Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ara: 1,80 foriNt 1987. JÚNIUS 30., KEDD Startra készek már a munkagépek Idén két hetet késik az aratás Szakítaniuk kellett a többszáz éves hagyományokkal azoknak a mezőgazdáknak, akik a kenyérnek való betakarításával foglalkoznak. Az ugyanis már őseinknél is bevett szokás volt, hogy Péter-Pálkor ha törik, ha szakad, meg kell kezdeni az aratást, hogy idejében biztonságban tudják a gabonát. Gépesítés ide, modern technológia oda, idén mégis csúszik a betakarítás kezdete. Az okok közt fellelhetjük a vetéskor uralkodó szárazságot, illetve később a környörtelen tél okozta károsodást. Az aratás megkezdése előtt néhány nappal a megye gazdaságaiban érdeklődtünk, náluk mekkora a lemaradás, illetve milyen termésre lehet számítani. A szigetszentmiklósi Szigetfő Termelőszövetkezetben aratási intézkedési tervet készítettek, amely tartalmazza a végzendő feladatokat és személyreszólóan a munkaköri beosztásokat is. Szőke János növénytermesztési főágazatvezető tájékoztatása szerint az 530 hektáros őszi búza a tervezettnél jobban alakul, vagyis 5,5—5,8 tonnára lehet számítani hektáronként. Árpából sajnos az elképzelt értékektől elmaradnak 20 százalékkal, rozsból és olajlenből az előző évekéhez hasonlóan alakul a termés. Az aratási gépszemlét július elsején tartják a szövetkezetben, s a startra kész munkagépek indítása csak az időjárástól függ,már A Dózsa Termelőszövetkezetből Béres Mihály termelési igazgató és Vincze Nándor mezőgazdasági igazgató tájékoztatása szerint Dömsödön az őszi kalászosok nem heverték ki az időjárás okozta károkat, így a betakarítandó közel 1200 hektárnak 60 százalékán ritkább a gabona .a szokásosnál, illetve a terület felén a vártnál 20 százalékkal kisebb a kalászszám. A kampánytervet a gazdaság vezetősége június 22-én fogadta el, s ennek értelmében július 15—16- ra tervezik az indulást. A betakarítást várhatóan 9 kombájnnal két hét alatt végzik el a dömsödiek. A július 3-i gépszemlét már bevetésre készen várják a gépek és kezelőszemélyzetük, akik közül néhányan az NDK-ból érkeznek, hogy segítsék a baráti tsz betakarítási munkálatait. Alsónémediből, a Közös Út Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Szabó László válaszolt a kérdésekre. Náluk a betakarításra váró terület mindössze 542 hektár, ám a fagykárok miatt korábban a kalászosoknak mintegy 10 százalékát ki kellett szántani. A búzatermés várhatóan tonna, az árpatermés pedig 45 —4,2 tonna lesz hektáronként. Az őszi és a tavaszi mostoha időjárás ugyan komoly problémát okozott a növények fejlődésében, ám szerencsére minden jóra fordult, így a termés nem marad el a tervektől. A szakszövetkezetben már június 19-én megtartották az aratási gépszemlét, s ha az időjárás nem lepi meg további feladványokkal a növénytermelőket, akkor a jövő hét közepén, illetve végén megkezdik a betakarítást. Forma—1 és M0-ás a Hungaroringen Már teljes lendülettel két sajtótájékoztatót tartottak tegnap a mogyoródi Hungaroringen. Az elsőn az augusztusi Forma—1-futamról tájékoztatták a jelenlévőket — erről mai lapunk sportoldalán számolunk be részletesen —, majd ezt követően az M0 körgyűrű építéséről esett szó. Mint közismert, a főváros közlekedésének zsúfoltságát enyhítendő, döntés született egy olyan útgyűrű kiépítéséről, amely valamennyi főutat érint, s tehermentesíti a beltvárost, elsősorban az átmenő forgalomtól. A mintegy kilencven kilométer hosszú, részben autópályaként, részben főútvonalként megépítendő körgyűrűt a Világbank kölcsönének felhasználásával, de nagyrészt az állami költségvetésből kezdték meg. Az első szakasz az M1-es és az M5- ös autópályát köti össze és egy jelentős része Pest megyén halad keresztül. Mint a tájékoztatón a szakemberek