen vertfalú akad azért az új házak között is. Négy ház ellenben emeletes. A tsz új irodaháza az egyik, a többi családi lakóépület. Az új házakról azt is el kell mondani, hogy csaknem kivétel nélkül tsz-tagok építették. Ünnepi tanácsülés Voltaképpen hány éves Lórév? IV. Béla 1259-ben vagy IV. László 1276-ban kiadott okiratának dátuma szerint 717, vagy kereken 700 esztendős? Ilyen nagy időben azonban mit is számít ennyi kevés esztendő. Mindenesetre a község meg akar emlékezni saját jubileumáról. Eredetileg arra gondoltak, hogy a náluk tartott ráckevei pravoszláv búcsú alkalmából ünnepük, merthogy akkor úgyis nagy sokadalom gyűl egybe. Aztán mégis mást határoztak. Radasin tanácselnök és Nedelkov vb-titkár azt is elmondta, úgy tervezték, megíratják, ki is nyomatják Lórév történetét. Csakhogy egyeldül a nyomdaköltség 150 ezer forintot tett volna rá. Ekkora pénzt elő nem teremthetnek, amikor az község egész évi költségvetése nem több 460 ezer forintnál. Végül is úgy döntöttek, hogy nem lesz semmiféle látványos jubileumi ünnepség. Az ősszel ünnepi ülést tart a tanács. A tanácsülés egyetlen napirendi pontja ,a község hétszázadik évfordulója lesz. Természetesen szerb és magyar beszédekkel emlékeznek meg róla. Szokoly Endre Ahol július elsején kezdődik az év Amíg a magból vetőmag lesz Sok nevet kell megjegyezni, míg az ember végül is megtudja, kihez tartozik Tápiószelén a vetőmagtisztító üzem. Tehát: Budapesten székel a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat, amely 12 termelési központtal, 26 teleppel, valamint több magtisztító üzemmel rendelkezik. Ez esetben Monor a termelési központ, de Tápiószele önálló fogadó- és szétküldő állomásként is szerepel. Itt dolgozzák fel azoknak a vetőmagvaknak a jelentős részét, amelyeket a nagyvállalat Pest és Nógrád megye mezőgazdasági üzemeiben szerződtetéssel termeltet. Mit kell a megtermelt magon feldolgozni ? — kérdezheti, aki még nem járt ilyen maggyárban. Ha a termés beérett, learatják vagy leszedik, begyűjtik, zsákokba öntik és máris kész — gondolhatja. Embernek? Takarmányba? A valóság azonban nem ez. Amíg a mag odáig eljut, hogy lepecsételt zsákokban szállításra kerül, sok munkát ad. Kezdjük mindjárt azon, hogy a befutó terményfajták mindegyikéből szúrópróbaszerűen mintát vesznek, amit a laboratóriumban fehér köpenyes nők „vallatnak”, mit tud. Tiszta-e, nem fertőzött valamilyen gomba, vagy növényi-állati kártevőtől. Megfelel-e a beérettség kívánalmainak, milyen a csírázóképessége, a szükségesnél több vagy kevesebb-e a nedvességtartalma. És van még számtalan más követelmény, amitől függ a mag további útja: ólomzáras vetőmag lesz-e belőle idehaza vagy külföldön; emberek fogyasztják-e, vagy takarmány válik belőle, esetleg — mert nagy ritkán ez is előfordulhat — meg kell semmisíteni. A laboratóriumban most éppen az étkezési borsó minőségét határozzák meg, amit a franciák, az olaszok és a németek keresnek. Fenn, az üzemben 200 vagonnyi mennyiség forog máris az MMT— 2-es magtisztító gépben. A harmadik emeleten öntik a garatba másodikon zsákszám a magot, a forog a tulajdonképpeni osztályozódob és az első emeletre futnak le a csövek, amelyek a már nagyság szerint különválogatott szemeket egyenesen zsákokba ürítik. Macskák - szolgálatban Fehér Sándor üzemvezető és helyettese, Szikra