Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1983. JÚLIUS­ 19., KEDD Nehéz körülmények között Hivatásszeretet, tenmiakarás A nyár kellős közepén vagyunk, ezekben a hetekben, napokban viszonylag csendesek a közművelődési intéz­mények. A könyvtárak elég nagy forgalmat bonyolíta­nak le, hiszen sokan magukkal viszik a nyaralásra ked­venc írójuk műveit. A közalkalmazottak szakszerveze­tének járási bizalmi testülete legutóbbi ülésén tájékoz­tatót hallgatott meg a közművelődési dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Az MSZMP monori járási bizottsága tavaly augusztus végén tárgyalt erről a témáról, s hosszú távra megszabta a tennivalókat. A járás közművelődési in­tézményrendszere kiépített, az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Tizenhárom önálló, öt klubkönyvtár, 38 fiók­­könyvtár és 12 művelődési ház jelenti a hálózatot szű­­kebb hazánkban. A feltételek minőségében, a tartalmi mun­ka színvonalában is számotte­vő különbség van egyes köz­ségek között. Üres állások A könyvtárak szakmai irá­nyítását a járási intézmény látja el. Tevékenysége érződik a községek egyre színvonala­sabb munkájában is. Bár könyvtárak tárgyi felszereltsé­­­ge megfelelőnek mondható, de az alapterületek általában már nem elégítik ki az igényeket. Az elmúlt években Üllőn, Pilisen és Gyomron könyves­házak nyíltak, Ecseren, Süly­sápon és Nyáregyházán bőví­tették, illetve újjáépítették a könyvtárakat. Ebben az évben fejeződött be Csévharaszton és jelenleg áll bővítés alatt a vecsési könyvtár. Üllőn meg­oldódott a feldolgozó helyiség problémája. Maglódon, Men­­dén, Úriban, Vecsésen és Mo­­noron továbbra is helyiség­­gondokkal küzdenek. A művelődési házak tárgyi adottságai sokkal kiegyensú­lyozatlanabbak a könyvtára­kénál. A járási művelődési központ például a tavalyi át­alakítási munkák ellenére hosszú távon nem alkalmas a központi és helyi feladatok be­töltésére. Elhelyezésük, felsze­relési gondjai feltétlen megol­dást igényelnének. Az elmúlt időszakban több más intéz­ményben is történtek felújí­tások, a szemléletváltozást jelzi, hogy előtérbe kerültek a kiscsoportos és klubfoglalko­zások. Említésre méltó válto­zások következtek be Vecsé­sen, Pilisen és Üllőn, s meg­szépült a péteri Erkel Ferenc Művelődési Ház is. Továbbra is megoldatlan és szinte al­kalmatlan a közművelődési feladatok ellátására a magló­­di intézmény. A művelődési házakban és könyvtárakban 47 főfoglalko­zású álláshely van, ebből 41 van jelenleg betöltve, a hiány­zó munkaerők a művelődési házak munkáját gyengítik. A könyvtárosok szakmai kép­zettsége megfelelőnek minősít­hető. Öten felsőfokú végzett­séggel rendelkeznek, csupán négy személynek nincs meg a képesítése, de folyamatban van,beiskolázásuk kevésbé kielégítő a művelő­dési házak személyi feltételei. A gyömrői Petőfi Sándor Mű­velődési Házban például mind a két állás megüresedett — lemondások miatt —, pedig ez az intézmény huzamosabb ide­je járási szinten is jó színvo­nalon látta el nem könnyű feladatát. Betöltetlen még Mo­­noron, Mendén, Péteriben és Pilisen egy-egy álláshely. Mivel a közművelődési munka ideológiai-politikai jel­lege megköveteli az e terüle­ten dolgozók naprakész tájo­­zottságát, felkészültségét, az idén a járási pártbizottsággal együtt a járási hivatal öt elő­adásból álló elméleti