Pesti Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 52-76. szám)

1991-03-01 / 52. szám

1 2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesties Hírlap I BANGLADES Haleda Zia asszony Bangladesi Nacionalista Pártjának (BNP) fölényes győzelmét jelzik a megtartott bangladesi általános törvényhozási választások csütörtök délutánig ismertté vált részeredményei. A BNP 135 választókörzetben aratott győzelmet abból 288-ból, ahol az eredményeket már összesítették, míg fő vetélytársa, a Haszina Vazed asszony vezette Avami Liga mindössze 85 mandátumot szerzett. Az Avami Liga súlyos kudarcánál is nagyobb meglepetés a decemberben megbuktatott Hoszain Mohammed Ezsád vezette Dzsatija Párt. A jelenleg is házi őrizetben tartott Ersad látványos győzelmet aratott mind az öt választókörzetben, ahol jelöltette magát. HÍRKOSÁR VARSÓ Európai körútjának második állomásán, Varsóban folytatott megbeszéléseket csütörtökön Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. Tárgyalópertnere Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter volt, aki megnyugtatta vendégét, hogy kormányának nem áll szándékában diplomáciai kapcsolatok létesítése Tajvannal. A kínai diplomácia vezetője Prága érintésével utazott Madridból a lengyel fővárosba. Később Budapestet is felkeresi. UKRAJNA Irreálisnak tartja az ukrán kormányfő a donyecki bányászoknak azt a követelését, hogy 100-150 százalékkal növeljék az ágazatban dolgozók bérét — közölte az Ukrinform ukrán hírügynökség. Több mint 500 ezer bányász pénteken 24 órás sztrájkba lép bérkövetelésének alátámasztására, tíz napot adnak az ukrán kormánynak, hogy teljesítse. Ha nem emelné bérüket, akkor meghatározatlan idejű sztrájkba kezdenének — közölte a sztrájkbizottság vezetője. BULGÁRIA Bulgária egy nemzetiségű ország — szögezte le a nemzeti érdekek védelmére alakult országos bizottság abban a felhívásában, amelyet a köztársasági elnökhöz intézett. A török kisebbség létét tagadó bolgár szervezet ultimatív tartalmú felhívásában azzal vádolta az ország vezetését: egyre jobban körvonalazódik, hogy az országban nemzetiségi kisebbségi elismerést kapnak majd a törökök. Állásfoglalást adott ki a nemzetiségi politikával foglalkozó akadémikusi fórum is. Ebben felszólították a parlamentben képviselt valamennyi politikai erőt, hogy késlekedés nélkül kezdjenek hozzá egy átfogó nemzetiségi politikai program kidolgozásához. BANGKOK A thaiföldi katonai rezsim képviselője csütörtökön cáfolta azt a Bangkokban elterjedt hírt, miszerint a király elvetette a junta által kidolgozott ideiglenes alkotmányt, amely jogi keretet hivatott biztosítani arra, hogy a múlt heti vértelen puccs végrehajtói egy polgári ügyvivői kormánynak adják át a hatalom gyakorlását. KUVAIT FELSZABADULT • VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONT MEGSEMMISÍTŐ IRAKI VESZTESÉGEK folytatás az 1. oldalról Ha a feltételeket az irakiak nem teljesítik, fűzte hozzá, a szövetségesek felújíthatják a háborút. A háború utáni feladatokat érintve George Bush szólt arról, hogy a már elkezdett munkálkodás keretébe illeszkedik James Baker külügyminiszter jövő héten kezdődő körútja a Perzsaöböl térségébe. Az Egyesült Államok elnöke, az eddig megszokottól eltérően nem sok szót vesztegetett Szaddam Husszeinre, ám azt erőteljesen