elmondták, tekintettel a kisajátításokra, és arra, hogy a zavartalan közlekedés érdekében két dunai hidat is meg kell építeni, egy kilométernyi szakasz költsége átlagosan kétszer, háromszor magasabb az eddig idehaza kialakított hasonló létesítményekénél. Erre tekintettel, első lépésként az autópályáknak csak az egyik oldalát építik meg, amelyeken két-két sávon haladhat majd a forgalom, s csak később fejezik be véglegesen a körgyűrű kialakítását. A kivitelezés — amelynek fő terhei a versenytárgyalást nyert Aszfaltútépítő Vállalatra és a Hídépítő Vállalatra jutnak — most indul teljes lendülettel. Ennek előkészítőjeként — mint arról lapunkban többször beszámoltunk — Törökbálinton és Diósdon már több ingatlant kisajátítottak. Közmegelégedésre dolgoznak Emléklap a segítségért A Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségében nap ünnepséget rendeztek, tegs azon a szövetség gyógymasszőr szakcsoportjának elismerő emléklapjait adták át a társadalmi segítőknek. Túri József, a tíz éve alakult szakcsoport titkára köszönte meg a vendégeknek, hogy segítségükkel sok olyan helységbe is elutazhattak, ahová egyébként a támogatás nélkül nem juthattak volna el. Elmondta, hogy tízfős országos vezetőségük irányításával tagjaik kórházakban, fürdőintézményekben közmegelégedésre végzik munkájukat. Dr. Bődi István, a szövetség főtitkára arról szólott, hogy érdekcsoportjaik között a zenészeké a legrégebbi — a negyvenes években alakult —, de megbecsülést vívott ki magának a gyógymasszőröké is, amely most a társadalmi segítőknek fejezi ki elismerését. Emléklapot kapott a csoporttól a Pest megyei szaksegítők közül: dr. Ilcsik Sándor rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és helyettese, Sefcsik Gyula rendőr ezredes, továbbá Rátay János nyugalmazott rendőr alezredes, dr. Tóth Albert, a zsámbéki főiskola főigazgatója, Reiner Ferenc, főiskola gazdasági igazgatója, a Urbán Istvánná, a Semmelweis Kórház gazdasági igazgatója és Halber Pálné, Pest Megyei IGISZ leányválalalat gazdasági igazgatója. Az elismerésben részesült Pest megyeiek egy csoportja (Vimola Károly felvétele) Medosz-ülés Gödöllőn Egészségügy és rehabilitáció Tegnap Gödöllőn tartotta soros ülését a Medosz Pest Megyei Bizottsága. Az eseményen részt vett Czirmay Tibor, a Medosz központi vezetőségének titkára. A testület megvitatta és elfogadta a februári ülésén meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a harmadik negyedévi kiemelt tennivalók tervezetét, melyeknek Grondzsák János titkár volt az előadója. Tájékoztatót hallgattak meg a bizottsághoz tartozó állami és erdőgazdaságok üzemegészségügyi és rehabilitációs tevékenységéről, valamint az ezeknél működő társadalombiztosítási tanácsok munkájáról. megállapodást Együttműködést terveznek az Édosz és a KPVDSZ Pest megyei bizottságaival. A testület felhatalmazást kapott az előkészületek folytatására. Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára ezt követően tájékoztatást nyújtott a gödöllői agrárközpont helyzetéről, fejlesztési elképzeléseiről. I. János Károly hazánkba látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. ★ öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá hétfőn a rádió székházában Magyar Televízió és a Magyar Rádió a Spanyol Rádió és Televízióval. A megállapodást Murai György, az MTV elnökhelyettese és Agárdi Péter, a Magyar Rádió elnökhelyettese írta alá Jesus Picatestével, a Spanyol Rádió és Televízió külügyi igazgatójával. (A magyar—spanyol kapcsolatokról szóló írásunk lapunk 2. oldalán.) CA -i. Jhfi„Mindazzal, amit eddig tett, Gorbacsov sok millió emberre gyakoro ktonszenvrolt mély benyomást a Nyugaton — állapítja meg a kilenc közvélemény-kutató intézet együttműködésében készült felméréshez fűzött