konfe­­­renciát szervezett, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az utóbbi években javult a közművelődésben dolgozók er­kölcsi és anyagi megbecsülé­se egyaránt. Tavaly megyei keretből több mint ötezer fo­rintot kaptak rendkívüli bér­emelésre. A jelenlegi alapbé­rek ennek ellenére elmarad­nak a pedagógusok átlagjöve­delmétől, s nincsenek arány­ban a megnövekedett köve­telményekkel. A művelődési otthoni dolgozók átlagbére háromezerhatszáz, a könyvtá­rosoké háromezerhétszáz fo­rint. Az egyetemet, főiskolát végzettek kezdő bére is ala­csony, nemigen csábít erre a pályára. A népművelők 28 százaléka részesült valami­lyen kitüntetésben pályafutása során, s az elmúlt évben ren­deződött a törzsgárdatagság jutalmazása is. A tanácsok ve­zetői is felfigyelnek egy-egy kiemelkedően dolgozó munka­társra, s rendszeresen juttatá­sokban részesítik őket. Lakás­­helyzetük is megoldottnak te­kinthető, többségük saját csa­ládi házzal rendelkezik. A közéletbe, a párt- és tár­sadalmi szervek munkájába elfogadható arányban kapcso­lódnak be, erősíteni kellene azonban a művelődési házak­ban dolgozó népművelők be­vonását. Csak papíron? A járási hivatal művelődési osztálya kiemelten foglalko­zott az ötnapos munkahét be­vezetésének járási szintű vég­rehajtásával a közművelődési intézményekben. Mindenütt végrehajtották a szükséges változtatásokat, módosították a nyitvatartási rendeket. A hét­végi programok hangsúlyozá­sa, az iskolákkal való szoro­sabb együttműködés megva­lósulóban. Gondot jelent vi­szont, hogy elég sok az egy­személyes intézmény, s ott a szabadnapok kiadása szinte lehetetlen. A társadalmi vezetőségek még mindig csak papíron lé­teznek a legtöbb működésük formális­ községben. Ennek legfőbb oka, hogy a vezetősé­gekben működő személyek gyakran változnak, a gazdasá­gi egységek olyanokat dele­gálnak, akik nem rendelkez­nek érdemi hatáskörrel. A közös fenntartás felül­vizsgálata ebben az évben megkezdődött. Szükséges len­ne ennek bevezetése a könyv­tárakban is. A tömegszerve­zetek elismerik és munkájukat, érdemes segítik lenne minél több népművelőt bevá­lasztani különböző társadalmi tisztségekbe. Változó feltételek A bizalmi testület elé került tájékoztató végül megállapí­totta, hogy a változó feltételek miatt még erőteljesebben szükséges koordinálni a szel­lemi és anyagi erőket a to­vábbi előrelépés érdekében. A járás népművelőit — a ne­hézségek ellenére —, a pálya szeretete és a tenniakarás jel­lemzi. Ez biztosítéka lehet a folyamatos fejlődésnek a to­vábbiakban is. Gér József T Közlemény Megépül az új légvezeték A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságától kaptuk a tájékoztatást, hogy szakembe­reik Újlengyel és Hernád kö­zött 20 kilovoltos légvezetéket építenek, amely keresztezi az M5-ös autópályát és az em­lített két települést összekötő utat. Az új létesítményt 1983. augusztus 5-től szük­ség alá. Ettől helyezik le­az idő­ponttól a légvezeték telítése életveszélyes megkö­és ti­los. A beruházás révén egyéb­ként javul a járás déli­­ te­lepülései, elsősorban Csévha­­raszt áramellátása. Lényegesen kevesebb üzem­zavar fordulhat elő, ritkulnak az áramkimaradások, s meg­szűnik a nagy leterheltség­­ miatti feszültségingadozás is. Nem lehet engedményt tenni • A kenyér mindennapi elei­ei Joggal igénylik a pontosságot