hangoztatta, hogy a vita nem az iraki néppel volt, mint ahogy a cél sem az irakiak megsemmisítése, s az az ellenség sem az iraki nép volt. Azt csak a tegnap reggeli újságokból tudtuk meg, milyen diplomáciai előjáték előzte meg a történelmi beszédet. Pár órával azelőtt Schwarzkopf tábornok a Sivatagi vihar amerikai főparancsnoka kimerítő beszédet tartott Rijadban, a katonai helyzetről, az alkalmazott stratégiáról, taktikáról, s számolt be az elsöprő győzelem statisztikai adatbizonyítékairól, arról például, hogy a 42 kuvaiti és Kuvait környéki iraki hadosztályból negyvenet megsemmisítettek a szövetségesek, legalább 100 ezer hadifoglyot szedtek, szétrombolták az iraki harci gépezet nagyját, s hozzávetőleg 100 ezer iraki katonát öltek meg. A tábornok csodaszerűen kevés amerikai veszteségekről számolt be. Végleges adatokat ugyan ő sem tudott mondani, de 100 körüli halottról lehet szó. A közvélemény körében kifejezetten népszerű tábornok egyébként legnagyobb sikerét azzal aratta, amikor határozottan, becsmérelően nyilatkozott Szaddam Husszein katonai kvalitásairól hangoztatva. Szaddam sem nem stratéga, sem nem taktikus, nem tábornok, sőt egyszerűen nem is katona. Egyébiránt, fűzte hozzá, óriási katonának nevezhető.★ ★ ★ A Szovjetunió szerint a legsürgetőbb feladat a harcok kiújulásának megakadályozása az Öböl térségében —jelentette ki csütörtök délutáni sajtóértekezletén Alekszandr Besszmertnih. A szovjet külügyminiszter üdvözölte a fegyvernyugvás elérését, s kiemelte: a nemzetközi közösség első ízben lépett fel közösen egy államot ért agresszióval szemben. Besszmertnih közölte, hogy a nap folyamán telefonon megbeszélést folytatott James Baker amerikai külügyminiszterrel, majd a kialakult helyzetről jelentést tett a szovjet államfőnek. Mihail Gorbacsov konkrét utasításokat adott a további szovjet lépések megtételére. A külügyminiszter három pontos nyilatkozatában elsőrendű feladatnak nevezte a harci cselekmények kiújulásának megakadályozását, másodiknak pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását. Harmadik helyre az Öböl-térség háború utáni berendezkedésének kialakítását sorolta a szovjet külügyminiszter. Szaddám végre levegőhöz jutott karikatúra: international herald tribune L MITTERRAND EGYIK SZÓVIVŐJE NYILATKOZOTT LAPUNKNAK AKNAMENTES FRANCIA NAGYKÖVETSÉG folytatás az 1. oldalról — Miért volt olyan sürgős beiktatni Franciaország új kuvaiti nagykövetét? — kérdeztük Muriel de Pierrebourg asszonytól, az Elysée-palota nemzetközi sajtóattaséjától. — Jean Bressot személyében a száműzetésben lévő kuvaiti kormány főhadiszállásán, a szaúd-arábiai Taifban az iraki agresszió óta is képviseltettük magunkat. Most ugyanő térhet vissza Kuvaitba. Rendkívül fontos tényező, hogy Franciaország már most jelen lehet a felszabadított Kuvaitban, azon erőfeszítések után, amelyeket az ország felszabadításáért tettünk. — Nem számoltak nem várt meglepetéssel a nagykövetségen ? Itt elsősorban aknásításra, vagy bombamerénylet lehetőségére gondolok. — Nézze, a nagykövetséget francia kommandósok nyitották meg, akiknek az volt a feladatuk, hogy az esetleges hatástalanításokat elvégezzék. De mindez az öszszes kuvaiti nagykövetségen megtörtént. Sehol nem találtak bombát, aknát vagy egyéb csapdát. — Mi a francia kormány