Pesti Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1991-04-02 / 77. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET HÍRKOSÁR MOSZKVA Az oroszországi vezetés, a ha­talmára törő ellenzék erőtel­jes bírálata jellemezte a szov­jet államfő hétvégi beszédét, amelyet a hadsereg pártveze­tőinek értekezletén mondott. Mihail Gorbacsov egyértel­műen értésre adta, hogy a szovjet fegyveres erők depoli­­tizálása a mai körülmények között elképzelhetetlen, ez a hadsereg széteséséhez vezet­ne. A szovjet elnök beszédé­ben, amelyet a Pravda hétfői számában ismertetett, úgy értékelte a jelenlegi szovjet belső helyzetet, hogy az rend­kívül feszült, számos veszélyt és fenyegetést hordoz magá­ban. Nézete szerint a pereszt­rojka folytatása révén úrrá le­het lenni a nehézségeken, s ismételten hitet tett a szovjet átalakítási politika töretlen megvalósítása mellett. PEKING Csiang Cö-min pártfőtitkár­nak, a kínai vezetők harma­dik nemzedéke tagjának má­jusban esedékes szovjetunió­beli látogatása nagy jelentő­ségű esemény lesz — mondta hétfőn Pekingben Li Peng kí­nai miniszterelnök Bessz­­mertnih szovjet külügymi­nisztert fogadva. Mint Bessz­­mertnih kiemelte, a Szovjet­unió is nagy jelentőséget tu­lajdonít Csiang közelgő láto­gatásának. A szovjet külügy­miniszter átadta azt a szóbeli üzenetet, amelyet Gorbacsov a kínai vezetőknek küldött. SZÓFIA Kedvezően értékelte kormá­nya tevékenységének első 100 napját a bolgár minisz­terelnök. Dimitar Popov kor­mányfő kiemelte, hogy opti­mista a kabinet tevékenysé­gét illetően, jóllehet sok min­dent nem sikerült megvalósí­taniuk. Emlékeztetett: a poli­tikai egyeztető tárgyalások eredményeként megalakult minisztertanács alapvetően két feladatot tűzött maga elé: egyrészt, hogy békésen átve­zesse a társadalmat a totali­­tarista diktatúrából a demok­ratikus jogállamba, másrészt, hogy megindítsa a gazdasági reformot. Dimitar Popov úgy foglalt állást, hogy amennyi­ben április közepéig elfogad­ják a szükséges törvényeket, Bulgáriában ez év júniusának második felében helyhatósági választásokat tarthatnak. A parlamenti választások idő­pontjáról a parlamentnek kell döntenie. HOSZT Az afgán kormányellenes erők szóvivői Pesavarban azt közölték, hogy tizenhét napi véres ostrom után vasárnap sikerült elfoglalniuk Hoszt városát, amelyet a 12 éve tar­tó polgárháború alatt szinte mindvégig, de kevés ered­ménnyel támadtak. A hírt isz­­lámábádi diplomaták meg­erősítették, Kabulban vi­szont egy magas rangú illeté­kes csak annyit ismert el, hogy a helyzet igen nehéz a pakisztáni határtól 30 kilo­méternyire levő városban, amelynek repülőterét a láza­dók rakétákkal lövik. Ha a hír igaznak bizonyul, a kulcsfon­tosságú közlekedési csomó­pont elfoglalása lenne a láza­dók első jelentős győzelme a szovjet csapatok kivonulása óta. NÉMETORSZÁG Az elmúlt évekhez képest jóval kevesebben vettek részt a németországi húsvéti béke­meneteken. Ezeket a meg­mozdulásokat évek óta kü­lönféle német békemozgal­mak szervezik, így tiltakoz­tak a volt Német Szövetségi Köztársaság fegyverkezése ellen. Az idén mindössze 5-7 ezren vonultak az utcára. Pesti­ Hírlap II. ÉVFOLYAM 77. SZÁM 1991. ÁPRILIS 2., KED GULYÁS L. ISTVÁN TIRANAI JELENTÉSE A VÁLASZTÁSOKRÓL A CSALÓDOTT TÖMEG VESZÉLYES LEHET folytatás az 1. oldalról Az Albániában uralkodó általá­nos nyomor és gazdasági elma­radottság mellett vidéki kör­útunkon azt tapasztaltuk, hogy az emberek felszabadultan sza­vaztak. Hogy kire, az hétfőn de­rült ki. Reggel a Demokrata Párt székháza előtt többezres tömeg gyűlt össze, de a pártve­zér, Sali Berisha arcáról már a csalódottságot lehetett leolvas­ni. Mint kiderült, hiába győzött a legnagyobb