Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
1990. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Az ártatlanság vélelme Kellemetlen helyzetben a vezetők Csak forgatom a legalább 20 oldalas anyagot, amely arról szól, hogy Béla Balázs, az Óbuda Mgtsz Budalift ágazatának vezetője adócsalást, csalást és okirathamisításokat követett el. Hogy mindezt a rendőrség megállapította. Hogy visszaél a hazalmával, goromba, igazságtalan, a felelősséget másokra áthárító. Hogy az ágazat hat emberéből négy már háromszor írt levelet Szabó Istvánnak, az Óbuda Tsz elnökének, de hónapokon át semmi nem történt, Béla Balázs pedig pokollá teszi az életüket, ezért végső menedékért a sajtóhoz fordulnak. Nos, közel két évtized alatt volt módomban megtanulni, hogy egy ügyben nem angyalok és ördögö állnak egymással szemben. Részletezzük a panasztevők, Szente László, Horváth Tibor, Jakatics Róbert és Pálfalvi Lászlóné vádjait. Idézet a lapunknak küldött levélből. ..Béla Balázs, az Óbuda Mgtsz Budalift ágazatának vezetője éves szinten kb. 1,5 millió Ft bruttó jövedelemmel rendelkezik, de ez sem volt neki elég és ezért jövedelmének növelésére az alábbi módot választotta : — Egyik barátjának, Sasvári Illésnek a feleségét, önhatalmúan, fiktív módon alkalmazta 1987. szeptember és 1989. február között, mely időszakban Sasváriné még a fizetéséért sem járt be a munkahelyére, mert a részére Béla Balázs által kiutalt fizetést, prémiumot, jutalékot Béla Balázs vette fel. — Béla Balázs a hozzá beosztott alkalmazottak, Jakatics Róbert, Komlódi Ilona, Koppányi Béla és Szente László nevére utalt ki nagy összegű prémiumokat, melyeket saját maga vett fel. — Béla Balázs 1988 első negyedévében, továbbá augusztus, szeptember, október hónapokban nem rendelkezett személygépkocsival, de a személygépkocsi „használatáért” az átalánydíjat ezen hónapokra is felvette. Mint a rendőrségi vizsgálat során kiderült, a fenti „módszerekkel” kb. 800 ezer forint értékben károsította meg az Óbuda Tsz-t, a beosztottakat és az adóhatóságot. Mivel a Budalift ágazatnál a munkahelyi légkör a vezető személyiségéből eredően eleve feszült volt, a rendőrségi vizsgálatot követően, 1989. május 17-e óta elviselhetetlenné vált, ezért közösségünk az azóta eltelt időben három alkalommal fordult írásban a tsz vezetőségéhez. Ezen írásbeli beadványok, illetve a sajtóhoz címzett levelünk egy-egy másolati példányát mellékelem, hogy a lehetőségekhez képest hiteles képet tudjak adni. Itt kívánom elmondani, hogy a nyomozást vezető rendőrtiszt, dr. Jován László is úgy nyilatkozott, hogy az üggyel kapcsolatos részleteket szívesen megvilágítja.” A sajtóhoz írott levelet további három követte Szabó Istvánnak, az Óbuda Tsz. elnökének és Tatár Tamásnak, az ellenőrzőbizottság elnökének. Szente László és társai kifejtik, hogy az 1989. június 23-án, július 26-án és október 26-án elküldött leveleikre senki nem reagált. Pedig október 9. óta az ügyészi vádirat is a kezükben van, amely csalás, okirathamisítás és adócsalás alapján indítványozza a vádemelést. Az álláspontjuk szerint a tsz vezetőségének legalábbis fel kellett volna függeszteni Béla Balázst. Jellemző, írják továbbá, hogy mindössze egy beszélgetésre hívta meg az elnök egyikőjüket, ahol a „képviselő” mindenről beszámolt, de érdemi intézkedés nem történt. Mit mond dr. Jován László rendőrtiszt, aki a nyomozást vezette? — A nyomozás az adócsalást, a csalást és az okirathamisításokat bizonyította. A jogtalan kocsihasználatot nem. A rendőrség az anyagot átadta az illetékes