Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
LETKÉRDESEK Kénytelen-kelletlen, de minden szülő rádöbben, hogy gyermeke a szubjektív lázadás korszaka után kutatni kezdi az emberi lét és a világ összefüggéseit s jól-rosszul: személyisége megvalósulási lehetőségeit. A magányosságból néz farkasszemet egy ellenséges vagy annak tekintett világgal. A gyerek riadtan veszi tudomásul a tényeket, a legtöbb esetben nyugalmat erőltet magára, nem sok hiányzik ahhoz, hogy szögződjön az elidegenedett élethelyzet. Erény és bűn viszonylagossá válik, a világ önzésére önzéssel, az elidegenítő hatásokra elszigetelődéssel válaszol. Az ambiciózus, a tehetséges, az iskolában és másutt sok sikert megélt gyerek esetleg visszavonul a belső világba, ahol megtalálja a teljességet és a szabadság végtelenségét. Képzeletbeli szökés ez, de mindenképpen szökés. Nem igaz, hogy a szeretet meghatározta légkörből vezet az ifjúság útja a játéktermekbe. Nem igaz, hogy az aluljárókban gyülekező deviánsok, a szipózók csapata mögött egyetértő, megértő s jó szülők rejtőznének. Itt az ideje annak, hogy mindenki, aki közvetlen kapcsolatban van az ifjúsággal, morális parancsnak és nem utolsósorban hazafias kötelességének tartja a felnövekvő nemzedék jellemének, személyiségének, világszemléletének formálását. Csodálhatjuk a kölyök matematikusok feladatmegoldó képességeit, de kissé kesernyésen kell tudomásul vennünk, hogy a kis tudósjelölt a legteljesebb határozottsággal nyilatkozik — negatív előjellel, elvágólagosan — a képzőművészetről. Nem, őt az nem érdekli. Nem lehet kétséges a kapcsolat tiszta erkölcs, szilárd jellem és a különböző művészetek ismerete sőt szeretete között. Úrjra és újra föl kell tenni a kérdést: ha szakmunkásbizonyítvány, ha doktori diploma, ha egyéb, oklevelek, iratok szükségesek az élet minden területén ahhoz, hogy valaki egy meghatározott munkakörben dolgozzék, hogyan foglalkozhat éppen a kisgyerekekkel valaki képesítés nélkül? Az is igaz, hogy az iskola sem garantálja: a tanulmányait befejező hallgató valóban a pályára termett. Egyelőre még az a gond, hogy a tanítói, tanári oklevelet elnyertek közül számosan szöknek meg a nevelés-tanítás elől, sokan ezt a munkát meg sem kezdve. Rossz talán a pedagógus közérzete, rosszak általában szociális körülményei, nincs a pályának presztízse? Keressük társadalmi legalább ez utolsónak okait. Mindenki ismeri a telekommunikációs médiák — elsősorban a televízió — tudatformáló szerepét. Ne adj isten, hogy egy televíziójátékban pedagógust domborítson egy előnytelen külsejű színész, aki a családlátogatás alkalmából könnyedén átejthető, egy kupica itallal teljességgel demoralizálható. Pedagógus legyen a talpán a következő nap, aki úgy érzi, tanítványaiban föl sem merül az összehasonlítás irodalom és élet, „művészi’ alkotás és a valóság között. Kellenek az eszmények, a magatartásminták. Nem lehet véletlen, hogy március 15. és március 21. fénye évenként töretlenül ragyog föl. Deheroizálási kísérletek ezeknek nem ártanak. Jelenünk gyökerei a múltban vannak, de ifjúságunk jövőjét a jelenben kell szilárdan megalapozni. Herman Éva msr < MUHI Kl Vácott nyílik Emlékkiállítás Kossuth Lajos halálának 90. évfordulója alkalmából március 20-án emlékkiállítást nyitnak meg Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ emeleti galériájában. A tárlaton eredeti Kossuthemlékeket, fotókópiákat, igen gazdag filatéliai és numizmatikai anyagot tekinthetnek meg az érdeklődők. A