Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

Jegyzet Szóvá teszem Komolyan mondom, hogy nem vagyok tájékozott a piaci árakról, s azt sem tudom, hogy pillanatnyilag mennyibe kerül egy kilo­gramm újburgonya. Né­hány héttel ezelőtt, igaz, kénytelen voltam megtud­ni, mert én voltam a csa­lád soros bevásárlója, s ak­kor borsosnak találtam a 1S forintot. A zöldséges kiskereskedő ennyit kért érte. Bár igaz, felfoghatjuk ezt úgy is, hogy a primőr áru mindig drága volt, aki ezt kíván, fizesse meg, vagy vegyen a tavalyiból. Ne­kem az is megfelelt volna, ám eszi, nem eszi alapon, csak újat adtak, nem volt más. Ez a különbség az ál­lami és magánkereskede­lem között — döbbentem rá. Az állami boltost meg­bírálhatjuk, ha nem gondol az olcsóbb áruk iránt ér­deklődőkre, ha leszűkíti a választékot. Mehetünk felügyeleti szervekhez, hív­a­hatjuk a fogyasztók taná­csát. Az állam nemcsak kereskedik, hanem politi­zál is, így irányítja a ma­ga szervezeteit. A magán­­kereskedő viszont azt mondja, én csak ezt aka­rom eladni, mert nekem ebből a foglalkozásból kell megélnem, kockázatot vál­lalnom, hát én nem keres­­kedek tavalyi burgonyával. Ennek ellenére is vall­juk, mondjuk, jó, hogy vannak az állam gondjait csökkentő, netán a vevők hasznát is szolgáló kiske­reskedők, akik helyett ne­héz lenne bizonyos szolgál­tatásokat megtartani. E ha­szon fejében próbáljuk meg olykor azt is elfelejte­ni, hogy a kis tételben vá­sárolt egy-két árufélével a kezünkben kell válaszolni a kérdésre: mást nem tet­szik? És a többi árut miért nem itt? Bevallom, sehol sem va­gyok törzsvevő. Ott vásáro­lok, és akkor, amikor erre időm van, s a nekem szük­séges árut meglátom, vagyok a fodrászattal így is. Egyre gyérülő hajfürtjeimet legfeljebb kétszer, ritkán háromszor szálll rendbe egymás után ugyanaz fodrász, mert abba az üz­­­letbe megyek be, amelyik az épp szabad félórám ide­jén az utamba esik. Tu­dom, hogy az ilyet nem szeretik a mesterek, bár hiába néznek futóvendég­nek. A váci fodrászüzletek­ben még mindig nem lehet futólagos az ember tartóz­kodása. Mi tagadás, a tem­pó még nem nagyvárosi, sőt, sokak­­ esetében még kisvárosinak sem mondha­tó. ■ A gyér forgalmú üzlet néhány vendégével dupla időt tölt el az egy, jó­ eset­ben két mester, ennyivel lassúbb a keze pesti kollé­gáinál. Így aztán csak gyérül a forgalom, elmegy a vendég a legközelebbi vo­­nattal, s meg sem áll Nyugati pályaudvar azonos a rendeltetésű üzletéig. Városból a nagyvárosba kell utazni sok, más dol­gunk elintézése végett is, noha így alaposan megnő­nek a költségeink. A földre ejtett villany­borotva felmondja a szol­gálatot, meg kell tehát néz­ni, hogy javítható-e. Vácott viszont ezzel nem foglal­koznak. A pult mögül saj­nálkozó tekintettel adják vissza a készüléket, mond­ván: Budapesten javítja va­lamelyik szerviz. Hogy me­lyik, milyen utca, hány szám alatt, azt itt az ELAK-nál nem tudhatjuk meg, pedig legalább ennyi­vel kárpótolhatnának az utazásért. Nincs kifogásom az el­len sem, hogy a fagylalt szabadáras. Oda se annak az egy forintnak, ha négyért adják, csak tud­jam. Ne kelljen farkassze­­­­met néznem a fagylaltos­­sal, aki szó nélkül beteszi a gépbe a 4 forintomat, s aztán néz, mint aki nem érti, mit akarok. Tegnap itt még három forintot kér­tek. Azóta eggyel drágább? — Nem drágább — mondja —, de nem tudok visszaadni. Ez a magatartás sem egyedi. Ezt is szóvá teszem. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS­ ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1983. JÚLIUS 23., SZOMBAT Futja az erőből a társadalmi mankóra is Fiatal vezetőkkel a vezetésről Új feladat a vállalat számítógépének megismerése Fák, virágok és sok zöld te­rület — ez a kép fogadja a Forte-gyár kapuján belépő idegent, de minden munkába­n igyekvő­­ dolgozót is, akiknek a közérzetét befolyásolja a kellemes, tiszta környezet. Reggelente sok fiatal siet a Forte-gyárba, a buszról le­szálló tömeg nagy része is a húsz és harminc év közötti korosztályból áll. Senki sem gondolná, hogy a fiatalok kö­zött milyen nagy számban vannak vezetők, felelős­­ be­osztású emberek. Diplomával a zsebben Csikós József Jászberényből, a Közgazdasági Egyetem be­fejezése után pályázott a For­te­­ közgazdászi állására. A kedvező munkakörülmények, a közgazdász képzettségének kijáró feladatok és természe­tesen a számára megfelelő anyagi lehetőségek vonzották a váci gyárba. Egy éven belül az anyagosztály vezetője lett. Így beszél munkájáról: — Különösen nehéz fel­adat hárult rám, hiszen fiata­lon hosszabb szakmai gyakor­lat nélkül­­ vállaltam el az anyagosztály vezetését. A mi vállalatunk köztudottan anyagigényes termékeket gyárt, írjy az anyaggazdálko­dás, ezen belül is az import anyaggazdálkodás nagyon fon­tos helyet foglal el a vállalat életében. A múlt év végi átszervezés eredményeként nemcsak az anyagosztály, de az üzemgaz­dasági osztály élére is 30 év alatti vezető került.­— Miért éppen Vácot vá­­­lasztotta és miért a fotóipar­ban vállalt munkát? — kér­deztem Kéri Györgytől, az üzemgazdasági osztály vezető­jétől. — Feleségem Rétságon dol­gozott, ott kaptunk akkor la­kást is. Ezek után Rétság és Budapest között kerestem közgazdász állást. Pályakez­dőként szívesen fogadtak, jó kapcsolat alakult ki a kollé­gáimmal. Egy év után, 1979- ben lettem munkaügyi osz­tályvezető. — Fiatal vezetőként hogy érzi magát a gyárban? — Vezetőként már nehe­zebb volt a beilleszkedés. Szakmailag is új területre ke­rültem, és mint vezetőnek, emberi kérdésekben kellett állást foglalni. Munkámat se­gítette kollégáim segítőkész­sége, jó szakmai felkészültsé­ge. Munkaügyi vezetőként nemcsak a saját területem dolgozóival kellett foglalkoz­nom, de az üzemi munkások­nak is sokszor tanácsot ad­tam, ami minden élettapasz­talat nélkül nehéz volt. A múlt év végén a munkaügy mellé a közgazdasági csoport is hozzám került, és most üzemgazdasági osztály néven szerepel a vezetési területem — Hogyan sikerült ellátni a szakmailag összetettebb fel­adatokat? — Az az elvem, hogy egy új terület vezetője egy évig zökkenőmentesen vigye munkát és ismerje meg a fel­a­­datokat, újat, jobbat, önma­gát, csak később adja, ismerte­tőjegyei csak akkor jelent­kezzenek az osztály munká­ján. — A vezetői­­ tevékenység mellett milyen KISZ- vagy pártmegbízatást kapott? —­ Mivel fiatal vagyok, a KISZ-ben is dolgoztam, há­rom évig KISZ-bizottsági tag voltam. 1981-ben az agitációs és propagandamunkámért aranykoszorús KISZ-jelvényt kaptam. 1980-tól párt­ propa­gandista munkát végzek. A Forte fiatal vezetői között vannak, akik diplomával a 2seouiK,de évekig dolgoznak egy területen, teljes áttekin­­tést nyernek, ismerik a rész­­feladatokat is, és csak azután kapnak vezetői beosztást. Dr. curmann János, a jogi és igazgatási osztály vezetője már nyolc éve dolgozik a vál­lalatnál. — fiatal vagyok, de a veze­tők kozon is fiatalnak számí­tan, mivel csak 1967-ben let­tem a jogi terület vezetője — kezdi a beszélgetést. — En­­­nyi szán­mai tapasztalat után könnyed­ egy osztály vezeté­sét elvállalni, hogy feletteseim úgy érzem, megbecsül­ne­k, elismerik munkámat. Anyagi helyzetem ugyan le­hetne jobb is, ha az egyéb jogterületen dolgozók jöve­delmét nézem, de szeretek a vállalat jogi képviseletében dolgozni. 