ügyészségnek. A vádiratot még nem kaptuk meg, az Óbuda Tsz-t viszont értesítettük. Bár az ártatlanság vélelmét ismerem, mégis egyetértek Szente Lászlóékkal: Béla Balázst minimum fel kellett volna függeszteni. Igaz, erre nincs jogszabály, de létezik az etika. A következő illetékes Tatár Tamás, az Óbuda Tsz ellenőrzőbizottságának az elnöke: — Az ügyészség írásba adta, hogy vádat emel Béla Balázs ellen. Azonban míg érvényes bírói ítélet nem születik, ártatlan. Egyébként a Budalift a legeredményesebb ágazata a szövetkezetnek. — Ám ezt nem a vezetőjének köszönheti, állítja a 6 fős létszámból 4. — Erről is, meg a Béla Balázs vezetői módszereiről is lehet vitatkozni, ám a bírói ítéletet megvárjuk. — S miért hagyták válasz nélkül a dolgozók leveleit? — Valóban nem írtunk, de Szabó István találkozott Szente Lászlóval. Szente László: — Rövid beszélgetés volt az elnök meg közöttem. Azt mondta, hogy nekünk ezt a problémát régen jelenteni kellett volna. De lám, azóta sem történt intézkedés. Szabó István elnök: — Kértem az ügyészségtől az anyagot. Sajnos nem adták ki. Az ügy nekünk is kellemetlen, de a bírósági ítéletet meg kell várjuk. Vicsotka Mihály Az érdi hídon Mint tegnapi lapunkban megírtuk, Érd határában január elején egy szabálytalanul vontatott munkagép gémje beleakadt a vasúti hidba és súlyosan megrongálta azt. A szerkezetet csak műhelyben lehet javítani, ezért kedden leemelték és vasúton a MÁV speciális bázisára szállították, helyére pedig ideiglenes jelleggel egy másik elemet raktak fel a vasút szakemberei tegnap reggel. Ezen a részen azonban az eredeti híd megjavításáig — feltehetően április végéig, május elejéig — sebességkorlátozás lesz érvényben, ezért a Budapestről Érd felé tartó vonatok várhatóan 5-6 percet késnek majd. Felvételeink az ideiglenes elem beemelésénél készültek (Hancsovszki János felvételei) A kereskedelem szerint megfelelő írott malaszt a tanács felelőssége Közszájon forog a Bausz-nagyária magyarított változata: Eladó az egész ország... Miért csodálkozunk akkor, hogy nincs mozi Törökbálinton? A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat, miután alaposan lelakta az e célra rendelt épületét, egyszerűen eladta a Mezépszernek, amely munkásszállást csinált a volt moziból. Pótlásként nagyvonalúan felajánlotta a művelődési háznak, hogy előadásonként 1500 forintért szállít keskenyfilmet a háznak. Köszönték szépen... (Maradt még humora a tanácselnöknek, Gigler Józsefnek, aki hozzáfűzte, örültünk, hogy egyáltalán értesítettek a dologról minket.) Ezután már nemcsak az élelmiszerüzleteket, de még inkább az ABC-ket kellene eladni. Mert azok üzemeltetése sem szolgálja a nagyközségek lakóinak zavartalan ellátását. Állítólag szintén gazdaságossági szempontok miatt csupán egy műszakban dolgoznak. Hát hogy a fenébe lenne gazdaságos egy több száz négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység munkája, amely 8 órában dolgozik? Hogy nincs elegendő kereskedő? Tessék mondani, érdekelje a vásárlót, hogyan működteti belső gazdálkodási rendszerét a nagyvállalat, a NYÉK (a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat), hogy megérje nála dolgozni? Ilyen értelemben jogos a tanácstitkár, Cséki Edit szentenciája: Törökbálintot a magánkereskedők látják el közszükségleti napi cikkekkel. Megnézhetnénk magunkat, ha nem lennének. Pedig amúgy a hálózat megfelelő lene, mert a tíz magánkereskedés mellett kilenc NYÉK-bolt, közöttük két nagy ABC és a Csemege Vállalat közelmúltban, a kempingnél épített, de kizárólag nyáron nyitva tartó