művelődési központban március 20. és 25. között alkalmi postahivatal is működik, ahol Kossuth-bélyegeket és emléklapokat árusítanak. A kiállítás helyszínén emlékbélyegzés is lesz. A televízióban : Újra: Hatvanhat A jövedelmek változása, a fiatalok lakásproblémája, a népesedés alakulása, több generáció együttélése — e témákkal foglalkozik március 15-én, csütörtökön a hosszabb szünet után ismét jelentkező televíziós műsor, a Hatvanhat. A 21.25 perckor kezdődő adás vendége, Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke egy órán át válaszol a levélírók és a nézők kérdéseire. Versmondó diákok között Gödöllőn A találkozás kivételes ereje /gyermek? — kérdezi Ady Endre Petőfiről. Majd azt írja: Sohase fogom megérteni, hogy ezt a címet a felnőttek számára nem olyan kivételesen adják, mint az Aranygyapjas rendet! Petőfire hiába keresnének az összes nagyszótárú nyelvben több és nagyobb jelzőt: Gyermek! Gyerekeket, kisdobosokat és úttörőket hallhattunk reménykedve, szorongva, csodálattal a váci általános iskolások, majd két nappal később, 11-én Gödöllőn a Pest március megyei általános iskolák szavalóversenyén. a Reménykedve abban, hogy köztudatban presztízsét veszteni látszó líra az ifjú lelkek birodalmában megőrizhette halhatatlanságát. Szorongva — vajon az új időknek új dalai miként jutottak el a szellem legtitkosabb régióiba? Eljutottak-e egyáltalán? S ha igen, milyen hatással, milyen akarattal? Ez talán a legfontosabb kérdés. A vers kiválasztásától a verssel való azonosuláson át a megjelenítésig tart, függvényében, hogy a annak versmondónak sikerül-e visszatalálnia a vers szívéhez, a költő versek táplálta gyermekkorához — a gyerekkorhoz, mint minden alkotás, minden játék alapjához. Latinovits Zoltán vallja: Aki verset mond, annak költővé kell növekednie, azzá kell lennie, hogy eljátszhassa a költő szerepét, elmondhassa a verset. Eleinte segít a fiatalság, a frisseség, a rügyfakasztó ambíció... Ezt azt eleintét kellene tanítványainknál még megfogni, még inkább inkább tudatosítani. Mert bizony jó néhány meggyőződés nélküli poézis hangzott el ezeken versenyeken úgy, hogy abból a nemigen derülhetett ki, a versmondó milyen kapcsolatban van a verssel, érti-e, érzi-e egyáltalán. És hogy tanítója, vagy ő maga miért pont azt választotta, amit épp elmond.Mindebből adódhatott az a gyakorlat is, hogy a szavalók többsége vigyázzállásban, rezzenetlenül, mint valami penzumot adta elő a megtanult sorokat. Lényeges volna tehát a bensőségesebb, a személyesebb kapcsolat megteremtése költő, vers és versmondó között. Ezért a pedagógus nagyon sokat tehet az első lépésektől kezdve, hiszen már a vers kiválasztásánál , eldőlhet sok minden. Eldőlhet például az — ehhez természetesen a tanítvány adottságainak, képességeinek alapos ismerete szükséges —, hogy ő a verselő, lélekben miként lesz képes azonosulni a kiválasztott művel. Lényeges továbbá az is, hogy a mester és tanítvány együttes erővel hogyan értelmezi a kiválasztott alkotást. Erre természetesen nincsenek kidolgozott receptek, hiszen ahány költemény, annyiféle értelmezés. Mégis érdemes újra odafigyelnünk Latinovitsra, aki azt állítja: egy-egy vers egy-egy dráma. Következésképpen majdnem minden versnek van egy sztorija, vagy van egy hangulati felépítése, vagy valamely hármassága, amely valóban színdarab három felvonásához a hasonlít, azt drámaként kell megjeleníteni... A versmondás pillanataiban ez a legnehezebb. Mert csak a gyermeki mű és a