városokban,Ti­ranában, Skodrában, Vlorá­­ban, Durresben, Avajában és Elbasaniban — a Demokrata Párt, vidéken, a falvakban az Albán Munkapárt összességé­ben mintegy kétharmadát sze­rezte meg a parlamenti mandá­tumoknak. Meglepő viszont, hogy a hírek szerint maga Ra­miz Alia és Kapllani külügymi­niszter is vereséget szenvedett körzetében. Tegnap az Albán Munka­párt és a Demokrata Párt is saj­tótájékoztatót tartott. Dzselal Dzsoni, a hatalmon lévő Mun­kapárt központi bizottságának titkára egyértelműen győze­lemnek nevezte az eredménye­ket. Leszögezte azonban, hogy hajlandóak lesznek együttmű­ködni az ellenzékkel, így a De­mokrata Párttal is, feltéve ha ez, — mint mondta — Albá­nia jövőjét szolgálja. Kijelen­tette, hogy a párt vezetője to­vábbra is Ramiz Alia marad. A Demokrata Párt vezére, Sali Berisha—miután Gramos Pashkóval együtt a pártház előtt összegyűlt többezres tö­meghez szólt lelkesítő szava­kat, láthatóan rendkívül fárad­tan érkezett a sajtótájékoztató­ra. Elmondta: a választási ered­ményt tiszteletben tartják, an­nak ellenére, hogy nem tekin­tik demokráciának azt, ami most Albániában létezik. Sze­rinte sok az a 4-5 év, amíg lehe­tőség nyílhat egy valóban de­mokratikus parlament felállí­tására. Hangsúlyozta, hogy nem a választásokat, hanem a „nép erejét” manipulálták — épp ezért rövidesen nyilvános­ságra hoznak egy listát arról, hogy milyen visszaéléseket ta­pasztaltak. A Reggeli Pesti Hír­lap kérdésére válaszolva Beris­ha garanciát adott arra nézve, hogy a Demokrata Pártra tö­megesen szavazók is tisztelet­ben fogják tartani a választás eredményét. A párt székháza előtt egyébként egész nap több­ezres tömeg gyülekezett, és „Le a kommunistákkal, éljen a de­mokrácia!” és „Enver egyenlő Hitler” jelszavakat skandál­tak. Ezek a megmozdulások lapzártakor is tartottak. A tájékoztató után találkoz­tam Alexander Meksivel, a De­mokrata Párt irányítóbizotsá­­gának tagjával, akitől megkér­deztem: A vereség után folytat­nak tárgyalásokat a Munka­párttal? — Nem, nem kívánunk tár­gyalni. E két párt között a koa­líció elképzelhetetlen. Gene Polio, a Demokrata Párt szóvivője azt közölte a Reggeli Pesti Hírlap munkatár­sának kérdésére, hogy a párt­székház előtt összegyűlt töme­gek különös veszélyt jelenthet­nek, mindenki csalódott, hi­szen a Munkapárt győzött, a kormány pedig hatalmon ma­radt. Nicholas Bethell, brit felső­házi képviselő szerint „A vá­lasztásokat a kommunisták egyértelműen manipulálták. A sajtó szinte teljes egészében, il­letve maga a kampány is a kom­munisták kezében volt. A szál­lítási körülmények, a telefa­xok, nem teremtettek egyenlő feltételeket” — mondta. TURISTÁK HELYETT A NÉPHADSEREG KATONÁI PLITVICE HULLÁMAI A jugoszláviai helyzetről egy nem politikai hír szól a leg­szemléletesebben. Az ország határain nincs fennakadás a közlekedésben, a horvátor­szági Knin körzetén átvezető utakon viszont szünetel a for­galom — áll a jugoszláv autó­motoros egyesület hétfői je­lentésében. A jugoszláv útvi­szonyok még hétfőn is jelez­ték a plitvicei nemzeti park­nál és Titova Korenicánál tör­tént húsvéti eseményeket, amelyekben a helybeli szerb polgárokból alakult milícia, és a horvát belügyi szervek nyílt összetűzésére került sor. Az összetűzés után az or­szág kollektív testülete, azaz az államelnökség ülésén ho­zott döntésével elrendelte a jugoszláv néphadsereg egysé­geinek mozgását. Ezek az egységek még mindig a tér­ségben tartózkodnak, ellen­ben a nemzeti park szépsége­iben gyönyörködni kívánó tu­risták mind elutaztak. A nemzeti park fenntartását végző kollektíva ürügyén (a szerbek leváltották a horvát vezetőséget és szerbet nevez­tek ki helyébe) kipattant újabb horvátországi szerb­­horvát viszály ismételten fel­ébresztette a