marketje szolgálhatná a nagyközség lakosságát. Mindemellett, a szakszervezetnek sikerült kiharcolnia, hogy karácsonykor, december 24-én egyetlen élelmiszerbolt legyen nyitva egész Törökbálint területén. (Elképzelhetőek az állapotok nyáron, a szabadságolások idején.) Ezek után igazolva láttam annak a középkorú asszonynak, akivel a minap kora este Törökbálintra utaztam a 72-es autóbuszon, a nem éppen kényelmes, de előrelátó beszerzési módszerét. Felpakolva szállt fel, segítettem ölben tartani a cekkereket, szóba elegyedtünk. Elmondta, hogy valamennyi friss élelmiszert a fővárosból hordja haza, mert bizonytalan, hogy otthon mihez jut hozzá. Hát ez az’ Az ellátás dolgában törvényben előírt felelőssége kizárólag a helyi tanácsnak van. Az idejét múlt tanácstörvény 10. paragrafusának első bekezdése értelmében a helyi igazgatóságnak kell gondoskodnia a lakosság művelődési, egészségügyi, lakás, kommunális és kereskedelmi, valamint egyéb szolgáltatások szervezéséről... Csakhogy amikor ez a törvény megszületett, a tanácsnak még voltak eszközei mindehhez. De most mije van? Igaz, Törökbálinton néhány éve még beszállhattak 4 millió forinttal a NYÉK 10. számú ABC-jének építésébe. Most ráadásul ez a néhány millió is bánja a rossz ellátást. Nem is ez a megoldás útja. Még az sem, hogy gondoltak arra, hozzájárulnak a kereskedők bérezéséhez, vagy premizálásához. Osztottak, szoroztak, de sajnos nincs miből.Ezekben a hetekben, hónapokban a maguk intézményeinek fenntartási költsége is gondot okoz. Mert pillanatnyilag még nem látszik, elegendő lesz-e az áremelkedések pótlására, legalább a szinten tartáshoz az ígérkező pluszbevétel. Egyelőre nem sok biztos támpontjuk van a költségvetés összeállításához. ln De térjünk vissza az elégtekereskedelmi, főként az élelmiszer-ellátásra. Persze, hogy látja, érzi a maga bőrén is a tanács — a választott testület meg az apparátus —, hogy baj van a mindennapi beszerzéssel. 1988 októbere óta rendszeresen ellenőrzik a boltok árukészletét. Tapasztalataik szerint a magánkereskedőik sokkal kisebb helyiségekben sokkal jobb kínálattal várják vevőiket, mint az állami vállalat boltjai. A probléma megoldása érdekében éppen egy esztendeje megbeszélést hívtak össze az érintettek részvételével, amely eredménytelenül zárult. Ugyanis a meghívott vállalatok központjai nem tartották szükségesnek a képviseltetést. A boltvezetők pedig sorolták az unalomig ismert magukét: rendszertelen a szállítás, nagy a munkaerőhiány és emiatt a túlterheltség. Azóta a helyzet változatlan, így a tanács végrehajtó bizottsága a múlt év végén beszámoltatta — rosszul fogalmaztam, elnézést, mert ehhez sincs joga, csupán tájékoztatásra kérte fel — az ellátással megbízott állami vállalat, a NYÉK vezetőjét. Az 50-55 gépelt soros tájékoztató lényege, hogy „törekednek”, az „ellátás kielégítése megfelelő”. Néhány sorral lentebb viszont „A tartósan csökkent létszámmal üzemelő boltok már nem tudják a rájuk nehezedő feladatokat maradéktalanul ellátni.” Hát csoda? Ha nem fizetnék nekik? Egy szintén lényeges mondatot még idézünk a tájékoztatóból: „A forgalom dinamikája az előző évhez képest lelassult..., nagyközségi szinten kisebb mértékben realizálódott a forgalmunk, mint a vállalati szintű növekedés volt." Ez magyarul annyit jelent: csökkent a törökbálinti NYÉK-üzletek forgalma. Valóban nem vették észre, hogy ez minősíti is az állami vállalat munkáját? Az okos vásárló harmadszor már nem megy be egy gyenge kínálatú boltba. Aztán a nyitva tartás rendje is szabályozza a forgalmat; senki