Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
ORB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1983. JÚLIUS 30., SZOMBAT Tanácsadó ’S3 Háztáji és kisegítő gazdaságok II. Utóbb egyre több szó esik különböző fórumokon a kisárutermelésről, annak helyzetéről és a termelés fokozásának lehetőségeiről , bővítéséről. A kisárutermelés jelentősége valamennyiünk előtt ismert, melyhez komoly népgazdasági érdekek is fűződnek, egyrészt a lakosság önellátása, másrészt az export, valamint a szélesebb árualapok növelése szempontjából. Biztonságosan Legutóbb a kisüzemi gazdaságok állattartásával foglalkoztunk, most a mésztés területén növényzetszerteágazó tevékenységről szólunk. A szántóföldi-belterületi kertek műveléséről, ezen belül a zöldség-gyümölcs szabad- és fóliás termesztéséről. A járás lakosságának jelentős része kertes házban lakik, melyhez kisebb-nagyobb területek tartoznak (2888 hektár). Valamennyi családnak, családtagnak közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a kisáru-, azon belül a növénytermesztéssel. E tevékenység jelentősen eltér a korábbi időszak termelésétől. Ma már vannak családok, amelyek a saját szükségleteiken felül jelentős mennyiségű árut termelnek elállásra, s ezáltal fő jövedelmi forrásukat a zöldséggyümölcs termesztés képezi. Éppen ezért komoly beruházásokat eszközölnek annak érdekében, hogy a biztonságos termesztés feltételeit megteremtsék. Gépek, locsolóberendezések, fóliasátrak, hajtatóházak, fűtőberendezések alkalmazásával igyekeznek kiküszöbölni az időjárás szélsőségeinek hatását. Ezenkívül a kisárutermelésbe egyre többen kapcsolódnak be nagyrészt belterületi kerttulajdonosok, víkendezők nyaralók, akik az aktív pihenés kapcsán igyekeznek minden talpalatnyi területet kihasználni, megművelni, termelésbe vonni, hasznos időtöltésként. Így kerül a saláta, retek, zöldpaprika, uborka, paradicsom sokkal korábban a fogyasztók asztalára. A kisüzemi gazdaságok zöldség-gyümölcs termesztésének jelentőségét az elmondottakon kívül legjobban az indokolja, hogy olyan tevékenységet folytatnak, mely igen nagy kézi munkaerőt igényel, s amelyet a nagyüzemi gazdaságok többsége gazdaságosan nem tud biztosítani. kisüzemi gazdaságokban is a A családtagok bevonásával lehet az egyes munkák időbeni elvégzését biztosítani. A munkacsúcsoknál pincs szabadnap, ünnepnap, vasárnap. a folyamatos munkákat végezni kell. Több esetben magasak az árak a piacon. Sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kistermelők a termesztés során három négyszeres energiaár&fordításával, költséggel tudják előállítani termékeiket. Az utóbbi években a növényvédelemben való jártasságnak, az egyes növényvédő szerek időbeni alkalmazásának egyre nagyobb a jelentősége. Nem elég a szakirodalom tanulmányozása és a tapasztalatok szent gyors alkalmazása, hiidőjárás-változás és esetenként a túlzott vegyszeres védekezés miatt a biológiai egyensúly felborulása igen sok gondot és kárt okoz, mire a helyes módszerek alkalmazásra kerülnek (említsük csak példaként gyümölcsösökben az aknázóa moly kártételét). Éppen ezért volna szükség még szervezettebben arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó növényvédő szakemberek a kiskerttulajdonosokat felvilágosítanák, tájékoztatnák az időbeni feladattak szakszerűbb megoldásáról. Több községben működnek kertbarát körök, melyek iránt az érdeklődés igen nagy. E területen lehetne még szervezettebb előrelépést eszközölni. A nagy- és kisüzemi gazdaságok integrációja révén tudnák a nagyüzemek az árutermelést, értékesítést szervezni és a szakmai ismereteket bővíteni a kölcsönös érdekek alapján. Tapasztalatok szerint a megtermelt zöldséggyümölcs’ értékesítése a legtöbb községben megoldatlan. A termelők az áruikat részben a piacokon, részben a magánkereskedelem útján, kisebb részt az áfész-eknél értékesítik. E áfész-ek sokat területen az tehetnek és tehetnének. Vannak gek, ahol a kertekben közséigen sok gyümölcs termelődik és ennek értékesítés hiányában nagy része kárba vész, pedig a szeszfőzdéken keresztül