Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

Megkezdődtek a bolgár—magyar tárgyalások Lázár György Szófiában Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke szerdán hivata­­los,, baráti látogatásra Szófiába érkezett Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meg­hívására. Lázár György kísére­tében van Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter­helyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Ambrus János külke­reskedelmi miniszterhelyettes, Szabó Imre ipari miniszterhe­lyettes a kísérethez a bolgár fővárosban csatlakozott Sebes­tyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. Lázár György szerdán dél­után koszorút helyezett el a szófiai Szeptember 9. téren levő Georgi Dimitrov-mauzó­­leumnál. A hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalás délután fél négykor kezdődött meg a bolgár Minisztertanács épüle­tében. A plenáris ülést meg­előzően a két kormányfő szűk­körű megbeszélést tartott, ame­lyen a nagykövetek voltak je­len. A több órás, mindvégig szívélyes, baráti légkörű tár­gyaláson Lázár György és Grisa Filipov mellett részt vettek a magyar kormányfő kíséretének­­ tagjai, valamint bolgár részről Andrej Luka­­nov miniszterelnök-helyettes, Marij Ivanov, a külügyminisz­ter első helyettese, Aszen Vel­­kov, a miniszterelnök kabinet­­főnöke, Najden Najdenov, az állami tervbizottság elnökének első helyettese, Jordan Tenov gépgyártási miniszterhelyet­tes, Cenko Cenkov vegyipari miniszterhelyettes, Rasko Dra­­ganov, az országos agrár­ipari szövetség központi tanácsának elnökhelyettese és Boncso Mi­­tev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A miniszterelnökök tájékoz­tatták egymást országaik szo­cialista építőmunkájának ta­pasztalatairól, újabb eredmé­nyeiről, időszerű feladatairól, az MSZMP XII. és az BKP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról. A tárgyalások középpontjá­ban a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül is a gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tésének konkrét lehetőségei álltak. A kormányfői tárgyalást valamennyi megvitatott kér­désben a teljes nézetazonos­ság jellemezte. Grisa Filipov szerdán este a szófiai Lozenec rezidencián vacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. A szófiai repülőtéren verni és látó­ja, (jobbról) fogadta Grisa Filipov bolgár miniszterelnök Lázár Györgyöt. AZ ALATTVALÓK Laikusként megkoc­káztatjuk az állí­tást: nem lehet jó jogszabály az, amelynek megfejtéséhez, megértésé­hez kupaktanácsot kell tartania azoknak is, akik alkalmazzák az előírást, mert akkor mire jut a mondatokkal az, akit ere­dendően a jogszabály szol­gálna, az állampolgár?! Vállalatok egyre táguló kö­rében hallani, lassan töb­bet ér tíz közgazdásznál, tíz­ szervezőnél egyetlen jo­gász,­­ egy olyan, jól kép­zett jogász, aki érti nem­csak a jogszabályokban le­írtakat, hanem azt is, se­gítségükkel mi minden ma­gyarázható meg... A nagy gyár igazgatója kesernyé­sen mondja, jogi osztályuk, ha így haladnak, több pénzt hoz össze, mint a kereske­delmi, mert késedelmi, mi­nőségi kötbérek csinos ös­­­szegeit vasalják be a part­nereken, ám — így a cég első embere — ez a forint ugyan forint, de nem áru, azaz ők, mint továbbfeldol­­gozók, sokra nem mennek a vele. Nekik anyag kellene, megállapodás szerinti időben és minőségben. Nem a termelés köréhez kötött