Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST­ MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1993. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP Kedvelik a készítményeiket Magasabbra tették a mércét Gyakran jönnek a gyárba külföldi A Nagykőrösi Konzervgyár az elmúlt évben kiemelkedő gazdasági évet zárt. Ám az idénre nézve ezzel sem elé­gedtek meg, hanem még ma­gasabbra tették a mércét. Cé­lul tűzték ki, hogy a tavalyi­hoz viszonyítva mintegy 10 százalékos volumennöveke­dést érjenek el. Kereskedelmi partnerek A tőkés exportot 50, a szo­cialista exportot pedig 10 szá­zalékkal akarják megemelni. A vállalat 1982-ben kimagasló eredményt ért el. Az idén e tekintetben is 20 százalékos ja­vulással számolnak. — Valóban magasra tettük a mércét, de a vállalat vezeté­se úgy látja, hogy a dolgozói kollektíva képes arra, hogy az elképzeléseket valóra váltsa — mondotta Détári Endre terme­lési főosztályvezető. — Min­den évben sok segítséget szok­tunk kapni a diákoktól is­ Munkájukra az idén nyáron is számítunk. — Eddig kedvezően alakult a termelés és az értékesítés is. A vállalatnál gyakran meg­fordulnak a külföldi vevők is. Elmondják a termékekkel szemben támasztott igényei­ket, mi pedig igyekszünk követelményeknek minél job­­­ban megfelelni. — Kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió, NDK, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Anglia, NSZK, Hollandia, Svédország, Libanon, Irak, Líbia, de el­jutnak a Nagykőrösi Konzerv­gyár termékei a világ más tájaira is. A vállalat által gyár­tott étel- és húskonzerveket belföldön forgalmazzák. — A gyár dolgozói jelenleg a félkésztermékek továbbfel­­dolgozásával foglalatoskodnak. Vegyes, valamint körte- és ma­gozott meggybefőttet és kü­lönféle dzsemeket állítanak elő belőlük. Gyártják a belföl­di vásárlók körében szívesen fogyasztott gyümölcsleveket is. Egressel kezdik — A dobozüzemben folyik a konzervdobozok és csava­ros üvegfedelek, zárófedelek gyártása. Sajnos hogy a munkához előfordult, szükséges anyagok hiánya miatt, mint például a lemez és a lakk, le kellett állni a gyártással. — A műszakiak folytatják a szezonra való felkészülést an­­nak érdekében, hogy a gépek, berendezések és gyártóvona­lak az idényben zökkenőmen­tesen üzemeljenek.­­ A konzervgyár II-es te­lepén a sóska- és parajgyár- vevőir­ tással veszi kezdetét a szezon. A központi telepen az egressel kezdenek, ezt követi a vállalat legjelentősebb termékének zöldborsónak a feldolgozása,­­ valamint a gyümölcskonzervek gyártása. Elegendő nyersanyag A Nagykőrösi Konzervgyár­ban bíznak abban, hogy a jó évkezdet után sikeres lesz az évzárás is. De addig még hát­ra van az idény, mely megha­tározó a vállalat szempontjá­ból. Remélik, hogy az időjárás kedvez a növényeknek, s a szezonban nyersanyaggal jól el lesznek majd látva­ K. K. Motoros rotációs kapuk Kisgépkölcsönző nyílt Városunkban, a Zsemberi Gyula utcában, új kisgépköl­­csönző-bolt nyílt. Több mint tizenötféle hasznos­­kisgépet leh­et használatra kölcsön kap­ni. A boltnak Lakatos Miklós autószerelő a tulajdonosa és a vezetője. Pesti születésű, de a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban érettségizett és később egy gimnáziumi osz­tálytársát vette feleségül, így lett nagykőrösi iparos belőle. Boltjába értékes új gépeket állított be, melyeket fél vagy egész napra, s hosszabb idő­re is kölcsön ad, s kívánatra a rendelő lakására szállítja. — Boltom nyitásával a la­kossági igényeknek igyekez­tem