lehetne hasznosítani. Követhető példák Jó tapasztalatok vannak a különböző szakcsoportok tevékenységéről, melyeket követendő példaként említünk, így a Gomba, Péteri községben működő szőlőtermelő szakcsoport, valamint az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ-nél működő zöldségtermelő szakcsoport. Ugyancsak mintaként szolgálhat a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet által kialakított többrétű, nagy- és kisüzemi gazdaságok integrációs kapcsolata a zöldségtermesztés területén. Igen jelentős a kézi munkaerőre alapozott tevékenység a közösben folytatott káposztatermesztésnél mintegy 70—80 háztáji gazdasággal, melynek során 33 százalékos természetbeni részesművelést folytatnak. A részesművelésből származó áruk jelentős része a háztáji gazdaságokban kerül hozásra és értékesítésre. feldolJelentős az integráción belüli sárgarépa-, paradicsomtermesztés is, melynek feldolgozása zömmel a nagyüzemben történik, ugyanúgy, mint az egyéni háztájiból felvásárolt áruk mennyisége, megfelelő előkészítés, válogatás után. Kísérleti stádiumban van a szőlőterületek egy részének részes művelése is. A monori Kossuth Termelőszövetkezetben ez évben mintegy 6 hektár került kiadásra. A Monori Állami Gazdaságban is foglalkoznak hasonló gondolattal. Milyen területeken folyik kisárutermelék a járásban. Szántó 722 hektár, szőlő 653 hektár. Belterületd kertekben pedig több mint 2000 hektáron. Egyéb lehetőségek a termesztésre : A zártkerti parlagterületeket a közös összefogás eredményeként sikerült lecsökkenteni. Nagyon sok vidéki és városi személy él azzal a lehetőséggel, hogy használaton kívüli területeket vettek tartós használatba a községi tanácsoktól, melynek mértéke személyenként 6000 négyzetméter, beszámítva a meglevő tulajdonú telkeket is. Még mindig vannak községek járásban, ahol jelentős zárta kerti parlagterületek vehetők igénybe, így például Bénye, Gomba, Monor, Pilis községekben. Akik az ügyben bővebb tájékoztatást igényelnek, keressék fel az illetékes integráló Mf^^zemliket,^f^ggteet, OTP-ket és takarékszövetkezeteket, valamint a községi tanácsokat, amelyek ugyancsak készséggel szolgálnak felvilágosítással és konkrét támogatással. Közös feladat valamennyiünk közös feladata a kisárutermelés szervezése, segítése, támogatása a központi elvárásoknak megfelelően, hiszen az említett gazdaságokban megtermelt áruk mennyisége jelentős szerepet tölt be a lakosság élelmiszerrel való ellátásában és nagyban befolyásolja életszínvonal-politikánk eredményeinek alakulását. Járadi László, a monori járási hivatal MÜTEF osztályvezető-helyettese A következő téma: 1983. augusztus 27-én, Szövetkezés lakásépítésre. ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.),Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben) Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr Koncz Lajos. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Felde István Monor, H. Kovács u. 11. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. Helytállnak a kánikulában Finom műszer jelzi a fogyasztást Mostanában aki esténként sétál a gyömrői utcán, a kertekből apró neszekre figyelhet. A kánikula jelentős károkat okozott a veteményesekben, s hiába a tilalom, a legtöbb helyen mégis öntözik a növényeket. Erre a legjobb alkalom a késő esti időszak, pedig különben is ilyenkor van a csúcsfogyasztás, hiszen a legtöbben ekkor tisztálkodnak, az — Éppen elég gondunk van illegális locsolókkal — mondja Tóth István, PVCSV vecsési üzemmérnökségének gyömrői üzemegységvezetője. — A tanácsok hiába adták ki a felhívást, hogy szeptember 1-ig Üllőn és Gyomron is locsolási tilalom van, a legtöbben fittyet hánynak a rendelkezésre, s ezzel igen nehéz helyzetbe hoznak bennünket. Felelőtlen rongások — Milyen megpróbáltatásoknak voltak kitéve az elmúlt hónapokban? — Kezdődött azzal, hogy március végén, április elején négy kutunkat ismeretlen tettesek megrongáltak, olyannyira, hogy használhatatlanná váltak. Nem kis erőfeszítésünkbe tellett, amíg megjavítottuk a kutakat. Május óta pedig a szokatlanul nagy meleg jelent mindennapos gondokat. Ebben az időszakban 5 darab búvárszivattyút kellett kicserélnünk, esetenként gyenge volt a víznyomás, ennek ellenére úgy érezzük, megfelelünk az elvárásoknak, s folyamatosan biztosítottuk a két községben az egészséges ivóvizet. Az üzemegységvezető a műszerszobába invitál, ahol az év eleje óta működik az a regiszter, amely rögzíti percről percre a vízfogyasztást Üllőn és Gyömrőn egyaránt.