Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA Megpecsételődött a Zeneműkiadó sorsa? Igazodjon a törvénykezés, ne Bartók! (Folytatás az I. oldalról) A megoldást önnel, mint a témában érintett szervezetek képviselőjével a tulajdonosi szervezet egyeztetni fogja.” Ez ígérettel (és a művelődési minisztérium ígéreteivel) ellentétes hírről kérdeztük Durkó Zsolt zeneszerzőt, aki zeneszerző társaival már megállapodott egy pénteki tárgyalás időpontjában Csépi Lajossal, az ÁV Rt. igazgatójával, és egy hétfői kerekasztal-tárgyalásról az MKM illetékeseivel, a szerződés megváltoztatása érdekében. Az első megdöbbenés után a következőket mondta Durkó Zsolt: Nemzeti jelkép — Nem lehet legitimnek elismerni semmilyen törvénykezést, amely nem védi a nemzet legmagasabb szellemi és művészeti értékeit, mert Magyarországnak ennél nem lehet magasabbrendű érdeke. Bartókhoz kell igazítani a törvénykezést, és nem fordítva. Mert Bartók gyakorlatilag nemzeti jelkép, éppúgy, mint az országzászlónk, amelyet nem bízhatunk idegen kézre. Márpedig ez a privatizáció azt jelentené. Majd a szerződésnek érdekeinket súlyosan csorbító gyakorlati következményeiről szólt: Élvonalbeli zeneműkiadás — Századeleji zeneműkiadásunk „provinciális” jellege ugyan Bartókot, Kodályt és társaikat arra kényszerítette, hogy külföldi kiadókkal is kössenek műveikre szerződéseket, de a hatvanas-nyolcvanas években hazánkban nemzetközi rangú, az európai országok élvonalába tartozó zeneműkiadás alakult ki, hasonlóan Angliához, Franciaországhoz, Németországhoz, Olaszországhoz és az együttes kiadást folytató skandináv államokhoz. A magyar EMB-hez és az említett országokhoz hasonló zeneműkiadása ugyanakkor Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak és más országoknak nem volt. Akkoriban a magyar vállalat komoly állami támogatást kapott, mert természete szerint a művészi zene kiadása és propagálása szubvencióra szorul. A nyolcvanas évek hibás döntése következtében a támogatást megvonták, és az EMB-t piaci körülmények közötti gazdálkodásra kényszerítették. Ez az európai civilizációkban példátlan döntés ugyan nehéz helyzetbe hozta a zeneműkiadást, aminek főként a kortárs zene korábbi magas színvonalú felkarolása látta kárát, de hírünket és rangunkat még így is fenntartottuk. Hány inta példa kell még? Az EMB „tervezett” privatizációja által igen kérdésessé válik az európai kultúrnemzetek között kivívott pozíciónk fenntartása. Mert Magyar Nemzet-beli interjújában Homálya István, az EMB igazgatója maga is azt nyilatkozta, hogy ha nem érvényesíti az olasz tulajdonosi szempontokat, leváltható, és a külföldi érdekeket kiszolgáló vezetővel helyettesíthető, vagyis, ha a Ricordi már tulajdont szerzett, minden szerződésben vállalt garancia írott malaszt marad. Hadd utaljak példaként a magyar Quint hanglemezgyártó és forgalmazó társaság és az angol EMI társulására: az első időben úgy nézett ki, hogy bevezetik a külföldi piacokon a magyar előadóművészekkel készült felvételeket, de ma már jobbára az EMI saját lemezeinek magyarországi forgalmazásával foglalkozik, azzal viszont nagyon is. Igen valószínű, hogy ugyanez lesz a sorsa az EMB-nek is, ha a szerződés megvalósul. Mert ugyan továbbra is Budapesten fog működni, de a magyar zeneművek és zenepedagógia önálló kiadása szempontjából Spanyolország, Törökország és társaik kategóriájába süllyedünk le, ami nem sokban különbözik a gyarmati státustól! D. Veszelszky Sára Remsey Jenő: Erdei hangverseny (olaj) Nagy elődök nyomdokain Pozsonyi hírmondók Nemrég Pozsonyban jártam — másfél évtized után ismét — az ottani Magyar Kulturális Központ meghívására. Sok minden megváltozott tizenöt év óta: magyar főkonzulátus működik a főpályaudvar