nem számít arra a kereskedésre, amelyik nem számol vele, a vásárlóval. Igen ám, csakhogy akkor hol vásároljanak? Egyáltalán ki lássa el maradéktalanul Törökbálint lakosságát? No és az összes többi települést, ahol ugyancsak a NYÉK az úr. Nyekk. Kádár Edit Ki csapta be az ócsai lakatosokat? A bűnös megijedt a nyilvánosságtól Még az elmúlt év végén kaptuk a levelet Szűcs Ferenc lakatostól, aki az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet Németh úti majorjában, az ipari igazgatóság villanyszerelő részlegében dolgozik. Olvasónk felháborodva tudatta velünk, hogy ő és a részleg több dolgozója közel háromszáz vasszék fémvázát készítették el másodállásban a budapesti székhelyű Foltvp kisszövetkezet megrendelésére. A munkát 1988 szeptemberében befejezték, az érte járó 346 ezer 981 forintot viszont mind a mai napig nem kapták meg! Hiába tettek bejelentést tavaly a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál (egy évvel a vállalt feladat teljesítése után), azzal utasították el a vizsgálatot, konkrét tények birtokában, az ügy a bíróságra tartozik. Úgy látszik, az ócsai lakatosok senkitől sem kaptak érdemi segítséget. Sőt! Olyannyira sűrű homály fedte az ügyet, hogy másfél évvel egész a számla elküldése után még a fővállalkozó Épületgépészeti és Cserépkályhaépítő Általános Szakipari Kisszövetkezet — a továbbiakban ÉCSÁSZ — pontos címét sem sikerült megszerezniük. Hallgat az ÉCSÁSZ A Fortyp pedig nem fizetett, mert arra hivatkoztak, hogy jogelődjük 40 millió forintos veszteséggel csődbe ment, nekik viszont az ÉCSÁSZ nem fizette ki az elvégzett munkáért járó pénzt. Az ócsai lakatosok végső kétségbeesésükben a sajtó nyilvánosságához fordultak segítségért, mert képtelenek voltak belenyugodni abba, hogy tisztességesen elvégzett munkájukért nem kapják meg járandóságukat. Ezek után elsőként a Fortypnál érdeklődtünk, ahol Bot Emilné irodavezető adott tájékoztatást az ügyről. Elmondta, hogy elküldték az ÉCSÁSZ-nak a fizetési hagyást 1988. szeptember meg27- én, majd október 10-én, de az átutalás nem érkezett meg Foltyphoz, ezért bírósági végzést kértek az ÉCSÁSZ ellen. A címzett azonban egyetlen felszólításra sem reagált! Dr. Barta Andrea, a Foltyp jogi képviselője nem is emlékszik az ügyre, mert az nem került bíróság elé! ő egyébként csak 1988 márciusától tölti be tisztét(!), elődje viszont meglehetősen hiányos archívumot hagyott hátra. Ezért időt kért a dokumentumok felkutatására, egyben ígéretet tett arra, hogy Foltyp nevében azonnal elinadítja a bírósági eljárást az ÉCSÁSZ ellen. Eltűnt a szám. Ezt követően már nem lepődtünk meg azon, hogy Simonics József, az ÉCSÁSZ elnöke nem tudott semmit az ócsai lakatosok négyszázezer forintjáról. De azt elmondta, hogy a korábbi elnök díjba ment, az utódja nyugmeghalt, s ő még csak fél éve vette át a kisszövetkezet ügyeinek intézését. Nyomát sem találta annak, hogy az ócsai lakatosok, vagy akár a Foltyp bármiféle követelést nyújtottak volna be( !). Viszont Bot Emilné, Foltyp irodavezetője meglepő a hírrel szolgált. Megtudtuk tőle, hogy 1990. január 4-én megérkezett a Budapest Bank Rt. dabasi fiókjába az ÉCSÁSZ átutalása és másnap már aláírták a pénzt a Fortyp számlájára! Érdekesség, hogy az ÉCSÁSZ előbb 1989. december 21-vel tervezte feladni az átutalást (ennek nyoma van!), majd átírták a dátumot 1990. január 3-ra. Hogy ez a vacilálás mit jelent, azt persze csak találgatjuk, amint azt is, hogy miért kellett másfél évet várni a kifizetésre; hogy nem tudott a Fortyp jogi képviselője az ügyről, amikor ő 