Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! A műszaki és agrárértelmiség cselekvő részese a párt szövetségi és népfrontpolitikájának Küldöttközgyűlést tartott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szombaton tartotta 12. küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Kertészeti Egyetem dísztermében. Az MTESZ-hez tartozó 29 egyesületbe tömörült 140 ezres tagság képviselői áttekintették az elmúlt négy év közös munkájának eredményeit. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter és dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Dr. Ajtai Miklósnak, az MTESZ elnökének megnyitója után dr. Kovács Sándor, a szövetség főtitkára tartott beszámolót. A főtitkári beszámoló bevezetőjében leszögezte: az 1972-ben megtartott tisztújító közgyűlés óta az MTESZ munkája jó irányban fejlődött, tartalmában gazdagodott az egyesületek tevékenysége, és a megyék, a vidéki városok jelentős közéleti tényezőivé váltak a szövetség területi szervezeteinek aktivitása nyomán. Különösen elismerést keltő az egyesületeknek az a munkája, amellyel elősegítették a műszaki és agrárértelmiség társadalmi aktivitásának kibontakozását, s ezzel eredményesen segítették a gazdasági és a műszaki fejlesztési feladatok megoldását. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott program megszabta a fejlett szocialista társadalom építésében a társadalom valamennyi dolgozó osztályának és rétegének tennivalóit. Eszerint — mondotta a továbbiakban a főtitkár — a következő 15—20 évben a tudomány és a kultúra társadalmi szerepének növekedésével emelkedik az értelmiség aránya és jelentősége, fokozódik aktív részvétele a szocialista társadalom felépítésében. Az értelmiségi dolgozók túlnyomó többsége a szocialista rendszer neveltje. Jelentős részük munkás-paraszt származású, egy részük pedig maga is munkás vagy paraszt volt. Az értelmiség ma is az egyik legdinamikusabban fejlődő társadalmi réteg. Az MTESZ-nek ezért fokozott szerepe és felelőssége van abban, hogy a sorait alkotó értelmiség miként azonosul a társadalom céljainak kialakítása során a munkásosztály törekvéseivel. Az egyesületekben tevékenykedő műszakiak mind meghatározóbb szerepet töltenek be a munkahelyi életben. Hirdetői, alkalmazói az újnak, a korszerűnek. Példaként állnak azok a komplex szocialista brigádok, amelyekben a munkások és a mérnökök együtt dolgoznak, ezek a kollektívák motorjai a műszaki haladásnak. Az MTESZ főtitkára a tervidőszak feladatainak megvalósításában a társadalmi szervezetre háruló tennivalókról beszélt a következőkben. A szövetségbe tömörült szakembereknek megtisztelő feladatuk, hogy segítsék a hazai tudományos kutató-fejlesztő munka alapvető irányainak meghatározását, a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés szélesítését és tartalmi gazdagodását, valamint a tudományos kutatási programok eredményes végrehajtását. Az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei kedvező feltételeket teremtettek a hazai tudomány fejlesztésének intenzív szakaszához, s ez, valamint a kutatási eredmények minél szélesebb körű gyakorlatba vétele új követelményeket támaszt a szövetség munkájával szemben is. A főtitkár a továbbiakban a szövetség viszonylag új tevékenységéről , a közművelődési program megvalósításában való részvételről szólt. A műszaki és agrárértelmiség feladata nemcsak kizárólag a folyamatos termelés és a műszaki fejlődés biztosítása, de minden szakember fontos tennivalója, hogy megszerzett tudását tovább adja, hogy környezete, dolgozótársai világnézetét alakítsa. A munkásosztály és az értelmiség együttműködése azt is feltételezi, hogy a társadalami haladásért vívott harcban munkásosztály elkötelezettségének társadalmi és az értelmiség tudásközvetítő, alkotásra serkentő képességének, készségének kölcsönhatása erősödjék. A tudományos, technikai fejlődés felgyorsult áramával csak szilárd alapműveltséggel s az erre épülő, folyamatosan kiegészülő szakműveltséggel lehet