* Tavaly májusban, júniusban és júliusban jóval kevesebb volt a fogyasztás, mint ebben az esztendőben. Ez részben érthető is, hiszen még nem volt annyi bekötés, mint most. Ennek ellenére jól megfigyelhető a regisztergépből kikúszó szalagon az új bekötésekkel sem magyarázható fogyasztásnövekedés. — Nézze meg, ma reggel Üllőn a duplája volt a vízfogyasztás a tegnapinak, de a gyömrőiek se spóroltak, reggel fél öttől folyamatosan emelkedik a vízhasználat. Naponta több mint 2 és fél ezer köbméter vizet használnak el a két községben. — A szárazság hogyan érinti a kutakat? — A múlt vasárnap akadozott az áramszolgáltatás Gyömrőn, kimaradt egy fázis, s az ügyeletes szerelő végigjárta a kutakat. Két kútban 150 méter mélységben sem talált vizet, pedig normális körülmények között már 42 méteren észlelhető a víz. Jelenleg 10 kutunk üzemel folyamatosan, s ezzel egyelőre ki tudjuk elégíteni az igényeket. Egyelőre ... Mert a meteorológiai intézet prognózisa az elkövetkezendő napokra, hetekre sem ígér sok jót. Már ami a csapadékot illeti. Egyébként a kutak vízhozamának viszonylagos visszaesése hosszú folyamat eredménye. A télen sem volt jelentős csapadék, ez a nyár pedig, azt hiszem, sokáig emlékezetes marad mindnyájunk számára. Gyakori csőtörések — Melyek a leggyakoribb meghibásodások? — A már említetteken kívül elég gyakran előfordulnak csőtörések. Különösen azokon a helyeken, ahol vascsövek vannak Dolgozóink azonban lefektetve, gyorsan a helyszínre sietnek, s igyekeznek minél előbb elhárítani a hibát, hiszen ebben az időszakban minden csepp elfolyt vízért kár. Három szerelőpárosunk, négy gépészünk s egy gépkocsivezetőnk dolgozik Gyömrőn, továbbá két szerelő Üllőn. Valamennyien szinte a vízmű alakulása óta vannak nálunk, megbízhatóak, lelkiismeretesek. Ugyancsak nagy munkát végeztek a nőik is, akik a vízórák leolvasásával és számlázásával foglalkoznak. Tíz kút — A bekötések? — A nagy leterheltség ellenére ezeknek is igyekeztünk eleget tenni. Az utóbbi hónaokban Gyömrőn 307, Üllőn 200 lakásba kötöttük be a vizet. Most már egy hónapon belül teljesítjük a kéréseket. A gyömrői vízmű dolgozói tehát derekasan helytállnak ezekben a kánikulai napokban. Tíz kút és 130 kilométer hosszúságú vezeték fölött őrködnek, s folyamatosan biztosítják a két település vízellátását. Csak elismeréssel szólhatunk munkájukról, fáradozásaikról. Gér József Meózás A Fővárosi Finommechanikai Vállalat monori telepén egyebek között elektromos megszakító kalapácsokat készítenek az NDK gyártmányú Wartburg és Trabant gépkocsikhoz. Képünkön Tönköly Sándorné a fröccsöntő gépről lekerülő alkatrészek minőségét ellenőrzi. Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból Nem érkeztek meg időben Július 13-tól július 22-ig Bükön, hazánk egyik legszebb vidékén táboroztak a monori járás úttörői, a pilisi 2. számú általános iskolából, Vasadról, Csévharasztról Péteriből mintegy 140 úttörő,és Tíz napon keresztül a legváltozatosabb programokban volt részük. Minden jóan sikerült, semmi vagy akellemetlenség nem rontotta el a tábor hangulatát. A hazaindulás napján rendbe szedtünk a tábort, hogy váltóink, az üllői általános iskola pajtásai is hasonló jó körülmények között nyaralhassanak. Felkészültünk az előttünk álló 260 kilométeres útra, a hazautazásra. Déli 12 órától ebéd nélkül (mert az már arra a napra nem járt) nagy izgalommal lestük, a váltócsoportot, illetve a három autóbuszt. Közben órák teltek el, s a gyerekek éhségükben, türelmetlenségükben felbontották úticsomagjaikat és elfogyasztották. Fél 4-kor ideges várakozás közepette végre megérkezett