Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

ORB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1983. JÚLIUS 30., SZOMBAT Tanácsadó ’S3 Háztáji és kisegítő gazdaságok II. Utóbb egyre több szó esik különböző fórumokon a kis­­árutermelésről, annak helyze­téről és a termelés fokozásá­nak lehetőségeiről , bővíté­séről. A kisárutermelés jelen­tősége valamennyiünk előtt ismert, melyhez komoly nép­­gazdasági érdekek is fűződ­nek, egyrészt a lakosság ön­ellátása, másrészt az export, valamint a szélesebb áruala­pok növelése szempontjából. Biztonságosan Legutóbb a kisüzemi gazda­ságok állattartásával foglal­koztunk, most a mésztés területén növényzet­szerteága­zó tevékenységről szólunk. A szántóföldi-belterületi kertek műveléséről, ezen belül a zöldség-gyümölcs szabad- és fóliás termesztéséről. A járás lakosságának jelentős része kertes házban lakik, melyhez kisebb-nagyobb területek tar­toznak (2888 hektár). Vala­mennyi családnak, családtag­nak közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a kisáru-, azon belül a növénytermesz­téssel. E tevékenység jelentősen eltér a korábbi időszak ter­melésétől. Ma már vannak családok, amelyek a saját szükségleteiken felül jelentős mennyiségű­ árut termelnek elállásra, s ezáltal fő jöve­delmi forrásukat a zöldség­­gyümölcs termesztés képezi. Éppen ezért komoly beruhá­zásokat eszközölnek annak érdekében, hogy a biztonságos termesztés feltételeit megte­remtsék. Gépek, locsolóberen­dezések, fóliasátrak, hajtató­házak, fűtőberendezések al­kalmazásával igyekeznek ki­küszöbölni az időjárás szélső­ségeinek hatását. Ezenkívül a kisáruterme­­lésbe egyre többen kapcsolód­nak be nagyrészt belterületi kerttulajdonosok, víkendezők nyaralók, akik az aktív pihe­nés kapcsán igyekeznek min­den talpalatnyi területet ki­használni, megművelni, ter­melésbe vonni, hasznos idő­töltésként. Így kerül a saláta, retek, zöldpaprika, uborka, paradicsom sokkal korábban a fogyasztók asztalára. A kisüzemi gazdaságok zöldség-gyümölcs termesztésé­nek jelentőségét az elmondot­takon kívül legjobban az in­dokolja, hogy olyan tevékeny­séget folytatnak, mely igen nagy kézi munkaerőt igényel, s amelyet a nagyüzemi gaz­daságok többsége gazdaságo­san nem tud biztosítani. kisüzemi gazdaságokban is a A családtagok bevonásával le­het az egyes munkák időbeni elvégzését biztosítani. A munkacsúcsoknál pincs sza­badnap, ünnepnap, vasárnap. a folyamatos munkákat vé­gezni kell. Több esetben magasak az árak a piacon. Sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kisterme­lők a termesztés során há­­rom­ négyszeres energiaá­r&for­­dításával, költséggel tudják előállítani termékeiket. Az utóbbi években­ a nö­­vényvédelemben való jártas­ságnak, az egyes növényvédő szerek időbeni alkalmazásá­nak egyre nagyobb a jelentő­sége. Nem elég a szakiroda­­lom tanulmányozása és a ta­pasztalatok szen­t gyors alkalmazása, hi­időjárás-válto­zás és esetenként a túlzott vegyszeres védekezés miatt a biológiai egyensúly felborulá­sa igen sok gondot és kárt okoz, mire a helyes módsze­rek alkalmazásra kerülnek (említsük csak példaként gyümölcsösökben az aknázó­a moly kártételét). Éppen ezért volna szükség még szervezet­tebben arra, hogy a mező­gazdasági nagyüzemekben dol­gozó növényvédő szakembe­rek a kiskerttulajdonosokat felvilágosítanák, tájékoztat­nák