Pesti Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 66-91. szám)

1990-07-23 / 84. szám

H • Í • R • E • K AZ ÁLLAMOSÍTOTT HÁZAK, üzletek volt tulajdonosainak kártalanítását is tervezik a kisgazdák, ám ezt az ország jelenlegi helyzetében rövid időn belül nem tartják lehetségesnek. Semmiképpen sem mondanak le azonban a parasztságot ért sérelmek jóvátételéről. A helyhatósági választások eredménye, azaz — legalábbis vidéken — a Kisgazdapárt döntő győzelme igazolni fogja, hogy a párt földprogramja megegyezik a lakosság nagy részének óhajával. Egyebek között ezt hangsúlyozta — csaknem ezer résztvevő tetszésnyilvánítása mellett — Nagy Ferenc József pártelnök és Gerbovits Jenő főtitkárhelyettes vasárnap, a soltvadkerti sportcsarnokban rendezett kisgazdapárti nagygyűlésen. A szónokok szerint a földtulajdon rendezésében a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok alapjaiban már egyetértenek, részletkérdésekben viszont viták vannak a Kisgazdapárt és a többi politikai erő között. AUSZTRIA LOTTÓ A teljes Ausztria lottó nyereményösszege 34 821 573,74 schilling. Ebből a 6- osra 10 446 472,13 schilling jut. A nyerőszámok: 6, 10, 11, 13, 32, 43. A pótszám: 39. A teljes Joker fogadási díj: 15 130 416,16 schilling. Ez az első nyerőosztály a Joker 2 269 562,42 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti Joker-szám a következő: 075918. I. évfolyam 84. szám PestiHírlap 16 ___________D. H. G.___________ A Magyar Demokrata Fórum falunapot rendezett vasárnap Lakiteleken. Délelőtt kilenckor a Piactéren, a bográcsokban már javában főtt a birkahús. A nép az egyik kisebb épület előtt gyülekezett, hogy vehessen még az ebédjegyből, amelyből alig maradt mára néhány darab, hisz az étteremben egy adag birkapörkölt ára 120, míg itt csak hatvan. — Kilenc birkát vágtak a gazdák — magyarázta az állomásfőnök, Kiss István —, pedig először csak kettőt terveztek. Hiába, első ilyen rendezvény ez a faluban, lassacskán derült csak ki, hogy jóval többet is vághattunk volna, sőt, mint látja, ma reggel már nem lehet az ebédjegyekből venni. Kilenc mázsa krumplit hámoztak meg az asszonyok, amely körülbelül ezer adaghoz elég. A falut reggel óta egy autó járja, tetejére két hangszórót erősítettek, azon hirdetik a programokat: népművészeti kiállítást és vásárt, hőlégballon- és sárkányrepülést, mezőgazdasági kisgépek és szerszámok, veterán autók és motorok kiállítását, kulturális bemutatókat és politikai vitaműsort is. A sofőrtől, Lőrincz István MDF helyi választmányának tagjától azt kérdeztem, miért nincsenek céllövöldék, vásárosok, giccses mütyürkéket árulók, hisz ilyenkor ez a „természetes”. — Nem tiltottuk ki, csak nem hívtuk meg őket. Nép- és iparművészeti cikkeket készítő árusok jöttek helyettük. A kultúrát, a népművészetet szeretnénk itt újra feleleveníteni, s ennek a hagyományát megteremteni. Fellép például a Térszínház igazi „vásáros” gyermek-, este pedig egy kissé erotikus felnőttműsorral, a Bakarasz királlyal. — így volt ez tegnap Szolnokon is — vágott közbe a szolnoki MDF vezetőségi tagja, Kovács Gyula —, bár azért hozzá kell tennünk szerintem azt, hogy mindez a választási kampány része is egyben. Hozzánk Bod Péter Ákos miniszter urat hívtuk meg, másfél órás vitaestet tartott. De nézze csak, ott megy Tollas Tibor, a Münchenben megjelenő Nemzetőr főszerkesztője, kérdezze meg az ő véleményét is! — Három napra érkeztem ide, ahol életem első irodalmi estjét tarthattam Magyarországon — fordult felém a már igencsak ősz irodalmár. — Sajnos nem települhetek haza, ki lenne akkor, aki összetartja a másfél milliós emigrációt?! Ki közvetítene közöttük és az anyaország magyarjai között?! Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke Lakiteleken él, természetesen ő is szerepel a szervezők között. Nehezen tudtam vele beszédbe elegyedni, sohasem találtam egyedül, s mások is türelmetlenül várták, hogy végre abbahagyjam a kérdezősködést. — Mindannyian tudjuk, hogy Lakiteleken alapították a Magyar Demokrata Fórumot, a falunap megrendezése sem látszik véletlennek itt. — Igen, a falunap a választási kampányunk része, de én nem érzem ezt meglepőnek. Tudomásul kell venni, hogy ebből a helységből szerveztük ellenzéki mozgalmunkat, s a helybéliek ismerik az előző évek kockázatát. Mindezek ellenére nem lakiteleki találkozót szerveztünk, nem hiszem, hogy látott volna valakinél is belépési nyilatkozatot vagy MDF programot. Ezt az MDF új stílusaként kell felfogni, ám az esemény nem annyira új. Volt már ilyen 1928-ban is illetve az utolsó 1948-ban. ÚJ STÍLUS az mdf-ben A FALUNAP A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY RÉSZE FOTÓ: KONCZ GYÖRGY ORSZÁGOS KONFLIKTUSKEZELŐ HÁLÓZATOT! L. LÁSZLÓ JÁNOS Két esemény tette szüksé■egessé a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája tanácsülésének összehívását — kezdte vasárnap délelőtti megnyitó beszédét Forgách Pál elnök. A jövő hét közepén szakszervezeti kerekasztalra kerül sor, amit még augusztus hónapban az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése követ, erre a két fontos eseményre ki kell alakítani szervezetük tárgyalási stratégiáját. E kérdés megtárgyalását megelőző tagfelvételi procedúra rendkívül informatívnak bizonyult, egyfajta látleletét adta napjaink érdekvédelmi helyzetének. A mintegy 20 újonnan jelentkező szervezet bemutatkozásából kiderült, rendkívül nehéz körülmények között folyik a függetlenek szerveződése. Sok helyen elbocsátották a kezdeményezőket, legtöbben sürgős jogvédelmet várnak a ligától. Általában a egy-egy súlyos vállalati probléma hívja életre a kezdeményezéseket, van ahol az elbocsátások vagy a kft.-vé alakítások ellen küzdenek, másutt a milliós vezetői prémiumok kiváltotta indulatok vezetnek sztrájk előkészületekhez. A veszprémi Bakony Művek 3200 fős vasas szakszervezete együttműködő tagsági viszonyt kíván kialakítani a ligával, oly mértékben elégedetlenek a hagyományos érdekvédelemmel. Precedens értékű volt, hogy a mai tanácsülés megfigyelői státuszba felvette az első független diákszakszervezetet, amely még májusban alakult a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban. A szakszervezeti kerekasztal munkájában való részvételhez fel kellett függeszteni azt a korábbi tiltó határozatot, miszerint a liga addig nem hajlandó tárgyalni a SZOT- utód MSZOSZ-szel, amíg az egységes magyar szakszervezeti vagyonból nem biztosítják számukra a minimális működési feltételeket. Úgy döntöttek, a jövőben tartózkodnak az MSZOSZ-szel a terméketlen vitáktól, helyette parlamenti döntést sürgetnek, amely megteremti a szakszervezeti esélyegyenlőséget. Ez a határozat átvezetett az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésére javasolt kérdések megvitatásához. A liga szeretné ha az érdekegyeztetésnek egy újfajta rendszere alakulna ki, álláspontjuk szerint— melyet Bruszt László fejtett ki—, nem elegendő a bérekről tárgyalni, a kormány gazdaság és szociálpolitikájáról kell az érdekképviseleteknek paktumot kötniük. Fel kívánják vetni az OÉT összejövetelén a vállalati tanácsok felszámolásának kérdését, a privatizáció problémakörét és egy országos konfliktuskezelő hálózat kialakításának szükségességét. Tarthatatlan állapotnak tartják, hogy hol a munkaügyi miniszter, hol egy államtitkár, néha pedig az újságírók kísérlik meg elhárítani a kialakult helyi konfliktusokat. Az országos minimálbér összegére a liga 5700 forintot javasol, azzal a megkötéssel, hogy a jövőben az inflációt követő automatizmust kell kialakítani, hiszen ez a kérdés jelenleg 800 ezer embert érint. SZÁZÉVES A KENnEDY-KLÁN ANYJA Rose Fitzgerald Kennedy Családi Méltatásának Napjaként ünnepelte Amerika július 22-ét. A kongresszus erre vonatkozó közös határozata így kíván tisztelegni a 100. életévét tegnap betöltött, a Kennedy-klánt még ma is összetartó Rose Fitzgerald Kennedy előtt. Washingtoni