a váltócsoport, élén az üllői csapatvezető-táborvezető. Érdeklődésünkre elmondták, útközben kirándulást tettek Székesfehérvárra, Zircre (40 kilométeres kerülővel), ahol megtekintették a nevezetességeket és vásárolgattak. E csoport vezetője és kísérői nem gondoltak arra, hogy a táborban őket 140 éhes, várakozástól kimerült gyerek várja. Azt is megtudtuk, hogy az egyik autóbusz meghibásodott, megjavítása Szombathelyen két órát vett igénybe. Emiatt is csak este fél 7-kor indulhattunk haza. Ezalatt a nyugtalankodó gyereksereg egy autóút mentén, a tábor bejáratánál telepedett le. Éhségüket csak a táborban kapott zsíros kenyérrel csillapíthatták. A rendőrség segítségével késésünkről értesítettük az otthon várakozó szülőket, akik érthető izgalommal aggódással várták érkezésünket. Ezúton mondunk köszönetet a Monori Járási Rendőrkapitányság ügyeleteseinek, akik a négy községben értesítették a szülőket. A sok bosszúság, idegeskedés elkerülhető lett volna, ha az üllői csapatvezető is betartja a korábbi megállapodást (miszerint kitérőt nem tesznek), s jobban figyelembe veszi, hogy a tábor az ország távol eső részén van. S azt a tényt, hogy váltótábor lévén, a tábor átadása, az indulás, elhelyezkedés is időt vesz igénybe. A kitérő kirándulást el kellett volna hagynia, hiszen a tábor környékén is akad bőven látnivaló, amelyek megtekintésére a 10 nap alatt több idő fordítható. A négy csapat táborvezetője és a kísérő nevelők MEGJEGYZÉSÜNK: Hajnal Béla járási úttörőelnök távollétében Horváth Boldizsárnak, a KISZ Monori Járási Bizottsága titkárának is megmutattuk a levelet. — Hozzánk nem érkezett panasz ebben az ügyben. Mindenesetre szomorú, hogy ez az eset megtörtént. Ezúton is elnézést kérünk az érdekeltektől, de elsősorban szülőktől. A még hátralevő a turnusok vezetőinek figyelmét felhívtuk: tartsák be a táborváltási időpontot, hogy hasonló eset ne forduljon elő az elkövetkezendő hetekben a Bükön. Jó termést ígér a szőlő Az ecseri Rákosmezeje Tsz tagsága az eddigiektől eltérően nagyobb érdeklődést tanúsít a szőlészeti üzemág munkája iránt. Teszik ezt azért, mert a vezetőség határozata értelmében a háztáji földterület egyik részét a szőlő, a háztáji föld jövedelmének nagyságát pedig a szőlőágazat eredménye határozza meg. Fagykár nélkül Az első félévben megállapítható, hogy a tsz szőlőterületén nem történt különösebb kár, nem pusztított a fagy és a jég, s így várhatóan elérik a tervezett hektáronkénti hozamot. A nagy kérdés azonban megválaszolatlanul maradt: hogyan fogják értékesíteni a termést? Ugyanis a tavaly szüretelt szőlőből készült bor egy része még mindig a pincékben van, nehéz az értékesítése, s az árak is elmaradnak a korábbi évekétől. Valószínű, hogy jó termés esetén is az eredményt az esetlegesen alacsony értékesítési ár határozza majd meg. A szőlészetben a gépi és a kézi munkákat időarányosan befejezték, eddig ötször permeteztek a területen, örvendetes, hogy a tőkéken egyelőre nem látszik gomba- vagy rovarkár. Bár nem gondatlan a gyomirtás, ezzel is jól haladtak az elmúlt hetekben. Jó hatású gyomirtó vegyszerrel segítette a közös gazdaságot a szomszédos Rákosvölgye Tsz és a Móri Állami Gazdaság. Mozgósították a tagságot s kézi munkák időbeni elvégzésére, de a hét végi,mostoha időjárás mindig közbeszólt. Ennek ellenére elvégezték munkát, mivel az építőágazat a asztalosbrigádjában dolgozó asszonyok, valamint a parképítő ágazat női dolgozói segítettek. Az Asztalos János Kertészeti és Szőlészeti Szakközépiskola diákjai is hasznos munkát fejtettek ki a szőlészetben. Megmaradt bér Egyébként a brigádot sokan elhagyták az első félévben. Most arra ösztönzik a vezetőket, hogy helyükre ne vegyenek fel újakat, a megmaradt bért köztük osszák szét. G. J. ISSN 0133—2S51 (Monori HírlaB) Gyömrőn Ma este 6 órakor Ambrus Ferenc, Bodnár Ede és Csabák Mihály alkotásaiból képzőművészeti kiállítás nyílik a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban. A tárlatot dr. Losonci Miklós művészettörténész méltatja. A kiállítás augusztus 11-ig tekinthető meg.