lépést tartani. Fontos feladat tehát, hogy a jövőben tovább fejlesszük azt a tevékenységet, amelynek keretében a korszerű tudományos világkép terjesztésével, a természettudományos és műszaki kultúra eredményeinek megismertetésével és népszerűsítésével, a tudományos ismeretterjesztésben való közreműködéssel hozzájárulhatunk a közművelődési feladatok megoldásához — mondta a továbbiakban az MTESZ főtitkára. Az MTESZ-be tömörült tudományos, műszaki és agrárértelmiség társadalmi munkájával, közéletiségével cselekvő részese a párt szövetségi és népfrontpolitikájának. Felkészültsége, közvetlen kapcsolata a munkásokkal és a parasztokkal lehetővé teszi, hogy aktívan részt vegyen a párt politikai céljainak megértetésében, a szocialista ember formálásában, a politikai, ideológiai tudat alakításában. Felszólalások és a tisztségviselők megválasztása hangjú A főtitkári beszámoló után a küldöttközgyűlés hozzászólásokkal folytatta munkáját. Ennek során Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a küldöttközgyűlés résztvevőit. Megállapította: Az MTESZ tagsága az elmúlt években értékes munkát végzet hazánk gazdasági, szellemi életének fejlesztésében. Az újabb feladatok megoldásához, a műszaki, gazdasági, kutató, szervező és irányító munka mércéjét meg kell emelni, s ennek eredményességében a szövetség szervezett alkotó szellemi munkájának is jelentős a’ szerepe hozta. A felszólalások után dr. Kovács Sándor foglalta össze a közgyűlés tapasztalatait, majd a küldöttek megválasztották az új országos elnökséget. A közgyűlés alkalmával sor került a társadalmi szervezetben kiemelkedő munkát végzett tagok jutalmazására, összesen harmincnégyen vehették át az MTESZ-díjakat. Végül az új elnökség megtartotta első ülését, ahol megválasztották a szövetség legfőbb tisztségviselőit. Az MTESZ elnöke dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, ügyvezető elnök dr. Horgos Gyula, társelnök dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke és Kónya Albert akadémikus. Az MTESZ alelnökévé választották Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettest, Drecin József országos tervhivatali elnökhelyettest, moly nyugalmazott Rödönyi Káminisztert, valamint dr. Varga József egyetemi tanárt. Az MTESZ főtitkára dr. Kovács Sándor. Az élelmiszeripar kiválói Herndon A munka- és életkörülményekkel ismerkedtek a fiatalok Fiatalok népes csoportja ért ívhegesztésből, s jelenleg hetkezett tegnap Hernádra, hogy végén tanulják az élelmiszermegismerje az országos hírű ipari szakmát. Március 15. Tsz eredményeit, s megtekintse a baromfifeldolgozót, valamint az átadás előtt álló sertésfeldolgozó üzemet. A vendégeket a KISZ Bizottsága hívta meg, Központi immár másodízben azért, hogy az 1972. és 1976 között: az Élelmiszeripar kiváló tanulója címet nyert fiúik és lányok beszámoljanak munkájukról, eredményeikről, gondjaikról, s megismerjék az ország különböző területein dolgozó fiatal élelmiszeripari szakmunkások életét, munkakörülményeit. A fiatalokat Cserháti Pál, a szövetkezet elnöke fogadta, majd Sipos Péter, üzemgazdász ismertette a fontosabb termelési mutatókat. Ezután megtekintették a baromfifeldolgozót és az épülő, új sertésfeldolgozót. Néder András, a hernádi szövetkezet KISZ-titkára elmondta, hogy náluk a szakmunkások legkevesebb 1 forinttal magasabb órabért kapnak, mint a betanított és segédmunkások, s a szövetkezet minden támogatást megad a tanulni vágyóknak. Éppen tegnap vizsgáztak hatvanan láng- és Cz. V. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Úttörők és pionírok találkozója a gödöllői hét alkalmából Színes esemény színhelye volt szombat délután négy órakor a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A gödöllői hét keretében az úttörő- és pionír találkozóra került sor. A Szovjetunió nagykövetségének iskolája Klava Darzimova csapatának mintegy ötven pionírja barátkozott össze gödöllői járás 150 úttörőjével. a Az úttörők a gödöllői Petőfi Sándor, Török Ignác, a Bornemissza Anna, a Bartók Béla, a galgahévizi Petőfi Sándor, a hévizgyörki Árpád fejedelem, a túrái Gagarin, a vérségi Ady Endre, a péceli Dobó Katica, a zsámboki II. Rákóczi Ferenc és a kerepesi Rákóczi Ferenc csapat tagjai voltak. A találkozón jelen volt Anatolij Alekszandrovics Gurov, a szovjet nagykövetség első titkára, Vladiszlav Georgijevics Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója, Borisz Grigorjevics Szizemov, a követségi iskola igazgatója, Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első titkára és Solti Alpár járási úttörőelnök. A vidám hangulatú találkozón a magyar és szovjet gyerekek úttörő- és pionírdalokat énekelve körbetáncolták az előcsarnokot. Majd a hagyományos jelvény, sapka, sőt ingcsere következett. A Mit tudunk egymásról című vetélkedőt Takács Pál, a túras általános iskola igazgatója vezette — két nyelven. A pajtások a két ország kulturális életéből, földrajzából vizsgáztak. A változatos ünnepi műsor köszöntőjét orosz és magyar nyelven a gödöllői Légszesz úti általános iskola tanulói mondták el A Petőfi általános iskola Rigó kórusa népdalokat énekelt. A gödöllői Állami Zeneiskola szólistái Händel-, Balassa-, Gárdonyiműveket adtak elő. A gödöllői Damjanich iskola bábszakköre Hol volt, hol nem volt címmel mesejátékot mutatott be. Néptáncokkal és népi játékokkal szerepelt még a galgahévízi úttörő citeraegyüttes, a túrái, a vérségi és a hévízgyörki általános iskola csoportja. A szovjet iskola pionírkórusa előadta a Mindnyájan szeretjük Lenint, az Aljonuska és a Hangosabban trombitálj című dal. Elhangzott egy részlet Majakovszkij Lenin című verséből, majd Chopin-keringőt hallhattunk. A táncosok népszerű orosz táncokat, polkát és jablocskát jártak. A bensőséges hangulatú találkozó közös körtánccal fejeződött be. P. Z. 4 Pest megye várja Suhlt! Az első tömegméretű bemutatkozás Cservenka Ferencné az NDK-beli testvérmegyénkben rendezett barátsági hétről Április 15-től 21-ig — mint lapunk olvasói napi tudósításokban értesülhettek róla — NDK-beli testvérmegyénkben, Suhlban Pest megyei barátsági hét eseménysorozata zajlott. Ezen igen népes küldöttséggel, művészeti csoportokkal is képviseltette magát megyénk. Elutaztak a jelentős eseményre Pest megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, élükön Cservenka Ferencnével, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. Ő nyilatkozott lapunknak a most befejeződött akció jelentőségéről. Közös elveken nyugvó kapcsolatok — Több mint egy évtizedes baráti kapcsolat, gyei együttműködés testvérefűz bennünket a türingiai Suhl megyéhez. Ismeretes, hogy a két párt — a Német Szocialista Egységpárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt — között zavartalan, őszinte, közös elveken nyugvó, internacionalista a kapcsolat és ez az alapja a mi barátságunknak is. Ez a meghatározó. Ennek szellemében született meg ezúttal is az az elhatározás, hogy a szélesebb körű esemény, vagyis az NDK-szerte megrendezett magyar barátsági hét keretében a suhliak a testvérmegye napjait rendezzék meg. Mi jóleső örömmel fogadtuk ezt az elhatározást, s elősegítettük megvalósítását. — Különösen sokat jelentett számunkra — folytatta Cservenka Ferencné —, hogy a két megyei pártbizottság és megyei tanács közötti igen szoros, tartalmas kontaktus mellett az utóbbi három esztendőben kialakult a termelőegységek, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek között is a kapcsolatok láncolata. Ennek is köszönhető, hogy igazán most, ez alkalommal lépett ki ott megyénk a tömegek elé. Ez a kiszélesedett tömegbázis külön jelentőségét adta ennek az első barátsági hétnek. Ilyen tömegméretekben először ismerkedtek sohbak megyénkkel, sőt a megye képviselőivel személyesen is. A minél jobb megismeréshez hozzájárultak az elhangzott előadások, a sikeres kiállítások (amelyek egyébként továbbra is, május 8-ig megtekinthetők) és más lehetőségek, amelyek arra szolgáltak, hogy a magyar — ezen belül a Pest megyei — ipar, mezőgazdaság