1988. márciusától tölti be ezt az állását, s az ócsai lakatosok ugyanabban az évben, augusztus—szeptemberben gyártották le a székvázakat a Foltyp megrendelésére ? ! Az is érdekes, hogy az ÉCSÁSZ elnöke nyomát sem találta a Foltyp követelésének, miközben másnap megtudtuk, mégis átutalták a pénzt! A Foltyp irodavezetője szerint valószínűleg azért fizetett mégis az ÉCSÁSZ, mert az ottani vezetők tartottak a nyilvánosságtól. Mi hadd legyünk szerényebbek. Szerintünk azért tudott fizetni az ÉCSÁSZ, mert nemrég eladtak egy telepet 20 millió forintért, megkezdték adósságaik törlesztését. Kamat is járna Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy talán kamatot is fizethetnének a másfél évig használt pénz után ... Aszódi László Antal Budaörs, Szabadság. Január 20-án 6: A kém, aki szeretett engem (szin., ang. kémfilm) ; 21-én 6: Tuti dolog (szin., mb. am.); 22-én 6: Nindzsák harca (szin., jap. kalandfilm); 23-án 6: Hannah és nővérei (szín., mb. am.). Dabas, Kossuth. Január 19-én 6: Rendőrakadémia I. (szín., am. víg.) ; 19—20., 6: Piedone Hongkongban (szín., mb. dl. vígj.) ; 21- én 4: Végtelen történet (szín, mb. NSZK-mesefilm) ; 21-én 6: Rendőrakadémia II. (szín., am. vígj.); 22- én 6: Kutyám. Jerry Lee (szín., mb. am. vígj.). Dunakeszi, Vörös Csillag; 17-én 3,6, 8 és 18-án 8: A hekus (szín., mb. am. krimi); 18-án */46: Jézus Krisztus horoszkópja (szín. magy.) ; 19—21-én V 34: A Birodalom visszavág (szin., mb. am. sci-fi) ; 19—20-án */«•. *: Ikrek (szín., mb. am. vígj.); 21—22.. ./,«, 8: Willow (szín., mb. am. fant. kalandfilm) ; 23- án ViG: Kiálts: Szabadsági (szin. ang.). Érd, műv. ház. 18-án V:6: Call girl ötszázért (szín., mb. am. bűnügyi vígj.): 21-én V:4: Vili, a veréb (szín. magy. rajzf.) : 21-én ‘,6. >,8: Vámpírok Velencében (szín., mb. olasz horror) : 22-én 16, v-8: Ne ébreszd fel az alvó zsarut! (Szín., mb. fr. krimi). Gyál, Dózsa. 19-én l/26: Call girl ötszázért (szín., mb. am. bűnv. vígj.); 20-án ■/,*: Tőzsdecápák (szín., mb. am.); 21-én y.6: Rendőrsztori (szín. hongkongi) : 22-23- án 6: A denevérember (szín., mb. am. sci-fi). Nagykáta, Rákóczi. Panoráma mozi-video: 18-én 6: Az amerikai nindzsa (szín., mb. am. akciói.); 19- én 6: A kukkoló (szín., mb. am. erőt. krimi); 20-án 6: Murphy törvénye (szín., mb. am. akció) ; 20- án 8: Provokáció (szín., mb. ol. erőt.); 21-én 6: USA-invázió (szín., mb. am. akciófilm) ; 21-én 8 : Lámpaláz (szín., pl. horror) ; 22-én 6: A megtorló (szín., mb. am. akciófilm) ; 22-én 8 : Amerikai rémregény (szín., hangbemondásos amerikai horror). Pomáz, Szabadság. 19-én 6: A magányos zsaru (szín., mb. fr. krimi); 20—21-én 6: Emmanuelle (szín., fr. erőt.); 22-én 6: Az utolsó császár I—II. (szín., mb. fr.— pl. tört.). Ráckeve, Szabadság. 20—21-én 8, 8: Aszok ásza (szín., mb. fr. filmvígj.); 21-én 4: Őslények országa (szín., mb. am. rajzf.) ; 22-én 6, 8 és 23-án 6 : Leszámolás (szín., mb. am. krimi). Szigetszentmiklós, Kossuth. 19- én 6, 8: Tőzsdecápák (szín., mb. am.) ; 20-án 6, 8 és 21-én 6 : Road house (szín., zen. am.); 22-én 6: Dumbó (szín., mb. am. rajzf.). Szentendre, Duna-korzó. 18-19- én 5, 7 : Rémálom az Elm utcában (szín., mb. am. horror) ; 20-21- én 3: Oz, a csodák csodája (szín., mb. am. mesef.) ; 22-én 5, 7: A magányos zsaru (szín., fr. krimi). Százhalombatta, Műv. Központ. 20-án 6: Indiana Jones és a végzet temploma (szín., am. kalandf.); 20—21-én 6 : Mélytengeri szörnyeteg (szín., mb. am. fant. kal.film) ; 21-én 4: A diktátor (am. filmburleszk) ; 22—23-án 6: Szellemirtók II. (szín., mb. am. horrorparódia) .