eleget tenni — mondotta. — A mezőgazdasági gépek sorában a fontosabb kisgépek a motoros rotációs kapu, két mázsát szállító pótkocsival és burgonyatöltögető pótalkat­résszel. Van motoros perme­tezőgép, Still motoros vastag­favágó gép, motoros tűzifa­körfűrész, szemenként vetőgép, benzinmotoros szóró fű­nyíró és öntözőgép. Az ipari gépek sorában van benzinhaj­tású betonkeverő gép, mozga­tó és emelő csörlőgép, fúró beton- és falbontó ütve gép, 200 voltos áramfejlesztő gép, kútfúráshoz és egyéb mun­kákhoz. Van továbbá kézi csiszológép, parkettasimító gép, hegesztőtrafó, festékszó­ró, légkalapács bontáshoz, lyukütéshez, és több más kis­gép. Májusban padlószőnyeg- és bútorkárpit-tisztító gép is ér­kezik, s kívánság szerint, több igénylés esetén más gépeket is beszerez a boltvezető. Boldog napok könnyítettek az életükön Az utcai kútról vitték a vizet A Zrínyi utca 6. szám alatt, a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat nagykőrösi üzemegysége irodájának szom­szédságában lakik özv. Szőke Sándorné 74 éves, és testvére Sinka Sándorné 72 éves idős asszony. Hegedűs László, az üzemegység vezetője és Irházi István vállalati brigádvezető gyakran találkozott velük, amikor az utcai kútról nehe­zen cipelték haza a kanta vi­zet. Egy alkalommal beszédbe is elegyedtek velük. — A múlt években még két kantával jártam, de most már egy is nehéz — mondotta Szőke Sándorné. — Nagyon jó volna a víz bevezetése — fűzte hozzá Sinka Sándorné. Az üzemvezető és a bri­gádvezető megsajnálták őket. Megbeszélték a dolgot, s el­határozták, hogy ha a szüksé­ges anyag árát meg tudják fi­zetni, megcsinálják nekik vízvezetéket, és az udvari víz­a csapot, társadalmi munkában. A két idős asszony az anyag­­költséget szívesen vállalta. A vállalat „Kvassay Jenő” brigádjának tagjai azután hozzáfogtak a munkához. Szabad idejükben, társadalmi munkában megcsinálták a ter­vet, elvégezték a földmunká­kat, elkészítették az aknát, és a belső szerelést, s azóta ví­gan folyik Szőke Sándorné és Sinka Sándorné udvarában a víz. A napokban meglátogattuk a két idős asszonyt. Nem győ­zik eléggé köszönni az üzem­egységvezető, a brigádvezető és a brigádtagok megértő jó­ságát. — A mintegy ötezer forint­nyi anyagköltséget nehezen összeguberáltuk — mondotta Szőke Sándorné, de a vízbe­vezetés rendes díja a duplá­jánál­­ is többe került volna, amit nem tudtunk volna előte­remteni, s rogyásig cipelhettük volna tovább is a banta vize­ket. Az emberi jóság és a szo­ciális együttérzés boldogabbá teszi öreg napjainkat. Majd az udvari vízcsapból vizet eresztettek az idős as­­­szonyok egy nagy kantába, s a zubogó víz mintha az öröm­­ dalát muzsikálta volna. Kopa László Áram­szünet A DÉMÁSZ nagykőrösi ki­­rendeltsége értesíti a fogyasz­tókat, hogy április 18—22-ig naponta reggel 7 órától dél­után 4 óráig áramszünet lesz a Rózsa és az Orgona utcák­ban. Április 21-én reggel 7 órá­tól délután 4 óráig a Niklasz János utcában. Az áramszünet ideje alatt a vezetékek feszültség alatt ál­lóknak tekintendők. Az áram­szünet miatt a fogyasztók szí­ves elnézését kérik. Vezetők és beosztottak A munkaerő esze és szíve A munkaerő is ember? A kérdés egy áruházi dolgozó pa­nasza nyomán jutott eszembe Az illető elmondta: az áruház egyébként tapasztalt, szakmai­lag kiváló vezetője a legki­sebb mulasztás esetén is dur­ván, gorombán beszél beosz­tottaival. A munkán kívül az égvilágon semmi más nem ér­dekli, de jó szava azokhoz sincs, akik lelkiismeretesen, vagy akár a