fejlődését, helyzetét, színes kulturális életünket, művészeti hagyományainkat minél érzékletesebben mutassuk be. A siker arra vallott, hogy olyasmivel léptünk a tömegek elé, amely valóban fölkeltette az érdeklődésüket, s a legkülönfélébb rétegek figyelmét hívta föl. Külön érdekessége és haszna volt mindezeknek még az is, amire előre tulajdonképpen nem is számítottunk, hogy a Suhlban dolgozó honfitársaink még közvetlenebb légkörbe kerültek ezáltal a munkahelyeiken. Sok vendégmunkás dolgozik ugyanis ezen a területen, s most a barátsági héten jobban rájuk irányult a figyelem, mert barátaik, munkatársaik megismerhették közelebbről azt az országot, környezetet, ahonnan jöttek néhány esztendőre. Megismerhették — hogy úgy mondjuk — azt a hátteret, amelyet képviselnek. Ennek folytán az egyébként is szívélyes viszony még melegebbé, még közvetlenebbé vált irányukban. Mindenütt őszinte siker, megbecsülés . Általános tapasztalatunk volt egyébként, hogy mindenütt nagy szeretettel, elismeréssel fogadták a Pest megyei küldötteket, művészeti együtteseinknek pedig valósággal kirobbanó sikere volt. A fóti gyermekváros együttesének például szinte percnyi megállása nem volt, újabb és újabb meghívásokkal halmozták el őket. Akár fél esztendeig is ott maradhattak volna naponta szerepelni, hogy csak a legfontosabb hívásoknak tegyenek eleget. A tápiómenti táncegyüttest majd „szétszedte” a lelkes közönség, újból és újból újrázniuk kellett. Méltó elismerés fogadta a váci Musica Humana műsorait is. Tagjainak zenepedagógusi hivatása, tevékenysége külön is az érdeklődés tárgya volt. A Madách Színház művészeinek magas színvonalú fellépései ugyancsak emelték a barátsági hét jó hírét. Általában mindenütt nagyon jóleső élmény volt részt venni a műsorokon és érezni a sikert, a szeretetet, a megbecsülést. Ezenfelül az őszinte együttérzést a lakossággal, amely olyasmiben is megnyilvánult, hogy a rossz idő ellenére megvárták az utcán a szereplőket, mert személyesen is sokan akartak megismerkedni, beszélgetni velük. Mindez kétségtelen szolgálta a legnemesebb emberi kapcsolatokat, a két nép, a szocializmust építő népek barátságát. Jövőre nálunk — Most egyébként rajtunk a sor — tette még mindehhez hozzá Cservenka Ferencné. — A jövő év második felében ugyanis, megállapodásunk szerint, Pest megyében rendezzük meg a Suhl megyei barátsági hetet. Reméljük, hogy a mi megyénk lakossága is széles körben megismeri majd a szép türingiai erdők, hegyek között elterülő testvérmegyét és lakóinak életét, eredményes munkáját, terveit. Örömmel mutatjuk be megyénkben mindenütt azt a magas színvonalú termelőmunkát, amely ott nagy szervezettséggel folyik az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Alkalom nyílik majd a két megye közös vonásainak a megismerésére is. Így például arra, hogy Suhl is jelentékeny üdülőövezetet foglal magában. Az időjárási viszonyoknak és a terepnek megfelelően elsősorban a téli sportoknak nyújt otthont, sőt , ezek egyik bázisa az NDK-ban. Mindehhez gyönyörű szállodákat építettek és a sportlétesítmények egész sorát. Örömteli csodálkozással láttuk, hogy szinte minden településen van uszoda és célszerű sportpálya. Igyekszünk majd ezeknek a legszélesebb nyilvánosságot teremteni a Suhl megyei hét alkalmával, s mindenben a legteljesebb mértékben elősegíteni, hogy megyénk egész lakossága minél alaposabban, jobban megismerkedjék e mély baráti érzéseket tápláló, széji testvérmegyével. Máris őszinte szívvel mondhatjuk: Pest megye szeretettel várja Suhlt! Az ilmenaui porcelángyárban Cservenka Ferencné vendégmunkások egyikével, Horváth Máriával beszélget a magyar Beszélgetés a hildburghauseni Csavar- és Szerelvénygyárban a Kiss Lajos és a Komócsin Zoltán brigádok tagjaival a barátsági héten. A kép hátterében (az asztalnál): dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, Hans Albrecht, a Suhl megyei pártbizottság első titkára és Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. l i