gyermeki lélek kivételes találkozása, a találkozás kivételes ereje emelheti a drámai szépséggel megvalósult pillanatokat a teljesség régióiba. S hogy a kisdiákok szavalóversenyein ott is járhattunk, azt a kisdobosok és úttörők sok érdekes együtt, a két első szavalatával helyezett: Varga Sándor Abonyból, Jevgenyij Vinokurov drámai szépséggel előadott Vadhattyúcsapat című versével, Pereházi Ágnes Gödről, József Attila A Dunánál című költeményével; a két második helyezett: Tőrincsi Tímea Vácról, Zelk Zoltán játékosan szavalt Erdőben voltam című poézisával, Thúróczy Rita Gödöllőről, Ágai Ágnes Kamaszságok című versének interpretációjával tette emlékezetessé, érezhetővé, gyerekeknek és felnőtteknek egyszerre, ezzel bizonyítva a vers napjainkban gyakran létjogosultságát. S azt, elvitatott hogy „a vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, a leganyagtalanabb repülése, a legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolás, ritka szertartás, míves fohász. Valam ami születésének pillanatában, a tart igényt”.hallhatatlanságra Németh Péter Mikola ■ Kiállítótermekből ^ ————————mm—— r.j Indulatok, álmok tükörképei 2 Németh Miklós tárlata április 1-ig a Csepel Galériában, Jónay János művei Szentendrén, a megyei művelődési központban a £ láthatók. Komjáti Ilona képeit a Kapás utcai teremben vettük jJ szemügyre, Budapesten. Moldován István festőművész már Vcius 24-ig lesz a Csepel iskolaés galéria vendége. Máténé Szabó Ii Mária akvarellekkel mutatkozik be a nagykőrösi Arany János Múzeumban április 8-ig. Szín, forma, kompozíció Vannak, akik vetnek, vannak, akik aratnak. Jóna János a készülődök nagy csapatába tartozik. Érdi bemutatkozásához viszonyítva — mostani kollekciója mutatja — fejlődött a Vecsésen élő festő. Vehemens képzelettel és duhaj e«átjárással örökíti meg a balatoni tájat, mely belső indulatainak és álmainak is tükörképe. ICO.orisztikus képességeihez kell igazodnia jövőben a szigorúbb rajznak, csak ezzel szükséges felzárkóznia, mivel hatékonyan, jól szerkeszt. Kiemelkedő műve az Elhagyott part és a Horgászvilág — mutatják az utat előre. Fantasztikus munkabírás, nem csökkenő lendület, páratlan színbőség és kezdeményező erő jellemzi Németh Miklóst. Most különösen izgalmas a popzenészekről készített sorozata. A színek frissesége a francia koloristákhoz csatolja képeit, de e tónusok nem átvételek és nem folytatások belül születnek. Nemes főhajtással emlékezik meg Tóth Menyhértről a miskei tájat is érzékeltető ceruzarajzán. Mint mindig, most is meglepetést okozott. Komjáti Ilona Komjáti Gyula lánya, a kiváló grafikus életpályáját folytatja olajfestményekkel, őt is odaadó szorgalom és érzékenység élteti, nem szakad meg a festői folyamat. Kedvelt témája a vízpart és a csendélet. A festői leírást mindig valami intim aprósággal bővíti, mélyíti. A Malomárok örvényesen különösen jó kép, kiemelkedik az átlagból megfontolt színkezelésével és összetetten gondos szerkesztésével. Minden a helyén van: szín, forma kompozíció. Tudás és lelkiismeretesség Gazdag és szívósan ápolt, nevelt kincstár Moldován Istváné. Mi az ő karaktere? Maradandó élménye az erdélyi táj. Körösfő és Magyarnagykepus. szülőföldje, melyhez alföldi tanyák, portrék és évszaksűrítő csendéletek társulnak. Művészetének másik pillére a feltétlen rajztudás, stílusérzék, színrend és az előadás kelleme, könnyedsége Emberi élményvilága így alakul át festői tapasztalatokká, az emlékérzékké. és Az a tény, hogy Réti István