legjobban dolgoz­nak. S ha ezt szemére vetik, azonnal kész a válasszal: „A dicséret is, a figyelmesség is kinek-kinek benne van a bo­rítékjában. Azért, mert valaki eleget tesz kötelezettségének, miért járna köszönet?” Egyelőre m­aradjunk a köte­lességnél. Való igaz: elképesz­tő káosz, rendetlenség szár­mazna abból, ha a fizetés, a munkaviszony önmagában nem kötelezne tisztességes, sőt, tudásunk, képességünk sze­rint végzett munkára. Ha mondjuk, egy esztergályos, vagy akár középiskolai tanár, a jó munka feltételeként,— a mindennapi dicséretadagot — a vezetők szívélyes mosolyát is kiköthetné magának. Ennek, a kötelességnek a hangsúlyozása annál is inkább fontos, mert különösen a mun­kaerőgondokkal küszködő vál­lalatoknál sokan és gyakran valóban megfeledkeznek róla. Jellemző eset: az egyik lakás­­javító szövetkezet művezetője az általános munkaerőhelyzet­re hivatkozva hunyt szemet a lazaságok, a fegyelmezetlensé­gek felett, s próbálta „megma­gyarázni” a csöpögő vízcsapo­kat, a hepehupás parkettát, a repedező vakolatot. „Ha lelki­­ismeretes munkát követelnék — mondta —, továbbállnának tőlem az emberek.” Vizsgálat derítette ki, hogy sok tervező szinte kizárólag a havi rendszerességgel kapott célprémiumért dolgozott, ter­mészetesen munkaidőben; újí­tási pénzt követelt — és ka­pott — olyan munkáért, amelyek­nek az elvégzése kötelessé­ge volt. Nyilvánvaló, hogy aki belép egy munkahelyre, aki felveszi fizetését, annak a jogai mellett számolnia kell a kötelességei­vel, a munkával szükségképpen együttjáró fegyelemmel is. S mint a jogok, a kötelességek sem lehetnek függvényei a fő­nök, avagy a beosztott szemé­lyes természetének, hangulatá­nak. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala ... A vezetők, az irányítók és a beosztottak viszonya attól vált igazán bonyolulttá, ágas­­sá-bogassá, hogy szocialista társadalmat építünk, ennek mielőbbi megvalósításán fára­dozunk, vállalva a velejáró összes konzekvenciát. Azokat is, amelyek a vezetők és a beosztottak viszonyára vonat­koznak. Nemcsak más, de lényege­sen egyszerűbb is a helyzet a kapitalizmusban. Hogy ez nem mindenki számára nyilvánva­ló? Ez is érthető. A tőkés or­szágok állama, a monopóliu­mok, a kis és nagy részvénye­sek, a hivatalnokok, a milliós példányszámú újságok, a tu­lajdonosok szolgálatában álló hatalmas hivatali apparátusok a pénzért elkötelezett vagy jó­hiszemű, de félrevezetett ér­telmiségiek, tudósok, művé­szek, próbálják leplezni, humá­nusnak álcázott bölcselkedés­sel elhomályosítani az osztály­ellentéteket. A kizsákmányo­lók és a kizsákmányoltak va­lóságos viszonyát. A helyzet ennek ellenére sem változik: az egyik oldalon áll a tő­kés tulajdon és tulajdonos, a másikon azok, akiket ki­zsákmányolnak, akik ennek a tulajdonnak a szolgálatában állnak — akár kényszerűségből, akár lelke­sen, őszintén vagy bármilyen módon. Ott, alapvetően ez ha­tározza meg a vezető és a be­osztott viszonyát. Túlzott leegyszerűsítés? In­kább a lényeg kiemelése a vi­szonyok szövevényéből. De kanyarodjunk vissza ere­deti témánkhoz. Nálunk első­sorban a tulajdon- és osztály­viszonyok megváltoztatásával kapott új tartalmat a vezetők és a beosztottak viszonya, s vált egyszersmind bonyolulttá. Mert itt is szükségszerű az alá- és fölérendeltség: a szocialista ál­lam sem mondhat le a szerve­zettségről, a feladatok teljesí­tésének számonkéréséről, sőt, esetenként a büntetésről sem. A hatalom gyakorlásában min­denütt szükség van a munkát, a közéleti