gond ez, hiszen a ta­nácsok, a vállalati jogse­gély szolgálatok szintén na­ponta bajlódnak az így vagy úgy értelmezzük ne­héz feladatával, mert a ho­mályos fogalmazás, a sok­féle értelmezhetőség — minden az ennek ellen­kezőjét szorgalmazó erőfe­szítés ellenére is — már­­már jellemzője a jogszabá­lyoknak. Érdekes módon elsősorban azoknak, ame­lyeket a szakemberek ún. alsófokú jogként kezelnek, tehát különböző országos hatáskörű szervek irányel­veinek, végrehajtási és más utasításainak, vállalati, ta­nácsi belső rendelkezések­nek stb., s kevésbé jellem­zője a cirkalmasság, a nya­­katekertség, a homályosság az ún. törvényi előírások­nak. Kifogva a szelet a szak­mai érzékenység dagasz­totta vitorlákból, távol áll tőlünk annak szándéka, hogy általában, sommásan a jog adta terepet véljük járhatatlannak. Természe­tesnek tartjuk, hogy jogi szabályozásra szükség van — ennek híján az élet ezer dolga bénulna meg percek, órák alatt —, azt azonban sem természetesnek, sem nyögve elfogadhatónak nem tarthatjuk, hogy egy-egy rendelkezés az állampolgár számára szinte az első be­tűjétől az utolsóig érthetet­len, megfejthetetlen, holott neki és róla — ügyéről — szól. Véleményünket nyo­­matékosítandó, tekintélyt idézünk, olyan valakit, akit aligha kicsinyellhet le bárki is a jogásztársadalomban, Max Webert. ő írta: A jog­nak meg kell szabadulnia szakjogászi minőségétől és olyanná kell alakulnia, hogy ne csak a hivatalno­kok, hanem mindenekelőtt az alattvalók is, idegen se­gítség nélkül, kimeríthe­­tően tanulhassák meg belő­le a maguk jogi helyzetét. A tanulhassák kifejezést az eltérő szedésmóddal az ere­deti szövegben Weber nyo­matékosította, mi csak hű­en idéztük, azaz Weber nem ringatta magát abban a hitben, hogy az alattvaló, azaz az állampolgár jogtu­dorként cseperedik fel. Ta­nulnia kell jogi helyzetét — és hozzátesszük, a mai, bonyolultabb világban ez a tanulás szinte folyamatos —, ám idegen segítség nél­kül is, és kimerítően tehes­sék ezt meg, mert ez ál­lampolgári joguk! Igen, az. Első olvasásra talán fur­csán hat, de tagadhatatlan igazság: a szocialista de­mokráciának elengedhetet­len eleme, hogy a jogban — a mindennapi életnek az állampolgár átlagos, közna­pi tevékenységét felölelő részét szabályozó jogban — az állampolgár minden kü­lönösebb szakmai segítség nélkül kiismerje magát. Ki­ismerje, azaz megtudhassa, melyik ügyében hol, kicso­dák határoznak, milyen elő­írások alapján, tisztában le­gyen jogorvoslati lehetősé­geivel, s mindent megelőz­ve, megérthesse azt, amit a hivatalos papírok közölnek vele, azaz legalább annyit tudjon, most a javára, vagy ellenére döntöttek... “t­úloznánk az előb­­­­biekkel? Nem. A megyei tanács tiszt­­­ségviselőinek fogadóóráin gyakori szereplők azok az állampolgárok, akik azt szeretnék tudni, a kezük­ben tartott papír mit tudat, kedvezőt-e avagy kedvezőt­lent, mert egész egyszerűen nem értik a szöveget. S ha ez odáig fajul, hogy a vál­lalati igazgatásban, a taná­csi szakapparátusban is találgatni, kezdenek egy-egy rendelet olvasásakor, vajon miként értelmezzék a szö­veget, nos, akkor érzékel­hetővé válik a gond, a de­mokratizmus sérelme, az alattvalók kiszolgáltatottsá­ga azoknak, akik — az alattvalók, azaz az állam­polgárok bizalmából! — jogszabályokat szövegeznek. Föltételezni sem merjük, hogy talán éppen ez­ a ki­szolgáltatottság fenntartása lenne némely szövegezők célja. Inkább arról lehet szó, hogy nem érzékelik he­lyesen a sorrendeket, a­ki van kiért meg nem másít­ható rangsorát. Mészáros Ottó P­EST MEGYEI Ma; 4. oldal: Bolyongás térben és időben Fényből, árnyból szőtt balladát 7. oldal: Sportolóink nem utaznak Bajnokcsapat, bajnokcsapat! 