Szőnyi István tanítványa volt, meghatározza munkásságának nagybányai és posztimpresszionista indítékait. Az sem hagyható figyelmen kívül: Moldován István minden képzőművészeti műfajt, a táblaképek mellett elsősorban a mozaikot gyakorolja olyan szinten, hogy mindez nemzetközi elismerést is kiérdemelt. Az is vonzó tulajdonsága, hogy életműve egységes a célokat és a festői egyenletességet illetően. Programját nemcsak kitűzte, hanem meg is valósította Moldován István. Szilárdan, hiányok nélkül. Képességeinek tartozéka nemcsak az ízlés és a rajztudás, hanem a lelkiismeretesség is. Máténé Szabó Máriának nincsenek tanárai, nincsenek előkészítő iskolái. Ő mindig a szemével festett, aztán egyszerre, élménygazdagsága és impulzív képi indulata révén feltámadt festőnek. Kiválasztotta a művészet,hirtelen, de nem egészen váratlanul. A valóság új és új csodái Máténé Szabó Mária felnőtt korban a gyermek őszinteségének bájával, hamvasságával ragadja meg képein a valóság számba nem vett csodáit. Lovat, mely a tájból születik, présházakat, székely kaput, vihar előtti feszültséget és villámlás utáni békét. Mindezt az akvarell szivárványos futamaival, belső indítékra hangszerelve. Losonci Miklós Komjáti Ilona: Keresztmama virágai. Rádiófigyelő REGGELI PERCEK. A korán kelő rádiózó reggelente az órák háromnegyedében közérdekű témákról hallgathat eszmefuttatást, rendszerint hivatásos publicistáét, máskor egy-egy szakma kiemelkedő szakembereit. Ebben az időben hangzik el a Szót kérek, a Reggeli párbeszéd, az Arcok a közéletből. Mi az, ami ezeket a hajnali reggeli öt-tíz perceket közérdeklődésre számot tartóvá teszi? A gyorsaság, mellyel a napi hírekre , eseményekre reagál, s a tömörség. Akik ezekben a műsorokban megszólalnak, azoknak röviden és sűrítve kell megfogalmazniuk mondanivalójukat, s legfőképpen kell a magvas mondandó. Jó példa volt erre Tábori András hétfő reggeli néhány perce, melyben rendkívül sokakat, s egyre többeket érintő témáról , a magánlakás-építés új formájáról szólott. Sok minden belefért e rövid néhány percbe, egy rendelet ismertetésébe. Minisztériumok és főhatóságok közösen adtak ki rendeletet arról, hogy az építő vállalatok, szövetkezetek, de még gazdasági munkaközösségek is építhetnek családi és sorházakat, mégpedig úgy, hogy elkészültük után keresnek — s bizonyára könnyűszerrel találnak is rá vevőt. De az új rendelkezés pénz- és energiakímélő hasznáról is szólt, mely benne marad potenciális vevőben, aki e lehetőség híján maga kényszerülne drágábban és rengeteg ideget emésztő órában megszerezni az anyagot, felkutatni a vállalkozót, megszervezni a segédmunkát (mely mindig a legtöbbe kerül egy akármilyen kicsiny építkezésen is). Ezután — ha csakugyan akadnak erre vállalkozók — az építeni szándékozó állampolgár helyett mindezt egy szervezet erre felkészült szakemberei vállalják el — s bízzunk abban, hogy a szervezettségből eredően olcsóbban —, s az építtetőnek nem lesz más gondja, mint hogy kiválassza a neki legjobban tetsző, igényeit leginkább kielégítő és a bukszájának is megfelelő lakást. Így legyen BARÁTSÁGRÓL. Próbáljunk visszaemlékezni saját kamaszkorunkra: mi hogyan kötöttük barátságainkat? Az iskolában, a téren, a patak partján, esetleg egy-egy akkor még garantáltan szeszmentes és szülői felügyelet melletti házibulin. Rendszerint a játék percei vagy egy ismerős bemutató szavai teremtették meg a barátságok kötésének lehetőségeit. S hogyan kötik a barátságaikat ma a