tevékenységet, a tár­sadalmi együttélést szabályozó mechanizmusokra. Mégis: aki csak ezt látja, aki csak ezt az oldalt veszi tekintetbe, az akarva-akaratlanul a mi tár­sadalmunk lényegét és egyben a szervezett munka legfonto­sabb célját téveszti szem elől. Nevezetesen például azt, hogy a dolgozók — beosztásuktól, munkakörüktől függetlenül — az állami, a szövetkezeti­­ tulajdon birtokosai. S ilyen minőségükben: vala­mennyiünk joga, sőt, sok te­kintetben kötelessége is a be­leszólás, az állampolgári egyéb jogok gyakorlása, a szo­cs­cialista tulajdon védelme, gya­rapítása, a munkahelyi társadalmi viszonyok formá­cs­lása. S ebben az összefüggésben már távolról sem tekinthető személyes ügynek a vezetők vi­lágnézete, politikai-erkölcsi magatartása vagy akár figyel­messége, érzékenysége a dol­gozók mindennapi, akár sze­mélyes gondjai iránt. Mert az egyéni, sőt, a vállalati-közös­ségi gondok is jobban elvisel­­hetők ott, ahol a vezetők tájé­koztatják, mi több, beavatják a dolgozókat, ahol a beosztot­tak­ nemcsak a munkaerejére, de az eszére, a szívére is szá­mítanak. Ahol a munkaerőn nem sta­tisztikai fogalmat, hanem gon­dolkodó, az országért, az üze­mért felelős embert értenek. F. J. Piaci jelentés A hét végén kisebb, de élénk piac volt. Kisvárdáról ismét hoztak nagyobb men­­­nyiségű Desiré vetőmagburgo­nyát, melyet 8 forintos áron kezdtek árusítani. A baromfi­piac kisebb volt, de sok volt a rántani való csirke és a tojás. A szemes^lménypiacon a búza, árpa és morzsolt kuko­rica literje 5—5,50, a kukori­cadara 5-50, a napraforgómag 10, a madáreleség 8—10, a csírás vetőburgonya 5,50—6 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma kilója 6—14, héjas dió 28—32, a dióbél 130 , a mák 120, a fehér káposzta 24, a gyökér 18—20, a sárgaré­pa 12, a vöröshagyma 10, köleskása 35—40, a burgonya a 5—5,70, a szárazbab 26—40, a melegágyi uborka 60, az új­burgonya 22, a gomba 90, az új kelkáposzta 20, az új kara­lábé darabja 8, a zöldpapri­ka darabja 3—8, a retek cso­mója 3—8, a zöldhagyma 4—5, a paradicsomból 10 deka 20 a karfiolból 10 deka 15 fo­rint, a saláta feje 4—5 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 200—240, a rántani való csirke 90—120, a vágócsirke 120—180, a kacsa 200—220, a lúd 400, a napos csirke da­rabja 10—11, a háromhetes csirke 22, a tyúktojás darabja 1,20—1,40, a kacsatojás 3, a lúdtojás 10 forintért kelt. A halászati szövetkezetnél hal nem volt, az előhűtött csirkét 44, a fagyasztottat 40 forintért mérték. Bárányok olasz exportra Az Arany János Termelő­­szövetkezet évről évre szépen gyarapodó juhászatából, az ünnepekre ezeröt tejes bá­rányt adtak el Olaszországba, ami komoly bevételt hozott a termelőszövetkezetnek. A tavaszi munkákról szólva Szabó Balázs termelési fő­­mérnökhelyettes elmondotta, hogy 200 hektár őszi gabona­vetés fej­trágyázását elvégez­ték. Megkezdték a naprafor­gó vetését, és 50 hektár már el is van vetve.­­ A tavaszi vetésre kerülő ter­­mények, s közte a paradi­csomföldek talajelőkészítése folyik. Húsz hektár paradi­csomot magról vetnek el, 80 hektárt pedig palántával ül­tetnek be. A paradicsompa­lántát fóliaházakban nevelik és április végén ültetik ki kis növényeket a földekre. A a konzervgyártás komoly meg­indulása előtt élő korai para­dicsomot az idén is kézzel sze­detik le, míg a konzervpara­­dicsomot géppel takarítják be. A tsz gyümölcsösében ígére­tesen virágzanak a meggy­fák. Az almafák is szépen lombosodnak, úgyhogy ha az időjárás is jól viselkedik, ko­moly