8. oldal: Cél a pályaorientáció Teherautónak ütközött VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK NDK-pár Idelegátió Herceghalaton lator emberek, lelkes kollektíva Hasznosítani egymás tapasztalatait Az MSZMP Politikai Főiskolája vendégeként, kedd óta ha­zánkban tartózkodó Kurt Tiedke, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának tagja, az NSZEP Politikai Főiskolá­jának rektora vezette delegáció tegnap délelőtt a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságba látogatott. Útjára elkísérte Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora és Peter Ludwig­, az NDK magyarországi nagykövetségének első titkára. A vendé­geket a gazdaság igazgatója, Góg Mátyás kalauzolta. A tapasz­talatcsere befejező aktusaként Kurt Tiedke a nagyüzem, köz­pontjában elvtársi beszélgetést folytatott Krasznai Lajossal, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkárával. Aligha kell bizonygatni, hogy mezőgazdaságunk jó hí­rét erősbíteni barátaink köré­ben sem elhanyagolható fel­adatunk. Nos, ezt az ügyet be­csülettel szolgálta tegnap Herceghalmi Kísérleti Gazda­a­ság. Kurt Tiedke, aki elsősor­ban az állóeszközök hatéko­nyabb kihasználására volt kí­váncsi, különösen a gazdaság ipari üzemében szerzett mély benyomásokat. A részleget be­mutató Göndöcs Gábor fő­mérnöktől megtudta, hogy egyebek között kivénült nyolc­­esztendős MTZ-traktorokat alakítanak át univerzális erő­gépekké. A műhelyekben dol­gozó nagy számú szakmunkás láttán rögtön fel is tette a kér­dést: honnan verbuválódik ez a tapasztalt gárda? A választ Góg Mátyás igaz­gató adta meg, aki elmondta, jórészt a gazdaság saját maga képzi ki a speciálisabb felada­tokra szakembereit. Amikor pedig a főmérnök a maguk által kifejlesztett folyékony műtrágyázási eljárások kap­csán megemlítette, az NDK- ban még nem alkalmazzák el­járásukat, Kurt Tiedke félig tréfásan megjegyezte: hazatér­ve első dolga lesz, hogy erre felhívja az illetékesek figyel­mét. Az MSZMP Politikai Fő­iskolájának rektorát, aki ko­rábban megyei első titkári funkciót töltött be, szinte röviden érdekelte, a látszólag apró és részletkérdések egy­aránt. A kísérleti gazdaság szer­vizközpontjában a herceghal­miak újabb bizonyítékokat vonultattak fel, miként lehet az üzem és a népgazdaság számára súlyos pénzeket meg­takarítani. Itt olyan nagy­nyomású fertőtlenítő berende­zések várnak felújításukra, amelyek hosszú ideje haszná­laton kívül voltak az ország különböző állattenyésztő tele­pein. — Azt hiszem, maguk na­gyon bátor emberek — mond­ta Góg Mátyáshoz fordulva a vendég, amikor a szerviz épü­letéről esett szó. Vagyis ar­ról, hogy egy volt állattartó épületet alakítottak ki — ne­gyedannyiért,, mint amibe egy új került volna — a modern ipari szolgáltatás nyífthelyéül. A tapasztalatok összegzésére a kora délutáni órákban ke­rült sor a nagyüzem központ­jában. Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titká­ra a megye mezőgazdaságának eredményeiről, a gazdaságirá­nyítás fejlesztésének időszerű teendőiről adott tájékoztatást. Hangsúlyozta a sokszor eltérő, de ugyanakkor hasznos ta­pasztalatok kölcsönös cseréjé­nek fontosságát. Végezetül Kurt Tiedke örömét fejezte ki, hogy tanulmányozhatta, ha csak rövid ideig is, egy kor­szerű magyar mezőgazdasági üzem tevékenységét, megis­merkedhetett annak lendüle­tes alkotó kollektívájával. A küldöttség tegnap délután elutazott Budapestről. Valkó Béla Élen járó szövetkezet Ismét kiváló a Szobi Áfész Ötödízben lett kiváló Szobi Általános Fogyasztási és a Értékesítő Szövetkezet és má­sodszor nyerte el a belkeres­kedelmi miniszter, a KPVDSZ, valamint a SZÖVOSZ elnök­ségének vándorzászlaját. A kitüntetés átadására került sor. Az ünnepi tegnap ese­ményen jelen volt dr. Szla­­menicky István, a SZÖVOSZ elnöke, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára, Temesi József­­né, a KPVDSZ titkára, Kiss József, a megyei tanács osz­tályvezetője, valamint Michlo Milan, a lévai Jednota testvér­szövetkezet elnöke is. Dr. Szlamenicky István a kollektívát köszöntő beszédé­ben hangsúlyozta: az ország 280 Áfész-egysége közül mind­össze négyen mondhatnak ma­gukénak vörös vándorzászlót, s ez jelzője annak a színvonal­nak, amelyet a szobiak tevé­kenysége képvisel. Nem a legnagyobbak közül való Szobi Áfész, s adottságai sem­­ teszik könnyűvé a munkát, hi­szen körzetében sok a kiste­lepülés. Kiskereskedelmi te­vékenységük mégis kiemelke­dő, jövedelmezőségükkel az ország első húsz szövetkezete között állnak. Dr. Szlamenicky­­ István, miután átadta a kiváló szö­vetkezet címmel járó okleve­let, további kitüntetéseket is átnyújtott: a Munka Érdem­rend arany fokozatát Rasman Istvánnak, a Szob és Vidéke Áfész elnökének; a nemzetközi munkaversenyben elért ered­ményeik alapján az élen járó szövetkezet címet a kollektí­vának és ugyancsak e mun­kaverseny oklevelét a szövet­kezet Radnóti Miklós szocia­lista brigádjának. Ifjúságpolitikánk aktuális kérdései Új kérdésekre új választ A KISZ Pest megyei Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsé­ge Pest megyei Elnöksége tegnap az ifjúságpolitika és az út­törőmozgalom aktuális kérdései címmel aktívaértekezletet ren­dezett a megyei pártbizottság nagytermében. A megjelent ál­talános iskolai igazgatókat, tanintézeti párttitkárokat, a közép­fokú intézmények KISZ-tanácsadó tanárait, a tömeg- és társa­dalmi szervezetek képviselőit — közöttük Barinkai Oszkárnét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, Halasi Mártont, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárát, Nagy Sán­­dornét, a megyei tanács elnökhelyettesét — Nemoda István megyei úttörőelnök köszöntötte. Az elmúlt években, de kü­lönösen napjainkban megnö­vekedett az ifjúság iránti fi­gyelem — kezdte előadását Nemes Péter, az MSZMP KB munkatársa. — A hagyomá­nyosak mellé újfajta hangsú­lyok kerültek, amilyen az if­júságunk kérdése mellett tár­sadalmunk a miértre is vá­laszt vár. Sokan elgondolkod­nak azon, hogy mit jelent ma fiatalnak lenni, de azt is tag­lalják, hogyan lehet összevet­ni a társadalom fejlődését az ifjúság tagadhatatlan gondjai­val, sőt hogyan tudja reprodu­kálni önmagát társadalmunk a felnövekvő nemzedék által? Hogyan tudjuk kamatoztatni az ifjúság dinamizmusát? A kérdések jelzik a problé­mákat is — folytatta Nemes Péter. — A viták felelősségtől áthatottak, de akadnak szélső­séges álláspontok is. Hangsú­lyozta, hogy egy vita akkor bontakozik ki, amikor az érin­tett társadalmi