közelében s nem messze tőle hangulatos, bár kissé elrejtett helyen Magyar Kulturális Központ is, ahol Széchenyi és Baross Gábor után ottjártamkor Körösi Csoma Sándorról tartottak ünnepi megemlékezést. Jómagam is előadóként vendégeskedtem náluk. Már az előadás előtt találkoztam Lacza Tihamérra, a pozsonyi A Hét főszerkesztőjével: ő keresett meg, hogy a pozsonyi rádió magyar adásának nyilatkozzam. A rokonszenves fiatal főszerkesztő — aki különben műszaki értelmiségi, de nagyon otthonos a humán műveltségben is — átnyújtott mindjárt egy köteget a képes „közéleti és kulturális hetilap”-ból, A Hét- ből, amely most megújulva, 34 oldalon, igen gazdag tartalom mai jelenik meg. Elég belelapoznunk, hogy lássuk, milyen fontos szerepet tölt be a felvidéki magyarság kulturális öntudatának ápolásában. Ennek leghatásosabb, példamutató eszköze az „Állj meg vándor...” rovat, amely az Együttélés mozgalom támogatásával, a hátlapon egész oldalas színes képen mutat be egyegy felvidéki magyar építészeti, történelmi vagy néprajzi emléket, a belső oldalon pedig részletes ismertetést közöl róla szakavatott írók tollából. Ki tudta például, hogy az ipolybalogi templom tornyának csúcsán (akárcsak a pozsonyi Szent Márton-székesegyházon) a magyar Szent Korona mása látható, annak emlékére, hogy Károly Róbert magyar és Vencel cseh uralkodó trónviszálya idején a koronát egy éjszakán át ebben a templomban őrizték. De hadd említsünk néhányat még ebből a magyarországiak számára is tanulságos és követendő sorozatból: a XVI. század második felében épült kisgéresi pincesor, az egykor híres kisgéres-királyhelmeci borvidék emléke, vagy a Pozsony megyei Szentkirályfa egykori Pálffykastélyának kertjében a méhészskanzen, a Csontváry festményeiről ismert gácsi várkastély a gótikus Szent György-templommal a 300 éves tölgyfa harangtoronnyal, vagy a Somorja és Dunaszerdahely közötti úton az érdekes feliratú 49-es honvédsír, Klapka tábornok hét honvédjének nevével, de sok új adattal szolgál az ismertebb műemlékekről is, pl. a garamszentbenedeki apátsági templomról, a boldogfai s abényi templomról, körkápolnáról. S mivel több helyünk nincs, csak néhány mozaikkocka, amely sejteti azt az értékes munkát, amelyet az egyetemes magyarság érdekében is végez . Hét: Pünkösdi vámkerékállítás — hagyományőrzés Gután; Szombathy Viktor emlékest Budapesten; a 20 éve elhunyt Szabó Gyula, felvidéki festőművész munkássága; Janus Pannonius emlékezete, Barangolás a régi Madách-birtokokon, komáromi találkozás Tollas Tiborral, Szilassy Aladár, a magyar cserkészet megalapítója; Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok, Bartók Béla egy pozsonyi emlékezetében; Keresztény szellemiség és magyarságtudat; Egyetlen várunk az anyanyelv; Híd Léva és Budapest között... és a többi, és a többi. Lacza Tihamérral beszélgetve derül ki, hogy három évvel ezelőtt 1991 februárjában hivatalosan is megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság (mintegy száz fizető taggal) elsősorban műszaki értelmiségiek s természettudósok, orvosok közreműködésével, de történészek, közgazdászok is tartoznak soraikba. (A társaság alelnöke maga A Hét főszerkesztője). Készülnek egy szlovákiai magyar Ki kicsoda? kiadására is. A fő cél pedig a felvidéki — révkomáromi — magyar egyetem megteremtése, református teológiai fakultással. Pozsony, az egykori magyar koronázó város a magyar hírlapírásnak is bölcsője volt: itt indult meg több mint kétszáz éve, 1780-ban az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó, amely pl. pályázatot írt ki a magyar néphagyományok gyűjtésére. A pozsonyi A Hét méltán lép a nagy elődök nyomába, példát mutatva sok tekintetben az anyaországi magyarságnak is. Illő, hogy számon tartsuk, előfizessük, olvassuk, minden táján a nagyvilágnak. (A Szerkesztőség címe: 81544 Bratislava, Obchodná. 