kommentárjában a The Independent.” (2. OLDAL) Iparfejlesztés és reform hazánkban „A miniszter arról is szólt, hogy egyre többen és egyre többet beszélnek hazánkban a munkanélküliségről, ezzel kapcsolatban kifejtette: az ipari húzóágazatok kihasználtsága ha nálunk csak 50 százalékos, s amíg ilyen a helyzet, addig a magyar ipar foglalkoztatni tudja a munkaerőt.” (3. OLDAL) MMSa Amt mnd „Az összetételt 11-mn er most iletően is elszomolía takarmánykoaexió a helyzet, hiszen az ellenőrzések szerint a megyében a tápok 40 százaléka eltér a szabványtól. Ennek az oka kereshető a felhasznált alapanyagok béltartalmának ingadozásában, vagy közvetett módon az aszályos időjárásban is, azonban a lényeg az, hogy a keverékekkel nem lehet elérni a megfelelő hatékonyságot.” (5. OLDAL) „Aranybetűkkel írtak soroznvi klitikát Vác város történetébe okoztak örömét az NB I-be jutott Izzó labdarúgói, akik a pályán elsők lettek, majd a zöld asztalnál a második helyre szorultak. Ez a tény semmit nem von le a siker értékéből.” (7. OLDAL) Csödejárás :Több probléma még csak ezután vár megoldásra, 960 embert elhea VAEV-nél lverni — ennyire csökkent a létszám — nem kis feladat. Könnyebben találhatnak új munkahelyre a kőművesek, villanyszerelők és kubikosok, de az alkalmazottak, köztük a műszaki szakemberek iránt kisebb a kereslet.”, (8. OLDAL) A megyei népfrontbizottság ülése Új titkárt választottak Hétfőn a mozgalom megyei székházában ülést tartott a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága. A testület munkájában részt vett Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára is. A jóváhagyott napirendnek megfelelően a tagok először személyi kérdésekben döntöttek. A megyei népfrontbizottság titkára, Rákóczi László — aki már hosszabb ideje betegsége miatt nem tudta ellátni munkáját —, egészségügyi okok miatti nyugállományba kényszerülése miatt kérte felmentését tiszte és elnökségi tagsága alól. A testület ezt megadta, egyben az érintett tevékenységéért köszönetet mondott. Kovács Antalné, a bizottság elnöke terjesztette be ezt követően — egyetértésben a megyei párt-végrehajtó bizottsággal és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságával — az új titkárra vonatkozó javaslatot, amelyet megtárgyalt és elfogadott a gyei népfrontelnökség. A mejelölt Romhányi András, aki tizenhárom esztendeje Budapest XII. kerületének népfronttitkára. Több felszólalás elhangzása után — s a szót kérők sorában ott volt dr. Balogh Pál, a testület tagja, a megyei pártbizottság titkára és Ribánszki Róbert is — a megyei népfrontbizottság egyhangúlag kooptálta soraiba Romhányi Andrást, megválasztotta az elnökség tagjának és a bizottság titkárának. Az elfogadott napirend második pontjaként ezt követően a bizottság tájékoztatót hallgatott meg a közelmúltban megalakult két testület, a megyei családvédelmi tanács, illetve a megyei cigánytanács létrejötte körülményeiről, összetételéről, s annak a programnak a főbb jellemzőiről, amelynek alapján — figyelemmel a hasonló országos testületek létrejöttére és ajánlásaira is — munkához kezdenek. Talán-talán csillapul az a veszedelmes lendület, amelyet a megye ipari üzemeinek többségében volt lehetséges tapasztalni az év első negyedében a legerőteljesebben, de még áprilisban és májusban is. veszedelmessége A lendület általánosságában rejlett. Azt örvendetesnek könyvelhetjük el, ha a korábbiakhoz képest megnövekszik a termékkibocsátás — és ez történt, a 6,6 százalékos gyarapodás hosszú ideje nem észlelt mértékű bővülést jelzett —, abban azonban, mint időzített robbanószerkezetben a késleltető óramű, veszedelem rejlik, hogy ezer keresetek azokon a területeken is hízni kezdtek, ahol azt nem igazolta, nem fedezte a teljesítmény...! Teljesen laikusak természetesen