az időbeni feladattak szakszerűbb megoldásáról. Több községben működnek kertbarát körök, melyek iránt az érdeklődés igen nagy. E területen lehetne még szervezettebb előrelépést esz­közölni. A nagy- és kisüzemi gazdaságok integrációja révén tudnák a nagyüzemek az áru­termelést, értékesítést szer­vezni és a szakmai ismerete­ket bővíteni a kölcsönös érde­kek alapján. Tapasztalatok szerint a megtermelt zöldség­gyümölcs’ értékesítése a leg­több községben megoldatlan. A termelők az áruikat rész­ben a piacokon, részben a magánkereskedelem útján, kisebb részt az áfész-eknél ér­tékesítik. E áfész-ek sokat területen az tehetnek és tehetnének. Vannak gek, ahol a kertekben közsé­igen sok gyümölcs termelődik és ennek értékesítés hiányában nagy része kárba vész, pedig a szeszfőzdéken keresztül le­hetne hasznosítani. Követhető példák Jó tapasztalatok vannak a különböző szakcsoportok te­vékenységéről, melyeket kö­vetendő példaként említünk, így a Gomba, Péteri község­ben működő szőlőtermelő szakcsoport, valamint az Al­­só-Tápiómenti ÁFÉSZ-nél működő zöldségtermelő szak­csoport. Ugyancsak mintaként szol­gálhat a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet által ki­alakított többrétű, nagy- és kisüzemi gazdaságok integrá­ciós kapcsolata a zöldségter­mesztés területén. Igen jelen­tős a kézi munkaerőre alapo­zott tevékenység a közösben folytatott káposztatermesztés­nél mintegy 70—80 háztáji gazdasággal, melynek során 33 százalékos természetbeni részesművelést folytatnak. A részesművelésből származó áruk jelentős része a háztáji gazdaságokban kerül hozásra és értékesítésre. feldol­Je­lentős az integráción belüli sárgarépa-, paradicsomter­mesztés is, melynek feldolgo­zása zömmel a nagyüzemben történik, ugyanúgy, mint az egyéni háztájiból felvásárolt áruk mennyisége, megfelelő előkészítés, válogatás után. Kísérleti stádiumban van a szőlőterületek egy részének részes művelése is. A monori Kossuth Termelőszövetkezet­ben ez évben mintegy 6 hek­tár került kiadásra. A Mono­ri Állami Gazdaságban is fog­lalkoznak hasonló gondolat­tal. Milyen területeken folyik kisárutermelék a járásban. Szántó 722 hektár, szőlő 653 hektár. Belt­erületd kertekben pedig több mint 2000 hektá­ron. Egyéb lehetőségek a ter­mesztésre : A zártkerti parlagterülete­ket a közös összefogás ered­ményeként sikerült lecsök­kenteni. Nagyon sok vidéki és városi személy él azzal a le­hetőséggel, hogy használaton kívüli területeket vettek tar­tós használatba a községi ta­nácsoktól, melynek mértéke személyenként 6000 négyzet­­méter, beszámítva a meglevő tulajdonú telkeket is. Még mindig vannak községek járásban, ahol jelentős zárt­a kerti parlagterületek vehetők igénybe, így például Bénye, Gomba, Monor, Pilis közsé­gekben. Akik az ügyben bővebb tá­jékoztatást igényelnek, ke­ressék fel az illetékes integ­ráló Mf^^zemliket,­­^f^ggteet, OTP-ket és takarékszövetke­zeteket, valamint a községi tanácsokat, amelyek ugyan­csak készséggel szolgálnak felvilágosítással és konkrét támogatással. Közös feladat valamennyiünk közös fel­adata a kisárutermelés szer­vezése, segítése, támogatása a központi elvárásoknak meg­felelően, hiszen az említett gazdaságokban megtermelt áruk mennyisége jelentős sze­repet tölt be a lakosság élel­miszerrel való ellátásában és nagyban befolyásolja életszín­vonal-politikánk eredményei­nek alakulását. Járadi László, a monori járási hivatal MÜTEF osztályvezető-helyettese A következő téma: 1983. augusztus 27-én, Szövetkezés lakásépítésre. ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj­­csy-Zs. u. 3.),­Gyomron: köz­ponti ügyelet (Steinmetz kapi­tány u. 12., telefon: 26.), Mo­­noron, Monori-erdőn, Csévha­­raszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben) Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr Koncz Lajos. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Fel­de István Monor, H. Kovács u. 11. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer­­tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. Helytállnak a kánikulában Finom műszer jelzi a fogyasztást Mostanában aki estén­ként sétál a gyömrői ut­cán, a kertekből apró ne­szekre figyelhet. A kániku­la jelentős károkat okozott a veteményesekben, s hiá­ba a tilalom, a legtöbb he­lyen mégis öntözik a nö­vényeket. Erre a legjobb alkalom a késő esti idő­szak, pedig­­ különben is ilyenkor van a csúcsfo­gyasztás, hiszen a legtöb­ben ekkor tisztálkodnak, az — Éppen elég gondunk van illegális locsolókkal — mondja Tóth István, PVCSV vecsési üzemmérnök­­­ségének gyömrői üzemegység­vezetője. — A tanácsok hiá­ba adták ki a felhívást, hogy szeptember 1-ig Üllőn és Gyomron is locsolási tilalom van, a legtöbben fittyet hány­nak a rendelkezésre, s ezzel igen nehéz helyzetbe hoznak bennünket. Felelőtlen rongások — Milyen megpróbáltatá­soknak voltak kitéve az el­múlt hónapokban? — Kezdődött azzal, hogy március végén, április elején négy kutunkat ismeretlen tet­tesek megrongáltak, olyannyi­ra, hogy használhatatlanná váltak. Nem kis erőfeszíté­sünkbe tellett, amíg megja­vítottuk a kutakat. Május óta pedig a szokatlanul nagy me­leg jelent mindennapos gon­dokat. Ebben az időszakban 5 darab búvárszivattyút kel­lett kicserélnünk, esetenként gyenge volt a víznyomás, en­nek ellenére úgy érezzük, megfelelünk az elvárásoknak, s folyamatosan biztosítottuk a két községben az egészséges ivóvizet. Az üzemegységvezető a mű­szerszobába invitál, ahol az év eleje óta működik az a re­giszter, amely rögzíti percről percre a vízfogyasztást Üllőn és Gyömrőn egyaránt.­­* Tavaly májusban, jú­niusban és júliusban jóval kevesebb volt a fogyasztás, mint­­ ebben az esztendőben. Ez részben érthető is, hiszen még nem volt annyi bekötés, mint most. Ennek ellenére jól megfigyelhető a regiszter­­gépből kikúszó szalagon az új bekötésekkel sem magya­rázható fogyasztásnövekedés. — Nézze meg, ma reggel Üllőn a duplája volt a vízfo­gyasztás a tegnapinak, de a gyömrőiek se spóroltak, reg­gel fél öttől folyamatosan emelkedik a vízhasználat. Naponta több mint 2 és fél ezer köbméter vizet használ­nak el a két községben. — A szárazság hogyan érin­ti a kutakat? — A múlt vasárnap akado­zott az áramszolgáltatás Gyömrőn, kimaradt egy fázis, s az ügyeletes szerelő végig­járta a kutakat. Két kútban 150 méter mélységben sem ta­lált vizet, pedig normális kö­rülmények között már 42 mé­teren észlelhető a víz. Jelen­leg 10 kutunk üzemel folya­matosan, s ezzel egyelőre ki tudjuk elégíteni az igényeket. Egyelőre ... Mert a meteoro­lógiai intézet prognózisa az elkövetkezendő napokra, he­tekre sem ígér sok jót. Már ami a csapadékot illeti. Egyébként a kutak vízhoza­mának viszonylagos