tizenévesek? No mit gondolnak? Megkérdezem tőle, hol a... mellékhelyiség, esetleg, hogy hány óra van, vagy valami ilyesmit. Ez az idézet egy, az MR 10—14. sz. általános iskolásoknak készült műsor egyik minap elhangzott interjújából való. A riporter kérdésére, hogy olyan, miszerint odamegy a neki tetsző fiúhoz-lányhoz és megkérdezi: akarsz velem barátkozni? — a válasz egyöntetűen — nem volt. Sőt bizonyosan nem. Ezért gyermekeink barátságai amilyen véletlenek, olyan esetlegesek és törékenyek is. Vajon nekik lesznek-e évtizedes barátaik az óvodából, iskolából? Pedig a barátság olyan érték, mely sok bajon és nehézségen segítheti át az ember gyerekét. Erről sajnos nem esett szó ebben a műsorban. S általában az MR 10—14 hibája, hogy gyakorta csak jelenséget mutatja meg, de a arra már nem mutat rá, hogy mi lenne a kívánatos. Pedig lenne mit módosítani e szeretnivaló és szeretetet igénylő tizenévesek értékrendjében. B. H. 1984. MARCHIS 14., SZERDA MOZIMŰSOR március 15-től 21-ig A30NY 15—16: Sabadlábok Velencében 17—18: Dutyi-dili 19—20: Ellopták Jupiter fenekét BUDAÖRS 15—18: Kína szindróma* 19—20: Szeretők* CEGLÉD, Szabadság 15—18: Hófehérke és a hét törpe (du.) Vámpír négy keréken* (este) 19—21: Dutyi-dili CEGLÉD, Kamaraterem 15—21: Eper és vér* 17—18: Paci Manci frizurája (du. 19: Valaki kopogott* DAEAS(este) 15—1;: Óvakodj a törpétől* 15: Valaki kopogott* (este) 17—18: Tű a szénakazalban** 18: Vük (du.) 19: Gallipoli DUNAHARASZTI 15—16: Ben Hur I—II. 17—18: Spagetti-ház* 19—20: Kramer kontra Kramer* DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—18: Vadölő (du.) Megbilincseltek* (este) 19—20: Futásod véget ér* DUNAKESZI, József Attila 15: Donald kacsa és a többiek 18: Négy bandita tíz áldozat 19: Jób lázadása* ÉRD21: Hét merész kaszkadőr 15—16: Egy zsaru bőréért* 18: Visszaesők** 19—20: Kína szindróma* PDT 15—16: Csillagok háborúja I—II. 17—18: Futásod véget ér* 18: Flep, a róka (du.) 19—20: Amit tudni akarsz a szexről..*** GODOUO 15—II: rühöngő bika« 17—18: Aranytojás (du.) 19—21: Timur és csapata (du.) GYALTe, rongyos élet« (este) 15— 16* Gallipoli 17—18: A kék laguna* 19—20: Tű a szénakazalban** KERF9 CT* ilCSA 16— 15: Bűnös életem 18: Harmadik típusú találkozások I—II. 19—20: Hanyatt-homlok* MONOR 15—16: Dutyi-dili 17— 18: Röpke éjszaka (du.) Szabadlábon Velencében (este) 19—20: A Birodalom visszavág 21: Valaki kopogott* NAGYKATA 15—18: Szelíd motorosok*« 18: Noé bárkái (du.) 19—20: Cicák és titkárnők 20: Bástyasétány »74 (este) NAGYKOROS, Arany János 15—18: Blöff 19—21: Vámpír négy keréken« NAGYKOROS, Stúdiómazi 15—21:r. „aranyrablók Üldözője (du.) 15—18: Felhőjáték (este) 16: Bástyasétány ’71 (este) 19—21: Én és Caterina (este) PIUSVOROSVAR 15—16: D. B. Cooper üldözése* 18— 19: Magánélet POMAZ 15—16: Jób lázadása* 17—18: A tagrifti csata* 19: Szerelem receptre RÁCKEVE 15—16: Spagetti-ház* 17—18: Hanyatt-homlok* 19— 20: Johohoho (du.) 20: A szép fogolynő (este) SZENTENDRE 15—18: Osceola (du.) Te, rongyos élet* (este) 19—21: Dühöngő bika* SZIGETSZENTMIKLÓS 15—16: Hanyatt-homlok* 17—18: Johohoho (du.) Szerelem receptre (este) 19—20: Spagetti-ház* TAPIÓSZELE 15—16: A Birodalom visszavág 17—18: Cicák és titkárnők 19: Telitalálat VÁC Kultúr 15—18: Tintin és a cápák tava (du.) Amit tudni akarsz a szexről...«•• (este) 19—21: Októberi vasárnap (du.) Megbilincseltek« (este) VÁC. Mrrdnihh Imre 16: Talpig olajban VECSIS 19—21: E. T. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.