7.) Szilágyi Ferenc Krasznahorka vára Farkas Ottó felvétele 1994. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK A vajdasági magyarokért Koncert a Mátyás-templomban A Magyarságmentési Misszió Alapítvány jótékonysági koncertet rendez a Mátyás-templomban február 13-án, vasárnap a 12 órai szentmisét követően. A koncert szervezői — a Magyarságmentési Misszió Alapítvány, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debreceni Tagozata és a debreceni Családsegítő Szolgálat — a délszláv háború elítélésére, megfékezésére kívánják felhívni a figyelmet. A jótékonysági koncert fővédnökei: Jeszenszky Géza külügyminiszter, Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke és Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja, a Páneurópai Unió elnöke. A műsorban fellép a temesvári Carmina Dacica női kar, a debreceni Vox Juventus gyermekkar és a Maróthy György Pedagógus Kórus. A bevételből a vajdasági magyarok segítését és az újjáépítés pénzügyi alapjaihoz való hozzájárulást tervezik. / Turnén az Állami Népi Együttes Az elmúlt egy hónapban huszonöt előadást tartott északamerikai turnéjának keretében a Magyar Állami Népi Együttes: szinte valamennyi helyszínen telt ház előtt szerepelt — közölte Serfőző Sándor, az együttes vezető képviselője. A hatvannégy tagú, jelentős részben megfiatalodott társulat negyedik alkalommal járja be Észak-Amerikát. A mostani, három hónapos turné során több mint hatvan városban lépnek fel. Az út eddigi lefolyásáról tájékoztatva Serfőző Sándor elmondta, hogy az együttes tagjai rendkívüli önfegyelemmel viselik az állandó utazás és fellépés fáradalmait. Hozzátette, hogy külön lelket önt beléjük a közönség lelkesedése és a helybeli magyar közösségek szíves vendéglátása. Az együttes előadásait eddig mintegy harmincezren tekintették meg: a turné eltelt egy harmadában az Egyesült Államok északkeleti részét, illetve a kanadai Ontario tartományt keresték fel (csaknem ötezer kilométert megtéve). Érdekességként megemlítette, hogy a társulat a nyár folyamán nemzetközi koreográfustábort szervez, ahová a helyi együttesek képviselőit is meghívták. Elmondta azt is, hogy jelentkezett náluk a washingtoni 71.ízű tánccsoport egyik tagja, mégpedig azzal a kéréssel, hogy szeretné pályafutását az Állami Népi Együttesben folytatni. — Ki is próbáltuk és szakmailag tényleg megfelel. Az egészben az az érdekes, hogy a kislány tősgyökeres amerikai — mondta Serfőző Sándor. Filmművészetünk jövőjéért A Magyar Történelmi Film Alapítvány az idén is 350 millió forintot kapott, hogy támogassa azokat a pályázókat, akik dokumentum-, illetve játékfilmjeikben az 1956. utáni korszakot, a határon túl élő magyarok életét és más XX. századi témákat dolgoznak fel. Az alapítvány segítséget nyújt archiválásához és kordokumentumok rögzítéséhez is — jelentették be a kuratórium tagjai a tegnapi sajtótájékoztatón. Évente 2-3 pályázati felhívást tesznek közzé. Az idei első, még tavalyról áthúzódó pályázat határideje lezárult, de a körülbelül 150 mű elbírálása még folyamatban van. A 25. Magyar Filmszemle 127 dokumentumfilmjének egyharmdát támogatta az alapítvány. Úgy vélik, ezeket az alkotásokat elsősoron a televízióban kellene vetíteni. Az egri érseki palota egyik szárnyában található az Érseki Múzeum. A főegyházmegye a Dobó István Vármúzeum szakembereinek segítségével valósította meg az értékes gyűjtemény bemutatását. Az itt kiállított liturgikus tárgyak — ruhák, szobrok, festmények és könyvek — kötődnek a korábbi egri püspökök és érsekek mindennapjaihoz. Képünkön szecessziós stílusú papi ruha látható (MTI-felvétel)