célja a háború utáni közel-keleti rendezést illetően ? — Álláspontunk régóta ismert mindenki előtt. Francois Mitterrand köztársasági elnök mindig is egy átfogó rendezést képzelt el. Kormányfőnk már múlt év szeptemberi beszédében az ENSZ-ben felvázolta, hogy egy nagy nemzetközi konferenciát kellene tartani a válság rendezésére, amelyikben az érintett térség minden országa részt venne. Utalt egy új fegyverzeti egyensúly szükségességére. Franciaország álláspontja azóta sem változott. — Mi a helyzet a palesztin kérdéssel ? — Véleményünk itt sem változott, kiindulási pontként Mitterrand 1982-es híres beszéde érvényes, amelyet az izraeli parlamentben, a Knesszetben mondott. Az államfő mindig elismerte a palesztinok jogát ahhoz, hogy saját hazájuk legyen. — Mennyi ideig maradnak még francia csapatok a térségben? — Természetesen addig, amíg szükséges, nem tovább. Alávetjük magunkat az ENSZ rendelkezéseinek, addig maradunk, amíg a biztonság, a humanitárius segítségért valóban értelme van csapataink állomásoztatásának. Ha majd nem beszélünk háborúról, megkezdődik Kuvait újjáépítése, s a határok sérthetetlenségét biztosító garanciák születnek, azonnal távoznak egységeink. — Milyen veszteségeket szenvedtek a francia csapatok az Öböl-háborúban ? — A két halott mellett van egy súlyos sebesültünk is, aki jelenleg még életveszélyben van. Az elesett két katona egyébként egy bunkerban, egy akna felrobbanása következtében halt meg. II. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1991. MÁRCIUS 1., PÉNTEK RPH-SZEMSZÖG MOST JÖN A NEHEZE DARÓCZI LÁSZLÓ Az elmúlt hat hét hadijelenté-sei után olyan jóleső érzés volt hallani a hírt: Bush elnök elrendelte a hadműveletek leállítását. Örömünket csak fokozta, hogy iraki részről is elcsendesedtek a fegyverek. S hogy elégedettségünk mégsem teljesen felhőtlen, annak csak egy oka van: a jelek szerint Irak még most is köti az ebet a karóhoz, azaz nem hajlandó tudomást venni bizonyos ENSZ-határozatokról. Pedig ideje lenne már, hogy a megsemmisítő vereség tudatában Szaddam Husszein ráébredjen a népe iránti felelősségére. Hiszen ő atombiztos bunker mélyén rejtőzött, amikor ártatalan polgárok vesztették életüket a szakadatlan és demoralizáló bombázások során. Vége (?) hát a háborúnak, de nem tévedünk, amikor azt állítjuk: a neheze csak ezután következik. Igen örvendetes, hogy sikerült letörni az agresszor szarvát, s a szövetségeseket nem hatotta meg semmiféle kibúvó, megbékítési kísérlet, töretlen elszántsággal űzték ki Kuvaitból az iraki csapatokat. Most már csak az volna a kívánatos, hogy az eddigi hadviselőkből komoly és megfontolt tárgyalófelek válnának, akiknek legfőbb óhaja lenne a tartós és igazságos rendezés az egész térségben. Oly módon, hogy például a győztesek döntéseikkel ne hozzanak létre egy arab Trianont. A szövetségesek nagy dilemmája, maradhat-e egyáltalán a helyén Szaddam, tárgyalóképes-e a diktátor, s az is: milyen garanciákkal lehetne biztosítani, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló barbár akció? E sorok írója szerint Szaddam maradhat, amennyiben saját népe nem vonja meg tőle a bizalmat, de végérvényesen le kell mondania hódító terveiről. A győztesek dolga lesz, hogy gondoskodjanak Husszein leszereléséről, a világ fegyverexportőreit pedig