vissza­esése hosszú folyamat ered­ménye. A télen sem volt je­lentős csapadék, ez a nyár pedig, azt hiszem, sokáig em­lékezetes marad mindnyá­junk számára. Gyakori csőtörések — Melyek a leggyakoribb meghibásodások? — A már említetteken kí­vül elég gyakran előfordul­nak csőtörések. Különösen azokon a helyeken, ahol vas­csövek vannak Dolgozóink azonban lefektetve, gyorsan a helyszínre sietnek, s igye­keznek minél előbb elhárítani a hibát, hiszen ebben az idő­szakban minden csepp elfolyt vízért kár. Három szerelőpá­rosunk, négy gépészünk s egy gépkocsivezetőnk dolgo­zik Gyömrőn, továbbá két szerelő Üllőn. Valamennyien szinte a vízmű alakulása óta vannak nálunk, megbízha­tóak, lelkiismeretesek. Ugyan­csak nagy munkát­ végeztek a nőik is, akik a vízórák leol­vasásával és számlázásával foglalkoznak. Tíz kút — A bekötések? — A nagy leterheltség el­lenére ezeknek is igyekeztünk eleget tenni. Az utóbbi hóna­­­okban Gyömrőn 307, Üllőn 200 lakásba kötöttük be a vi­zet. Most már egy hónapon belül teljesítjük a kéréseket. A gyömrői vízmű dolgozói tehát derekasan helytállnak ezekben a kánikulai napok­ban. Tíz kút és 130 kilométer hosszúságú vezeték fölött őr­ködnek, s folyamatosan bizto­sítják a két település vízellá­tását. Csak elismeréssel szól­hatunk munkájukról, fárado­zásaikról. Gér József Meózás A Fővárosi Finommechani­kai Vállalat monori telepén egyebek között elektromos megszakító kalapácsokat ké­szítenek az NDK gyártmányú Wartburg és Trabant gépko­csikhoz. Képünkön Tönköly Sándorné a fröccsöntő gépről lekerülő alkatrészek minősé­gét ellenőrzi. Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból Nem érkeztek meg időben Július 13-tól július 22-ig Bükön, hazánk egyik legszebb vidékén táboroztak a monori járás úttörői, a pilisi 2. számú általános iskolából, Vasadról, Csévharasztról Péteriből mintegy 140 úttörő,és Tíz napon keresztül a leg­változatosabb programokban volt részük. Minden jóan sikerült, semmi vagy a­kelle­metlenség nem rontotta el a tábor hangulatát. A hazaindu­lás napján rendbe szedtünk a tábort, hogy váltóink, az ül­lői általános iskola pajtásai is hasonló jó körülmények kö­zött nyaralhassanak. Felké­szültünk az előttünk álló 260 kilométeres útra, a hazauta­zásra. Déli 12 órától ebéd nélkül (mert az már arra a napra nem járt) nagy izgalommal lestük, a váltócsoportot, illet­ve a három autóbuszt. Köz­ben órák teltek el, s a gye­rekek éhségükben, türelmet­lenségükben felbontották úti­csomagjaikat és elfogyasztot­ták. Fél 4-kor ideges várako­zás közepette végre megérke­zett a váltócsoport, élén az üllői csapatvezető-táborveze­tő. Érdeklődésünkre elmond­ták, útközben kirándulást tettek Székesfehérvárra, Zircre (40 kilométeres kerü­lővel), ahol megtekintették a nevezetességeket és vásárol­gattak. E csoport vezetője és kísérői nem gondoltak arra, hogy a táborban őket 140 éhes, várakozástól kimerült gyerek várja. Azt is megtud­tuk, hogy az egyik autóbusz meghibásodott, megjavítása Szombathelyen két órát vett igénybe. Emiatt is csak este fél 7-kor indulhattunk haza. Ezalatt a nyugtalankodó gye­reksereg egy autóút mentén, a tábor bejáratánál telepedett le. Éhségüket csak a táborban kapott zsíros kenyérrel csil­lapíthatták. A rendőrség segítségével késésünkről értesítettük az otthon várakozó szülőket, akik érthető izgalommal aggódással