A közelmúltban megtar­tott ülésén közérdeklődésre különösképp számot tartó napirendet tárgyalt a mo­nori nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága: közigazgatási terület sütő­a ipari termékkel való ellá­tását. Ezzel kapcsolatos tá­jékoztató jelentést az Észak-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat terjesztett a végrehajtó bizottság elé. A sütőipari vállalat tájékoz­tatója — többek között — ar­ról adott számot, hogy Monor közigazgatási területén a lakos­ság részére sütőipari terméke­ket a helyi 401. számú, korsze­rű kemencékkel felszerelt üzem biztosítja. A monori ellátást szolgáló tíz áfész- és tizen­hét kiskereskedelmi bolt ré­szére — a jelentés szerint — szállítási szerződésben foglalt időben szállítják a termékeket. Egy Robur és két Zuk típusú, zárt rendszerű gépkocsival. A lakosság ellátását a vállalat három szakboltja is szolgálja. Szóvá kell tenni A nagyközség átlagos napi igénye 2 kilogrammos (fehér) kenyérből 20—25 mázsa. 1 ki­lós alföldi kenyérből 1,5 ton­na, 1 kilogrammos vázsonyi ke­­­­nyérből 22 mázsa. Kenyér jel­legű péksütemény 500 darab (3-féle), kalácsfélék, 650 darab (5-fajta), zsemle-, kiflifélék 28 —30 ezer darab, nehéz vajas termék 5 ezer darab, édesipari termék, igény szerint hatféle. Beszámolt a jelentés arról, hogy az elmúlt időszakban a zsemlegömbölyítő gép gyakori meghibásodása miatt nem tud­tak zsemlét gyártani, helyette több kiflit, zsemle veknit, ke­nyeret sütöttek. Váratlan mű­szaki problémák, közüzemi szolgáltatás (víz, villany) hiá­­­nya esetére intézkedési tervet dolgoztak ki, ho­gy a lakossság alapvető sütőipari termékkel való ellátása biztosítva legyen. Az üzem három műszakban 33 dolgozóval termel és 13 nem termelő munkással Mivel a fogyasztási dolgozik, igények választékosabbak, egyben munkaigényesebb termékek fe­­­lé tolódnak, így az üzemben szükséges a szakmunkáslét­szám jövőbeni bővítése. A vál­lalat a minőséget rendszeresen ellenőrzi. Sajnos — írja a be­számoló — a fejlesztési lehe­tőségek csökkent volta miatt jelentősebb beruházást a mo­nori üzemben a jövőben ter­vezni nem tudnak. A sütőipari vállalat tájékoz­tatójához a nagyközségi ta­nács vb szakigazgatási szerve — elsősorban az állampolgárok észrevételei, bejelentései, vé­leménye, továbbá saját ellen­őrzéseink és tapasztalataink alapján — adott írásos kiegé­szítő jelentést. Annak megállapítása mellett, hogy a közigazgatási terüle­tünkön levő Áfész- és kiske­reskedelmi, valamint magán­­kereskedői hálózatban műkö­dő — péksüteményt és kenye­ret árusító — élelmiszerboltok kenyérellátása általában meg­felelő, nyomatékosan szóvá kellett tennünk azokat a dön­tően megalapozott lakossági észrevételeket, amelyeket választópolgárok falugyűlése­n­ken, tanácstagi beszámolókon, egyéb formában és más fóru­mokon felvetettek, azoknak bátran hangot adtak és, a ke­nyérellátásban jelentkező, még ma sem kevés — szakigazgatá­si szervünk által is észlelt — problémára joggal érzékenyen reagálnak. A testületi ülésen a követke­ző hiányosságok mielőbbi meg­szüntetését, illetve a jobb ellá­tás megoldását sürgettük: Gon­dot okoz elsősorban Péteri társközségben, Monori­ erdőn valamint Monor központtól tá­volabb eső, üzleteiben a kenyér és péksütemény rendszertelen szállítása. Ez különösen munkába indulók, valamint az