1997 óta jogsegély­­szolgálatot is vezetek. Ez nagy megterhelést jelent szá­momra, mivel az ügyek igen változatosak, sokrétűek és fő­leg sokan kérik a segítsége­met. Mivel rendkívül érdekes ez a munka, nagyon szívesen csinálom. Jólesik azokon­ az embereken, segíteni akik valóban rászorulnak. Törzsgárdatagok A Fortéban a fiatalok kö­zött is magas a törzsgárdata­­gok száma. Kummer Béla, a termelési osztály már 11 éve itt dolgozik.vezetője — Annak idején miért a Fox­tét választotta? — Segítettek a továbbtanu­lásomban. Levelező tagozaton elvégeztem a Vegyipari Egyetem Veszprémi szervező szakát és 2 éve vagyok ter­melési osztályvezető. A nyolc­éves gyárismeretem segített a beilleszkedésben. A termelé­si folyamatot ismertem, de kapcsolatot kellett teremteni a társosztályokkal és azok munkájáról áttekintést sze­rezni. — Hogyan alakult a kap­csolata a számítógéppel? — Vállalatunknál GIER tí­pusú számítógépen történik a rendelések és a term­elésel­­számolás feldolgozása, ezért az első időben magával a szá­mítógéppel és az ALGOLr^-öO nyelvezetével is meg kellett barátkozni. Ebben az évben új feladat lesz a vállalatunk által megvásárolt SZM—4 tí­pusú számítógép megismerése, a programok átírása. — Milyen a kapcsolata a felső vezetéssel? — A főnökeimmel és a társ­osztályvezetőkkel való kap­csolatom jó, aminek példája, hogy komplexbrigád-mozga­­lom keretében szorosan együtt dolgozunk egy-egy konkrét feladat elvégzése érdekében. A Forte Fotokémiai Ipar Vállalat az ország fotótermékeket gyártó egyetlen válla­lata. Speciális, fényérzékeny termékek gyártására kvalifi­kált szakembereket állami ösztöndíjjal csak a Szovjet­unióban képeznek. — 1974-ben végzett a Le­­ningrádi Filmmérnöki Egye­tem fotokémiai szakán. Tudta hogy a Forte lesz az első munkahelye? — kérdezem ?gel Zoltánt, az emulzióüzen? vezetőjét. — Igen, az első és azóta is az egyetlen munkahelyem. A kutatóban, majd a gázfényfő­ző üzemben dolgoztam üzem­mérnökként. 1976-ban lettem az emulzióüzem vezetője. — Hogy érzi magát mint fiatal kutató és vezető?­­ — Felemás módon. Emul­zióra szakosodott vegyész va­gyok, szeretek egy témában elmerülni. Üzemmérnökként ezt­ lehet, de vezetőként már nem. Véleményem szerint sze­rencse is kell egy fiatal veze­tő kinevezéséhez, de a beosz­tás magával hoz egy sor olyan problémát, ami elveszi az időt a mélyebb és számára még szükséges szakmai feladatok­tól. Tetszik a jelenlegi felada­tom, hiszen látom a közvetlen eredményt, hol siker, hol ku­­darc, de eredmény. Azonban csak egy témával már nem tudok foglalkozni. A jövő útja — Kettős vezető. Talán ezért nincs ideje? — Lehet. 1981 óta nemcsak üzemvezető, de az egész em­ulziós üzemcsoport vezető­je is vagyok egy személyben, így három terület problémá­ja érint és a másik két üzem gondjainak megoldásából is részt vállalatok. A beszélgetésekből egyértel­műen kiderül, hogy a Forte párt- és gazdasági vezetése bízik a­­ fiatalokban, segíti ta­nulásukat, vállalati kölcsönnel támogatja lakásgondjaik meg­oldását. A vezetőik körében a fiatalítás jó. tendencia. A jövő útja. Az eredmények azt mu­tatják, hogy a fiatalok rászol­gáltak a bizalomra. B. Tóth Piroska i ^ cétok Az említett 14 egységből 9 talbolt, 2 presszó és 3 ven­déglő működik Vác területén Már az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a rendelet elérte hármas célját: a) a kis ------------------­ Pólók, tréningek exportra A váci­ Kötöttárugyár és az Alagi Állami Tangazdaság vámos­­mikolai konfekció üzeme exportszempontból eredményes fél­évet zárt. Az évről évre nagyobb feladatokat végrehajtó üzem­rész több ezer darab gyermekpólót és tréningruhát szállított szovjet exportra*. A hajdani művelődési házból átalakított tá­gas, korszerű gépekkel felszerelt üzemcsarnokban százhuszon­öten dolgoznak Az üzemrészben helyi lányok, asszonyok varrják a pólókat, a kép előterében Rák Mihályné Wéber Józsefné a késztermékeket ellenőrzi, címkézi Hancsovszki János felvételei -------- ’ " ' - — « « — Ügyeleti— Július 25-­től az alábbi orvo­sok tartanak éjszakai ügyele­tet a városban:­­ Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Gulyás Zoltán, szerdán: dr. Kiss Péter, csü­törtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bucsek szombaton és vasárnap: Tibor, dr. Gulyás Zoltán. Gyermekorvosi ügyeletét szózaton és vasárnap: dr. Prusinszky Ibolya tart. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11—525) lehet felkeresni. A beosztás hét közben meg­változhat. Szerződéses formák• Ha jól csinálják, mindenki nyer A belső teret ésszerűen átalakították A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat Váci Igazgatósá­ga Vác városában 35 egységet üzemeltet, melyből jelenleg 14 egység szerződéses formában, 21 pedig jövedelemérdekeltsé­gű, illetve költségátalányos el­számolási formában működik. Molnár Miklós igazgató tá­jékoztatása szerint a Belke­reskedelmi Minisztérium ren­delete 1981. január elsejétől lehetővé tette a gazdálkodó szervek számára, hogy az ital­boltokat 6, a melegkonyhás egységeket pedig 12 személyes létszámhatárig szerződéses ön­álló üzemeltetésre adja át az arra vállalkozó üzletvezetői­nak. Lapunkban is több pá­lyázati felhívás jelent meg. A pályázatra kiírt egységet köz­jegyző jelenlétében lefolyta­tott versenytárgyalás eredmé­nyeként adják át szerződéses üzemeltetésre. A vállalat az üzlethelyiséget és az állóesz­közöket használatra adja át az üzletvezetőnek. Az üzlet közvetlen költségeit ő fizeti az árbevételből, a vállalatnak pe­dig átalánydíjat fizet a költ­ségek, valamint a kieső nye­reség fedezésére. üzleteket érintő beszerzési korlátok feloldásával az áru­ellátás és a szolgáltatás szín­vonala a legtöbb helyen ja­vult, b) csökkent a vállalati és az üzleti adminisztráció, melynek következtében több idő jut a kereskedelmi tevé­kenység gyakorlására és gyorsabb, udvariasabb üzleti a munkára, végül c) a felelős­ség és a kockázatvállalás mér­tékének növekedésével egyide­jűleg fokozódott a vállalko­zók egyéni jövedelme is. Színvonalasan A tapasztalatok azt is bizo­nyítják, hogy a szerződéses üzletvezetők többsége az osz­tályba sorolási előírások telje­sítésén túl sokat tesz az esz­tétikai, valamint a szakmai színvonal javítása és az ál­landó vendégkör megtartása érdekében. Az igazgató pél­daként említette, hogy a 104 számú Sörház és a 102. számú deákvári Szőlő italboltban ta­pasztalható ilyen színvonal­­emelés. A belső tereit éssze­rűen átalakították, a kerthe­lyiséget hangulatossá tették. Az árukínálattal kapcsolat­ban is megállapítható, hogy mind az étel, mind az ital vá­lasztéka bővült. A üzemelő egységeknél városban túlnyo­mórészt törzsgárdatagok bizto­sítják az ellátást, fluktuáció csak a kisegítő személyzetnél mutatkozik. A szerződésben kötelezték az üzletvezetőket a közétkeztetés folytatására. közétkeztetésből származó be­­­vétel után járó 20 százalékos dotáció ösztönzi az üzletveze­tőket. Ezt bizonyítja, hogy a deákvári és a Széchenyi utcai ételbár jelentős közétkeztetést végez. Nyereségesen Ami nem közömbös: ha szembeállítjuk a Vác városá­ban üzemelő 14 szerződéses egység várható eredményét az 1930. évi eredményekkel, mindenütt jelentős növekedés tapasztalható. Kétszeres nye­reségekkel találkozunk, s há­rom veszteséges vendégfogadó idén már nyereséget mutat. A szerződéses üzemeltetésre való áttérés a vállalati igazga­tóság központi apparátusának munkájában is jelentős válto­zást hozott: a szállítási dolgo­zók száma nyolccal csökkent, egyszerűbb lett a hűtőgépek karbantartása, enyhítettek a sörszállítás gondjain. Az ellen­őrzés munkája áttekinthetőbb lett, az üzletek között egész­séges versenyszellem tapasz­talható. P. R. ISSN 013S—2W* (Vári Hírlap)

Next