kételyt, hogy a nagy nemzetek képviselői akarják-e egyáltalán a békés megoldást? Plitvicén és a knini szerb autonómia térségében egyéb­ként tegnap nyugalom volt. Titova Korenicán hétfőn a szerb nemzeti tanács összejö­vetelének eseményére több ezren várakoztak. E tanács­nak a jelek szerint új tagokat kell fogadnia. Az eddigi hét közigazgatási egység mellett hétfőn a knini község is úgy döntött, hogy kiválik a horvát államból és csatlakozik Kraj­­nához. A szerb pártok már azt is latolgatják, miként le­het Baranya és Szlavónia egy részét a Vajdasághoz, illetve Szerbiához csatolni. FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK A jugoszláv államelnökség KARIKATÚRA/ DER STANDARD NÉMET—FINN FEGYVERÜZLET A LÁTHATÁRON KALASNYIKOVOK ÉSZAKON HERÉB ERZSÉBET, HELSINKI A finn honvédelmi minisztéri­um közölte, érdekli az ajánlat és kész fegyvereket és lőszere­ket vásárolni Németországtól. A finn és a volt NDK-hadsereg fegyverzete sokban hasonlít egymásra, ezért az előnyös áron felkínált fegyverek könnyen illeszthetők a meglé­vő finn védelmi rendszerbe. A kínálatban többek között Kalasnyikov géppisztolyok és egyéb gyalogsági fegyverek, lég­elhárító rakéták, ágyúk, lő­szerek és T-72-es páncélosok vannak. A finneket csak az olyan szovjet fegyverek és fel­szerelések érdeklik, amelyek­kel idáig is rendelkeztek és korábban közvetlenül a Szov­jetuniótól vásároltak. Ennek megfelelően a kedvező ár elle­nére sem kívánnak vásárolni például MIG-29-es gépeket, mivel azok karbantartását és­­ alkatrészellátását a németek nem tudják vállalni. A szovjet fegyvereken túl a finnek ér­deklődést mutatnak a mo­dern német hadiipari termé­kek, így például az elektroni­kus rendszerek iránt is. A párizsi békeszerződés szerint Finnország egyébként nem vásárolhatna fegyvert Né­metországtól, de az okmány­nak a német-finn viszonyra vonatkozó korlátozásait Finn­ország 1990-ben egyoldalúan érvénytelenítette. A finn lépés jogosságát a Szovjetunió ak­kor megkérdőjelezte, de végül elfogadta. TŐKÉS LÁSZLÓ MONDTA TUDÓSÍTÓNKNAK: A VATRA NEM CSAK MAGYARELLENES! Hosszabb távra derűlátásának, a közeli jövőre azonban sötét aggodalmainak adott hangot Tőkés László nagyvá­radi református püspök abban a beszélgetésben, ame­lyet első ausztriai látogatása alkalmával a Reggeli Pesti Hírlap bécsi tudósítójával folytatott: BERÉNYI GYÖRGY BÉCS — Van-e oka az erdélyi ma­gyarságnak optimizmusra ? — Ha vannak biztató je­lek, azok nem a román kor­mányzat politikájának vala­miféle változásából adódnak. Sokkal inkább abból, hogy a nacionalizmus erői kifulladó­ban vannak. Ez elsősorban a Vatra Romaneasca tevékeny­ségére vonatkozik, amelytől ma már mind többen — külö­nösen az ellenzéki pártok so­raiban, de olykor még az ural­kodó Megmentési Frontban is — kénytelenek elhatárolni magukat. Terjed a felismerés, hogy ez a szervezet nemcsak magyarellenes, hanem román­ellenes is, hiszen többet ár­tott aknamunkájával Romá­niának, mint bárki más.­­—­ Elmúlt volna a tavalyi marosvásárhelyi tragédiához hasonló véres összetűzések ve­szélye? — Egy nagyszabású pro­vokáció lehetőségét mindad­dig nem zárhatjuk ki, amíg a régi, Ceausescu-rendszer egyes vezetői, a Securitate egykori tisztségviselői 70-80 százalékban hatalmon van­nak. Az a kísérlet, hogy az ult­ranacionalizmus felszításá­val elterelhető a románság fi­gyelme az egyre súlyosbodó gazdasági, szociális problé­mákról, bármikor veszélyes kalandokba sodorhatja Ilies­­cuékat. A betegség góca Buka­restben van, tehát ott kell azt felszámolni. — Újabb forradalomra gondol? — Nem igaz a vád, hogy egy „második véres forradal­mat” hirdetek. Jóllehet, ne­hezen tudom elképzelni, hogy a jelenlegi román vezetők ké­pesek lennének szakítani a