nem vagyunk, azaz tudjuk, a kapcsolódó, a kiszolgáló tevékenységek — így elsőként említendőként a gépbeállítók, a karbantartók munkája — némelyikének meghatározó szerepe van a végtermék kibocsátásában. Korlátoltságra vallana tehát, ha csakis és kizárólag a legközvetlenebb termelők, a teljesítménybérben elszámoltak csoportjainál vélnénk, ítélnénk jogosnak a keresetnövekedést. Azt azonban téves és ezért veszedelmesnak kell tartanunk, irányhogy mert némi többlet létrejött a termelésben, a forint máris gurul szerteszét; kevéske ugyan, de jut mindenhová. Gazdálkodó egységeken belül éppúgy megfigyelhettük ezt mint egy-egy iparág, iparcsoport vállalatait összehasonlítva. Arra, hogy ami történik, miért így megy végbe, seregnyi az indok. A legfőbb érv az, hogy azért kellett adni, mert máskülönben a kisegítő tevékenységet folytató fizikaiak kilépnének, távozásukkal viszont azonnal megtörhet a termelők, a termelés lendülete, veszélybe kerülhet a folyamatosság. Van ebben igazság? Van. Napjainkban rendkívül nagy nyomás nehezedik minden ipari munkahely — de persze nem csak az ipari munkahelyek — vezetőire a bérek, keresetek növelése érdekében. Ez nyomás — ha beismerjük, a ha nem — sok helyen mármár az ultimátum formáját ölti. A kilépés emlegetésétől a teljesítmény-visszatartáson át a vállalati gazdasági munkaközösség segítségével legalizált többletjövedelem kiköveteléséig, változatosak annak lehetőségei, miként alkudozzanak vezetői? és vezetettek A tény, hogy régóta folyik ilyen béralku, ismert, kevésbé világos azonban az összefüggések kusza szövevényében törhető út iránya. Márpedig erre az útra nagy szükség lenne! Az iparban a fizikai foglalkozásúak kezéhez kifizetett havi átlagbér — az év első negyedét figyelembe véve — 5850 forintot tett ki. Amit, lássuk be, nem tarthatunk hatalmas összegnek, még akkor sem, ha tudjuk, az átlag elfedi a nyolc-, tizenkétezer forintos kereseteket, de persze eltakarja — és erről ritkábban szól, mint kellene, a fáma — a három és fél, négyezer forintnyi béreket is. Pontosan azért kellene az összefüggések kusza szövevényében utat nyitni, hogy többet fizethessenek a munkahelyek. Azoknak, akik rászolgálnak a követelmények teljesítésével erre a többre. Az útnyitás azonban nem a vállalatok jogköre, lehetősége ! Ma furcsa hármas tagozódásnak vagyunk tanúi, s ezt a tagozódást az érdekmozgások szem elől vesztése hozta létre. A népgazdasági érdekek a pénzügyi egyensúly elsődlegességét — azaz a bérgazdálkodás kemény kézben tartását — diktálják. A munkavállaló célja a nagyobb összegű kereset, hiszen munkaereje újratermelésének költségei folyamatosan emelkednek. A kettő között ott a munkaidő, a vállalat. Vélhetnénk, szerepe az érdekegyeztetőé, mert erre veszi rá az érdekeltsége. Nem veszi rá, mert nincsen ilyen érdekeltsége ! Abban érdekelt, hogy megtartsa az embereit,, esetleges új feladataihoz további munkavállalókat nyerjen meg. Ez az érdekeltsége a vállalatnak olyannyira elsődleges — hiszen a megtervezett árbevételre, jövedelemre csakis kellő számú munkavállaló megléte esetén tehet szert —, hogy keresztezve a hosszú távú érdekeket, a cég gyakran feladja holnaputánját, közvetlen holnapja hangoztatva.mindenhatóságát kereszteződő érdekeink nem különlegességek, hanem természetes jellemzői a haladásnak. A különlegesség abban van — és az év eddig eltelt része erre figyelmeztet —, hogy a népgazdasági érdek sorozatosan visszakozik, a pénzügyi egyensúly nem javul kellő mértékben, a kiáramló pénz egy részének nincsen meg a fedezete. Ráadásul a bérek emelésére ható nyomás miatt háttérben maradnak olyan érdekek, mint a teljesítmények fokozása, műszaki fejlesztés. Csoda-e, a ha a rosszul vetett ágyban álmatlanul forgolódunk?! Mészáros Ottó KERESZTEZIK