réteg új hely­zet elé kerül és a gondokra nem lehet már a régi módon választ adni. Az MSZMP KB 1970-es ifjúságpolitikai állás­­foglalása óta változások tör­téntek mindennapi életünk­ben. Több az új, nehezebben megválaszolható kérdés. Ezért aztán felvetődik, hogyan lehet érvényét szerezni a 70-es ha­tározatnak? Mindenekelőtt úgy, hogy tisztában vagyunk a fejlődés eredményeivel, azaz ma is vállaljuk, hogy a társa­dalom felelős az ifjúságért De ehhez már hozzátesszük, hogy az ifjúság is felelős saját ma­gáért, cselekedeteiért. A ket­tőt csakis kölcsönhatásban szabad és lehet értelmezni. Arra kell ügyelni, hogy ne szűküljön az ifjúság cselekvé­si tere, megfelelő biztonságot, perspektívát, jövőképet bizto­sítsunk a számára. Honorálni kell a nagyobb tudást, a jó munkát. A felnőtteknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy felelősséget vállalni fe­lelősség biztosítása nélkül — nem lehet. Az előadó beszélt az ifjúság sajátosságairól. Említette mindazokat a tudati, pszicho­lógiai stb okokat, amelyek ezt (Folytatás a 3. oldalon) Párt- és állami vezetők látogatása Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja szer­dán látogatást tett Bács-Kis­­kun megyében. A megyehatá­ron a megye párt- és állami vezetői fogadták. A program első állomásán, Kiskőrösön a pártbizottság székházában tájékozódott Losonczi Pál megye legfiatalabb városának a életéről, fejlődéséről. Ezután az Elnöki Tanács elnöke fel­kereste Petőfi Sándor szülő­házát, majd a művelődési ott­hont. Délután a városi pártbi­zottság tanácstermében tartott aktívaülésen Losonczi Pál tá­jékoztatót adott időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután az ország legnagyobb szakszö­vetkezetét, a keceli Szőlőfür­töt kereste fel. Losonczi Pál szakszövetkezetben tett­ láto­gatása határjárással fejeződött be. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának ja, a Központi Bizottság tag­tit­kára kétnapos látogatást tett Heves megyében. Kedden látogatás Nagyrédén kezdődött , és Gyöngyösön, a Mikro­elektronikai Vállalat gyárában folytatódott. A keddi program Noszvajon, a megyei bizottság vendégházában párt­­ért véget. Aczél György itt me­gyei vezetőkkel találkozott, tá­jékozódott Heves megye gaz­dasági, politikai, társadalmi és kulturális életéről, majd a je­lenlévőkkel közvetlen eszme­cserét folytatott a feladatokról. A szerdai napot a Központi Bizottság titkára Egerben töl­tötte. Felkereste a közel­múltban felújított és kibővített megyei kórházat, megtekintet­te a városközpontban folyó rekonstrukciós munkák ered­ményeit, ellátogatott az ifjúsá­gi házba és a Gárdonyi Géza gimnázium és óvónői szakkö­zépiskolába. Heves megyei programjának befejezéseként Aczél György Egerben az MSZMP oktatási igazgatósá­gán rendezett aktívaülésen előadást tartott időszerű poli­tikai kérdésekről. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke szerdán Győr-Sop­­ron megyébe látogatott. A me­gyei pártbizottság győri szék­házában tájékozódott a megye életéről, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ezt követően Gyenes András Ka­puvárra utazott. Felkereste a Győr-Sopron megyei Állat­­forgalmi és Húsipari Válla­lat helyi üzemét. Látogatásá­nak befejező programjaként Gyenes András a kapuvári vá­rosi pártbizottságon tatót tartott időszerű tájékoz­kérdé­sekről pártmunkások és gaz­dasági vezetők részére.

Next