termésre számíthatunk. A juhászatot tovább fejlesz­tik. A tavaszi eladások után megmaradt bárányokat felne­velik az állomány növelésé­re. Végül 54 birkát meghiz­lalnak, szintén olasz exportra. Évek óta dolgoznak a ter­melőszövetkezetben állami tá­mogatással a melioráción, a talajegyengetésen, mellyel hepehupás részeket igyekez­­­nek egyenletessé tenni, ami az egyenletesebb és biztonsá­gosabb terméshozamot fokoza­tosan segíti elő. K. L. Ez Amerika. Színes, hangbe­mondásos, amerikai dokumen­tumfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Vuk. Színes magyar rajz­film, fél 4-kor. A banda fogságában. Színes, szovjet film, fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Hatásvadászok. Színes ma­gyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Adj király katonát! Színes, magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. Kispályás labdarúgás Városunkban 4 pályán ren­dezték a megyei kispályás lab­darúgó FIN Kupa-viadalt. A 14 csapat 2X15 perces játék­idejű mérkőzéseken mérte ös­­­sze erejét. A nagykőrösiek re­mekül szerepeltek: 5 csapa­tukból a 6-os elődöntőbe 4 és az első 4 közé 3 bejutott. A selejtezőben az Ifjúsági­­sporttelepi csoport volt a leg­kiegyensúlyozottabb. Az Nk. Mészáros Tsz a monori járás elleni 0-0 és a ceglédi öregfiúk elleni 1-0 után másodikként jutott tovább. A Kinizsi-sport­telepen egymást: 3 csapat körbeverte Váci Amatőr—Nk. Toldi 1-0, Nk. Toldi—Nk. VGV 2-1, Nk. VGV—Váci Amatőr 1-0, azonos pontszám és gólkü­lönbség után 7 méteresekkel a toldisok jutottak­­ tovább, a VGV ellenében. A gimnáziumi pályán az Nk. Konzervgyár a gödöllőiek ellen 8-1 és a ráckeveiek elle­ni 3-1 után biztosan lett cso­portelső. A Váci lakótelepi pályáról az Nk. Kossuth utcai lakótelep gárdája azonos pont­szám és gólkülönbség után ke­tesekkel jutott tovább, egyéb­ként a Szentendrei PEVDI el­leni 4-0, a Szentendrei Mecha­nika elleni 2-2 és az Ikladi Műszergyárral elért 4-1 után A Kinizsi-sporttelepi elő­döntőben: Százhalombatta— Nk. Mészáros Tsz 4 T, Nk. Tol­di—Százhalombatta 0-0, Nk Mészáros Tsz—Nk. Toldi 5-1 az Ifjúsági sporttelepen: Nk Konzervgyár—Monori járás 0-0, Nk. Kossuth lakótelep— Monori járás 6-0, Nk. Kossuth­­ tp.—Nk. Konzervgyár 4-1. A döntőt a százhalombat­taiak utazásra hivatkozva, sportszerűtlenül feladták, így a végső győzelemre eléggé rá­szolgált­ak. Kossuth utcai la­kótelep C­^pata (Kocza Sán­dor, Váczi László, Tóth Ferenc , Sápi Sándor, Kókai József, Szűcs Zoltán, Faragó László, Kecskeméti Dezső, Tóth László, Tóth Ferenc, Sza­kács Tibor és Rónaszéki Lajos) nyerte a kupát. A kisdöntőben: Nk. Mészá­ros Tsz—Nk. Konzervgyár 6-L így a Mészáros Tsz-beliek vé­geztek a harmadik helyen: Zatykó Géza, Nagy László — Abonyi Sándor, Todola Csaba, Dér Ferenc, Kecskés Imre, Varga Ottó, Bélteky Lajos és Kocsis Sándor játékosokkal. Hétfői sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 14.30: Rákóczi isk.—Kossuth isk. 15.20: Arany isk.—Petőfi isk., IV. korcsoportos nagypályás városi úttörő bajnoki mérkő­zés. Ifjúsági-sporttelep, 16 óra: Amatőr LITE—­Városgazdálko­dás; Kinizsi-sporttelep, 16: Konzervgyári KISZ I.—Kon­zervgyári KISZ II., 17: Tormás Ép. Szöv.—Információtechnika, 18: TRAKI3—Törteli Tsz; Pe­­tőfi-iskol­ai pálya, 16: PVCSV —Pedagógusok, 17: 21-es Vo­lán-Arany Tsz, 18: CAT—Mé­száros Tsz, kispályás városi bajnoki mérkőzés. Teke Cegléd: KÖZGÉP C—Vo­­lánbusz (Nk.), megyei csapat­bajnoki mérkőzés. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next