a iskolába járók­­ reggeli ellátá­sában jelent nagy problémát. Vannak olyan üzletek, ahová a péksütemény 9—10—11 óra felé érkezik, hasonlóan a ke­nyér is. Ilyen gond még az egyik legnagyobb üzlet, a mo­nori vasútállomásnál levő ABC-áruházban is többször előfordult. Hiányosságok Tapasztalataink szerint a kenyérféleségek és péksüte­ményféleségek választéka nem kielégítő. Általában a 2 kilo­grammos kenyéren kívül vagy csak alföldi vagy csak vázso­nyi kenyér kerül forgalomba. Hétvégeken (péntek-szombat) főként csak 2 kilogrammos ke­nyér kapható, csak elvétve 1 kilós kenyér, ami iránt viszont nagy a kereslet. Sokan kifogá­solják a vázsonyi kenyér mi­nőségét. Gyakran előfordul, hogy a kenyér nincs felcímkéz­ve, így — amellett, hogy ez szabálytalan és visszaélésre is alkalmat adhat — ránézésre sem állapítható meg, hogy mi­lyen kenyér van a polcon. Nagyon sok jogos és megala­­pozott kifogás érkezik a pék­áru (zsemle-kifli) nem megfe­lelő minőségével kapcsolatban. De több jogos bejelentést kap­tunk a Monor, Móricz Zs. utcai szakbolt rendszertelen nyitva tartása miatt is. Mivel egy-egy keresett péksüteményféle vagy éppen kenyérféle hosszabb időn keresztül nem kapható, e hiányosság megszüntetésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Ellenőrzéseink során személyesen győződtünk meg arról, hogy sok esetben komoly problémát okoz a kenyér péksütemény időbeni kiszállí­és tásánál, a gépjárművek nem megfelelő műszaki állapota miatti szállítójármű-kiesés. A monori üzemben rosszak a tá­rolási lehetőségek, többször súlyhiányos termékek kerülnek forgalomba, az üzemben hos­­­szú idő óta nem volt szerinti mérleghitelesítés,előírás A végrehajtó bizottsági ülé­sen Tagányi Árpád, a nemrég megalakult Fogyasztók Taná­csának elnöke megerősítette, egyes vonatkozásaiban kiegé­szítette a szakigazgatási szerv észrevételeit, értékelését. Közös érdek A testületi ülésen — mind a vállalat, mind a testület tagjai részéről — még sok jogos észrevétel, hasznos ja­vaslat, e téren előbbrelépést jelenthető vélemény hangzott el. A vállalat részéről ígéretet tettek néhány jogos panasz­ki­fogás mielőbbi megszüntetésé­re. A döntő kérdésben azonban nem lehet engedményt tenni, abban egyetértésnek, felelős­ségre vonásnak és egy megol­dásnak kell lennie: a lakosság kenyér és péksüteménnyel va­ló ellátását az eddigieknél szín­vonalasabban, szerződésszerűb­­ben pontosabban és jobb mi­nőségben kell a vállalatnak végeznie. Ez közös cél, vala­mennyi területünkön élő ál­lampolgár egyértelműen jogos kívánalma, mindannyiunk érdeke. Dr. Ivanicz György, a monori nagyközségi közös tanács vb-titkára Repül a dobóháló Kutatják a jobb módszereket Hulladékkal táplált halak Repül a dobóháló­ Földes Sándor fiatal halász nemré­gen dolgozik a sülysápi Tá­­pióvölgye Termelőszövetkezet­ben. Tatáról, a Halász Szak­munkásképző Iskola első vég­zős évfolyamáról került a kö­zös gazdaság lágy dombok kö­zé zárt halastavaihoz. Ez az ágazat évente általá­ban hét-nyolcmillió forintos árbevétellel kettő-kettő és fél millió forintos nyereséggel dolgozik. Az állomány java része: 60- 65 százaléka ponty, 20-25 szá­zaléka busa és­­ amur, 5-10 százaléka pedig harcsa — mondja a fiatalember, miköz­ben összegyűjti a háló rán­cait. — Harcsa is? — Igen. Tavaly óta próbál­kozunk vele, az eddigi ered­mények