István, óvnak bennünket, nézzünk a lábunk alá, a guruló magokon könnyű elcsúszni. Farkas Józsefnek nincs is más dolga ilyenkor, mint seprővel tisztítani a padlót, egybeterelni a szétpattanó szemeket. — Nálunk július elsején kezdődik az év — mondja Fehér Sándor. — Dolgozunk januárban és májusban is, de ekkor kezdődik a szezon Az aszály miatt valamivel csökkent az iram nálunk is. Körülbelül 600 vagon árura számítunk, tavaly nyolcszáz volt. Decemberig az exportszállítmányokkal kell elkészülnünk innen. Szeléről a budapesti központ jelzése alapján a világ minden tájára futnak a vagonok. Tavaly Kuba is rendelt tőlünk terményt. A kétműszakos üzemben a már említett étkezési borsón kívül feldolgozásra vár a fajtaborsó is. Ez a legkényesebb művelet, nem is bízzák gépekre, hanem ügyes kezű asszonyok válogatják szét az előttük mozgó futószalagról. Egy műszakban 12 asszony dolgozik és a mag minőségétől függ, mikorra végez a 110 vagonmyi mennyiséggel. A mustármag annyira apró, hogy igazán szakértő szem kell hozzá, hogy felfedezze közte a gyommagot. Ezt a munkát gépek végzik, azok rostálják. Kétszáz vagonnyit dolgoznak fel ebben az évben itt, azonkívül 20 vagon bükkönyt és ugyancsak 20 vagon napraforgót várnak. Óriási, fedett színekben tároljuk a zsákhegyeket, közöttük gömbölyű, macskák sétálgatnak. barátságos Fővezérük Miska kandúr, „aki” regi gélenként az irodaajtóban ülve várja, mikor kapja meg a tejadagot. A macskák becsben tartott állatok itt, segítségükkel fékezik meg az egérhadat, de igazán alig lehet ellene védekezni. Megesik, hogy százezer forintos kár is keletkezik miattuk. Ha nem, most rossz világ következik a rágcsálókra! A ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz-hez tartozó vegyicsoport vegyszerrel irtja őket. Megéri a ráfordított összeget, hiszen az üzem termelési értéke évente megközelíti a 80 milliót A vetőmag nagyon értékes termék, például a paradicsommagból egy mázsa ára 170 ezer forint, de a különleges fajtákból ennek a kétszerese sem ritka. Ketten 25 vagont Arrébb Németh Pál és Lovas János tartja a vállát a zsákok alá, ahogy a vagonból átlendítik a kétkerekű vastargoncára. A rakodás még nem gépesített. Az épületen belül már jobb a helyzet, ott szalagok és teherliftek könnyítik a munkát. — Mondogattuk egymásnak az olimpia alatt sokszor, hogy ha mi neveznénk súlyemelésben, esélyesek lennénk — állnak meg egy szusszanásra mindketten. — Ha vagont jeleznek az állomásról, nem lehet kényelmeskedni. Gyakran már az öltözőből fordulunk vissza, vagy otthonról. Megesett, hogy ketten tíz óra alatt huszonöt vagont raktak meg, úgy szorított az idő. Sípolás figyelmeztet, kiürült, lódul a kocsisor a sínen vissza. Zsákokba zárva milliárdnyi magszem várja, hogy földbe vetve majd új életet indítson útjára. Komáromi Magda Móró Judit nedves vegypapíron készíti elő a borsószemek csiráztatását. Régebben ezt dunai sóder táptalajon végezték. Nagy Iván felvételei Őszi-téli módi Sikeresen szerepeltek a megyei anyagok, ruhák Szűkül a nadrágszár, ismét divat a denevérujj Látványos divatbemutatót rendezett tegnap a Ruhaipari Szövetkezetek Szövetsége és az OKISZ Labor a Duna Intercontinentalban. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Gábor István, a RUSZÖV elnöke elmondta, hogy az ország lakossága 21 szövetkezet 160 szalonjában csináltathat öltönyt, ruhát. Az 1976-os téli divatirányzat szerint ősziaz alapsziluett módosul, a vállak hangsúlyosak, és nagy divat a mélyített karöltő, a japán- és denevérujj, egyenes szoknyarésszel. A kabátok átmeneti jellegűek, a klasszikus vonalvezetés mellett megjelentek a gombolás nélküli, különböző hosszúságú kabátok, változó szélességű övekkel, nagy méretű gallérokkal tűzésdíszítéssel, és hangsúlyos A szoknyák általában takarják a térdet, de hosszuk a bokáig változhat. Újdonság a nehezebb anyagokból, varrt nadrágszoknya bőrkiegészítőkkel. A nadrágok kevésbé feszesek, mint eddig, a csípőn kiszedőzéssel, hajtásokkal, bővebb formában készültek, és száruk szűkebb a megszokottnál. A gyermekdivatot az élénk, üde színek jellemzik. Az öltözékek játékos motívumokkal vannak díszítve. A RUSZÖV- höz tartozó szövetkezetek — köztük jó néhány Pest megyei —, kétmilliónál több gyermekruhát készítenek évente a hazai vásárlóknak, ezenkívül jelentős mennyiséget exportálnak szocialista és tőkés országokba. Olvasóink korábbi beszámolóinkból bizonyára emlékeznek arra, hogy a nagy divatbemutatókon megyénket elsősorban a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat termékei képviselik, így volt ez tegnap is. A budakalászi központú nagyvállalat termékei az eddiginél nagyobb sikert arattak, ugyanis az alapanyagtervezők és modellezők együtt tervezték egyegy ruha mintáját, anyagát. A legsikerültebbek a különböző vállkendőkhöz, kézikötésű stólákhoz Lineszter alapanyagból készített, úgynevezett alapruhák. Most is felvonultak a szőrmével téliesített farmeranyagok, blézereknek, kabátoknak megvarrva. Cz. V. Bódi Irén iparművész kékfestőblúzos összeállítása. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat téle itett farmere Koppány György felvételei Csepel Autógyár és környéke Népszerűvé vált a Munkás Takarékszövetkezet Egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a Csepel autógyári munkások és a község lakossága körében a szigetszentmiklósi Kinizsi utcában a múlt év márciusában megnyílt Munkás Takarékszövetkezet. Az alapító 710 fős taglétszám ma már megközelíti az lOO-at, a tagok mintegy fele gyári munkás. A működési körzet Halásztelek területére is kiterjed. A betétállomány 3,5 millió forintra emelkedett másfél év alatt. Jelenleg 2 millió forint, a tagoknak folyósított kölcsön összege, amelyet négyszázhúszan vettek igénybe, közülük sokan családi otthonuk korszerűsítésére. Számosan használták ki a termelési kölcsönszolgáltatásban rejlő lehetőséget is a háztáji gazdaságuk fejlesztésére. A termelést segítő kölcsönt egész évben soron kívül folyósítja a takarékszövetkezet. Szeptembertől újabb pénzintézeti szolgáltatást vezetnek be: a lakossági csekkszámlát.. Ez a fajta számlavezetés merőben új a takarékszövetkezetek tevékenységében. Már régóta vártak e forma engedélyezésére; 5 évvel ezelőtt, a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusán a Pest megyei küldöttek javaslatai között szerepelt az indítvány. Bárki nyithat csekkszámlát, függetlenül attól, hogy tagja-e a takarékszövetkezetnek vagy sem, s a betétösszegen belül a legkülönbözőbb kifizetéseit — akár közületnek, akár magánszemélynek — a takarékszövetkezet utalja ki, illetve a számlatulajdonos készpénz helyett csekkel fizethet az ország egész területén. T. Á. L.