várták érkezésün­­­­ket. Ezúton mondunk köszö­netet a Monori Járási Rend­őrkapitányság ügyeleteseinek, akik a négy községben értesí­tették a szülőket. A sok bosszúság, idegeske­dés elkerülhető lett volna, ha az üllői csapatvezető is be­tartja a korábbi megállapo­dást (miszerint kitérőt nem tesznek), s jobban figyelembe veszi, hogy a tábor az ország távol eső részén van. S azt a tényt, hogy váltótábor lévén, a tábor átadása, az indulás, elhelyezkedés is időt vesz igénybe. A kitérő kirándulást el kellett volna hagynia, hi­szen a tábor környékén is akad bőven látnivaló, ame­lyek megtekintésére a 10 nap alatt több idő fordítható. A négy csapat táborvezetője és a kísérő nevelők MEGJEGYZÉSÜNK: Hajnal Béla járási úttö­rőelnök távollétében Hor­váth Boldizsárnak, a KISZ Monori Járási Bizottsága titkárának is megmutattuk a levelet. — Hozzánk nem érke­zett panasz ebben az ügyben. Mindenesetre szo­morú, hogy ez az eset megtörtént. Ezúton is el­nézést kérünk az érdekel­tektől, de elsősorban szülőktől. A még hátralevő a turnusok vezetőinek fi­gyelmét felhívtuk: tartsák be a táborváltási időpon­tot, hogy hasonló eset ne forduljon elő az elkövet­kezendő hetekben a Bükön. Jó termést ígér a szőlő Az ecseri Rákosmezeje Tsz tagsága az eddigiektől elté­rően nagyobb érdeklődést ta­núsít a szőlészeti üzemág munkája iránt. Teszik ezt azért, mert a vezetőség hatá­rozata értelmében a háztáji földterület egyik részét a sző­lő, a háztáji föld jövedelmé­nek nagyságát pedig a szőlő­ágazat eredménye határozza meg. Fagykár nélkül Az első félévben megálla­pítható, hogy a tsz szőlőterü­letén nem történt különösebb kár, nem pusztított a fagy és a jég, s így várhatóan elérik a tervezett hektáronkénti ho­zamot. A nagy kérdés azonban megválaszolatlanul maradt: hogyan fogják értékesíteni a termést? Ugyanis a tavaly szüretelt szőlőből készült bor egy része még mindig a pin­cékben van, nehéz az értéke­sítése, s az árak is elmarad­nak a korábbi évekétől. Való­színű, hogy jó termés esetén is az eredményt az esetlege­sen alacsony értékesítési ár határozza majd meg. A szőlészetben a gépi és a kézi munkákat időarányosan befejezték, eddig ötször per­meteztek a területen, örven­detes, hogy a tőkéken egye­lőre nem látszik gomba- vagy rovarkár. Bár nem gondatlan a gyomirtás, ezzel is jól halad­tak az elmúlt hetekben. Jó hatású gyomirtó vegyszerrel segítette a közös gazdaságot a szomszédos Rákosvölgye Tsz és a Móri Állami Gazdaság. Mozgósították a tagságot s kézi munkák időbeni elvégzé­sére, de a hét végi­­,mostoha időjárás mindig közbeszólt. Ennek ellenére elvégezték munkát, mivel az építőágazat a asztalosbrigádjában dolgozó asszonyok, valamint a park­építő ágazat női dolgozói se­gítettek. Az Asztalos János Kertészeti és Szőlészeti Szak­­középiskola diákjai is hasznos munkát fejtettek ki a szőlé­szetben. Megmaradt bér Egyébként a brigádot sokan elhagyták az első félévben. Most arra ösztönzik a vezető­ket, hogy helyükre ne vegye­nek fel újakat, a megmaradt bért köztük osszák szét. G. J. ISSN 0133—2S51 (Monori HírlaB) Gyömrőn Ma este 6 órakor Ambrus Ferenc, Bodnár Ede és Csab­­ák Mihály alkotásaiból kép­zőművészeti kiállítás nyílik a gyömrői Petőfi Sándor Műve­lődési Házban. A tárlatot dr. Losonci Miklós művészettör­­ténész méltatja. A kiállítás augusztus 11-ig tekinthető meg.

Next