biztatóak. Már most körülbelül 45 dekagramm az átlagsúlyuk. — A harcsákat egyébként, mint megtudtam, nagyon ol­csón, a más tavakból kikerülő, úgynevezett szeméthallal, ebi­hallal, békával és más hul­ladékkal táplálják. Mindez jól beleillik abba a láncba, amely szerint a nö­vénytermesztési ágazatban ke­letkező, illetve a magtárak­ban feleslegessé váló értékte­len magvakkal, ocsúval gazdálkodnak. A halak sok­is­szor devizát is jelentenek. hal — Az idén 1500 mázsa áru­előállítását tervezzük. Legfőbb vásárlónk természe­tesen a HALÉRT, illetve rác­kevei Halgazdálkodási Társu­lás. Mi az ivadékot Din­­­nyésről, Százhalombattáról vagy Szarvasról vesszük. Ezen a 40 hektáros területen össze­sen négy ember dolgozik, ennyiünkre marad az etetés, a gázjavítás gondja, szóval a mindennapi teendők sora — mondja Földes Sándor. Összességében egyébként 90 hektárnyi a hallal betelepített vízterület a Tápióvölgye Ter­melőszövetkezetben. A jelen­legi gazdasági körülmények között az ágazat továbbra is nyereségesnek ígérkezik. Ennek ellenére nem monda­nak le az új módszerek fel­kutatásáról, alkalmazásáról, képzett szakemberek munká­ba állításáról. Új tavak létesí­téséhez a terepadottságok is megfelelőek, persze a beruhá­zási lehetőségek korlátozottak. V. J. ■ % Wwwit is fa ®:«, ,2 Már a levegőben szétterül a dobóháló, amelyet azonban ezúttal üresen húzott ki Földes Sándor Mutn­éfalvy Zoltán felvétele Innen-onnan Vízi sportnap, átigazolás Az elmúlt évek sikerein fel­buzdulva az idén augusztus 20-án, alkotmányunk ünne­pén ismét megrendezik a vízi sportnapot a gyömrői stran­don, amelyre a megye más járásaiból is érkeznek vendé­gek. Az egész napos már a kora reggeli program órákban megkezdődik. Hat órakor in­dul ugyanis a horgászverseny, s 10 órakor már eredményt hirdetnek. Tíz órakor lesz az ünne­pélyes megnyitó, a Maglódi KSK tornaszakosztályának látványos aerobic-bemutatójá­­ban gyönyörködhet a közön­ség a sporttelepen. Egy órával később a futást kedvelők kü­lönböző távokat teljesíthet­nek, lesz három, öt, hét és tizenöt kilométeres futás. A strandon felnőttek gyerekek különböző úszásne­és mekben és távokon vetélked­nek. Érdekesnek ígérkezik a háromszor ötvenméteres csalá­di váltó, az úszógumis ver­seny és a gumimatracos ara­szolás a vízen. Bizonyára most is sikere lesz a vízi ké­zilabdának, a sportpályán tol­laslabda, kispályás foci, vil­­lámtorna lesz. Délután a helyi labdarúgó­csapat a járási méri össze erejét.válogatottal . Bár javában tart a labdarú­gók átigazolási szezonja, járásban egyelőre csend van. a Ezt bizonyítja, hogy hétfőig egyetlen átigazolást sem nyúj­tottak be a sportkörök. Bizonyára az elkövetkező másfél hétben annál nagyobb lesz a forgalom, hiszen július 31-ig tart az átigazolási idő­szak. G. J. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett fér­jem, édesapánk, nagyapánk, test­vérünk, Hajnal István temetésén Monoron megjelentek, sírjára virágot helyeztek, osztoztak gyá­szunkban. A gyászoló család. Köszönetet mondunk mindazok­nak, akik szeretett férjem, édes­apánk, nagyapánk, id. V. Nagy Imre elhunyta alkalmából részvétüket fejezték ki, utolsó útjára Mono­ron elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek, együttérzésü­ket fejezték ki irántunk. A gyá­szoló család, ISSN­­ 133—2651 (Monori Hírlap)

Next