tudósítónk, Vadász Zsuzsa jelentése szerint a matróna ugyan egészségi állapota miatt csak családi körben ünnepelhetett, de az sem volt szűk körű: még élő gyermekei, 29 unokája és 22 dédunokája gyűlt össze a massachusettsi házban, hogy köszöntse a nagy öreget, akinek élete a köztársaság 200 évével százat ölelt fel, ami alatt 14 elnök szolgált az Egyesült Államokban. Rose Fitzgerald Kennedy egészen pici gyerekkorától a politikában élt. Már apja is kongresszusi képviselő és kétszeres bostoni főpolgármester volt, férje pedig, akivel 5 éves korában ismerkedett meg, s akivel 24 évesen kötött házasságot, a háború alatt az Egyesült Államok londoni nagykövete lett. De Rose volt elsősorban az, aki a politika szerepét a gyermekeibe öltötte, s akinek támogatása nélkül soha ilyen magasra a Kennedyk nem emelkedhettek volna. S szerelme a politika egyben legnagyobb tragédiának okozója is volt: legidősebb fia, Jack 1944- ben háborús hősként halt meg, John Fitzgerald Kennedy elnök életét merénylőik golyói oltották ki, mint ahogy merénylő végzett annak öccsével, Roberttel is elnökválasztási kampánya alatt. Az egyetlen életben maradt fiúnak, Edwardnak a legnagyobbra (elnökségre) törő politikai ambícióit pedig egy saját hibájából bekövetkezett, de politikai ellenfelei által maradéktalanul kiaknázott baleset törte derékba. Egyéb tragédiák is voltak Rose életében (egyik lánya szellemi fogyatékos, másik repülőgép-baleset áldozata lett), de volt ereje mindezt bátran, hittel, a családot összetartó szellemével átvészelni. 1990. július 23., hétfő TARLÓTŰZBÓL KARAMBOL MATÚZ GÁBOR, BALASSAGYARMAT Szerencsés kimenetelű tömeges karambol történt július 21-én szombaton Nógrád megyében. Az Érsekvadkert és Rétság között elterülő szántóföldek learatott tábláin a tarlót égették a vadkerti tűz emberei. Délelőtt 10 óra körül a szél a földek között húzódó 22-es főútra terelte a füstöt, ami átlátszatlanul hömpölygött több száz méter hosszúságban. A Balassagyarmat irányába haladó járművek közül 7 személyautó és egy motoroskerékpár szaladt egymásba. Bár az anyagi kár jelentős, több százezer forintra tehető (egy közel 4 millió forint értékű Volvo és egy 650-es Honda motorkerékpár is az ütközők között volt). A balesetnek csupán egy súlyos sérültje van. Ő sincs életveszélyes állapotban, saját felelősségére már szombat délután hazaengedték a kórházból, ahol egy sérültet még ápolnak. Előzetes vélemény szerint komoly felelősség terheli az érsekvadkerti tsz-t a balesetért. Engedély nélkül égették a tarlót és amikor észrevették, hogy a füst elleni az utat nem állítottak embereket a veszélyeztetett útszakasz két végére, akik figyelmeztették volna a közlekedőket. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ ÚJSÁGÍRÓK NÉLKÜL A KÉPVISELŐK „LEGITIMÁLTÁK” VOLNA AZ ALAPÍTVÁNYT D. HORVÁTH GÁBOR A történet másik eseménye a velencei strand előtt délután négy órakor kezdődött. Környezetvédelmi tiltakozó akcióra gyűltek össze a lakosok az ottani MDF, SZDSZ, kisgazda és kereszténydemokrata képviselőkkel, amelyet a helybéli körzeti szakorvos, Dr. Sirák András hirdetett meg a „Springerland” ellen. Transzparensekkel vonultak az alapítvány strandon lévő épületegyüttese elé, ahol még javában tartott a bizottsági ülés Rott Nándor képviselő (KDNP) elnökletével. A képviselők többsége ekkor még meg volt győződve arról, hogy a csónakázás és a dínomdánom mögött semmilyen hátsó szándék nem lapul. A nap egyébként még meglepetéseket is tartogatott számukra: az emeleten, az ebédlőben hidegtálaktól roskadásig terített svédasztal várta őket. Délután négykor egy sajtótájékoztató is kezdődött — a tüntetők látszólag senkit sem zavartak —, ahová az országos napilapokat, a Tévé Híradót és a Rádiót „véletlenül” elfelejtették meghívni. Akik mégis ott voltak, csak hallomásból szereztek tudomást a sajtótájékoztatóról és időpontjáról, így keveredett oda a Kurír, a helyi velencei újság és a