nacionalizmusra építő politi­kájukkal. De személyük he­lyett nem látok más kínálko­zó alternatívát. Ezért azt mondom: a rendszernek, ami annak lényegét illeti, el kell tűnnie. — Milyen támogatást re­mél Európától ? — Meggyőződésem, hogy a nemzeti kisebbségek ügye ugyanúgy felértékelődik a nemzetközi politikában, mint ahogy az az elmúlt 15 évben az emberi jogok kérdésével történt. Az idei év, gondolok itt egyebek között a Helsinki­országok nyárra tervezett genfi szakértői konferenciá­jára, fordulópont lehet, áttö­rést hozhat ezen a téren. A KORMÁNYFŐ SAJTÓIGAZGATÓJA NYILATKOZOTT BIELECKI MÉGIS MEGY MOSZKVÁBA GORDON ISTVÁN, VARSÓ A Gazeta Wyborcza „A len­gyel elnök és miniszterelnök nemkívánatosak Moszkvá­ban?”­­ címmel számolt be az ország első két embere meghiúsulónak tűnő szovjet­unióbeli látogatásáról. A cikk hangsúlyozza, hogy nemcsak Jan Krzysztof Bielecki útja esik egyelőre kútba, hanem Walesa közelgő Gorbacsovval történő találkozását is ve­szély fenyegeti. A hírrel kapcsolatban Lev Klepacki, a varsói szovjet nagykövetség tanácsosa el­mondotta, hogy valóban szó van a két lengyel politikus út­jának terminusváltozásáról, de mindez kizárólag a belső szovjet helyzettel magyaráz­ható. A szovjet félnek mind­össze az a kérése, hogy a két vezető lengyel személyiség útja egymástól különüljön el. Megkérdeztük Bielecki kormányfő sajtóirodájának vezetőjét, Andrzej Kozlowskit is, aki az RPH számára az alábbi nyilatkozatot adta: — Miniszterelnökünk ter­vezett április 3-4-i moszkvai látogatására az eredeti ter­veknek megfelelően kerül sor, igaz, valóban volt szó az uta­zás későbbi időpontra halasz­tásáról. A feszült belpolitikai helyzet miatt az utolsó pilla­natig nem volt rögzítve a ter­vezett időpont. Igazán nem lehettünk volna megsértőd­ve, ha lemondják a mostani utazást akkor, amikor a had­sereg az utcán van. Ne kombi­náljon senki sem, ez nem kül-, hanem szovjet belpolitikai probléma lett volna. A vizit kimondottan munkajellegű lesz. Nem kétséges, számos probléma terheli kapcsolata­inkat, amelyeket szeretnénk mielőbb feloldani. Lech Walesa útjának mi­előbbi megvalósulását rend­kívül fontosnak tartjuk. A két elnök ugyanis minden bi­zonnyal szerződést ír alá az országaink kapcsolatát legin­kább terhelő csapatkivoná­sok témakörében. VÁRATLAN EGYIPTOMI-SZÍR CSÚCSTALÁLKOZÓ HAZAMENNEK A KATONÁK Háfez Asszad szíriai elnök hétfő délután befejezte Hosz­­ni Mubarak egyiptomi állam­főnél tett kétnapos, előre be nem jelentett látogatását, és hazautazott Damaszkuszba. A kairói csúcstalálkozón, amely az Öböl-háború óta az első volt az Irak-ellenes koalí­ció két arab csúcsországa kö­zött, a térség háború utáni jö­vőjéről, a regionális biztonság kérdéseiről, az arab—izraeli viszály rendezésének lehető­ségeiről cseréltek véleményt. Figyelemre méltó, hogy a ta­lálkozó nem sokkal előzte meg George Bush amerikai elnök áprilisra tervezett kö­zel-keleti körútját. Az amerikai hadsereg két héten belül húszezer katoná­ját vonja ki Dél-Irakból — kö­zölte meg nem nevezett ame­rikai katonai vezetőkre hivat­kozva a The New York Times hétfői száma. Az amerikai hadvezetés naponta átlag há­romezer katonát von ki a kör­zetből, és ezt az ütemet tarta­ni szeretné az állandó tűzszü­net eléréséig, amelyet talán már ezen a héten sikerül tető alá hozni. Április elsejéig 400.000 alá, vagyis több mint egynegyedével csökkent az eredetileg 540.000 fős ameri­kai kontingens létszáma. Hivatalos iraki közlés sze­rint a kormányerők hétfőn visszafoglaltak egy katonai szempontból fontos várost Kurdisztánban. Az INA iraki hírügynökség jelentése sze­rint a közvetlenül a török ha­tár közelében lévő Zakho vá­rosból a kurd felkelők elme­­nekültek.JMTI I

Next