egyezmények tiltanák egy időre az iraki üzletkötésektől. Mindennél fontosabb azonban, hogy egy nemzetközi békekonferencia lefektesse a közel-keleti biztonsági rendszer alapjait. Addig is azonban mielőbb ENSZ- csapatokat kell Kuvait és Irak határára irányítani, hogy felügyeljék a remélhetőleg nem törékeny békét. A DHAHRANI BRIT SZÓVÍVÓ NYILATKOZATA REMÉLJÜK, HAZAMEHETÜNK A tűzszünet bejelentése után arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban megszűntek-e a harcok az Öböl térségében. Éppen ezért felhívtuk a koalíciós erők legnagyobb szaúd-arábiai bázisán, Dhahranban lévő brit erők sajtóirodáját, ahol az egyik szóvivő válaszolt kérdéseinkre. G.FEHÉR PÉTER — A tűzszünet bejelentése után tapasztaltak-e harci cselekményt? — Eddig nem volt összetűzés, és reméljük, hogy a jövőben sem lesz, mert Irak elfogadja a Biztonsági Tanács összes reá vonatkozó határozatát. Ha így alakulnak a dolgok, valószínűleg rövidesen hazamehetünk, de természetesen még egy ideig a térségben kell hogy maradjanak bizonyos erők, barátaink védelmében. Nem szeretnénk többet harcolni. —Mondana valamit a brit erők emberveszteségéről? — Húsz katonánk meghalt, 15-en eltűntek. — S milyen anyagi veszteséget szenvedtek ? — A legkomolyabban az érintett bennünket, hogy a repülőgépünket lelőtték. — Most, a tűzszünet bejelentése után milyen a katonák hangulata ? — Kifejezetten jó, bár meg kell mondanom, hogy ezek hivatásos harcosok, akiket azért fizetnek, hogy teljesítsék ez irányú kötelezettségeiket. Idejöttek, hogy elvégezzék a feladatukat, ezt megtették, és utána majd hazamennek. — Ha már a pénznél tartunk, mennyit keres egy közkatona ? — Egy hivatásos kezdő harcos évi 5 ezer fontot kap. — És mondjuk mit fizet a kincstár egy őrmesternek ? — Ő körülbelül 11-13 ezer fontot vehet fel évente. — Hát akkor nem marad más hátra, minthogy jó utat kívánjak önöknek hazafelé. KAUKÁZUSI MENEKÜLTEK RPHAN-EXKLUZÍV Dél-Oszétiában, s különösen annak központjában, Chinvaliban tovább tart a feszültség, s nem javította a megbékélés esélyeit, hogy a minap letartóztatták a területi tanács elnökét, Terez Kulumbekovot. Egyre sűrűbben hallatszik fegyverropogás, sőt a „hadviselő felek” az utóbbi időben kézigránátokat és rakétákat is bevetettek egymás ellen. Városszerte lángolnak a felgyújtott lakóházak, egyre gyakoribbak a békés lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekmények. A nem hivatalos grúz fegyveres csoportok vesztegzár alatt tartják a területi központot, és folytatják az oszét nemzetiségű lakosság deportálását. Az emberek kénytelenek más falvakban élő rokonaikhoz és ismerőseikhez menekülni, vagy pedig nekivágnak a Kaukázus hegyeinek, Észak-Oszétia irányában. • AZ EMBERI JOGOK VIZSGÁLATA ROMÁNIA ÉS ALKOTMÁNYA Románia szuverén, egységes, független és oszthatatlan nemzetállam — ezt a megfogalmazást fogadták el a román képviselőház és a szenátus tagjai alkotmányozó nemzetgyűlésként tartott szerdai együttes ülésükön. A két ház ebben a minőségben két hete ült össze először, ez volt második munkanapja. A román állam meghatározásán kívül az alkotmánytervezet téziseinek szerdán elfogadott első pontja kimondja még, hogy Románia államformája köztársaság. Az alkotmánytervezet első tézisét 279 szavazattal 12 ellenében, 78 tartózkodással fogadták el.