Reggeli Pesti Hírlap munkatársa is. Egyébként nem vesztett sokat a nyilvánosság, ugyanis konkrét kérdésekre — a vagyoni helyzeten kívül — nemigen adtak választ az újságírókkal szemben ülők: Springer úr, Rott Nándor képviselő (KDNP), Horváth Miklós képviselő (MDF), és az alapítvány szakértői, közöttük egy akadémikus is. A képviselők életrajzát tartalmazó kiadványban utánanéztem, hogy a képviselőknek ugyan mi közük lehet e nemes alapítványhoz. Rott Nándor képviselő úr valószínűleg az Agrárgazdasági Kutató Intézetben szerezhetett róla tudomást, Horváth képviselő úr pedig a Fejér megyei harmadik választókörzet választottja, amely körzet bár nem Velence, de azért Fejér megyében van. Persze Velence körzetének országgyűlési képviselője, Szilasy György (MDF) is ott volt, csak ő a tiltakozók között. Rott képviselő úr válaszolt például arra az újságírói kérdésre, hogyan helyezhető el az alapítvány tevékenységi körében az építendő játékkaszinó, a külföldi vendégek fogadása. Válaszában azt hangsúlyozta, hogy a jelenlévőkre ráfér némi közgazdasági tájékozottság, amit Horváth képviselő úr is megerősített, s hangsúlyozták, hogy ezekre a tevékenységekre azért van szükség, mert ebből fedezik az alapítvány céljai megvalósításának költségeit. Ettől a felvilágosítástól viszont az vált — előttem legalábbis — homályossá, miért volt szükség akkor a 155 milliós beruházásra. Elég lett volna építeni egy játékkaszinót, esetleg egy bordélyházat mellé, a befolyt összegeket pedig átutalhatnák a mozgássérülteknek, a tömegsportnak. Később az is kiderült, hogyan kerülhettek a parlamenti postába a képviselő(k)höz küldött, színes leporellók, strandjegyek (ez utóbbit állítólag meghívott újságírók is kaptak, s hogy kik azok, azt nem tudtuk meg). Pintér József képviselő (FKgP a párt Fejér megyei főtitkára) segített ebben Springer „Feri bácsinak”. Azért választották ezt az utat, hangzott el az indokolásban, mert a képviselők többsége a plenáris és bizottsági ülések miatt a parlamentben tartózkodott. Ómolnár képviselőnek mindenesetre a lakására vitte a futár ezt a kis csomagot, a többiek remélhetően Budapesten kapták meg. Megkérdezték, hogyan és milyen felépítésben kapta a pénzt az alapítvány. A tájékoztatójukban az szerepel ugyan, hogy a költségvetés a 165 milliós összvagyonhoz csupán ennek 12 százalékával járult hozzá, de Ómolnár Miklós szerint ez — dokumentumokkal alátámasztottan — 40illió forint. Válasz nincs. A MÉM veszteséges repülőgépes szolgálata 6 és fél milliót úgy adott az alapítványnak, hogy a költségvetésből átutalták neki az összeget azzal a céllal, hogy adja az alapítványnak. A válasz csak annyi: akkor pedig a repülőgépes szolgálat még nyereséges volt. Meglepetést váltott ki Springer Ferenc bejelentése, amely szerint a pannonhalmi főapát az alapítvány épületeibe fogja küldeni a bencés diákszövetség német és angol nyelvű táborát. Dr. Sirák András utánanézett, s felhívta dr. Korzenczky Richard főapátot, aki felháborodva jelentette ki, hogy ilyen szóba sem kerülhet. Botrányosnak tartotta, hogy az alapítvány az egyházzal akar takarózni (változnak az idők!). Létükről különben tudott már, ő is kapott meghívót csütörtökre, de nem ment el, mondván, hogy ez az ügy Pannonhalmáig bűzlik. Zsebők Lajos képviselő (MDF), a bizottság tagja ekkor szót kért. Elmondta, hogy a bizottságot teljesen félrevezették, az alapítványról csak az utolsó pillanatban esett szó a nap folyamán. Teljesen tisztává vált előtte, hogy a velencei meghívással a Pro Recreatione Alapítvány legitimmé akart válni. Erre az alapítványnak a terembe beszivárgott emberei így válaszoltak az utolsó sorból: a képviselő nem normális. Bár kérdés lett volna még bőven, a „sajtótájékoztatónak” 6 órakor egyszerűen véget vetettek. A középső épület aulája ekkorra már megtelt addig nem látott emberekkel. Pincérek tálcán pezsgőt szolgáltak fel nekik, s valószínűleg a mozgássérültek egészségére koccintottak.